Prágai Magyar Hirlap, 1927. november (6. évfolyam, 249-273 / 1583-1607. szám)

1927-11-30 / 273. (1607.) szám

1 192? november 80, Merd*. tály fentariására a költségvetésben egy 16.090 ko­ronás tétel szerepel, akkor, amikor a köztársaság­ban a tanítóképzésre 21.293.670 koronát íordi'anak s igy a magyar tanítóképzőket aránylagosan 1 mii- lió 186.057 korona illetné meg. Dacára annak, hogy magyar tanítók hiánya miatt sok helyen szü­netel a tanítás, s tisz'a magyar községekben szlo- 1 vák iskolákat létesítenek, az isko'aügyi minisz’é- rium mégsem gondoskodik magyar tanítók után- képzéséről. Teszik ezt í’^lzatosan. s magyar isko­lák felállítását célzó köve'eléseinket azzal utasít­ják vissza, hogy magyar tanító hiányában ez: nem áll módjukban. — Itt ezen a helyen íog’alkoznom kell a tani­tők, de különösen a felekezeti és a régi nyugdíjas . t® tanítók szomorú anyagi hegeiével. A felekezeti tanítók fizetését az állami tani'ókkal egy nívóra 1V^] helyezte az 1926. évi 104. számú törvény, de csak papiroson, mert öss a felekezeti tanítók fizetése még ma sem mu lett kiutalva za^ és rövid időn belül nem is lehet reményük arra, mert a költségve'ésben erre nincs fedezet. f°g — Nem mulaszthatom el itt ezen a helyen tol- me mácsolni azt a kívánságunkat, hogy her magyar iskola élére csak magyar tanerő má neveztessék ki, sie mert a magyar szellemben való oktatást csak igy lat< lá'juk biztosítva. Követeljük továbbá, hogy kü’önö- me sen felekezeti iskolákban az egyházi iskolaszékek- a f nek mint felügyeleti hatóságoknak jogos befolyás ná1 biztosíttassák, a tanítás rendjének és valláserkölcsi kői szellemben való fentartása érdekében a tanfe1- a i ügyelők jogtalanul ne levelezzenek és rendelkez- E [zenek az iskoláién! art ók mellőzésével a tantestü- 1 leiekkel. Nem engedhetjük meg az!, hogy olyan esetek ismétlődjenek meg, hogy a tanitó egyházi 1 tanfelügyelőjét tettleg inzultálja és ezért az isko­laügyi referátus'ól meg'orlásban ne részesüljön, hogy egy olyan tanitó választassák meg, aki az előbbi működési he’yén a sa’’át 12 éves tanítványa vol ellen erőszakot követelt el és a serdületlen gyere- ku két anyává tette, Követeljük, hogy a magyar járá- fai sokban magyar tanfelügyelők neveztesesnek ki és mé hogy a pozsonyi iskolaügyi referálásban a ma- Ly gyár oktatási ügyek intézésére egy magyar ^5 referens neveztessék ki. <yö, Köve'eliük. hogy különösen az elemi és polgár, ujj isko’ákban a valláserkö’csi nevelésre fektessenek <je nagyobb súlyt és a gyermeki lelkeket ne fertőzzék ny meg a polgári erkölcs'an tanításával. ucr Magyar szakiskolákat! —* Rátérve a szakoktatásra, meg kell állapila- ez’ nőm, hogy ezen a téren sem javult a helyzet. A r0 szakoktatásra az egész közfársaságban 118,564.989 boronát fordítanak s ebből az összegből a magyar m ezakokta’ásra mindössze 960 350 koronát jutlalnak, ji0 noha a számaránynak megfelelően a magyar szak- oktatásra a költségvetésbe 6 3l'4.