Prágai Magyar Hirlap, 1927. november (6. évfolyam, 249-273 / 1583-1607. szám)

1927-11-26 / 270. (1604.) szám

1927 november 26, szombat PI4A&ASÍ V * AliYAR’ HI UliAÖ S9 Lengyelország. Litvánia és Oroszország közölt a háború kitörése tényékét A tálnál tárgyalások árlásl Izgalmat váltottak Ml Koszkvákan - Lengyelország fegyveres betörést készít el® Litvániába — Prága, november 25. Amig Genfben az általános leszerelési konferencia előkészítő bizottságának ü.éseire készülnek, amelyre a delegációk már nagy részben összegyűltek, az európai külpolitika egén -tótét vihar­felhők gyülekeznek. A veszély most keleti Európában fenyeget Bratianu halála következtében különösen Franciaországban attól tartanak, hogy Oroszország fegyveresen próbálja vissza­szerezni Besszarábiát. De újabb bonyodalmak állottak elő Északke­leten^ Baltikumban is, ahol a vilnai tárgya­lások keltettek nagy idegességet. Megemlé­keztünk arról, hogy Pilsudski marsall az elmúlt napokban Zal'jski külügyminiszterrel é« a moszkvai meg a rigai lengyel követekkel hosszabb tárgyalásokat folytatott a litván kérdés­ről. Ámbár csak szűkszavú hivatalos jelentést adtak ki a tárgyalások lefolyásáról és a len­gyel sajtó a legerélyesebben cáfolja azokat a híreket, mintha Lengyelország Litvániába akarna betörni vagy pedig a kownói kormányt meg akarná buktatni, a litván és a szovjet­orosz sajtóban vészhirek vannak fogalomban Lengyelország háborús szándékairól és a nemzetközi körökben is a helyzetet na­gyon komolynak tartják. Az északkeleteurópai újabb konfliktus fejleményeiről az alábbi távirataink számolnak be: Riga, november 25. A litvániai helyzetet Lettországban rendkívül komolyan Ítélik meg. Az összes lapok alarmiroző cikkeket közölnek, amelyek ilyen cimzésüek: „Litvánia nagy események előtt", vagy „Ütött-e a litván füg­getlenség utolsó órája? Vilnátől az a hir érkezik, hogy ott ezer emig­ráns, akik jrléskaiíissal az élükön lengyel se­gítséggel igyekeznek Kownóba jutni,' összes erőiket mozgósították. A Rigában élő litván emigránsokat, akik Pleskaitis hívei, távirati­lag Vilnába szólitották. Varsó, november 25. Bogomulow orosz követ tegnap megjelent a lengyel kü1 ügy mi­nisztériumban és átnyújtotta a szovjet jegyzé­két, amely a lengyel-litván ellentéttel foglal­kozik. A Glos Pravdy szerint a jegyzék meg­ismétli a szovjetkormány aggodalmait a lit­ván’függgetlenségre vonatkozólag. Patek, Len­gyelország moszkvai követe, vilnai tartózko­dását felhasználta arra, hogy a lapoknak nyi­latkozatot adjon le, ame1y az orosz aggodal­makat igyekszik szétoszlatni, Patek kijelen­tette, hogy Lengyelország a kis litván szomszédállam függetlenségét nem akarja érinteni. A lengyel kormány csak azt akarja, hogy a litván kormány minél előbb szüntesse meg a lengyel—litván hadiállapot idáig íentartott fikcióját. Rigai hirek szerint a szovjet litvániai kö­vete tegnap'a kownói kormánynak is jegyzé­ket nyújtott át, amelyben a szovjet hajlandó­nak mutatkozik a közvetítés szerepét vállalni Litvánia és Lengyelország között. Moszkva, november 25. Az orosz lapok behatóan foglalkoznak a vilnai konferencia kérdésével. A Pravda szerint Oroszország nem engedheti meg, hogy Litvánia függgetlenségét megcsorbitsák, mert Oroszországnak Litvánia az útja a nyugati államok felé. A szovjetunió fokozott figyelemmel nézi a vilnai előkészüle­teket, amelyek keleti Európában minden lehet­séges komplikációt előidéznek s háborúra ve­zethetnek. Az Isvestija szerint Lengyelország már egész konkréten meg­szervezte a Litvánia ellen irányuló táma­dást. A lengyel—litván határzónában az