Prágai Magyar Hirlap, 1927. november (6. évfolyam, 249-273 / 1583-1607. szám)
1927-11-27 / 271. (1605.) szám
1927 JTOTfmibí’T 27, vasárnap. Egyik mondja a másiknak... Legjobb harisnyái vannak MARKOV1CSNAK Pozsony, Halászkapu 3 VASÁRNAPI JEGYZETEK Lrta: Schöpílin Alodá* — Ady Endre 50 éves — E lapok olvasói közölt is bizonyára sokan vannak, akik tudnak róla, hogy Ady Endre nekem barátom volt, az a Férfiember, akit hozzátartozóimon kivü.1 az életben legjobban szereltem. Akik ezek közül talán nem a legjobb szívvel gondolnak Adyra — tudom, hogy ma még mindenfelé vannak ilyenek — azok ne haragudjanak érle, ha nem tudok e helyen másról beszélni, mint róla, ma, azon a napon, amikor betöltötte volna ötvenedik évét, ha még élne. Nem akarok paneglriszt irni róla — sokkal jobban le vagyok hangolva mindenféle magyar dolgok miatt, semhogy erre hangulatom legyen, — csak le akarom irni néhány kontárvonallal, fiatal irótársaim tanulságára, költői és emberi pályájának alakulását. Mikor én megismertem, 1905-ben, szegény kis újságíró volt. Nagyváradról jött, Budapest megkerülésével egyenesen Parisba került, rövid időkre benézett Pestre, majd a legkisebb olvasóközönséggel rende'kezö budapesti napilap szerkesztőségébe került. Fénze sohasem volt, szabad idejét kócosélelv fiatal vndzsenik társaságában töltötte — iott közülük világhírű drámairó, hősi ha' >tt, szocialista vezer, irodalmi tekintély, elzü'lö:t bohém — s közben furcsa verseket rt, melyekre nagytekintélyű irodalmi korifeusok azt mondották, hogy nincs bennük semmi értelem, tekintély nélküli fiatal írók pedig azt mondták, hogy egy uj magyar kö’tői lángelme mutatkozik be velük. (Az idő a nagy- tekintélyű korifeusokkal szemben a iekin- télynclküli fiatal íróknak adott igazat, újra megbizonyitva, hogy művészet dolgában a tekintély nem ér semmit.) De a tekintély is hiába kicsinyelte ezeket a verseket, valahogy éreznie kellett, hogy van jelentőségük, mert egészen szokatlan vehemenciával támadt' ellenük. S ez a vehemeucia ráfordította az emberek figyelmét. Hogy neve ismert lett, hogy beszéltek róla, abban több része volt támadóinak, mint védőinek. (Fiatal iró, adj hálát annak, aki vehemensen támad, a közönség orra figyel, akiről disputa folyik s nem arra, akit egyhangúan dicsérnek.) Ady körül a disputa már olyan heves és általános lett, hogy aki melleit® foglalt állást, annak nem lehetett élni. Magántársaságban, írók között, kávéházban, még családi körökben is mindig és mindenütt Adyrói kellett vitatkozni, paródiákat meghallgatni, melyeket úgy adlak elő, mint valóságos Ady-verseket, Ady-verseket hallgatni, melyeket paródiákul adtak elő és gyanúba kellelt kerülni, hogy az ember nem egészen józan eszű, mert jónak találja és élvezni tudja Adynak némely verseit. Ebben a foly- ; ionos vitatkozásban, aki szeretett a közvéle- , menyhez igazodni, az hamar megijedt és el- ( fáradt, akiben volt valami a vas természetéből, amely annál keményebb lesz, mennél 1 többet kalapálják, az fanatikus lett. Mi néhá- 1 nyan, nem sokan, de nem utolsó emberek, a ( fanatikusok szektájába kerültünk. ,j Akkor aztán változott a módszer. Meg- - próbáltuk azokat, akik Ady hívei vo’tak, va- 1 ló.