ö70 koronát kel- le't volna beállítani. A szakok1 dás terén 9 év alatt éppen úgy nem teljesítek és követeléseinket, mint más téren. Az általunk követelt mezőgazdasági, ipari szőlészeti, borászai és más magyar szakisko­lák felállítása a jelen köhs'gve'ésbe való bepillan­tás után ismét csak teljéiteken követelés marad’, jj, A népiskolák ^ — A polgári és elemi iskolák személyi és do- lo] logi kiadására a kö’dségvetés 225,204.934 koronát ve irányoz elő. Az iskola ügyi minisz’érium itt nem isi sorolja fel külön az egyes nemzetiségek iskoláinak be számát és az azokra fordítandó összeget, igy nem ál tudjuk megállapítani, hogy az említett összegből re mennyit fordítanak a magyar polgári és elemi is- je kólái oktatásra. Egy azonban tény, hogy amíg a m Csehszlovák nemzeti kisebbségi iskolákat egymás- lé után állítják fel, azok céljára gyönyörű és modern s épületeket emelnek, addig magyar polgári és elemi di isko'ákban nagy hiány ész’elhető, és — amint azt beszédem elején is felhoztam — a magyar iskola- r< kát megszüntetik és helyükbe szlovák iskolákat ál- !c lifanak fel. d A magyarságnak még azt sem engedik s< meg, hogy a saját költségén állítson fel is- s: kólákat, a amint azt Dunaszerdahely pé'dája igazolja, ahol a b sok kérésnek, követelésnek és kiildőttségjárásnak v az lett az eredménye, hogy a szinmagyar csal’óközi f városban csehszlovák polgári iskolát állito'tak föl. £ A költségvetés a külfölddel való kulturális kap- 1 csola'ok föntar'ására 14,800.000 koronát, a diákság t szociális támogatására pedig 10,536.320 koronát fór- s dit, de itt is, a magyarságnak vagy csak morzsák, j vagy egyáltalában semmi sem jut. A magyar kul- 5 túra ismert az egész világon, azonban sajnos az < ide szorult magyar kisebbségei kultúrájának fej- : lesz'ésétől és az anyanemzet kultúrájának mégis- | mérésétől mesterségesen elzárják, mert magyar napilap, folyóirat, 1918 után megjelent magyar könyv a határon át nem jöhet. — Akkor, amikor a műemlékek föntartására 6,819.719 koronát állítanak be a költségvetésbe, a szlovenszkói magyar műemlékek gondozásával nem törődik senki sem, — hacsak gondoskodásnak nem minősítjük azokat a cselekedeteket, amelyekkel nagyjaink szobrait több városban lerombolták vagy ped g su'ba dobták valamilyen félreeső félszerbe. A diáksegélyezés terén is ugyanez a helyzet. Ami­kor az orosz és más emigráns tanulók felsegitésére müliókat áldoznak, a magyar diákok támogatására filléreket sem adnak s azok csak könyör adomány ok­ból tarthatják fenn magukat, és szerveze­teiket. Papképzés és kongnia — A magyar papnevelés is szomorú képet mutat. Magyar papok ü árképzéséről nem is be- széihe'ünk. A komáromi magyar kis szeminárium résiére hoss&u utánjárás és könyörgés után 50.000 Három milliós deficit a tátraaliai nagymegye költségvetésében Teschler Antal súlyos kritikája a natymetye választmányi másán — Az elhanyagolt közesászsásüsy - Esv százalék kulturális iáira — irányítsák a Tátrának a repülőjáratot A tátraaljai nagyzsupa a napokban tar­totta Liptószentmiklóson választmányi ülését. Az ülés egyedüli érdemleges tárgya a zsupáni jelentés volt s az 1928. évi költségvetési elő­irányzat előterjesztése. Az összszükséglet 22,741.824 koronát, az f összbevétel 19,712.264 koronát tesz, az igy r mutatkozó hiányt, 3,029.560 koronát 160 szá- zalékos pótadó kivetése utján akarják fedezni, t Teschler Antal dr. választmányi tag nem fogadja el az előirányzatot, mert ez egyrészt meghaladja adókkal agyonterhelt népünk te­herviselő képességét, másrészt pedig az im- < már haldokló megyével sok, indokolatlanul i siettetett rendkívüli kiadásokkal járó munká- i latot akar