Prágai Magyar Hirlap, 1927. november (6. évfolyam, 249-273 / 1583-1607. szám)
1927-11-30 / 273. (1607.) szám
1927 november 30, swsrd*. 5 Aljechin — világbajnok A 34-ih játszmái a maga javára döntötte — Három hónapig tartott a sahhtrónusért folytatott küzdelem Prága, november 29. Délelőtt tiz érakor ékezett az amerikai sajtóirodának az a szenzációs jelen'é.-e Prágába, hogy a világbn^nc faágért megindult küzdelem Capablanca és Aljecliin közölt befejeződéséhez közeledik. Egyes lapok mar azt is közölték, hogy Capa- blanca a félbeszakított 34. játszmát további küzdelem nélkül feladta és Így a mérköiés 6:3 arányban, 25 remis mellett az orosz matador javára eldőlt már gimnazista korában kezdte művelni és tizennégy éves korában már részlvett egy németországi mesterversenyen. Háború előtti játéka is mulatta az oroszlánkörmöket és az 1014. évi mannheimi versenyen mindvégig vezetett, a versenyt azonban a világháború félbeszakította. A világháború idején egyideig internálva volt Németországban, majd kalandos utazással Délamerikán keresztül hazatért. Ekkor ismerkedett meg Capablancával is. Az előkelő orosz arisztokrata család sarját a szov-i jel megfosztotta birtokaitól, ügyészi állását elveszítette. Nem bírta sokáig a szovjet levegőjét, elhagyta Oroszországot, ahol fekete listára Írták és mint megrögzött ellenforradalmárt i kezelik. Ettől kezdve professzionista sakkozó lesz és 1921-től legalább busz sakkversenyen vosz részt, mindenütt az első helyekre kerül és zseniális játékmodora, ellenállhatatlan táma- dcereje a legjobb aktív meslerjátókossá teszik Most elérte vágyainak netovábbját, a világbajnoki cimet, amelynek elnyerésére egy évtized éta minden erejét koncentrálja. * A világbajnokság sakkbell értékét és je- ’enlőségét szaklapok fogják tárgyalni. EzMc fogják gondos analízisek alapján mcgűt’apita- ni, hogy a mérkőzés 34 játszmája mennyben járult hozzá a sakkjáték belső fejlesztéséhez. Erről a kérdésről majd sakkrovatunkban értekeztünk. Tagadhatatlan, hogy Aljechin megérdemelte győzelmét, mert a játszmák túlnyomó többségében <5 vállalta magára az iniciativ szerepet és ezt az offenzív szellemet siker koronázta. Capblanca megelégedett a nyugodt, biztosnak látszó játszmavezetéssel, egy-két játszmában A hir ebben a formájában még nem felel meg a valóságnak, mert Capblanca a játszmát nem adta fel, természetesen megkísérli, hogy a legnagyobb ellenállást fejtse ki, azonban nagyon kevés kilátás van arra, hogy ki tudja a remist erőszakolni. Aljechin ugyanis ebben a játszmában állandóan offonzivában volt és annak elleuére, hogy Caplablanca szívósan védekezett, sikerült két gyalogos előnyre szert tennie. Amikor tegnap este a játszmát ebben a helyzetben félbeszakították, már mindenki meg volt győződve Aljechin sikeréről és amint a szimpatikus orosz bajnok felállott a tábla mellől, a kibicek tömege hatalmas tüntetést rendezett mellette. Vúliu^ra kapták, úgy vit- ,vélí az utcára és igazi délamerikai temperamentummal rivalgó kiállásokkal üdvözölték: Ül jen a sakkozás uj világbajnoka, éljen a mi kopaszfejünkl Capablanca, akit meteorszerü sakk-karier- jében az elképzelhető legnagyobb csapás ér a vereséggel, a félbeszakítás után azonnal a sakktábla mellé vonult félre és az egész éjszakán keresztül analizálta a reménytelennek látszó hadállást Tiz órai megfeszített munka után kimerültén, blazirt mosollyal kelt fel a sa*;- tábla mellől és az újságírók kérdezősködésá.e csak annyit mondott, hogy megkísérli a játszma