ággal beleszorilani egy széklába. Azt : mondták rájuk, egy különös észjárású, extravagáns társaság, mely nem lúd semmit élvez- j ni, amit mások élveznek, hanem valami fúr- ^ csa szertartások között, furcsa, zárkózott j lelki életet él. Ha jól emlékszem, nem kisebb ember, mint Herczeg Ferenc mondta ki elő- , szőr ebben a vonatkozásban a szekta szót. 1 Csakhogy ekkor már különös dolog törlént. Kiderült, hogy Ady Endre verseit olvassák az I emberek. Első érdemleges könyve, az U j versek, már a harmadik kiadásban jelent t meg, a második, a Vér és Arany egy év c alatt elfogyott. S ez egy kicsit kényelmetlen l volt, mert Ady költészete egy már Petőfi óta Dem hallott ellenzéki hangot ütött meg mind- a azzal szemben, ami akkor Magyarországon , uralkodó hatalom volt. Sőt, Ady, magyar nemes ember létére a szocialistákkal rokonszenvezett és kimondott egy századok múlva is é kényelmetlenül hangzó nevet: Dózsa György. f< Es — az emberek olvasták, tehát nem sikerült őt a szekta ketrecébe zárni. Valami mást kellett ellene kitalálni. Ki is találták. Már akkor elóg nagynak látszott, hogy holmi kis lővegekkel nem leho- tett rá lövöldözni. A legnagyobb ágyút kellett ellene elsütni: azt, hogy rossz magyar, rossz hazafi — azaz, hogy nein is magyar, nem is hazafi. Ez tudniillik olyan vád, mely semper aliquid haerct, — a magyar ember szereti hazáját, de mindig kész elhinni embertársáról, hogy nem szereli hazáját. Kivált, ha az illető másképp szereti hazáját, mint 6. Nem lehet tagadni, Ady ehhez a vádhoz szolgáltatott is némi bizonyítékokat: sok olyan verset irt, melyekből egyes sorokat, strófákat ha kiszakítottak, rá lehetett fogni, hogy szeretetlenül szól nemzetéről. Rosszindulatú idézetekre talán a világ egy költője sem adott annyi alkalmat. mint ő. S ezeket az idézeteket addig ismételték, amig közhellyé váltak s el nem hilte őket mindenki, aki nem olvasott semmi mást Adyból, mint ezeket a szemensz.edett idézeteket. ITogvne hitte volna, mikor olyanok Írásaiban olvasta, akik méltán voltak nagy tekintélyek, mint például a megérlő államférfin, a legnépszerűbb regényíró, a leghíresebb publicista. S ezeknek szekundállak az összes szolgálatkészek, dörgölőzők és mind azok, akik elvből a tekintélyek pártján vannak. A helyzet nagyon kényelmetlen volt Ady híveire, mert a dacos magyar költő csak annál hangosabban dalolta jeremiádi.ait s különben is, a rossz bazafiság vadja, akár megérdemelt, akár nem, kéuyelmetlenebb a szűkre szabott cipőnél. Aztán főtt a háború. Voltak, akik azt mondták: No, Ady Endre, ha olyan nagy költő vagy, most lelkesítsd a nemzetet a csatára. De Ady Endre ehelyett nagyon elszomorodott és arról énekelt, hogy ez a háború a legnagyobb katasztrófa az emberiségre és cisó sorban a magyarságra. Ilyeneket mondott: uj Mohács, pusztuló fajta, halálba rohanó nemzet slb. Szóval Ady Endre ellensége volt a háborúnak. A hazafiatlanság vádja uj erőt kapott. Aztán jött a bukás, a forradalom és az ellenforradalom. Azt lehetett hinni, hogy az ellenforradatom, mint mindenkit, aki a fórra dalomban részes volt — és Adyrói nem lehet tagadni, hogy abban az árban mozgott, melyből a forradalom vezelői kiemelkedtek — Adyt is le fogja tiporni. De az ellenkezője történt. Az ellenforradalom legnaciorinlistább része megpróbálta őt kisajátítani magának. Uj elméletek keletkeztek arról, hogy Ady tulajdonképpen ellenforradalmár, nacionalista, antiszemita stb. volt. Tudniillik Ady költészete olyan gazdag és annyi módot nyújt a félremagyarázásra, másrészt az ellenforradalom olyan zavaros eszmehnhzást produkált, hogy ez az uj elmélet nem i« látszott kFátástabin- nak. Csak egy hiba történt: az emberek akkor már erősen olvasták Adyt. Könyvei uj meg uj kiadásokban jelentek meg s sokezres példányszámban kerültek az olvasók kezébe. Petőfi óin nem volt eset rá, hogv verces- bönvveket olyan általánosan olvastak volna. Olvasták, megismerték, felismerték, — nem lehetett többé akármifele galimaliászt elhitetni róla. Nem sikerült őt behajtani az ellen- forradalom karámjába. Mert nem is illik bele semmifé!c karámba, — nem pártomkor, nem tömegernber, hanem magányos, tömegek feletti lény: a magyar lélek ösztönös, ősi indulatának és aspirációinak kifejezője. Ma aztán igv áll a helyzet: van egy szűk kör, az orlhodox Tisza-párti öregurak és köArany, ezüst, gyémánt a legjobb tőkebefektetés Weinsíabi Móricz ékszerész Pozsony, Halászkapu utca 2. szám. vetőik egy szükebb társasága, mely — amint a közélet minden vonalán nem képes tudomásul venni, hogy volt egy világháború, melyből Magyarország egészen másképp került ki, mint ahogy belépett — az Adv-kér- désben a háboruelőtti abs/.olut tagadó állásponton áll. Ezenkívül aztán vannak, akik nem tudják magukat kivonni Ady szuggesz- ciójn alól és ezért elméleteken törik a fejüket, amelyekkel össze szerelnék egyesíteni Ady iránti bámulatukat az Adyéval ellentétes világíelfogásukkal. Ezek szeretnék átvenni és a maguk számára kisajátítani Ady szellemi örökségét s ezért valóságos dühvei támadják azokat, akik annakidején, a legrosszabb időkben Ady irodalmi testőrei voltak, lehetővé tették neki, hogy élhessen és írhasson és ma is igyekeznek irodalmi alapon, pártok számára való lefoglalás nélkül interpretálni a költőt, akiben elsősorban a költőt látják, nem a politikai cégért. Ezeken kívül van a fiatalság széles tömege, mely Adyt már mint tradíciót, készen kapta, nem törődik a körülötte zavargó disputákkal s igyekszik azt élvezni belőle, ami élvezendő. Amilyen szerencséje Adynak halála Óta van, nemsokára el fogja érni, hogy armnk fogják tekinteni, aminek érezte magát: költőnek. S akkor be fog teljesedni kívánsága: Szeretném, ha szeretnének. tömésé* RsSvégsésa ©resiersiág^an Budapest, november 26. Oroszországból érkező hírek szerint az orosz szovjet Rákosi Mátyás cs társainak budapesti biinpöro alkalmából több Oroszországban élő magyar kommunistát letartóztatott és ki végeztetett. A kivégzettek között van Csrepka Károly és három társa, akik kommunista csere foglyokként kerültek ki Oroszországba, Azzal vádolták őket, hogy Rákosiék elfogatásinál kezére játszottak a budapesti rendőrségnek. Ujahb hírek szerint Rubin Edét, a Rákosi-pör egyik in contumaciam elítéltjét is kivégezték Oroszországban. Ellene is az a gyanú merült fel orosz részről, hogy besúgója volt a budapesti rendőrségnek. Ugyanilyen vádak miatt kivégezte tto az orosz szovjet Salamon Sámuel Lászlót is, A budapesti főkapitányság hivatalos listái készített az Oroszországban kivégzett magyarokról és diplomáciai utón akarja megállapittatni a tömeges kivégzések okát. Károly Mész lemondani a Iránra mIá liényglről Az exf''6n3?9k9$ bíSíMímö! a r&eisstanács fa&sSjSnal — A liberális pari nemzeti koalícióra törekszik — rest felé. Ezek a hírek nemi felelnek meg a valóságnak. Károly még normandiai kastélyában tartózkodik, ahol péntek délelőtt is beható tanácske-'folytatott párt- hiveivel. A tárgyalások mé? 1; ■vésitek V'órfrno.3 meetál'lapodásra. ügy látszik, hogy az ex- Irénöröikös környezdélven be akarják várni a bukaresti események fejsemén veit. Károly pénteken délután az újságírók kérdésen re semmiféle közelebbi fefeltetet írem adott és csak annak a közlésére jogosította fel a sajtót, hogy a béke kedvéért még arra is kész, hogy a román trónra vonatkozó igényéről lemondjon, abban az esetben, ha megengedik neki £ Bukarestbe való visszatérést és felveszik őt a régen só a.nácsba. Bukarest, november 26, A bukare-sb lapok tegnapi és mai számukban nagy cikkekben foglalkoznak az elhunyt Bratianu 'miniszterelnök egyéniségével. Az ellenzéki Cuvantul ezeket jrja: Bratianu a teljes autoritásai, erős vezető egyéniségnek volt a megszemélyesítése, aki csodálatos meggon- doltóággal járt ed minden ügyben és erőteljes egyéniségével csodálatot és népszerűséget szerzett még az ellenzék