Prágai Magyar Hirlap, 1927. november (6. évfolyam, 249-273 / 1583-1607. szám)

1927-11-30 / 273. (1607.) szám

^^GST-7V^A<V^Zk'0-'FrrRT.XT>

1927 november 50, ®z«rda.

MŰSORON KÍVÜL

r- BABETTE Pária, novemibeír 29. ót éve ikiinoz. ^

Kér ülő uiaikon, aliadtomosan tör re ám, ajkkor lep meg és ott, ahol legkevésbé várom. Nem úgy közeledik, mint a Szagos Szappan, vagy az ördögszeké r-au ló, öles házfalakon, messziről kiabálva, nyeirs színekkel, becsületesem. Belopézik a lárca-folybattás alá, ott lapul az első oldalon a vezércikk tövűiben, elbuvik a napdihirek (között Babetfe. Babette.

Már tudom róla, hogy huszonhaléves, de tizennyolcnak se látszik. Tudom, hogy fér jeget t, s egy Páni nevű .férfivel házastársi viszonyban él. Tudom, hogy a Monoéau- ruegyediben laknak. Tudom, hogy van egy ismerőse, Jean, alki diszkréten udvarol neki. Tudom, hogy van egy barátnőjo, Yvotnne, aki még nem tudja, hogy..,

A barátnő még nem tudja, de én már tudóim.

Gyanútlanul hajolok a komoly „Temips“ fölé, amikor felcsendül Jean hangja: „Hogyan, Bábelbe, ön itt az elektrofisikai kongresszuson? Vájjon mi hozta ide? Üde fejecskéjében mióta fogant meg az érdeklődés az eüekbrofizika iránt? Lányosán és váraiban, mint 'egy feslő rózsa, én mindig csak az otthoni mi Ili éjeiben képzelem el..— s Bábelbe kacagva feleli: „A modern asszony, kedves barátom, érdeklődik a civilizáció fej- 3wd®e, korunk tudományos vívmányai iránt. Nem vagyunk játékszerek többé. Ideje, hogy rsztvegyünk a férfiak munkájában.“ A műkőkként Jean elgondolkozik: „Igaza van,

Bábelbe" — mondja aztán lassan. — „Bocsásson meg, hogy félreértettem, s csapongó és felületes teremtésnek tartottam, minit a legtöbb asszonyt Most már látom, hogy maga más. De lám. Babette: ezzel az arccal, ezzel a kisíányos teinttei, oseresznyeajkak- ikal, s ezzel az üde, tavaszi illatai, amit maga körűi áraszt, inkább kelti egy tide, színes, ■tavaszi pillangó 'benyomását, mint egy elektrofizlkusét. Ez az, ami megtéveszt.. „Hogyan, Jean?“ kiált most föl Bábelte. — „Hát nem tudja, hogy Volta és Edison is „Dupont" ajakkenőcseit, „Dupont" arcpasz- telíjét és „Dupont" illatszereit használják?" ő az, Dupont, az ifjúság és szépség nagymestere, aki a iegkomolyabb, kísérletezőt is mindig ifjú leánnyá varázsolja..„Most már értem, Babette. Szóljon, hol kaphatom e szereket?" — „Minden jobb drogériában, barátom.. ."

Szokott járni a turfra. Minden képkiál- litáson ott van. Anatole Francé temetésén feltűnést keltett pasztellszíneivel, üde illatával és cseresznyeajkaival. Eljár a parlamentbe. Virágot visz az Ismeretlen Katonának. Fogadja Lindberghet. Az operában Saljapln abbahagyja a Volgadalt és megkérdi tőle, aki férjé*el és barátjával az első sorban ül, hogy honnan v(szi a színeit és illatát. Az első sorban állt, mikor az Úristen megteremtette a világot s ide színeivel, illatával és csere i/.nve- ajkaival zavarba hoz*-* az Alkotót, aki távolról sem tudott olyan színeket és illatokat kölcsönözni Évának, mint Dupont Babetteneu. Keresztül ússza a csatornát és hála Dupoof- nak, partot ér üdén, pasztel’szinesen és illatosán A tűzvészből üdén és csereszny nj- kakkal kerüi t:ő. hála Dupomnak. Az Utolsó ítélet napján, n ikor az angyal megfujja majd a kürtöt, Babette üdén, pasztellszínekkel és cseresznyea,lkakkal fog fölkelni a salétromos sírból, kezében Dupont parfümflaskájával, ajkán Dupont rúzsával, orcáin Dupont és az enyészet pasztellszíneivel.