még elvégeztetni. Fájdalommal kell j megállapítania, hogy a kormány a forgalmi- s í a földadó kiesése folytán csak 2,900.000 koro- j nával segélyezi a zsupát az előző évi 6,050.000 1 koronával szemben s amit egyik kezével ad, : a másikkal elveszi, midőn 30 százalék kulturadót vet ki az állami iskolák személyzetének fizetésére, holott a községi és felekezeti iskolák tanítói fi­zetését és nyugdiját nem rendezi végle­gesen. Sajnálattal kell megállapítania, hogy a volt Szepesmegve három és félmilliót kitevő kulturális és humanitárius alapjainak kama­tait nem látja sehol elszámolva, ez alapok mégsem adattak vissza rendeltetésüknek. Rámutat arra az elbánásra, hogy mig Lirdcszentmiklóson évente milliókat költenek kórházra, addig a Lőcsén fölállítandó orSzá- gós jellegű elme^ócrvintézettői eltekintve ez­úttal a három szepesi kórháznak egvszersmin- denkorra 350.000 koronát, a gömöri és rozs- nyói kórháznak 100.000 koronát szánnak, (ha ugyan e tételeket a liptóiakból összeállított bizottság nem törli), Igló s Késmárk 150—150 ezer koronát, Szepesszombat pedig 50.000 ko­ronát kap. Sajnálatos, hogy a 22 milliós költségve­tésből kulturális célra csak 211.000 koro- ^ na jut (1 százalék), de jellegzetes, hogy e 1 csekély összegből magyar és német kul­turális célra egy garast sem fordítanak. ' Annál bőkezűbb a költségvetés az utak * fentartásánál, rekonstrukciójánál, mely célra j rendes kiadásként 7,157.200 koronát, rendkí­vüli invesztícióként 4,215-000 koronát vesz fel, tehát összesen tizenegymi.aó 372.200 koronát költ el minden megkívánt ellenőrzés nélkül. Pedig utaink, különösen a Tátraaljában, e horribilis összeg dacára sok helyen siral­mas állapotban vannak, ami idegenforgal­munk. lu^aőink, turisztikánk rovására megy. Kívánja, hogy utainkat egy vybor kebeléből, szakemberekből kiküldött bizottság megvizs­gálja, kívánja, hogy a Szepesség és Gömör útjaira több gond, nagyobb költség fordittas- sék. Indítványozza, hogy a Tátra idegenforgalmának emelése, propagálása céljából írjon fel a zsupa az illetékes minisztériumhoz, hogy a Prága " —Pozsony—Kassa repülőjáratokat a Tát­rának irányítsa, a Tátra alján hangárt építtessen. írjon fel a közmunkaügyi minisztérium­hoz, hogy az utadóalapból elhanyagolt, a há­ború alatt s ezután rongált utainkra 250.000 koronánál nagyobb összeget utalványozzon. Indítványozza, hogy a nem okvetlenül s sürgősen szükséges beruházások töröltessenek a költségvetésből, a sürgős invesztíciók fede­zésére pedig egy törlesztéses kölcsön vétessék fel, hogy ily módon a 160 százalékos megyei pótadó a megye mostani, utolsó költségveté­séből eliminálható legyen. A megyei választmány hH szóval egy el­len elveti ez indítványokat s az eredeti költ­ségvetés előirányzatát, terjeszti fel a pénzüfrvi bizottsághoz. A repülőjáratnak a Tátrába való irányí­tását illetőleg a nagymegye felír a kormány­hoz. koronát utaltak ki az állami kezelés alatt álló egy- m házi vagyon jövedelméből. b« — Itt kell megemlítenem az egyházi birtokok ni helyzetét. k Már több ízben ígéretet nyertünk arra, u hogy az egyházi birtokokat visszaadják jo- k gos tulajdonomiknak, az azonban a mai k napig sem történt meg. j< Hodzsa miniszter ur bár expozéjában elismeri, is hogy az egyházi birtokoknak már régen az erre n jogosított tényezők