folytatását, - - . « A két sakktitán rövid ca'iíeulum v’fjejét a kővetkezőkben adjuk: Jose Raul Capablanca 1888 november 19- én született Havannában. Amolyan sakkcsodagyerek volt, aki a játékot már négyéves korában sajátította el. Csodálatos hírek jöttek felőle Európába, úgy hogy amikor az ismeretlen amerikai sakkozó az első európai versenyre, San Sebastianban jelentkezett, nevezését elfogadták. A jő híreket akkori játékával igazolta is és az ereje teljében lévő Rubinstem előtt első díjas volt. Ez 1911-ben történt. Ettől kezdve őt tekintették Lasker Emanuel doktor volt világbajnok egyedüli ellenfelének. Még 1914- ben is résztvett a pélervári versenyen, ahol az Utolsó fordulóig vezetett, de a végén letört és igy Lasker megelőzte. A háború után tárgyalásokat kezdett Lasker dr.-ral a világbajnoki küzdelemre vonatkozólag és igy létre jött az 1921. évi havannai mérkőzés, amelyben Capblanca tizenkét remis mellett négy játszmát nyert, úgy hogy Lasker feladta a kilátástalan versenyt. Capablanca résztvett az 1922. évi londoni nagy mesterversenyen, amelyen tizenhárom egységgel, vesztett játszma nélkül első lett a tizenhat mester között, megelőzve akkor Al- jechint, aki csak tizenegy és fél egységet ért el. Az 1924. évi new-yorki nagy mesterversenyen Cpablancát Lasker mege’őzte, 1023-ben pedig Moszkvában Bogoljubov és Lasker mögött csak harmadik lett. Annál nagyobb erőben csillogott játékmüvószete az 1927.-! tavaszi new-yorki versenyen, ahol ismét játszmavesztés nélkül, nagy pontkülönbséggel lett első Alejchin előtt Akkor senkisem hitte volna, hogy egy félesztendő múlva elveszíti világbajnokságát veszélyes riválisával szemben, akivel különben ifjúkori barátság köti össze. Alexander Aljechin Moszkvában született 1892 október 19.-én, A sakkjátékot szintén váratlanul súlyos hibákat is követett el és amikor Aljechin már vezetéshez jutott, megvolt az a psichikai biztonsága, amely a mérkőzés megnyeréséhez szükséges volt. A győzelem akarata, az éles küzdelem a sakk sikerének a titka, állapította meg Lasker. Ez az igazság győzedelmeskedett most is. Capablanca vereségének főokát abban látjuk, hogy nagyon is bezárkózott a győzhetetlennek és bevehetetlennek hitt világbajnokság elefáncsonttornyába, nagyon ritkáu játszott nyilvános versnyeken, mig Al- jecbin Leves harci küzdelmekben edzette erejét. A kiképzett küzdelmi képesség győzött az elpuhult kényelemszeretettel szemben, ez Aljeciiin győzelmének titka. * Capblanca sokat veszített és Aljechin sokat nyert. A sakk csak kevés kiválasztottnak ad gondtalan kenyeret, de a világbajnokság jövedelmező üzlet. Capablanca egy-egy versenyen negyedmilliót is megkeresett, azután ott volt az állami támogatás, a nemzeti ajándékképpen kapott villa és a diplomáciai megbízás, hogy zavartalanul élhessen a sakk művészetének. Most Aljechin lett a sakkprimadonna és ennek anyagi előnyeit ő fogja elsősorban élvezni. A vilábajnoki cim 1835-ből datálódik, amikor a legjobbnak tartott Steinitzot Zuckertort mérkőzésre hívta ki. Ezt a mérkőzést Steinitz tiz nyert, öt vesztett és öt remis arányban nyerte. Világbajnoki cimót Csigorinnal szemben 1889-ben tiz nyert, hat vesztett és egy remis játszmával megvédelmezte. Majd Guush berget 1890-ben 6, 4, 9 arányban verte meg, azután 1892-ben Csigorint győzte le 10, 8, 5 arányban. Lasker liivta ki világbajnoksági. mérkőzésre Steinitzot és 10, 5, 4 arányban győzött is. A revánsmérkőzést 1896-ban ugyancsak Lasker nyerte 10, 2, 5 arányban. Lasker