Prágai Magyar Hirlap, 1927. november (6. évfolyam, 249-273 / 1583-1607. szám)
1927-11-26 / 270. (1604.) szám
4 1927 november 26, szombat a hatalom jelenlegi vezetőjének hirtelen halála n« rázkódtassa meg. A Westminster Gazette sem hí ezi, hogy Bratianu halála következtében váratlan válíozácok állhatnának be. Fontos tanácskozás Károly hercegnél Paris, november 25. Károly herceget a Rivié- irán érte Bratianu halálának híre. A péntek dőlhet megjelenő újságok szerint a herceg csütörtökön délután Normandiába utazott, ottani kastélyába, ahová azonnal összehívta híveit és bizalmas embereit fontos megbeszélésre. A tanácskozás több órán át tartott és arról annyi szivárgott ki, hogy Károly barátainak tanácsára elsősorban a családjával való kibékülést kísérli meg, mielőtt hivatalosan is bejelentené a román trónra való igényét A francia közvélemény még mindig rendkívül izgatott Bratianu halálának következtében. Nem : -annyira a belpolitikai zavaroktól, mint inkább a külipoli'tikai következményektől tartanak. Különösen attól félnek, hogy uj erővel lángol fel. a bolgár és magyar irredenta, de mindennél jobban félnek Oroszországtól, amely valószínűleg meg fogja kísérelni Bessz- arábia erőszakos visszavételét. Bukarestből érkező jelentések szerint a román kormány máris jelentékeny csapat.megerősitésekefc küldött a besszarábiai határfalukba. Mindezekhez az aggodalmakhoz -még az is hozzájárul, hogy Parisban nem tudják, milyen irányba u'fog orientálódni a román külpolitika. Bratianu személyében Franciaország keleteurópai politikájának legerősebb támaszát vesztette el és most attól tartanak, hogy halála Mussolininak igen erős ütőkártyát adott a kezébe. Hintéseit betegsége Bukarest, november 25. A külföldi sajtóban riasztó hírek jelentek meg arról, hogy Ti telesen román külügyminiszter ugyanolyan körülmények között s ugyanabban a betegségben betegedett meg, mint amely Bratianut sírba, vitte. Hivatalos i helyről megcáfolják ezeket a jelentéseket és azt j mondják, hogy Titnleseu csak könnyebb mes-hii- | léssel fekszik. í Katonai készenlét Bukarestben j Paris, november 25. Bukarestből érkező táv- | irati jelentések szerint a román katonaság állam- j dó készenlétben van és erős katonai őrjáratok cirkálnak a városban, hogy az esetleges zavargásoknak elejét vegyék. Az összes fontosabb középületeket katonaság szállotta meg. Parisban általában számítanak vele, hogy Károly szombatra visszatér a francia fővárosba normandiai kastélyából. Az Information szerint a román kormány párisi követének megbízást adott, hogy Károlynak adja tudomására, miszerint Romániái*® való vita™ térésébe nem egyezik bele. Bratianu a ravatalon Bukarest, november 25. A lapok egész oldalakat áldoznak Bratianunak és méltatják az elhunyt ; államférfin munkásságának politikai jeelntőségéí. J Bratianu holttestét az Athenaeumba vitték és vasárnapig olt ravatalozzák fel. A lasdsn! psclfísia ko^ressztis fiaskála London, november 25. Nagy propagandával készítették elő a. londoni nemze'közi pacifista kóngre~?zust. ame’yen a kiváló szónokoknak egész sóra volt fe'véve a lis’ára, közöttük a német Brrit- í séheiü és a francia de Jouvenel. A kongresszus i nagy fiaskóval végződött. Breitscheid Európa hely- J zé'éről szó ó referátumát tegnap lemondot'a, ma' ptd'g de Jouvenel jelentette be a kongresszus elnökségének, hogy nem vesz részt a kongresszuson, amelyen a népszövetségi kérdésekről kellett yo’.na referálni. A kongresszus 200 főnyi résztvevőjében, akiknek 90 százaléka öreg angol hölgy, de Jouvenel üdvödete, amelyet személyes megjelenése helyed küldött, nagy csalódást' keltett. Az üzene’bon különben Jouvenel ahelyett, hogy a béke e őnyei- röl értekezett volna, kijelenj, hogy a világtörténelem kritikus esztendeje 1935 lesz, meri ebben az évben szűnik meg Franciaország egyetlen valódi biztosítéka: a Rama-vidék megszá’lása. Franciaországnak addig minden .függő külpolitikai kérdési akár tárgyalások u'ján, akár