kezében kellene lenniük, a ha- sí logatást mégis azzal indokolja, hogy nárom szlo- v venszkói püspök kinevezését a kormány még nem ismerte el s igy jogilag nincs a he’yzet tisztázva. A bencések birtokait csak akkor adják vissza, ha ön- ; állősitják magukat Magyarországtól, 6 ha a komá- 1 remi benedekrendi katolikus gimnázium, amely ' jelenleg magyar, szlovák—magyar-rá válik. Ezt a megokoiást nem fogadhatjuk el. A bencés rend itt létezik, a birtokok jogos tulajdonosai itt vannak, s igy ragaszkodunk a mielőbbi és föltétel nélküli, , de elszámolás melletti visszaadáshoz. 2 — A papság segélyezése még mindig nincs \ s rendezve, s az 1926. évi 122. számú u. n. kongrua- i ^ 'örvényt még mindig nem haj'ották végre. Pólyák , dr. képviselőtársam a költségv-'ési bizottság ülé- j sén megállapító ta, hogy a szlovenszkói papság 90 j százalékkal kevesebb segélyt kap az államtól, mint t azelőtt s ennek köve'keztében ál’alános elegedet- , lenség uralkodik a papság körében s ezt még nö­velik a kongruatörvény végrehajtási rendeletének fo'ytonos elodázásával. Pólyák dr.-ral együtt kifo­gásolom azt is, hogy a katolikus és evangélikus kulturális célokat szolgáló tételek között arány­talan a viszony. Ml nem irigyeljük aj evangéliku­sok segélyezését, de az igazság és a jog alapján a katolikusok arányos támogatását követesük. Hod­zsa miniszter válaszában elismeri, hogy ha az ösz- : szes kategóriák fizetéseit rendezték, rendezni kell- a papságét is, mert hiszen ez is teljesíti kötelessé­- gét a köz és állam érdekében. Beismeri, hogy a r kongrua nem terheli meg rendkívüli módon az ál- r iami költségvetést, mert hiszen 40—45 millió ko­rona elegendő erre a célra. Elismeri, hogy Szlo­a venszkón volt 1200 pap 200—500 koronás havi jö- a védelemmel akkor, amikor az uj fizetési törvény­ei ben a fizetés minimuma 1000 koronában van meg- n állapítva. Kérdjük tehát a miniszter urat ezen 4 megállapításai után, y miért nem intézkedik, hogy az, 1926-ban B- elfogadott kongruatörvény haladéktalanul i- végrehajlassék ■e s igy az e téren felmerült igaa^g'alanságok leg­alább részben orvosoltassanak. Kérdezzük a minisz­ter urat, hogy a kongrua megvonásának terhe alatt miéri kö’elezik a szlovenszkói magyar papo­kat a szlovák vizsga letételére, amikor a történelmi országokban a német nemzetiségű papok a cseh |a nyelvi vizsga nélkül is megkapják a kongruát. ,et Mi van a kulturális >e- autonómiával? im Igyekeztem röviden és tárgyilagosan bírálni )00 az állami költségvetés kulturális fejezeteit, sza­mokkal és megdönthetetlen érvekkel Igazoltam, hogy a magyarságot ezen a téren a legsúlyosabban megrövidítik és csak morzsákat juttatnak neki a költségvetésben preliminált sok millióból. Uraim, úgy a felelős kormány, mint önök kormánypárti képviselők, mindnyájan azt állítják, hogy ez demo­kratikus köztársaság, hogy itt mindenkinek egyenlő jogai vannak s hogy az itt élő magyar kisebbség is ugyanazon jogokat élvezi, mint önök. Hogy mennyire negligálják Ön5k az itt élő magyar ki­sebbséget azt egészen röviden aszal is tudnám iga­zolni, hogy Svehla miniszterelnök és Hodzsa hk diaügyi miniszter a költségvetési bizottság ülé­sein elhangzott expozéjukban egyetlen egy szóval sem emlékeztek meg a magyar kisebbségről, annak itteni helyzetéről és jogos