Mindennap találkozom vele. Hatvan lap jelenik meg Párisban, Babette minden nap felbukkan valamelyikben. A kanti filozófiáról beszélget barátnőjével, s aztán kitanitja a kategorikus imperativusra, Dupont színeire.

Ha egyszer találkoznék vele! . . .

Hogy megfogjam a két karját és megrázzam, s felpofozzam az odasiető Jeant és Pault 8 az arcába kenjem Dupont pasztellszíneit, s a szájába nyomjam Dupont ajakkenőcsét, 5 végigspricceljem Dupont illatával, s aztán úgy ahogy van, üdén, színesen és illatosán, égj hordóba gyömöszöljem és a hordót lecinkel jem, s aztán leguritsam, pasztellestül, ru zsostul és parfümöstül a Montmartre tetejé ről a Szajnába, hogy ne lássam többé, n< halljak többé róla, ne magyarázza többé ne kém:

Hogy ő az Üdv és az Ifjúság.

És minden jobb drogériában kapható.

(m. s.)

— Repülök a sáska elleni harciban. Kairót<5 távirat ózzák: Az angol főbiztos felajánlotta a

egyiptomi kormánynak az angol repülők segitsé gél az idei termést veszélyeztelő eáskaj&meg el Honi írté hadjáratra*.

Braüanu Uínfilla kudarca után

THulescu va$y Hanlu kormánya következik

Félév múlva feloszlatják a parlamentet? — Szobrot állítanak

Bratianunak

Bukarest, november 29. Politikai körökben elterjedt hírek szerint Bratianu Vintilla, miután a nemzeti egység kormányát nem sikerült megalakítania, a kormányalakítás feladatát Titulescura ruházta át, aki már két napja tárgyalásokat folytat az ellenzéki pa- rasztpárttal. Titulcscu a következő program alapján kíván eljárni Először is óhajtja a teljes megegyezést a nemzeti parasztpárt és a liberális párt között és eszerint a miniszter- elnök vagy Titulescu vagy Maniu lenne. Félév múlva feloszlatnák a parlamentet és uj választást rendelnének el. Előzőleg azonban letárgyalják a költségvetést. A mostani külügyi politikát megtartanák, ugyancsak Icltét- Ietnül megmaradna az eddigi status quo a dinasztia kérdésében. ,

Bratianunak szobrot emelnek

Bukarest, november 29. A parlamentben Dúca tegnap azt az indítványt telte, hogy ál-1

lamköltségen szobrot állítsanak Bratianunak az ország fővárosában a következő felirattal: Nagyrománia — kisajátítás, — birtokbahe- lyezés — általános választójog. Az indítványt egyhangúlag elfogadták.

Titulescu mégis elmegy Genfbe

Bukarest, november 29. Titulescu, aki, mint ismeretes, hosszabb idő óta betegeskedik, orvosainak ellenzése dacára elhatározta, hogy az optánspör tárgyalására Geufbe utazik.

Cáfollak az orosz-román tárgyalásokat •

Bécs, november 29. A bécsi szovjetkövetség erélyesen cáfolja azokat a híreket, amelyek arról szólnak, hogy Szovjetoroszor- szág és Románia megbízottai Bécsben tárgyalásokat folvtattak Besszarábia kérdéséről.

A feltámadt Atlantisz

Újabb bizonyítékok Atlantisz létezéséről

Spence angol régész legújabb vizsgálatai — Honnan jöttek a mayák? A Ciro Magnon-faj rejtélye - Az ősrégi boszorkány hit közös eredete

Á régészeti tudomány legnagyobb problémája a magas kul'urfokot e'ért mayák eredete. Hogy ez a hirtelen fel'ünő nép honnan jött, arról ma sem tudunk semmi bizonyosat. Minden nép hagyott nyomokat maga mögött. Nincsen egyetlen kultúrája a világnak, amelyet primitiv kezdetétől fénykorá:g ne lehessen köve'ni. Egyedüli kivételt csupán a mayák képeznek. Hirtelen kultúrájuk virágzásában lépnek fel és innen csak lassú, de biz'os hanyatlásuk nyomait köveli a tudomány. Ezelőtt 2400 évvel tűnik fel legelőször Guatemalában. Első városaik a legnagyobb kulturfokon állanak, sokkal magasabban, mint az egykorú görögök vagy rómaiak. Építészeik, művészeik, csillagászaik o'yan tökéletesség fokán állanak, hogy ma is bámulatot kellenek hatalmas templomaik és épüle'eik.