csaknem teljos három évtizeden át, egészen a havannai meccsig, megőrizte világbajnokságát. Jellemző, hogy úgy Steinitzot, mint Lan- kert csak késő öregségükben sikerült legyőzni. Capablanca erőinek teljében van, 39 éves most, amikor elvesztette a világbajnokságot, amely cimet mindössze hAt évig élvezte. Bizonyos, hogy a kubai nem törődik belei könnyen a nagy veszteségbe és revanchot fog kívánni. A revánsmérkőzésre azonban csak egy év múlva lesz joga, akkor pedig Aljechin diktálja a feltételeket. * New-york, november 29. Capablanca a 80.-ik lépés után a döntő játszmát feladfa. A prágai olasz követ fllfaftozoifi a Ceské SEovo gyűlölködő hangla ellen A Vecemi List írja: Mint értesülünk, olasz követség képviselője a napokban megjelent a külügyminisztériumban és tiltakozott a Ceské Slovo írásainak tendenciája, ellen az olasz kérdésekben. Az olasz követ közbelépésére a Ceské Slovo szerkesztőségénél interveniáltak az ólász kérdéseknek eddigi pertraktálása ellen. A külügyminisztérium amiatt is aggódott, hogy a külügyminiszter orgánumának tónusa kellemetlen hatással lehet a csehszlovák és olasz delegációknak a jóvátéíeli kérdésben való tárgyalására. Prága, november 29. Az R. C. Astor szerkesztésében megyéknő Autonómia hosz- szu oiLkben foglalkozik a Ro^berm-ene-akció- vaá és azt -egészen uj oldaliról világítja meg. Astor, a cikk áiróija, úgy véli, hogy az általa felállított uj formuláiban az eddig ismert magyar és cseh állásponttal szemben a szlovák álláspontot szögezte lo. A ciikkM-ő rámutat arra, 'hogy a Rotlhetnmoro- akcióval kapcsolatban a 'közvélemény két szempontot figyelmen kívül hagyott. — Az eüső figyelemre méltó momentum az volt — Írja a cikkíró —, hogy az akció azután indult meg, mikor a szlovák néppárt belépett a kormányba anélkül, hogy Szfto- vewsakó megkapta volna autonómiáját Mintha a szlovák néppártnak az autonómiáról való néma lemondása buzdította volna a Rethermere-akció vezetőit a nyílt 6s intenzív tevékenységre. A másik, ugyancsak figyelemre méCtő mo- men'um az, hogy az akcióról idehaza csak két vélemény terjedt el s a legfontosabb, a legkom-petensebb nem. Az akciót magyarázták magyar szempontból, magyarázták a csehek néző-szögéből, de szlovák álláspontot hiába kerestünk az újságokban, a szónoki tribünökben és a parlamenti képviselők szarvaiban. — Már itt leszögezzük, hogy a lehető l-egmagyobb határozottsággal ellenállunk mindéin olyan akciónak, mely hozzá akar nyu’ini a szlovák határokhoz, ‘akár északnyugtuk)n, akár pedig délen. Tiltakozunk minden akció ellen, amely szét akarja tépni a má drága Szlovenszk ónkat bármilyen államhoz való odacsatolás végett. — Érthető, hogy a szövetséges hatalmak a népszó vet ségbeu meg akarják tartani Európa békéjét. A békét a keletkezett; kon- f’ókítusok likvidálásával, a konfliktusokba való beavatkozással és döntőbíróságaikkal 'tartják fönn. Hogy történik mindez? Mint a tapasztalat mutatja, mindig a kompromisszum, a megegyezés, a kiogycnlités elve alapján. Ha csak az egyik félnek kedveznének, ezzel a másik oldalról veszélyeztetnék az európai békét. A kompromisszumos megoldással ■mindkét vetélkedő fél megelégszik. A döntést mindkét oldalon fél sikernek tekintik. Elképzelhető tehát ebből, milyen lehet majd a népszövetség döntés© — amely elő béri több be fog következni — ebben a konkrét viszályban, mely alkalmat adott a Rother- meire-akcióra. — A népszövetség megismerkedhetett a magyar aspirációkkal, melyek igy szólnak: „Visszaköveteljük