más üo:i meg kell oldania, mert olyan helyzetet kell teremteni, amely Franciaország ellen minden támadó háborút.lehe-j tétlenné te::z és a francia népnek biztosija a békék : A békeszerződésben Franciaország bizlosPására ! előrelátott 15 esztendő nagyon rövid határidőnek bizonyul A üzenet felolvasására az elcsodálkozol pacifistákban fennakad^ a lé ekzet. Egy öreg hölgy nem lud'a érce mét fékezni és ezekben a -zavakbau tört ki: Hiszen ez még rosszabb, mint Poincaré. —• A Csehszlovákiai Magyar Újságírók Szindikátusának végrehajtóbizottsága december 4-én, délután négy órakor ülést tart Pozsonyban a Carlton-szálloda különtermében. Tárgysorozat: Elnöki jelentés. Titkári jelentés. (Aminisztrativ ügyek. A nyugdíjbiztosítás kérdése.) Pénztári jelentés. Ellenőri jelentés. Kerületi jelentések. Tagfelvételek. Indítva- ! nyok. A bizottság összes tagjai felkéretnek, hogy az ülésen teljes számban jelenjenek meg, mivel igen fontos kérdések .elintézése 1 van napirenden. (Hivatalos. Kérjük a közle- j' lemény szives átvételét.) I London, november 25. A szerda éjjeli | obstrukgiós ülés a kormány munkaprogramját í felborította. Úgy tervezték, hogy a munkanélküliek törvényének 14 fejezetét még a csütörtöki napon elintézik. Az ellenzék azonban tíz órán át csak egyetlen fejezet letárgyalását tette lehetővé. A munkáspárt köreiben az elkeseredés még magasabbra fokozódott amiatt, hogy í Baldwin vonakodott a délwalesi bányamunkások küldöttségét fogadni. Mac Donald a biztonság érzetérő) A csütörtöki alsóházi ülés az angol béke- és leszerelési politikának volt szentelve, annak az interpellációnak következtében, amelyet a munkáspárt nyújtott be. MacDonald azzal a megállapítással kezdte, hogy az összes kis államok a népszövetségi alkotmány 16. paragrafusának alapján pontos körülírását kívánják a nagyhatalmak kötelezettségének egy támadó háború esetére. Anglia azonban az ilyen megbeszéléseket ! mindig elhárította, holott mint a népszövetség | egyik megalapítójának, elsőrendű morális kö- ; telezettsége azoknak a feladatoknak teljesité- | se, amelyeket a népszövetség alkotmánya előír. MacDonald követeli Chamberlaintől, hogy, a támadó háború fogalmának definícióját adja meg, ezután felvilágosítást követel azon okokról, hogy miért vonakodott az angol kormány a hágai döntőbíróság fakultatív klauzuláját aláírni. A genfi leszerelési konferenciát rosszul i készítették elő. A genfi politika arra irányul, hogy a szakértőkkel kiszámíttatják, hol lehet valamit megspórolni a katonai költségvetésben, ahelyett, hogy a népek harci erejét valamiképpen korlátozzák. A béke nem a katonai szakértők számolási feladata, hanem egy nagy pszichológiai probléma. Az európai népeknek meg kell adni a biztonság érzetét és arra kell őket birni, hogy ne hatalmi képzeteknek, hanem a döntőbíróság és biztonság népjogi eszméjének adják át magukat. Angliának magára kell vállalnia a rizikót, hogy a béke garantálásával az európai országokban felkelti ezt a biztonsági érzetet. Chamberlain válasza MacDonald feltűnően halkan és bágyadtan beszélt, annál temperamentumosabban alakult Chamberlain válasza. A beszédből mindenkinek az volt. a benyomása, hogy Chamberlain most már nemcsak pártja, hanem az egész nyilvánosság előtt Baldwin örökségéért szállott síkra. Először a genfi angol delegáció működésével foglalkozik. Nagy hatást keltett, amikor Chamberlain beismeri, hogy a genfi konferenciát diplomáciailag nem készítették elő kellőleg. „Azonban, — veti fel a kérdést — ki volt az, aki a régi diplomácia módszereiről, bizalmas tárgyalásaimról és állítólagos intrikáim- , ról állandóan panaszkodott. Az ellenzék! A modern diplomácia módszereinek alkalmazó- . sát követelte, mely minden előkészítésről lemond és a közvélemény befolyására bizza! magát. Ezek a metódusok Géniben csődöt mondottak “ A genfi jegyzőkönyv elfogadhatatlan Ezután kifejti azokat az érveket, amelyek az 1924. évi genfi jegyzőkönyv visszautasitá- 1 sara