Prágai Magyar Hirlap, 1927. november (6. évfolyam, 249-273 / 1583-1607. szám)

1927-11-30 / 273. (1607.) szám

^^GST-7V^A<V^Zk'0-'FrrRT.XT> 1927 november 50, ®z«rda. MŰSORON KÍVÜL r- BABETTE ­Pária, novemibeír 29. ót éve ikiinoz. ^ Kér ülő uiaikon, aliadtomosan tör re ám, ajkkor lep meg és ott, ahol legkevésbé vá­rom. Nem úgy közeledik, mint a Szagos Szappan, vagy az ördögszeké r-au ló, öles ház­falakon, messziről kiabálva, nyeirs színek­kel, becsületesem. Belopézik a lárca-folybattás alá, ott lapul az első oldalon a vezércikk tö­vűiben, elbuvik a napdihirek (között Babetfe. Babette. Már tudom róla, hogy huszonhaléves, de tizennyolcnak se látszik. Tudom, hogy fér je­get t, s egy Páni nevű .férfivel házastársi vi­szonyban él. Tudom, hogy a Monoéau- ruegyediben laknak. Tudom, hogy van egy is­merőse, Jean, alki diszkréten udvarol neki. Tudom, hogy van egy barátnőjo, Yvotnne, aki még nem tudja, hogy.., A barátnő még nem tudja, de én már tudóim. Gyanútlanul hajolok a komoly „Temips“ fölé, amikor felcsendül Jean hangja: „Ho­gyan, Bábelbe, ön itt az elektrofisikai kon­gresszuson? Vájjon mi hozta ide? Üde fejecskéjében mióta fogant meg az érdeklő­dés az eüekbrofizika iránt? Lányosán és vára­iban, mint 'egy feslő rózsa, én mindig csak az otthoni mi Ili éjeiben képzelem el..— s Bábelbe kacagva feleli: „A modern asszony, kedves barátom, érdeklődik a civilizáció fej- 3wd®e, korunk tudományos vívmányai iránt. Nem vagyunk játékszerek többé. Ideje, hogy rsztvegyünk a férfiak munkájában.“ A mű­kőkként Jean elgondolkozik: „Igaza van, Bábelbe" — mondja aztán lassan. — „Bo­csásson meg, hogy félreértettem, s csapongó és felületes teremtésnek tartottam, minit a legtöbb asszonyt Most már látom, hogy maga más. De lám. Babette: ezzel az arccal, ezzel a kisíányos teinttei, oseresznyeajkak- ikal, s ezzel az üde, tavaszi illatai, amit maga körűi áraszt, inkább kelti egy tide, színes, ■tavaszi pillangó 'benyomását, mint egy elektrofizlkusét. Ez az, ami megtéveszt.. „Hogyan, Jean?“ kiált most föl Bábelte. — „Hát nem tudja, hogy Volta és Edison is „Dupont" ajakkenőcseit, „Dupont" arcpasz- telíjét és „Dupont" illatszereit használják?" ő az, Dupont, az ifjúság és szépség nagy­mestere, aki a iegkomolyabb, kísérletezőt is mindig ifjú leánnyá varázsolja..„Most már értem, Babette. Szóljon, hol kaphatom e szereket?" — „Minden jobb drogériában, barátom.. ." Szokott járni a turfra. Minden képkiál- litáson ott van. Anatole Francé temetésén feltűnést keltett pasztellszíneivel, üde illatá­val és cseresznyeajkaival. Eljár a parlament­be. Virágot visz az Ismeretlen Katonának. Fo­gadja Lindberghet. Az operában Saljapln ab­bahagyja a Volgadalt és megkérdi tőle, aki férjé*el és barátjával az első sorban ül, hogy honnan v(szi a színeit és illatát. Az első sor­ban állt, mikor az Úristen megteremtette a vi­lágot s ide színeivel, illatával és csere i/.nve- ajkaival zavarba hoz*-* az Alkotót, aki távol­ról sem tudott olyan színeket és illatokat köl­csönözni Évának, mint Dupont Babetteneu. Keresztül ússza a csatornát és hála Dupoof- nak, partot ér üdén, pasztel’szinesen és illa­tosán A tűzvészből üdén és csereszny nj- kakkal kerüi t:ő. hála Dupomnak. Az Utolsó ítélet napján, n ikor az angyal megfujja majd a kürtöt, Babette üdén, pasztellszínekkel és cseresznyea,lkakkal fog fölkelni a salétromos sírból, kezében Dupont parfümflaskájával, ajkán Dupont rúzsával, orcáin