Az ókor fejlett kultúrájának a története a nyers kőeszközöktől egészen a kultúra e'sat- hyuíásaig követelhető. De a mayák nem hagyták maguk u'án a legparányibb nyomokat sem. Mintha egyszerre más bolygóról hullottak volnr a Földre, hogy életüket itt folytassák. E ső városaik pompás palo'ákkal, templomokkal dicsekedhetnek. Ku'turá- juk azonban lassan hanyatlik és a ma élő mayák ! már teljesen ead. félnomád, piszkos indiánokká leltek. Minden nép átmegy egy lassú kulturális fejlődésen. A mayák sem lehelnek kivé1 etek a ler- mésze'es fejlődés törvényei alól. Fejlődésük első szakasza tehát nem Közép-Amerikába esik. Csak az a baj, hogy ilyen nyomokat eddig sehol nem találtak.

A legújabb kutatások kénytelenek a régi At- lan'isz prob émáját újból felvetni. A maya-probléma egyedül e fogadható magyarázatát képezi. Valószínű, mondja Lewis Spence dr., a híres angol régész, hogy az Atlanti-Óceán nyuga'i részén két ha almas sziget létezett, mely erupciók és fö.dren- gések, vagy talán lassú sülyedés következ'ében az Óceán tükre a a sülyedt és magával vitte hullám- sirjába a raj a lal ó népek városait. A legendás At.antisz a tudományos küa’ás világi'ásába ju ott. A prob éma nemcsak archeo ógiai, hanem geológ'ai , is. Kisebb szigetek vagy partvidékek kiemelkedé- | séről vagy elsülyedéséröl tud az irodalom. Az ok ! j tűnyomórészt — kisebb szige'éknél — vulkándus.

Ez a jelenség katasztrófái is méretekben szokott le- ’ | játszódni. Lassú partsülyedés és emelkedés igen ’ elterjedt jelenség. Ennek oka rendszerint nem vul- '•1 káni, hanem tektonikus. Hogy az Atlanti-Óceán kel- j lős közepében körülbe'ül az An'ilák és Spanyol- > országo' összekö ő vonalban valamikor szárazföldi ) plató lehe'ett, azt a U. S. Geodetic Survey mérései l is bizonyi’ani lá’szanak. Az Óceán fenekén két ha- . talmas vázlalai platót mű attak ki. A p'a'ó kőzetei részben olyan vulkáni lávából ál'anak, mely effuziója p llanatában levegőt ért. A tengerbe ömlő lávának ugyanis te'jesen más szerkezete és külseje van, mint a levegőn megmerevedetté, mert

A legbiztosabb

és legenyhébb csokoládé hashajtó

Fttleratal:.

Vörös Rák

Bratistava

Ifj doboz ára 3 ROKL

hir’elenül kihűl és ezért üvegszerü lesz. Kéfség~elen fehá1, hogy a lávák erede'e szárazföldi, i letve a kitörés idejében szárazföld volt ott, ahol ma az Atlanti-Óceán vize hullámzik. A lávák köze'tani ö-z- szeiétele és szerkezete után i'éive fiaatkori lávákról van szó, o’yanokról, melyek a tercier korban törtek ki. Hason’ó szárazföldi eredetű lávadarabokat talált különben Wi’.liam Beebe expedició a is a Sargasso-tenger fenekén. (Az Antillák ól keletre.)

Spence dr. felteszi, hogy két hata’mas sziget vagy szigetcsoport létezett az Antillák és Spanyol- ország között. Az első szige'csoport, mely sülyedui kezded, az Európához közelebb eső lehetett. Ez hozzávetőlegesen 25.000 esztendővel ezelőtt kezdődhetett. Innen migrált Nyuga'-Európába a hirte’on fellépő és az őslakosoktól olyan erősen elütő fi- nomcsontu, nagy agykapacitásu, művészi hajlandóságú Cro Magnón faj.

