Prágai Magyar Hirlap, 1927. november (6. évfolyam, 249-273 / 1583-1607. szám)
1927-11-30 / 273. (1607.) szám
1927 november 80, eoerda. ‘nt^-yV^jsnit'HIRDaB 3 szu^ listák harcának súlypontja főleg' eddie- tűik fog irányulni. A néppárti lap oiikike élénk fényt vet arra a mentalitásra, mely a párt körében mindinkább erősödik. A néppárt a polgári koalíciót nem tekinti föLborniihatatlan szövetségnek, hanem a „három egyenlő értékű" blokk váltakozó társulásának lehetőségével számok A szocialista blokk egységesítésének tervével kapcsolatban érdekes visszaidézni Masairyk elnök szavait, aki legutóbbi francia interjújában úgy nyilatkozott, hogy Csehszlovákiában tulajdonképpen két párt van: a falura támaszkodó agrárpárt és a munkásság pártja. Az elnök talán már az egységes szocialista pártra gondolt, amikor a munkásság pártjai helyett csak egy pártról beszélt? Richfer szenátor ffnzslán Érsekújvár, november 29. Richter János, a magyar nemzeti párt szenátora vasárnap meglátogatta a községi választás előtt álló iviuzslát, ahol hatalmas politikai beszédet mondott. A szenátort az állomáson a magyarság két pártjának helyi elnökei fogadtak. A szenátor délelőtt misét mondott, majd a község terén Szórád János elnök megnyitó szavai után terjedelmes beszédben ismertette a politikai helyzetet, Erélyesen megcáfolta Benes külügyminiszter küllőmön elhangzott állítását, hogy a szloveuszkói magyarok irreden- tisiak és fegyverrel akarják felborítani az iiááí TU ki, állam jogi helyzetet r A magyarság minden tagja híven teljesíti állampolgári kötelezettséget. Igaz, hogy a szloveuszkói magyarságot megkérdezése nélkül csatolták a köztársasághoz. Az igazságtalanságok orvoslása azonban nem fegyverrel, hanem mindenkor csak az igazság és jog fegyverével lehetséges. A földreiorm mai végrehajtása a magyaroknak egyáltalán nem ad földet, ugyanakkor uj csehszlovák földbirtokos osztályt termel ki. Nagyhatású beszéde végén béke tűrésre és összetartásra hívta föl a magyarságot. A muzslaiak hosszasan ünnepelték a népszerű szenátort. A magyar-olasz kereskedelmi szerződés revíziója Budapest, november 29. A magyar-olasz kereskedelmi szerződés revíziójáról folyó tanácskozások során nem pusztán tarifarevizió- ról van szó, de szóba kerülnek mindazok a nagyjelentőségű gazdasági kérdések is, amelyek a két országot közelről érintik. A tanácskozások a tervezettnél nagyobb mértékben is kimélyűlnek, amennyiben a két ország egymás felesleges terményeinek és ipari készítményeinek átvétele ügyében is igen nagy jelentőségű, eddig tulajdonképpen páratlan megállapodást szándékozik kötni. Arról van szó, hogy az olasz textiliparban nagy a túltermelés és egyelőre nincsen mód a megfelelő piac megszerzésére. Minthogy pedig Magyar- országon több mint százmillió értékű textiláru importálására van szükség, megállapodást fog kötni Magyarország Olaszországgal arra nézőé, hogy felesleges búzatermelése nagy részének átvétele ellenében mindazokat a textilárukat, amelyeket ott aránytalnul olcsóbban tud megszerezni, Itáliából fogják Magyarországra j behozni. A megáll- eodás, létrejötte esetén, annyit je- j lent, hogynörülbelül öt-hat millió métermázsa j búzát fog tudni Magyarország elhelyezni az ( olasz piacon, ami által a magyar mezőgazdák legnagyobb gondját elvennék. Egyébként a földmivelésügyi minisztériumban máris igen komoly tervek vannak a mezőgazdasági feleslegek elhelyezésének megszervezésére. Terror Kanton környékén London, november 29. K&ntoni jelentések szerint a várostól keleti irányban fekvő i partvidéken óriási terror dühöng. Kommu- j nistak száz- és százszámra öldökliik le az] embereket. A városban a lázongó sztrájkolok mintegy harminc házat felgyújtották. ! Gresorovits: Nem megtűrt mostohagyermekek, hanem telfesiogu magyarok akarunk maradni Gregsrovüs Lipif kér. szót. képviselő maist beszédben tolmácsolta a magyarság kulturális panaszait a képvlseiiház iskolattgyl vitájában - Az Ipariskoláit mellőzése - Csehszlovákia továbbépíti az osztrák Iskolarendszert, amit maga Ausztria rég elejtett Prága, november 29. A képviselőház ma délelőtt folytatta a költségvetési vitát s a kulturális és szociális részt tárgyalta. Ezen két költségvetési tétel vitájához 26 szónok jelentkezett. Az ülést Malypetr elnök negyedtiz órakor nyitotta meg. Az első szónok Dolezsal cseh agrárius. Hangoztatja, hogy különösen Szlovenszkón szükséges az iskoláztatás fejlesztése. 