vezettek. A jegyzőkönyvön nem lehetett 1 javítani, hanem Angliának és a domíniumok- i nak uj jegyzőkönyvet kellett volna előkészíteni. Ezután a nyilvánosság számára érdekes leleplezéssel szolgált az angol külügyminiszter: — MacDonald egész pontosan tudja, hogy a londoni konferencián a Dawes-tervet csak úgy tudta elfogadtatni, hogy szövetségeseinknek a biztonsági probléma hamaros megoldását ígérte meg. MacDonald ígéreté meg- ( kötötte kezünket. Ezt az ígéretet a Locarno- li paktum formájában váltottuk be, bár ez a 1 paktum Angliára nagyon komoly, úgyszólván 1, veszélyes kötelezettségeket halmozott. k Chamberlain szerint a népszövetség al- h kotmánya elég eljárási módot biztosit, hogy háború esetén a jogosulatlanul támadó féllel szembe lehessen szállani. A genfi jegyzőkönyvvel szemben a népszövetségi alkotmánynak az az előnye van, hogy a népszövetségi tanács meghatározott esetben mindig megállapíthatja, hogy milyen rendszabályokat akar alkalmazni, mig a jegyzőkönyv csak a nép- szövetségi tanács kezeit kötötte meg. — Hát elképzelhetjük-e, folytatta Chamberlain, — hogy minden hatalmi eszközünket és birodalmunk összes erőit feltétel nélkül kiszolgáltassuk a jegyzőkönyv gépezetének? Egyetlen domínium se jegyezte volna alá a jegyzőkönyvet. A sok bgáretü munkáspárt A munkáspárt politikája abban a készségben. hogy sokfajta kötelezettségbe hajlandó bemenni, emlékeztet arra a férfire, aki azt hiszi, hogyha sok asszonynak ígér házasságot, egyet sem kell feleségül vennie. (Viharos derültség.) Miért vonakodnak azok a hatalmak, amelyek most a jegyzőkönyv érdeké- 1 ben szállnak síkra, azt a mi közreműködésünk í nélkül maguk között kötelezőnek elfogadni?- Mert a jegyzőkönyv nélkül nem rendelkezhet- 1 nőnek az angol flottával, pedig csak ezt akarják. Y j # , A jegyzőkönyv híveinek a vonakodása attól, ' hogy a jegyzőkönyvet Anglia nélkül életbeléptessék, bizonyítja, milyen veszélyes kötelezettségekbe menne b© Anglia a jegyzőkönyv ©Magadásával. A fakultatív döntőbírósági klauzulát Anglia csak íhárom feltétellel fogadhatná el: a tengeri jognak aHka.iniazásá- ! val, az Anglia és domíniumai közötti kon- ’ fliktusok kirekesztésével és mindazoknak a vitás kérdéseknek kikapcsolásával, amelyek az angol szuverén!fásra vagy pedig a dorni- niumok szuverenitására (például a fajkér- désiben) vonatkoznak. A kormány kezét különben is megkötötte a birodalmi konferencia, amely kijelentette, hogy a fakultatív klauzula aláírása még korai volna és az angol kormány ezt csak a gyarmatok 'beleegyezésével hajthatja régre. Végezetül Cbamöerl ain megállapította, hogy egyetlen ország sem vitt olyan fontos konfliktusokat döntőbíróság elé, mint Anglia. „Sok ország többet beszélt és kész volt több okmány aláírására, mint mi, de mutasson valaki olyan országot, amely többet tett volna a döntőbíróság gondolata érdiekében, mint mi.“ A jövő embere Ezekké! a szavaikkal zárta be Chamberlain a konzervatív párt viharos tapsai között expozéját, amely után általános figyelem közepette ,,a jövő embere", Lloyd George em elkediei t szólásra. Lloyd George szellemes polémiát kezdett Chamberlain fejtegetéseivel. Megállapítja, hogy a szövetségeseknél minden pillanatban tizenhat és fél millió embert, az oroszoknál pedig másfél millió embert lehet ‘ fegyverbe állítani. A nagy seregek azonban mindig nagy háborús veszélyt jelentenek. < Egyetlen állam sem lesz hajlandó a reá- nezve kellemetlen döntőbírósági eljárásra, amíg nagy hadsereg felett rendelkezik. Az első lépés az igazi leszerelésre < az összes európai államokban a katonai « szolgálati kötelezettség egyidejű megszüntetése. Ekkor azonban Angliának is nagy áldozatot kellene hoznia, hogy az egész világot meg- győzze az angol héitoeakarat őszinteségéről. Vissza 9 két százalékra! A német flottával való versenyzés előtt. / Anglia hadi készülődéseire állami ki- n adásainak két százalékát fordította, ez t a két százalék most, az ország elszegényedése ellenére három s fél százalékra emelkedett. a Csak akkor, ha Anglia újból elhatározza, s: hogy ezt a százalékot ismét kettőre szállítja g lo, van meg az a morális joga, hogy' más ál- e lamoktó! lefegyverzést követeljen. A pojiiti- & kasunk meg kell lennie a bátorságának ah.