összeesküvők gyülekezése már annyira szembeötlő, hogy még a lengyel távirati iroda is kénytelen megemlékezni arról, hogy Litvániából mind több és több emir gráns és katonaszökevény érkezik, akik készek, hogy Pleskaitis fegyveres vállal­kozásában résztvegyenek. A lengyel ha­tóságok semmit sem tesznek ennek a szervezkedésnek megakadályozására. A nyilvános készülődés a hadikalandra egész különös jelleget ad a lengyel politi­ka vezetői által megtartott vilnai konfe­renciának. Ezért volt szükséges a külügy­miniszternek és a moszkvai és rigai kö­veteknek jelenléte is. A konferencián egész sor katonai személyiség is résztvett és ott voltak a litván határ melletti len­gyel haderők parancsnokai Í6. Pilsudski a katonákkal tanácskozott, mig a két lengyel követ a litván politikai emigrá­cióval folytatta tárgyalásait. A lengyel kormány az egész világ előtt támadást készit elő Litvánia ellen és ezért viselnie kel’ a felelősséget. Finom ékszer a legszebb ajándék Weinstabl Móricz ékszerész Pozsony, Halászkapu utca 2. szám. A szovjetunió nem maradhat közömbös a kis nemzetek jogainak ezzel a szembeszökő meg- j sértésével és már hivatalosan is közölte a len- j gyei korinammal magatartását abban az eset- j ben, ha a kalandos vállalkozás mégis megtör­ténik. A háborút csak haladéktalan és eré­lyes intézkedésekkel lehet az utolsó pillanat- j bán elkerülni. „Benes teneaslis eltűr Benes testvégének lapja a httiüsyinWszjcr küszöbön álló távozásáról — Benes és Svehla összetűzött A pilzeni szociáldemokrata Nová Dóba szenzációs jelentést hoz Benes külügyminisz­ter küszöbön álló távozásáról. A lap „Benes lemondás előtt" cimii cikkében többek kö­zött a következőket írja: — A Benes és a koalíciós pártok között fennálló feszültség mind élesebb formákat ölt. A legutóbbi napokban újabb nézeteltérés támadt Benes dr. és Svehla dr. miniszter­elnök között. Emellett a klerikális pártok egyöntetűen rohamozzák Benest. A kulisszák mögött erős intrika dolgozik a külügyminiszter elejtése érdekében. Úgy látszik, a kon­fliktus a legközelebbi napokban eléri csúcspontját s nincs kizárva, hogy Benes önként távozni fog. A külügyminiszteri székre Hodza dr. jelöltségét tolják előtérbe. Hodza tárcá­ját, az iskolaügyi minisztériumot, az agrárpárti Srdinko földmivelésügyi miniszter venné át, míg a földmivelésügyi minisztérium élére Borán képviselő, az agrárpárt főtitkára, kerülne. Eszerint tehát az agrárpárt pozíciója a kormányban ismét egy miniszteri tárcá­val erősödne meg. A Nová Dóba jelentése igen figyel©”1 -eméltó, mert a lap egyike a legj bb^n érte­sült szocialista < gánumoknak, de ez esetben szavahihetőségét az a tény fokozza, hogy á lap Benes külügyminiszter testvérének, Benes Vojfca szociáldemokrata képviselőnek a tulajdona. lussimlii pausszal a parlament kőliséaveiési fűlikán Kártyák képviselő tiltakozik RuizfnszM külön költséi- veiésánek teljes beolvasztása ellen — Batam bejelenti, kun az „erős Mz és a Józan ész“ sziveisé&e fogja ólvenni a kormányt Prága, november 25. A képviselőház ma délelőtt folytatta a jövő évi költségvetés és a pénzügyi törvényjavaslat tárgyalását. Maly- petr elnök az ülést féltiz órakor nyitotta meg. Az első szónok Bechyne cseh szociálde­mokrata volt, aki másíélórás beszédében ki­fejtette pártja álláspontját a kormányrezsim­mel szemben. A köztársaság tizéves fennállá­sának jubileumára konzervatív kormány ala­kult és az osztályharc kiélesedett. Ez csak ab­szurd politikának nevezhető, amely az államra nézve veszélyt jelent. Ugylátszik, hogy a felelős kormány nem követ el kevesebbet, mint hogy a