A Cro Magrion-faj migrációja Nyuga'-Európá- ban épp olyan rejtély, mint a mayák hirtelen megjelenése. Tekintet'el arra, hogy a Cro Magnon- ember meglepő ku’turával rendelkezel ezelőtt 25.500 évvel, va óizinü, hogy már hosszabb fejlődésen mehetett keresztül, mig Franciaországban megjelent. Azalatt az Atlan'i-Óceán szigetein élő faj- rokonaik tovább éltek és fejlődtek.

Körülbelül 10.000 esztendővel később újabb migráció kezdődöd Nyugat-Európában. Az uj jövevények apró, sö éihaju emberek voltak, ér ettek a hajózáshoz, ismerték az Írást, de nem voltak olyan clvilizálók, mint a Cro Magnonok. Valószínű, — mondja Spence dr., — hogy ezt a népet egy újabb kataklizma haj'oda kelet felé a szárazföldre.

Mikor a ka'asztrősális sü’yedés az ő hazájukat is elérte, a kötepamenikai partokon talál ak uj hazát. Ez körülbelül 400—500 esztendővel Kr. e. löríénhe*ed. Egy negyedik migráció a keresztény éra kezdetére esik. Ezek a jelenségek már Amerika partjaihoz közel já'szóltak le. Az elsülyed! szigetek roncsai a mai Antil'ák: Cuba, Jamaica,

Puerto Rico, Havanna. Az angol tudós az elsülyedt szigetet Antikjának nevezi

A bevándorlás története még ma is megmaradt a jelenleg élő degenerált mayau'ódok között, Keletről jöttek, — mondja a legenda — vezérük Quetzacoatl Kulkunkan vagy Gucumc'c volt. Ez a három név mindegyike „tollas-kígyót- jelent, Que’zacoatl magas, szőkeszakállas emlcr volt. Érdekes, hogy a Cro Mignonok is ilyenek voltak: magasak és szőkék. A monda szerint az első vezért honvágy ölte meg, m kor;,kievezett az Óceánra elveszett (I) hazáját keresni. Később istenítet lók, ő lett a sze’eket és a íö'det vállán hordó istenség (akár A'lasz a klasszikusoknál). Más legendák szerint mayákat, akik Kelé ről jöttek eredeti hazájukból, földrengések, áradások (partsülyődések?) és vulkáni kitörések üz'ék el

Ál’i'őlag ettől a Quetzacoatl-'ól szármázd! egy kézirat, melyben 'öbb becses adat volt a mayák eredetre. A kódex a Quiche-indiánok nyelvén volt írva. Sajnos, 1691-ben Nuneg de la Vega chiapasi püspök a kódexet nyilvánosan eléget’e több más fe becsülhetetlen értékű maya-kézlrada! egyetemben, m nt „pogány, istentelen könyveket". Szerencsére, a legfon'osabbnak, egy kivonatos má?o- a'a megmaradt. A rendkívül értékes kodex-máso- lat ma egy amerikai muzeum féltett kincse 6s egyben a maya-müológ'a egyetlen kufforrAsa. mert a műemlékek feliratait megfejteni nem sikeri't eddig. A kódexben szerepel Palenque alapítása is (Kr. e. 400 táján). Kifejeze'ten szó van arró', hogy, a mayák egy távoli, tengertől köriilve't országtó' jöttek. A régi hazától származó feljegyzéseket agyagedényekbe zárva a palenquai palo'a földalatti termeiben őriznék, m'n' >zent iraíoka'. Ezeket égette el Nuneg 1691 ben, a huechne'a’ p:acon.

Máa íenáa iá fcéőiánioi & nagy vándorlásról.

I

MKONys^-hanssiópó

torzításmentes, élvezetes hangátvife7

Egy Ix'ilxocüit! nevű krónikás, aki kevéssel Coe- teg után él!, '(szintén hagyott hátra feljegyzéseket, ő is messze tengerentúli országokból szármázta'a a mayákat, illetve toltekeket („íelvilágosi ottakal", a „nagy építőmestereket"), ahogyan ő nevezi.