Dupont és az enyészet pasztellszíneivel. Mindennap találkozom vele. Hatvan lap jelenik meg Párisban, Babette minden nap felbukkan valamelyikben. A kanti filozófiáról beszélget barátnőjével, s aztán kitanitja a ka­tegorikus imperativusra, Dupont színeire. Ha egyszer találkoznék vele! . . . Hogy megfogjam a két karját és megráz­zam, s felpofozzam az odasiető Jeant és Pault 8 az arcába kenjem Dupont pasztellszíneit, s a szájába nyomjam Dupont ajakkenőcsét, 5 végigspricceljem Dupont illatával, s aztán úgy ahogy van, üdén, színesen és illatosán, égj hordóba gyömöszöljem és a hordót lecinkel jem, s aztán leguritsam, pasztellestül, ru zsostul és parfümöstül a Montmartre tetejé ről a Szajnába, hogy ne lássam többé, n< halljak többé róla, ne magyarázza többé ne kém: Hogy ő az Üdv és az Ifjúság. És minden jobb drogériában kapható. (m. s.) — Repülök a sáska elleni harciban. Kairót<5 távirat ózzák: Az angol főbiztos felajánlotta a egyiptomi kormánynak az angol repülők segitsé gél az idei termést veszélyeztelő eáskaj&meg el Honi írté hadjáratra*. Braüanu Uínfilla kudarca után THulescu va$y Hanlu kormánya következik Félév múlva feloszlatják a parlamentet? — Szobrot állítanak Bratianunak Bukarest, november 29. Politikai körök­ben elterjedt hírek szerint Bratianu Vintilla, miután a nemzeti egység kormányát nem si­került megalakítania, a kormányalakítás fel­adatát Titulescura ruházta át, aki már két napja tárgyalásokat folytat az ellenzéki pa- rasztpárttal. Titulcscu a következő program alapján kíván eljárni Először is óhajtja a tel­jes megegyezést a nemzeti parasztpárt és a liberális párt között és eszerint a miniszter- elnök vagy Titulescu vagy Maniu lenne. Fél­év múlva feloszlatnák a parlamentet és uj választást rendelnének el. Előzőleg azonban letárgyalják a költségvetést. A mostani kül­ügyi politikát megtartanák, ugyancsak Icltét- Ietnül megmaradna az eddigi status quo a di­nasztia kérdésében. , Bratianunak szobrot emelnek Bukarest, november 29. A parlamentben Dúca tegnap azt az indítványt telte, hogy ál-1 lamköltségen szobrot állítsanak Bratianunak az ország fővárosában a következő felirattal: Nagyrománia — kisajátítás, — birtokbahe- lyezés — általános választójog. Az indítványt egyhangúlag elfogadták. Titulescu mégis elmegy Genfbe Bukarest, november 29. Titulescu, aki, mint ismeretes, hosszabb idő óta betegeske­dik, orvosainak ellenzése dacára elhatározta, hogy az optánspör tárgyalására Geufbe uta­zik. Cáfollak az orosz-román tárgyalásokat • Bécs, november 29. A bécsi szovjetkö­vetség erélyesen cáfolja azokat a híreket, amelyek arról szólnak, hogy Szovjetoroszor- szág és Románia megbízottai Bécsben tárgya­lásokat folvtattak Besszarábia kérdéséről. A feltámadt Atlantisz Újabb bizonyítékok Atlantisz létezéséről Spence angol régész legújabb vizsgálatai — Honnan jöttek a mayák? A Ciro Magnon-faj rejtélye - Az ősrégi boszorkány hit közös eredete Á régészeti tudomány legnagyobb problémája a magas kul'urfokot e'ért mayák eredete. Hogy ez a hirtelen fel'ünő nép honnan jött, arról ma sem tudunk semmi bizonyosat. Minden nép hagyott nyo­mokat maga mögött. Nincsen egyetlen kultúrája a világnak, amelyet primitiv kezdetétől fénykorá:g ne lehessen köve'ni. Egyedüli kivételt csupán a mayák képeznek. Hirtelen kultúrájuk virágzásában lépnek fel és innen csak lassú, de biz'os hanyatlá­suk nyomait köveli a tudomány. Ezelőtt 2400 