- k hoz, hogy megállapítsa, mennyit akar az ál- r< ;y lám pénzéből katonai célokra fordítani, a kart- tón a pedig rendezkedjék 'be ennek a költ- 5- ségve lésnek keretén belül, y* Lloyd George ezután a Locarno-pcMiika a* folytatását követelte. „Locarno mint első flé- a_ pés egészen szép volt, ha azonban újabb lé- lr pésék nem következnek, akkor Locarno a P* ml szempontunkból csak igen veszélyes kötelezettségeknek átvállalását jeleníti." Azok a békefeltételek, amelyeket Né- v metországra róttak, súlyosabbak, mint a }~ pún háború vérén a legyőzött Karfagóra rótt feltételek. a Ezeket azért alkották meg olyan szigorúan, mert úgy gondolták, hogy ilyen módon teszik .f. meg az első lépést a katonai készülődések fékezésére. cj. A leszerelési játék d a számokkal A 'tengerészeti leszerelési konferencia » ° algebrai játékká fejlődött. Ennek következ- l* lében senki se csodálkozzék azon, hogy nem : sikerüli. Egy bizonyos rizikót kell magiunkra ^ vállalnunk a béke érdiekében, mint ezt raeg- ! tettük a háború érdekében is. Kütemben jelenleg semmiféle rizikót nem látok, mert nincs ellenség a horizonton. Ha azonban a borzasztó hadseregek továbbra is fenn fognak ál lan i, az euro- i, pai háború éppen úgy elkerülhetetlen lesz, mint 1914-ben. Llyod George után a munkáspárt nészá- K rőlt Noel Buxton szólalt fel, aki rámutatott " arra, hogy Locarno sikertelenségének leg- ^ főbb bizonyítéka az a tény, hogy a leszerelés * egyáltalán nem halad előre. Az adimiiíali’tás első lordja, Brigdeiman. a beszédében kijelentette, hogy Géniben a c legfontosabb angol indítvány a csatahajók - nagyságának csökkentésiére és élettartamuk ' meghosszabbítására vonatkozott. Nem érti, hogy ez az ajánlat miért volt Amerika szá- ' mára elfogadhatatlan, amikor Japán olyan * készségesem vállalta. Mindazonáltal reméli, > hogy Amerika is elfogadja. Az ajánlat a ki- 1 adásokban ötven millió fontot takarítana * meg. Bridgeman azzal zárta beszédét, hogy < miután Angliában, Amerikában és Japánban 5 megvan a béke akarata, a fegyverkezések ' halárolásának pontos megtemuriázása nem ^ olyan nagyjelentőségű. Fontosabb azonban annak a megkísérlése', hogy a három ország : között még fennálló irlifferenciákat kiküszö- 1 böljék és meg kell nyugtatni a világot, hogy a három nagyhatalom néni akarja a háborút. A szavazás Ezután sor került annak a bizalmat!an- sági indítványnak szavazására, amelyet a munkáspárt a lefegyverzés kérdésében terjesztett be a kormány ellen. Az indítványt 316 szavazattal 105 ©Ménében visszautas; tóttá k. mig a konzervatívok bizalmi indítványát 208 szavazatta] 66 ellenében elfogadták. A fontos kérdés tárgyalásában azonban az akóház meglehetős részvételen réget mutatott, amit az is bizonyit, hogy a szavazásban csak nagyon kevesen vettek részt. A 615 képviselő közül az első szavazásnál csak 421, a másodiknál pedig éppen csak 354 szavazott A kormány uj választásokra készül London, november 25. A kormánykörökben azzal számi tónak, hogy Baldwin hamarosan kiírja az uj vála 'z- tá sokat, A távirati irodák jelentése szerint a kormány még ezen a héten törvényjavaslato* terjeszt be a nő-k választójo«ána’- kiszélesbitésére vonatkozólag. A javaslat a női választók korhatárát 21 évre szorítja le és ilyen módon a választásra jogosult asszonyok száma háru.n millióval emelkedik, akik közül két -és fél millió önálló keresettel bir. A törvény-javaslatot a kormány a lehető leggyorsabban akarja keresztülhajtani. % Az angol parlament elvetette HacDonaM bizatmatlansáSi indítványát Lloitd Seor^e & versalllesl szerződést a karthágőt kékével hasenUtotsa össze—üa^Saaald fáradtan, Shamberlain temperamentsasnesan, Ucyd ieerge ekosan készéit