vállalko­zók harcát szervezi meg a munkásosztály el­len. A kormány nyugtalanságot vezet be az életbe és ezt még azzal a lepellel sem tudja eltitkolni, hogy mindez az úgyne­vezett állami és gazdasági konszolidáció érdekében történik. A mai kormány hivatalbalépése óta rosz- szabbodott a munkásság megélhetése. A nagy­tőke három milliárddal emelkedett, amit a mai rezsim a munkások zsebéből veit ki és a vagyonos néprétegnek adott. Ilyen konszolidáció lehet a privilegizál­tak ideálja, uzonban nem tekinthető álla­mi konszolidációnak. Az eddigi kormányok mindig kompro­misszumos program alapján dolgoztak s ki­kerülték a szélsőséges elintézéseket. Ezek a kormányok igyekeztek tárgyilagosak lenni a kisebbségekkel szemben. (??) 1926-ban a vállalkozók konzervatív kormánya vette át az állam vezetését. A mai kormány már nem vallja a demok­ratikus megegyezés elvét, a mai kor­mánytöbbség megelégszik az arisztokra­tikus paranccsal. Az agrárpárt még az igazságiigyminiszter kompetenciájába is beleavatkozik. A kormánytöbbség teljha­talmúnak érzi magát. És milyen is ez a kormánytöbbség? A kormánynak öt, leg­feljebb hat szavazattöbbsége van. Ez te­hát az ünnepelt többség! A községi választások eredménye, ugy­látszik, a kormány édes titka marad és nem fog kormányváltozást előidézni. De mi várha­tunk. Az idő értünk dolgozik. A ludákok nagyon kétes oszlopai a több­ségnek. Az elveszett gzázezer szavazatuk na&y részét a magyar keresztény^szocia­listák és a kommunisták kapták. így mu­tatkozik tehát a konszolidáció Szioven- szkón. A másik kormánypárt, amelynek egyik része a kormányban, másik fele el­lenzékben van, az a nemzeti demokrata párt Ez egy kétlelkű párt és állandó bizonyta­lanságot kelt a kormánytöbbségben. Jóllehet együtt ül a. németekkel a kor­mánytöbbségben, mégis tovább folytatja nómetellenes propagandáját, és úgy viselkedik az államfővel szemben, ahogy a világon még egyetlen párt sem vi­selkedett az állami hatalom reprezentánsá­val. (Helyeslő közbekiáltások). Egy kormány, amelynek két ilyen inga­dozó oszlopa van, nem lehet erős és tar­tós. A kormány elled folyó harc derekán va gyünk s harcunkat a végső konzekvenciákig lefolytatjuk. Abban a pillanatban, amikor a szociális biztosítás módosításából törvény lesz, szakad az utolsó szál is, amely még le­hetővé tehette volna a szociáldemokrata párt együttműködését a mai többséggel. (Óriási taps a baloldalon.) Ugyanez vo­natkozik a közigazgatási reformra is. Senki se számítson arra, hogy az ezen törvényekben tartalmazó hibák korrigá­lása nélkül együtt fogunk talán dolgozni ezen politika tényezőivel. A kormány jelen politikájával két ellen séges táborra osztja a lakosságot és ez olyan messzire fog menni, hogy végül már lehetet­len lesz a megegyezés. A szónok figyelmezteti a többséget, hogy ne vigyék a dolgokat kés­hegyig. Ne felejtse el a többség, hogy nem­csak gazdagok, de szegények, nemcsak mező­gazdák és nagyiparosok, hanem munkások is , élnek ebben az államban. A burzsoázia az ! erős kéz kormánya után áhítozik. Mi is azt j akarjuk — fejezi be Bechyne, — de az a kéz, ; mely a gépet vezesse, szénásé munkáskéz le- | gyen. Eljön az idő, amikor ez az erős kéz a józan ésszel összefogva átveszi állam kor­mányzását és jobban fog kormányozni, mint a mai többség, (Taps.) Stenzl német iparospárti rámutat arra, hogy a pénzügyminiszter egészséges alapra akarja a nemzetgazdaságot fektetni. Pohl német szociáldemokrata: Megen­gedte magának Svehla, bőgj- bes'éljcso? Síenzl feVnolja azokat a törvényeket, amelyek az iparosság érdekeit szolgálják és ha ngoztatja a szociális