Szüovenszkót, mert a békeszerződések igazságtalanok!" Konstatálhatta továbbá a cseh álláspontot imént bár szlovákok fejtették is ki, a valóságban mégis csak cseh álláspont maradit), mely igy hangzik: „Nem engedjük Szlovenszkót, mert a békeszerződések érinthetetlenek." Milyen 1ehet a népszövetség döntése? Természetesen ismét csak kompromisz- szumos salamoni döntés lehet a magyar és a cseh álláspont között A nagyhatalmak nyomására, hosszadalmas huzavona utón stib. a magyarok ráállnának erre a megoldásra. És mit következtessünk a csehek álláspontjára nézve a különböző miniszteri és egyéb kijelentések után á la „ha netán valami történne" s a szlovenszkói beruházásoktól való irtózásból, a dezindu- szlhálásból, ami itt folyik . Igenis, könnyein fejlődhetik a dolog az említett megoldásig, már azért is, mert a népszövetség a mostani viszonyok alapján Szlovenszkót nem tekintheti ki- ker oki tett egésznek, állam jogi egységnek. Ez volna az a harmadik momentum, amely tárgy talanná tenné a másik két érdek!elfogást. Sőt Gcnf még,a mi Rothermere-ellenos manilesztácáónkból ■ sem győződhetett meg arról, hogy nálunk valóban létezne olyan törekvés, amely Szíovenszkóból legalább is a jövőben autonóm államjogi egyedet akar létesíteni. Hiszen ebben a szellemben senki sem nyilatkozott. — Ilyen döntés jkövetke-zne be azért is, mert Szlovén szik ón a néppárt kormányba- lépése óta nincsen párt, amelyik reprezentálná a szlovákok azon akaratát, hogy aa autonómia megvalósítását oly kardinális követelésnek tartják, melynek teljesítés© nélkül szóba sem állnak a kormánnyal, mig aa meg nem valósítja az autonómiát A küldőid és a népszövetség a néppárt konnánybaóépó* i seben nem láthat mást, mint az autonómiáról való 1-emondást. S ez fokozottabb mértékben fennáll most, amikor pártunk vezérei. Prágában sem léptek föl a Rothermere-akció alkalmából az autonómia érdekében. A Rothermere-akcdó világosan megmutatja, miképpen lehet a nemzetközi politikában a csehszlovák köztársaság rovására és Szlovenszkó kárára kiaknázni azt a körülményt, hogy Szlovenszkónak nincs autonómiája. Ilyen körülmények között a népszövetség Szlovenszkót csak amorf és névtelen territóriumnak minősitheti, a régi Magyarország területéből kiszakított territóriumnak, melyet aszerint lehet szabdalni, amilyen mértékben a cseh-m agyar viszály likvidálása megkívánja. A csehek és a határontul-i magyarok erősen kifejezték álláspontjukat, csak a szlovákok nem. Épp azért, fo-rmu&ázaii kívánjuk a szlovák álláspontot: Szlovenszkó önrendelkezési joga, az autonómia az egyetlen orvosság mindenféle akció és aspiráció ellen. Tegyétek Szlovenszkót megelégedetté s akkor nem kell félnetek semmiféle idegien, akciótól. Ennyit mond az Autonómia. ■ ----------------------------------------------— Ha Pr ágába jön, első útja a 3tm ss. ik - TW c* 5. sr ■ 1® őm vezessen — Ma ás minden este BÉLA hírneves cigányprímás teljes zenekarával játszik Kitűnő magyar borok! Magyar konyha I Esténként (negyedliteres kiszolgálás) Magyar kiszolgálás - Tancparkett Bableves! Chat-No r Prága legforgalmasabb helyén van: szemben a Hotel Steinerrel Igazgatói Korst Túri, a „Nizza41 volt üzletvezetője „Az autonómia az egyesien orvosság mindenféle akció is aspiráció ellen" Az „Autonómia" című néppárti lap ui szlovák álláspontja a Rothermere-akcfó kérdésében — A szlovák néppárt a kormánybalépéssel hallga’ó'as lemondott az autonómiáról Hit vár a szlovák néppárt autonómista szárnya a népszó vétségtől