kívánságairól. *— Hodzsa minisz'er ur többször megígérte, hogy a gyűlölet és gyűlölködés szellemét kiir'ja az iskolából, hogy Iélekrablő nem lesz s egyetlen egy magyar le’ket sem akar elrabolni a szlovákok ré- | szére. De mi, sajnos, ígéreteiben nem bizunk. Az l általa ígért szlovenszkói iskolatanácsról teljesen megfeledkezett, a kulturális autonómia hirdetése jó lesz megint egy év múlva korfeseszköznek. Ilyen körülmények között mi bizalommal nem viseltethe­tünk a kormánnyal s annak egyes tényezőivel szemben. Mi a napról-mpra rajtunk elkövetett sé­relmeket nem tűrhetjük szó nélkül. Mi itt nem megtűrt mostohagyermekek akarunk lenni, hanem teljesjogu, öntudatos és be­csületes magyarok. MI követeljük a kulturális autonómia megvaMsi- tását, mi ragaszkodunk ahhoz, hogy magyar ifjú­ságunk nevelését mi irányítsuk s abba nekünk be­leszólásunk legyen. — Mi bizalmatlanok leszünk és vagyunk min­den kormánnyal szemben mindaddig, amíg követe­léseinket nem teljesítik, mi elutasító állásponto foglalunk el már 9 éve a költségvetésekkel szem ben és mivel az itt fekvő költségvetési javaslat kö vetéléseinket megint nem elégíti ki g egy lépés ■ sel sem közeledik a konszolidáció útja felé, az ■ sem fogadhatjuk el t A további vits Moudr^ cseh nemzeti szociálisba az u cseh nemzedék netvelleséről beszél. Rámuta OAuzíbriia és Németország: nagy iakélaxetform jára. A tanítók már mindenütt főiskolai vég i_ zetteéggeil bírnak, csak nálunk neon. A ma e rezsim a régi osztrák iskolanendiszert érc »- síi ti meg, melyet maga Ausztria már rége d elejtett. Állást foglal a konzervatív i-skoL h politika ellen és követeli, hogy az ifjúsági halaidé szellemben neveljék, s ■ Lukavsky cseh nemzeti demokrata kitf< gásol ja, hogy a vándoriskolák, polgári áskn ni Iák, a szlovenszkói nem-állami tanítók fizu á-j lésre ndezésióriőil) szóló tör vén yj avaslatok me 1 minőiig nem 1cészültek el. Csodálkozik azon, hogy egyes mindszibériumok éppen iskola- ügyekben támasztanak nehézségieket. Az iskolaügy nem lehet csak a tanárok és hiva­talok dolga, hanem a szülők és az egész köz­vélemény ügye is. Kifogásolja, hogy a közép­iskolái tanrend reformját a parlament tudta nélkül hajtották végre. Attól tart, hogy ugyanolyan módon hívják életre az újságírók főiskoláját is. Kérdezi, vájjon ebbe a főisko­lába csak érettségizett egyéneket fognak-e fölvenni, miért szerinte a mumkás-ujságiirák­nak is alkalmat kell nyújtani a továbbkép­zésre. Sürgeti a tanítóképzés reformját. Á takarékoskodásról szóló törvény óriási káró­kat okozott az iskolaügy terén. A megyék megszüntetése után uj kerületi iskolatamá- 1 csókát kéll létesíteni. De Witíe német szociáldemokrata ki­jelenti, hogy a német kormánypártok mere­dek lejtőn haladnak s egyre lejebb sülyed- . nek. Az ember nem tudja, hogy az erkölcsi - süllyedés óriási fokán, vagy pedig a gyors * tempóján csodálkozzék-e. Ha most néhány > gyárkémény újból füstöl, ez nem a Rund dér ' Landwirte érdeme, hanem általános nem- r zetközi jelenség. A német kormánypártok politikája nem változtat az ország helyzetén. Bepes cseh iparospárti üdvözli a költ­ségvetést Fölpanaszolja az adóterhek el- >* viselhebetLenségét, amit az adók behajtásá­nál alkalmazott drákói szigorúság is tetéz. A pénzügyminiszter ugyan felszólította az adóhivatalokat, hogy