évvel tűnik fel legelőször Guatemalában. Első városaik a legnagyobb kulturfokon állanak, sokkal magasab­ban, mint az egykorú görögök vagy rómaiak. Épí­tészeik, művészeik, csillagászaik o'yan tökéletesség fokán állanak, hogy ma is bámulatot kellenek ha­talmas templomaik és épüle'eik. Az ókor fejlett kultúrájának a története a nyers kőeszközöktől egészen a kultúra e'sat- hyuíásaig követelhető. De a mayák nem hagyták ma­guk u'án a legparányibb nyomokat sem. Mintha egyszerre más bolygóról hullottak volnr a Földre, hogy életüket itt folytassák. E ső városaik pompás palo'ákkal, templomokkal dicsekedhetnek. Ku'turá- juk azonban lassan hanyatlik és a ma élő mayák ! már teljesen ead. félnomád, piszkos indiánokká leltek. Minden nép átmegy egy lassú kulturális fejlődésen. A mayák sem lehelnek kivé1 etek a ler- mésze'es fejlődés törvényei alól. Fejlődésük első szakasza tehát nem Közép-Amerikába esik. Csak az a baj, hogy ilyen nyomokat eddig sehol nem ta­láltak. A legújabb kutatások kénytelenek a régi At- lan'isz prob émáját újból felvetni. A maya-problé­ma egyedül e fogadható magyarázatát képezi. Va­lószínű, mondja Lewis Spence dr., a híres angol régész, hogy az Atlanti-Óceán nyuga'i részén két ha almas sziget létezett, mely erupciók és fö.dren- gések, vagy talán lassú sülyedés következ'ében az Óceán tükre a a sülyedt és magával vitte hullám- sirjába a raj a lal ó népek városait. A legendás At.antisz a tudományos küa’ás világi'ásába ju ott. A prob éma nemcsak archeo ógiai, hanem geológ'ai , is. Kisebb szigetek vagy partvidékek kiemelkedé- | séről vagy elsülyedéséröl tud az irodalom. Az ok ! j tűnyomórészt — kisebb szige'éknél — vulkándus. Ez a jelenség katasztrófái is méretekben szokott le- ’ | játszódni. Lassú partsülyedés és emelkedés igen ’ elterjedt jelenség. Ennek oka rendszerint nem vul- '•1 káni, hanem tektonikus. Hogy az Atlanti-Óceán kel- j lős közepében körülbe'ül az An'ilák és Spanyol- > országo' összekö ő vonalban valamikor szárazföldi ) plató lehe'ett, azt a U. S. Geodetic Survey mérései l is bizonyi’ani lá’szanak. Az Óceán fenekén két ha- . talmas vázlalai platót mű attak ki. A p'a'ó kőze­tei részben olyan vulkáni lávából ál'anak, mely effuziója p llanatában levegőt ért. A tengerbe öm­lő lávának ugyanis te'jesen más szerkezete és kül­seje van, mint a levegőn megmerevedetté, mert A legbiztosabb és legenyhébb csokoládé hashajtó Fttleratal:. Vörös Rák Bratistava Ifj doboz ára 3 ROKL hir’elenül kihűl és ezért üvegszerü lesz. Kéfség~elen fehá1, hogy a lávák erede'e szárazföldi, i letve a kitörés idejében szárazföld volt ott, ahol ma az At­lanti-Óceán vize hullámzik. A lávák köze'tani ö-z- szeiétele és szerkezete után i'éive fiaatkori lá­vákról van szó, o’yanokról, melyek a tercier kor­ban törtek ki. Hason’ó szárazföldi eredetű lávada­rabokat talált különben Wi’.liam Beebe expedició a is a Sargasso-tenger fenekén. (Az Antillák ól ke­letre.) Spence dr. felteszi, hogy két hata’mas sziget vagy szigetcsoport létezett az Antillák és Spanyol- ország között. Az első szige'csoport, mely sülyedui kezded, az Európához közelebb eső lehetett. Ez hozzávetőlegesen 25.000 esztendővel ezelőtt kezdőd­hetett. Innen migrált Nyuga'-Európába a hirte’on fellépő és az őslakosoktól olyan erősen elütő fi- nomcsontu, nagy agykapacitásu, művészi hajlandó­ságú Cro Magnón faj. A Cro Magrion-faj migrációja Nyuga'-Európá- ban épp olyan