biztosítás módosításá­nak szükségességén (Nagy elleutmondás a német szociáldemokratáknál.) Scháffer német szociáldemokrata élesen támadja az agráriusokat. Pártja a legéleseb­ben harcolni fog a mai kormányrezsim ellen. KsirtyáH siüárja Ruszlnszk® panaszait Ezután Kurtyák János ruszin autonómis­ta képviselő tolmácsolja Ruszinszkó panaszait. Elsősorban is rámutat arra, hogy 1920-tól 1927-ig külön költségvetése volt Ruszinszkó- nak. Most egyszerre beolvasztották Ruszin­szkó költségvetését s ezzel elvették azt a lehe­tőséget is, hogy Ruszinszkó törvényhozói bő­vebben foglalkozhassanak Ruszinszkó költ­ségvetésével. Ruszinszkó békeszerződésileg biztosított autonóm terület. A közigazgatási reform törvénye csak „ideiglenes" tartomány- nyá degradálta az autonóm Ruszinszkót s most még ezt a csekély autonóm jogot is elvették, amivel a kormány megsérti a békeszerződé­sek által biztosított jogokat. Tudni szeretnők, hogy mennyi jövedelme van az államnak Ru- szinszkóban, mert hiszen a kormány állan­dóan azt hangoztatja, hogy Ruszinszkóra rá­fizet, pedig nálunk semmiféle beruházásokat nem eszközöl. A földreform A földreform háromnegyed része még nincsen végrehajtva. Az eddig felosztott föld túlnyomó részét cseh légionáriusok és cseh maradékbirto­kosok kapták olcsóbb áron, mint a 2—3 százalékos arányban részesült ruszinok. A vizszabályozás egyre késik. A mételykór­ban elpusztult állatokért a gazdák semmiféle kártérítésben nem részesülnek. Száz iskola helyett száz cseh tanító Hodzsa iskolaügyi miniszter azt mondta, hogy Ruszinszkóban 100 uj iskolát állítottak fel. Kurtyák erre azt válaszolja: Ruszinszkó nem iskolákat, hanem száz cseh tanítót kapott. A felekezeti iskolák épületei omladoznak, 20— 30 falunak egyáltalában nincsen iskolája. A polgári iskolák élére csak cseh igazgatókat ne­veznek ki. A huszti gimnázium építése ta­lán tíz év múlva fog elkészülni, A tanügyi re­ferátus hivatalnokainak 80 százaléka cseh és csak alig néhány tisztviselő aulochton ruszin. A hivatalos nyelv elsősorban cseh. A ruszin nép sanyarú helyzete Az egészségügyi miniszter Ruszinszkóról nagyon keveset beszélt. A kórházak túlzsúfol­tak, a betegek, járásorvosok hiánya miatt el­pusztulnak. Az ungvári kórházat egy Merhaut nevű igazgató orvos tette tönkre, a miniszter ezt az orvost mégis visszahelyezte vezetőállá­sába. A szónok ezután még a munkácsi villany­panamákról és az elviselhetetlen adókról, a kataszterek sürgős reformjáról beszélt. Végül foglalkozik Masaryk elnök októ­ber 28-iki nyilatkozatával, amelyben az el­nök a jövő évi jubileumával kapcsolatban ki­jelentette ,hogy jövőre minden hibát reperál- ni kell. A ruszin nép örömmel veszi tudomásul az elnök ezen kijelentését, de mindaddig, amig a ruszinokon elkövetett hibákat nem re- perálják, a szónok nem szavazhatja meg a költségvetést. Winter c-.teh szociáldemokrata a szociális biztosítás módosításával folgalkozik. Ronolniczky cseh néppárti a szocialisták óriási ellentmondása mellett polemizál Win- terrel. Helyesli a költségvetés stabilizálását, csupán tulmagasnak tartja az ez évi költség- vetést. Ezután Micsura szlovenszkói cseh nép­párti és Luschka német keresztényszocialista szólaltak fel. Jóllehet mindketten kormány- pártiak, éles ellenzéki hangú beszédet mon­dottak. A költségvetést azonban elfogadták. Még Jilek kommunista képviselő beszélt, akinek beszéde után Malypetr elnök bejelen­tette az általános vita befejezését és az ülést háromnegyed órára felfüggesztette. A képviselőház a késő esti órákban meg­kezdte a részletes vitát <3

Next

/
Thumbnails
Contents