az adófizetőkkel ern­* berségesen bánjanak, de egyes adóhivatalok * úgy tesznek, mintha éppen az ellenkező in- ^ strukciókat kaptak volna. A huszonhét mil­liárdos államadósság ugyancsak óriási tétel, ^ ami nem maradhat visszahatás nélkül a gaz- dasági életre. b Az iskolaügyi büdzsében a szakiskolák ü § főképpen az ipari iskolák részére szinte minimális összeget irányoztak elő. I Csodálkozik azon, hogy ezekre az iskolákra l" mindössze 129 ezer koronával többet irá- nyoztak elő, mint a tavalyi költségvetésben, jóllehet ‘ i- az ipari rend elleni kihágásokból befolyt büntetőpénzek összege meghaladja az egy millió koronát ■ Jása cseh szociáldemokrata állást foglal n, a tandíjak bevezetése ellen s ellenzi, hogy 111 az iskolák fentartásának személyi kiadásait * a községekre akarja a pénzügyminiszter há- ritani. 0- Követeli Szlovénszkó és Rusrinszkó is­lő kóláinak unifikálását, azaz a felekezeti *g iskolák beszüntetését. Vycsánék cseh néppárti polemizál Jásá­C1* vai. A felekezeti iskolák föntartása mellett a foglal állást s hangsúlyozza, hogy nemzeti ~ szempontból Szlo venszkón a felekezeti isko­láknak sokkal nagyobb jelentőségük volt, imint az államiaknak. A nyugdíjasok szomo­rú helyzetéről szól ezután s e súlyos problé­ma megoldatlansága szerinte már az állam szégyene kezd lenni., te’ Sohollicb német nemzeti élesen támadja az Windiirsch képviselőt tegnapi beszéde miatt így ré- Kommunista támadás Az a legfelsőbb bíróság ellen 5gg Greif német kereeztényszjocialista felszólalása után Landa-Stycbová kommunista képviselőnő a lapelkobzásokról és a eajtóvétségárt elitéit ezer- v_ej kesztők sorsáról beszél. Felemlíti, hogy Kozák szerkesztő a Socialieta cimü lapban 1923-ban a legfelsőbb bíróság elnökének, Popelkának lakás- aiflférjáról irt, amely szerint a legfelsőbb bíróság három bírójának, köztük Popelkának is. lakást i rekiviráltak 1920-ban és ezekért a lakásokért ax illető bírák a lakbért nem 5S}_ fizették meg. tju- A minisztertanács is foglalkozott az üggyel még be- abban az évben és elrendelte a lakbér megfizeté­sét. Közben azonban kormányváltozás történt és íin- Popelka az uj hivatalnokkormányban igazságügyi 3te- tárcát kapott. Ő maga szavaztatta meg azután a ltot minisztertanácsban a lakbér elengedését. A lap ál- em- htásait nem cáfolták meg, az ügyet bíróság elé kö- sem vitték, csupán rövidke helyreigazító nyilatko­zás- zatot közöltek. Kozáknak azonban más eajtóvétsé- azt gért kapott egyhónajpos büntetését közvetlen ezután a le- ita leplezés után a legfelsőbb bíróság Po-pelka elnöklésével öt hónapira emelte föl. ‘ Az affér minden részletét — úgymond — adatok- iltat kai tudja bizonyítani és fényképmásolatai vannak rm- a minisztertanácsnak és a közmunkaügyi miniszté- 7ég- riumnak ez ügyben kiadott rendeletéiről és bizal­mai más leveleiről. Végül a börtönökben tapasztallbatő elviselhetetlen állapotokról beszél, amelyek közöt* helyen említi meg a prágai pankrácá börtönt, ahol a politikai foglyokkal sokkal rosszabbul bánnak, mint a közönséges bűntettesekkel. rilfo ^ P°htifcai foglyoknak itt semmiféle kedvezni*'■- , ' uyük nincsen, ellenben a legutóbbi hadiköicsön- panama elítéltjei a legnagyobb kedvezményben u2»e- részesülnek, m ég Az ül és tart A VtAMátAR-MIRItAB

Next

/
Thumbnails
Contents