Vezérük, Quetzalcoatl, ha'almas, vörösszakái- ’as férfi. A régi hazában — írja Ix lilxochitl. — valamikor gonosz király ura’kodott. Az istenek megharagudtak rá és reífen'ő fagyos 'eteket küldő tek az országra. A hó- és jégárada'ot tüzes nyál? köve te, „amikor a sziklák is megolvadtak a me- leg'ől". Ilyen je'enségek nem já'szódhattak le h’ö- zepamerikában, aho’ az ember'akta vidékeken a fagy ismeretlen fogalom. A „megolvadt sziklák" vulkáni erupciókat jeleznek. A migráció Kr. u 7-ik századik tar'ot'. A szivárgó jövevények keletről jöt ek, „Az'lan“-ból Aztlan sziget vol', mert „napokon keresztül ke.’ett evezni", mig szárazföldet ér- 'ek. Ixtililxochitl le is rajzolja a szige’et, nagy heggyel (vulkánnal) a közepén. A vulkán csúcsán álló alak is'enség.

Rendkívül érdekes Ppence fanu’mánya a mayák kultuszáról, melyről aránylag sokat tudunk, hiszen a jelen'eg élő utódok legendái és szokásai, a spanyolok feljegyzései aránylag bő anyagot nyújtanak. Meg'epő és mindenbén Spence e'méete mellett tanúskodik a bo-zorkányhit egyezése a nvMga'európai népeknél és a mayáknál. Exakt bizonyi'ékaink vannak arról, hogy az európai népek bo'zorkányhi ével teljesen azonos kultusz veit ' elterjedve a fégi mayákról. A boszörkánylt í ősrégi. Egy Spanyolországi barlangban (Gőgül) áyil- ván Cro-Magnonoktól eredő rajzot talái’ak, mely egy bálvány körül táncoló boszorkányokat ábrázol. A boszorkányok hosszú szoknya' és hegyes kalapot viselnek, éppen olyanokat, amilyeneket a latin népek e’gondolá-a szerin1 viselni szoktak. A1 rajz Aurlgnacien kultura-korabeli és hozzáve'őlege- sen tízezer esztendővé! ezelőtt készült. A ,boszo?- kányhil számtalan apró rész'etelt megta'aljuk ,a mexikói népeknél, ők ezt Cüpipillinnek hivják. A Ciupipitlinek gyermekágj'ban meghaltak szeleméi de élő öreg asszonyokban is lakhatnak. Seprőkön lovagolnak a levegőn kérész'ül, mágikus kenőcsöket haszná nak és szombat-éjjeleken b'zon; oa helyeken találkoznak. Gyermekeket ölnek meg és szivüket kitépik. Keresztu akon 'esnek a vándorokra, akiket „megrónának". Kisérő álla'aik: a k'gyó és a bagoly. A'alakulnak kicsi állatokká és minden betegség eben tudnak orvosságok

Ez a meg epő egyezés nem lehet véletlen müve, sőt párhuzamos, egymástól kii ön fejlődő jelenség sem. Az eredet nyilván közös. Spence szerint az eltün' An'ilta-szigeten keresendő. Az An- iil ák, vagy ahogy Plató nevezi, Atlan'isz, meg'e- pően hasonlít az ősi maya-hagyományok „Aztán" szavára, melyből a görögös „isz“-rag hozzátéve e foly'án let! Atlan'isz, ma már nem tar'óznak a képzelet birodalmába. Nemcsak geo'őgiai, hanem an'ro- pológiai és etnográfiai kapcsota ok is kellenek' napfényre jutni. A csak nemrég e lap ha~áhja-n megvilágított elefán'probéma (a maya-skulpüsá- kon szereplő eleíán1 egy csak índiában és Afrikában ismert állat) is olyan távoli kapcsola'okra mutat, amilyeneke' néhány évvel ezelőtt sej'eni sem mer ünk. AHantisa tehát nem mese többé, hanem valóság. B. H. dr.

Az órán! és ahürl á.aéás pusztításai

Páris, (november 29. Az Orinban és Algírban pusztító elemi katasztrófáról érkező jelentések pontatlanok és a katasztrófa nagyságát még nem lehet áttekinteni, inért az egész távirati és telefonforgalom megszakadt. Az Órán és Marseille közötti kábel salukon megszakadt. Annyi azonban már most is bizonyos, hogy az a felhőszakadás, amely éjszaka lepte meg Mos tágan om városát, borzalmas pusztításokat okozott. Százötven bonszülött meghalt és a bulláit az áradó víz magával sodorta. Az Órán és Algír között] vasúti vonal hídjait a viz mind elsodorta. A fenyegetett lakosság a hegyekbe menekült. A katasztrófa méreteiről csak napok múlva érkezhetik részletes és megbízható beszámolás,.

i

6