1926 novemberétől Szlovenszkón és Ruszinszkóban összesen 102 uj állami iskolát állítottak föl. Azonkívül 73 esetben 6 és félmillió korona szubvenciót fizettek ki iskolák építésére. Az ezévi iskolaügyi költségvetés ugyan jobb a tavalyinál, de még mindig nem elégíti ki a szónokot Pázmán szlovák néppárti kijelenti, hogy Szlovenszkón még mindig nincsen meg minden, amire szükség volna. Rengeteg még az analfabéta s még ma is léteznek úgynevezett kényszeriskolák, ahol a gyermekek csak irni-olvasni tanulnak. A pénzügyminiszter jobban tenné, ha a prágai pénzverde építése helyett az előirányzott 5 milliót inkább szlovenszkói iskolák építkezéseire használná Sö!. Követeli, hogy a kormány a felekezeti tanítók és nyugdíjasok fizelésrendezésérol szóló törvényjavaslatot haladéktalanul terjesz- sze be a parlamentnek. A szlovenszkói iskolákban a szlovák nemzeti szellem érvényesülését kéri Gregorovtts Upőt beszéde a magyarság Iskolaügyl sérelmeiről A költségvetési vita következő szónoka Grego- rovits Lipót, az országos keresztényszocialista párt nemzetgyűlési képviselője volt, aki a költségvetés kulturális tételei fölött gyakorolt tárgyilagos kritikát, a az iskolaügyi költségvetés adataival jellemezte azt, hogy a magyar ifjúság nevelésére mily kevés gondot fordít az állam, s mily csekély összeget fordít a magyarság kultúrájának ápolására abból a sok millió koronából, amit a magyar adófizetők nehezen, de becsületesen megfizetnek. A magyar iskolaagy vigasztalan helyzete — Hogy a demokrácia és a jogegyenlőség elve, — mondotta a képviselő,, — nálunk miként érvényesül, azt mi keservesen tapasztaljuk. Hogy az ittélő magyar kisebbséget ki akarják pusztítani és hogy azt a jövő generáció nevelésének megakadályozásával akarják elérni, azt az itt-elfekvő költségvetési javaslat pregnánsan igazolja. Szeptember havában három kérdést intéztem az iskolaügyi miniszter úrhoz, amelyekben rámutattam arra, hogy a már meglevő magyar elemi iskolákat beszüntetik, vagy azokat elszlovákosifják. Felhoztam Mak- ranc, Csécs, Gombos-puszta, Pány, Szeszta, Abauj- szina, Alsőcsáj, Felsőcsáj, Beszterce , Garbócbog- dány, Rákos és más tiszta magyar községek példáját. Ezekre a kérdésekre a mai napig feleletet nem kaptam, s az ott elkövetett sérelmek a mai napig sem orvosoltattak. Dicskán és Nagybarson tiszta magyar községekben szlovákul tanítanak. Zsiíva- gyarmaton a legutóbbi hivatalos népszámlálás adatai szerint is 40 százalék magyar van, az isko’ában a tanítás kizárólag szlovák. Barsbaracskán és Uj- barson két szinmagyar községben szlovák iskolákat állítottak fel. Mivel Ujbarson még véletlenül sem tud senki szlovákul, hát megfogták az Ujbars- tól 5 kilométerre fekvő Sándorhalmán lakó béreseket azzal az ígérettel, hogy földet kapnak, ha gyermekeiket beíratják a szlovák iskolába. Alsópelén, ahol a beiratkozott 224 tanuló közül az 1927/28. tanévben 194 magyarnak és 30 szlováknak vallotta magát és a beirási naplóban is ilyennek szerepel, a tanítás kizárólag szlovák. Alsógyörödön az idei beiratkozások alkalmával 33 tanuló iratkozott be, ezek közül 31 magyar ét csak kettő szlovák, de a tanító nem kap államsegélyt, mert nemcsak szlovákul, hanem magyarul is mer tanítani-. A Csallóközben ugyanaz a helyzet. A Szlovák LigsP itt erős