rejtély, mint a mayák hirtelen meg­jelenése. Tekintet'el arra, hogy a Cro Magnon- ember meglepő ku’turával rendelkezel ezelőtt 25.500 évvel, va óizinü, hogy már hosszabb fejlődé­sen mehetett keresztül, mig Franciaországban meg­jelent. Azalatt az Atlan'i-Óceán szigetein élő faj- rokonaik tovább éltek és fejlődtek. Körülbelül 10.000 esztendővel később újabb migráció kezdődöd Nyugat-Európában. Az uj jö­vevények apró, sö éihaju emberek voltak, ér ettek a hajózáshoz, ismerték az Írást, de nem voltak olyan clvilizálók, mint a Cro Magnonok. Valószínű, — mondja Spence dr., — hogy ezt a népet egy újabb kataklizma haj'oda kelet felé a száraz­földre. Mikor a ka'asztrősális sü’yedés az ő hazájukat is elérte, a kötepamenikai partokon talál ak uj hazát. Ez körülbelül 400—500 esztendővel Kr. e. löríénhe*ed. Egy negyedik migráció a keresztény éra kezdetére esik. Ezek a jelenségek már Ameri­ka partjaihoz közel já'szóltak le. Az elsülyed! szi­getek roncsai a mai Antil'ák: Cuba, Jamaica, Puerto Rico, Havanna. Az angol tudós az elsülyedt szigetet Antikjának nevezi A bevándorlás története még ma is megma­radt a jelenleg élő degenerált mayau'ódok között, Keletről jöttek, — mondja a legenda — vezérük Quetzacoatl Kulkunkan vagy Gucumc'c volt. Ez a három név mindegyike „tollas-kígyót- jelent, Que’zacoatl magas, szőkeszakállas emlcr volt. Ér­dekes, hogy a Cro Mignonok is ilyenek voltak: magasak és szőkék. A monda szerint az első ve­zért honvágy ölte meg, m kor;,kievezett az Óceánra elveszett (I) hazáját keresni. Később istenítet lók, ő lett a sze’eket és a íö'det vállán hordó istenség (akár A'lasz a klasszikusoknál). Más legendák szerint mayákat, akik Kelé ről jöttek eredeti ha­zájukból, földrengések, áradások (partsülyődések?) és vulkáni kitörések üz'ék el Ál’i'őlag ettől a Quetzacoatl-'ól szármázd! egy kézirat, melyben 'öbb becses adat volt a mayák eredetre. A kódex a Quiche-indiánok nyelvén volt írva. Sajnos, 1691-ben Nuneg de la Vega chiapasi püspök a kódexet nyilvánosan eléget’e több más fe becsülhetetlen értékű maya-kézlrada! egyetem­ben, m nt „pogány, istentelen könyveket". Sze­rencsére, a legfon'osabbnak, egy kivonatos má?o- a'a megmaradt. A rendkívül értékes kodex-máso- lat ma egy amerikai muzeum féltett kincse 6s egyben a maya-müológ'a egyetlen kufforrAsa. mert a műemlékek feliratait megfejteni nem sikeri't eddig. A kódexben szerepel Palenque alapítása is (Kr. e. 400 táján). Kifejeze'ten szó van arró', hogy, a mayák egy távoli, tengertől köriilve't országtó' jöttek. A régi hazától származó feljegyzéseket agyagedényekbe zárva a palenquai palo'a földalatti termeiben őriznék, m'n' >zent iraíoka'. Ezeket éget­te el Nuneg 1691 ben, a huechne'a’ p:acon. Máa íenáa iá fcéőiánioi & nagy vándorlásról. I MKONys^-hanssiópó torzításmentes, élvezetes hangátvife7 Egy Ix'ilxocüit! nevű krónikás, aki kevéssel Coe- teg után él!, '(szintén hagyott hátra feljegyzéseket, ő is messze tengerentúli országokból szármázta'a a mayákat, illetve toltekeket („íelvilágosi ottakal", a „nagy építőmestereket"), ahogyan ő nevezi. Vezérük, Quetzalcoatl, ha'almas, vörösszakái- ’as férfi. A régi hazában — írja Ix lilxochitl. — valamikor gonosz király ura’kodott. Az istenek megharagudtak rá és reífen'ő fagyos 'eteket kül­dő tek az országra. A hó- és jégárada'ot tüzes nyál? köve te, „amikor a sziklák is megolvadtak a me- leg'ől". Ilyen je'enségek nem já'szódhattak