körében is. Bratianunak megvolt mindaz a tulajdonsága, ami a politikai vezetéshez szükséges. A független párt lapja, a Lupta szerint Bratianu nagy atyjának politikai tradiciéját és tulajdonságát örökölte. Az Adeveru! Bratianu szónoki készségéről emlékszik meg, amellyel nemcsak pártiját bilincselte Le, hanem az ellenzéket is meg tudta győzni. Bukarest, november 26. Bratianu temetéséin az özvegy királyné, Mária is résztvesz, továbbá megjelennek a királyi ház és a ré- genstanács összes tagjai, vad amint a görög exkiirály és felesége. A temetésen az összes pártok delegátusai beszédet mondamik, azonban a pártok erre a célra nem vezéreiket jelölték ki. Bukarest, november 26. A liberális párt és a nemzeti parasztpárt között tárgyalások folynak a nomzoti koalíció megteremtésére. A nemzeti parasztpárt a következő felit ók 'eket állította fel: 1. A választói törvény megváltoztatás: Azt a rendelkezést, hogy annak a pártnál amely a szavazatok relatív többségét nvei el, a pnrlamontj mandátumok abszolút több sógét adják, a törvényből törölni kell. 2. A parlament feloszlatása és az uj vá lasztási törvény alapján uj választásnak kiírása. 3. Az uj kormánynak azonnal tárgyaló sokat kell kezdenie külföldi kölcsön felvétc lére, hogy az aranyvaluta visszaesését me; lehessen szüntetni. 4. A vámrendszert gyökeresen mm kell változtatni, mert a mostani vámrend szer csak a kincstár érdekeit tartja szén előtt és a nemzetgazdaságra nincs semm tekintettel. V inti Lila Bratianu miniszterelnök a nem zoti párt feltételeit nagyon kedvetlenül fo gatfla, a tárgyalásokat azonban tovább folyta Lják. Politikai körökben úgy hiszik, hogy í parasztpárt és a liberális párt közötti megegyezés lehető. V Int illa Bratianu és Dúca most már abban az irányban kísérleteznek, hogy Averesscu és Jorga pártjával is tárgyalásba lépjenek. Paris, november 26. Több lap azt jelenti, hogy Károly herceg útban van Bukap^mfcesFfése a Ga!da-afr£rban Prága, november 26. Gajda fegyelmi ügyében a fegyelmi bizottság munkája mindinkább kiszélesedik és rengeteg uj tanú kihallgatása vált szükségessé. A Veesern! Lést jelentése szerint a inár k'hallgatott tanuk jó részét ismételten beidé .ik, hogy szemberit- sék őket, mert a tanúvallomásokban mén sok az ellentmondás. Még az sem valószínű, hogy a fegyelmi bizottság a jövő héten befejezhesse munkáját. Jelemző, hogv Benes ’egutébbi kihallgatása több mint öt és etgy- negved óráig tartott. A további tárcy~,1ás noWka'i szenzációkat ígér. A lövő bélre ':Jéz- fék be Koneck.v dr.-t, a Cesbé Slovo szerkesztőjét, Kloéács és ICouda cseh nemzeti szera- Lista szenátorokat. A legérdekesebb e-s^crény azonban Strihrny és Beüss szembesít ése lesz. .Inkátok Fesvérosefeli ro1* árháború, i?5l53? e$9 ul bátocru“ London, november 26. A londoni bekekon- grcss»u$ tegnap délutáni ülésén a hallgatóság élénken tiltakozott, amikor Fimmen, a holland szakszervezetek titkára, kijelentette, hogy a szocialisták általános sztrájkkal tesznek lehetetlenné egy háborút és szívesebben áldoznak fe! százezer életet egy polgárháborúban mintsem eltűrjenek egv világháborút. Schönaich tábornok szintén azt a gondolatot Fejtegette, hogy az uj háborút álta’á,- nos sztrájkkal kell megelőzni, mert ez a háború a legborzaimasabb formában a nagyvárosok védtelen asszonyai és gyermekei ellen folyna ie. M ot Í / . ja 9»ss <;•••« • r A A naptári, melynek megjelenése a szle- | RSSfCSfiSflSZCS CS venszkói magyar legnagyobb 1 % n , * nv vw < jutó**** ' • dalmi eseménye, kizárólag régi és uj § | Pfdúat Maúym Hsrlccp 192® CVt előfizetőink kapják meg. Felkérjük t. | _ ^ #«s ®s\y r Előfizetőinket, hogy a napiár portó- és % | Nagy Irodalmi Napiarat j