működést fejt ki az elnemzetietlenés terén. Magyarbélen két tanerős szlovák iskola van, Dunasápon szintén szlovák az iskola, Pozsony-Püs- pökin és Hegyen, szinmagyar községekben szlovák iskolát állito’tak fék Tallóson az ottani birtok cseh jószágigazgatója kény szeritette a szülőket, hogy gyermekeiket szlovák iskolába írassák be, s amikor a gyerekek a szlovák nyelvvel sehogy- sem boldogultak, négy szülő a legnagyobb kényszer ellenére is a magyar iskolába Íratta he gyerekét. A tanfelügyelő azonban a szülői jogot biztosttő törvényt mellőzve utasította a tanítót, hogy az említett gyerekeket azonnal utalja át a szlovák iskolába. Most az.egyik iskolát sem látogatják. A machá- zai iskola ügyében benyújtott interpellációmra nemrégibeft azt válaszolta Hodzsa miniszter ur, hogy ott a szlovák iskolát a Slovenska Liga létesi- ‘elte s nagy kegyesen megengedi, hogy a macházai gyerekek a 2 és fél kilométerre fekvő sárosfai vagy nagvpakai iskolába járhassanak. — És így mer ez tovább megállás nélkül. Ha a költségvetés nem gondoskodik az isko’ák és a tanerők fentar'.ásáról, akkor a magyar iskoláknak el kell pusztulniok, s a magyar gyerekeknek idegen nyelven kell majd a legelemibb ismereteket is elsajáfitaniok. Ez a mai kormányrendszer céizatos politikája befelé, amikor kifelé állandóan a megértő kisebbségi politikát és a kisebbségek egyenjogúságát hirdeti. — Tiszteit Uraim, ismét figyelmeztetjük önöket azon kötelezettségeik teljesítésére, amelyeket a Saint Germaln en Laye,i szerződés aláírásával vállaltak. Nem kérjük önöket, de követeljük azt, s különösen az oktatás terén, amit az előbb említett szerződés és az alkotmánytörvény részünkre biztosít. A jövő évi költségvetés a magyar oktatás biztosítását nem garantálja, a magyar nemzeti kisebbség kultúrájának fejlesztéséhez csak morzsákkal járul hozzá, s erre a célra nem fordítja azt az összeget, amely a magyarságot számarányának' megfelelően megilletné. —■ Pólyák István dr., szlovák képviselő’ársam a költségvetési bizottság ü’ésén számadatokkal bi- nyitoüa, hogy Szlovenszkót 21 millióval rövidítik meg az oktatás terén. Ha a szlovákoknak is ily nagy panaszaik vannak, mit szóljunk mi, a mosTo- ha kisebbség. — A demokrácia és a jogegyenlőség elvének megfelelően a magyar iskolaügyre, legalább is oly összeget kellene a költségvetésben előirányozni, amely az ittlakő magyar kisebbség számarányának megfelel. A.z 1921. évi hivatalos népszámlálás adatai alapján az ittélő magyarság 745.431 lélekszámá- val az összlakosság 5.57 százalékát teszi ki Ha ezt a létszámot elfogadjuk, — noha bátran tehetjük az ittélő magyarok számát egy millióra, — akkor az egész köztársaságban az isko’aügyre, illetőleg kulturális célokra fordított 893,872.048 koronás összegből a magyarságnak 49,788.673 koronát kellene juttatni, a valóságban azonban ennek az össegnek még a felét sem fordítják a magyarság iskolaügyére. Nincs magyar főiskola! Az egyetemi és főiskolai oktatásra a jövő évi költségvetés 140,387.380 koronát állít be, ebből az összegből Sz’ovenszkőra és Ruszinszkőra jut 9 604.901 korona. A magyar egyetemi és főiskolai oktatásra a magyarság számarányának megfelelően 7,819.577 koronát kellene juttatni, a valóságban azonban egy fillért sem áldoz a kormány a magyar főiskolai oktatásra. A fentenüifétt 140 milliós tétéiből az iskolaügyi minisztérium 4 cseh egye'emet, 2 német, egyetemet és számos más. főiskolát tart fenn, magyar egyetem, vagy főiskola azonban egyetlenegy sincs. Szlovenszkón megszüntették a magyar egyetemet, a jogakadémiákat, a bányászati, erdészeti, gazdasági és kereskedelmi főiskolákat és mit ad ck ezek helyébe? Semmit! — Már kilenc éve követeljük i't ezen a helyen, nyilvános .gyűléseinken és napilapjainkban, hogy legalább egy csonka magyar egye.emeí állítsanak fel valamelyik már meglevő egyetem mellé magyar "jogi