le h’ö- zepamerikában, aho’ az ember'akta vidékeken a fagy ismeretlen fogalom. A „megolvadt sziklák" vulkáni erupciókat jeleznek. A migráció Kr. u 7-ik századik tar'ot'. A szivárgó jövevények keletről jöt ek, „Az'lan“-ból Aztlan sziget vol', mert „napo­kon keresztül ke.’ett evezni", mig szárazföldet ér- 'ek. Ixtililxochitl le is rajzolja a szige’et, nagy heggyel (vulkánnal) a közepén. A vulkán csúcsán álló alak is'enség. Rendkívül érdekes Ppence fanu’mánya a ma­yák kultuszáról, melyről aránylag sokat tudunk, hiszen a jelen'eg élő utódok legendái és szokásai, a spanyolok feljegyzései aránylag bő anyagot nyúj­tanak. Meg'epő és mindenbén Spence e'méete mellett tanúskodik a bo-zorkányhit egyezése a nvMga'európai népeknél és a mayáknál. Exakt bizonyi'ékaink vannak arról, hogy az európai né­pek bo'zorkányhi ével teljesen azonos kultusz veit ' elterjedve a fégi mayákról. A boszörkánylt í ős­régi. Egy Spanyolországi barlangban (Gőgül) áyil- ván Cro-Magnonoktól eredő rajzot talái’ak, mely egy bálvány körül táncoló boszorkányokat ábrá­zol. A boszorkányok hosszú szoknya' és hegyes ka­lapot viselnek, éppen olyanokat, amilyeneket a la­tin népek e’gondolá-a szerin1 viselni szoktak. A1 rajz Aurlgnacien kultura-korabeli és hozzáve'őlege- sen tízezer esztendővé! ezelőtt készült. A ,boszo?- kányhil számtalan apró rész'etelt megta'aljuk ,a mexikói népeknél, ők ezt Cüpipillinnek hivják. A Ciupipitlinek gyermekágj'ban meghaltak szele­méi de élő öreg asszonyokban is lakhatnak. Sep­rőkön lovagolnak a levegőn kérész'ül, mágikus ke­nőcsöket haszná nak és szombat-éjjeleken b'zon; oa helyeken találkoznak. Gyermekeket ölnek meg és szivüket kitépik. Keresztu akon 'esnek a vándo­rokra, akiket „megrónának". Kisérő álla'aik: a k'gyó és a bagoly. A'alakulnak kicsi állatokká és minden betegség eben tudnak orvosságok Ez a meg epő egyezés nem lehet véletlen müve, sőt párhuzamos, egymástól kii ön fejlődő jelenség sem. Az eredet nyilván közös. Spence sze­rint az eltün' An'ilta-szigeten keresendő. Az An- iil ák, vagy ahogy Plató nevezi, Atlan'isz, meg'e- pően hasonlít az ősi maya-hagyományok „Aztán" szavára, melyből a görögös „isz“-rag hozzátéve e foly'án let! Atlan'isz, ma már nem tar'óznak a kép­zelet birodalmába. Nemcsak geo'őgiai, hanem an'ro- pológiai és etnográfiai kapcsota ok is kellenek' napfényre jutni. A csak nemrég e lap ha~áhja-n megvilágított elefán'probéma (a maya-skulpüsá- kon szereplő eleíán1 egy csak índiában és Afriká­ban ismert állat) is olyan távoli kapcsola'okra mu­tat, amilyeneke' néhány évvel ezelőtt sej'eni sem mer ünk. AHantisa tehát nem mese többé, hanem valóság. B. H. dr. Az órán! és ahürl á.aéás pusztításai Páris, (november 29. Az Orinban és Al­gírban pusztító elemi katasztrófáról érkező jelentések pontatlanok és a katasztrófa nagyságát még nem lehet áttekinteni, inért az egész távirati és telefonforgalom meg­szakadt. Az Órán és Marseille közötti kábel salukon megszakadt. Annyi azonban már most is bizonyos, hogy az a felhőszakadás, amely éjszaka lepte meg Mos tágan om váro­sát, borzalmas pusztításokat okozott. Száz­ötven bonszülött meghalt és a bulláit az áradó víz magával sodorta. Az Órán és Algír között] vasúti vonal hídjait a viz mind elsodorta. A fenyegetett lakosság a hegyek­be menekült. A katasztrófa méreteiről csak napok múlva érkezhetik részletes és meg­bízható beszámolás,. i 6

Next

/
Thumbnails
Contents