és filozófiai fakultással, de követeléseink eddig süket fülekre találtak. Még az ifjúságnak azi a kívánságát sem teljesítették eddig, hogy a prágai, vagy pozsonyi egyetemen egy magyar, tanszéket állítsanak fel a magyar nyelv és irodalom. szájára, holott ilyen tanszék ma Európa valamennyi más egyetemén létezik. — A középiskolát végzett ttjainknak igy külföldön, vagy itt idegen nyelven kell folytatni tanulmányaikat, Magyarországon hiába végzik az egyetemet, mert az ott elnyert diploma nosztrifikálása sokkal nagyobb nehézségekbe ütközik, mint egy uj diploma megszerzése. Hiábavaló volt eddig minden lépésünk és követelésünk a nosztrttikációval kapcsolatos anomáliák megszüntetése körül, s amit itt ezen a téren — tisztán politikai szempon'.októi vezéreltetve, — az illetékes körök cselekszenek, aa sehol másutt nem tapasztalható. Kevés a magyar középiskola — A középiskolai oktatásra a költs égve* és 181,886.090 koronát pre'iminál a múlt évi 151 millió .351.817 koronával szemben. Első pillantásra azt gondoltuk, hogy a mintegy 30 milliónyi 'öböléiből a magyar középiskolákat is részesíteni fogják, vagy pedig újakat áliii.anak fel. De ez csak hiú ábránd! A jövő évben falán még kevesebbet fognak fordttani a magyar középisko'ai oktatásra, mit a múlt évben. A középiskolákra szánt tételből Szlov diszkóra, és Ruszinszkőra esik 31.141.245 korona, a magyar középiskolákra : aránylaqo- san 10,131.055 koronát kellene juttatni, a valóságban azonban csak 4,915.030 koro- i . nát fordítanak erre a célra. A szlovenszkói és ruszinszkói 47 középiskola közül csak kettő 'önálló magyar, ezek közül az egyiknek, a komáromi szent Benedek-rendi gimnáziumnak fentartásához a kormány csak 138.060 koronával járul hozzá, holott a többi szlovenszkói középiskolák átlagos évi költségvetése 500—600.000 koronát tesz ki. A csehszlovák gimnáziumok medert öt intézetben magyar párhuzamos osztályokat rendszeresítettek. A magyarság számarányának a középiskolák száma, nem felel meg, szükségünk van legalább még négy középiskolára, s ezek felállítását mint minden évben, ugv most sem mulasztha'juk el követeléseink tárgyává tenni. E jogos követelésünket igazolja a költségvetési javaslat indokolása is, amely szerint Sz'iovenszKŐn és Ruszínszkón az 1927. tanévben a középiskolai tanulók száma 18.798 volt, ebből a magyar nemzetiségű középiskolások száma 4.523, tehát körülbelül 24 százalék. E számarány szerint is a magyarokat tizenegy önálló középiskola illetné meg. — A magyar, illetőleg magyar párhuzamost osztályú gimnáziumokban az oktatás szelleméről sokat lehetne beszélni és hogy ha már ez g szellem nem magyar, ragaszkodnunk kell lega’ább ahhoz, hogy az okfatás nyelve' magyar legyen. A magyar tanitókérdés — A magyar tanítók u'ánképzése is a Iegsi- ralmasabb képe: mutafja. Eddig Szlovenszkón egy magyar tanítóképzőnk- sem volt, csak a legutóbbi időben rendszeresítették" a pozsonyi csehszlovák tanítóképző akadémián a magyal* párhuzamos osztályt, ahová tudomásunk szerint 120 jelentkező közül csak negyvenet vettek fel. E párhuzamos os&= 1 ^ á fogpaszta Természetesen szavatoltan klornélkfili. I '■ IMT ^ jjPfigTL IS IPA?®.. ítöjSj? Mikroszkopikusan finom alapelemeinek (amorpb kémiailag ható I |8rM la tál szénsavas mész) nagymérvű mechanikai tisztító ercj® * M fi ijl rövid időn belül vakító fehérré teszi a fogakat és fodormenta „ p fi fi fi fi B B fin je ize révén a szájban kellemes hűvösséget és tisztaságot idéz elő » Chiorodont a legideálisabb szer a sárga fogak allén. (Góró- I Chlorodont fogkefa Kí 8.—> W 7.— 68 Ki 5.— gül: Chloros = zöldessárga; odontes ■* fogak) és teljesen j| Chlorodont fogpaszta Ki 4.— és Ki 8.— fookefe hiányosnak heisie a káros alkatrésnek, valamint a O fehérltó klór Is- | Ub w* dm HBB ‘ W K ** m W" »Hr"W wuw' -m*r *U TK¥8 ....MM »o"ás Wl ü.....mm «* "áW-----MhT ~WTa»
