Prágai Magyar Hirlap, 1927. november (6. évfolyam, 249-273 / 1583-1607. szám)

1927-11-25 / 269. (1603.) szám

^ ^ *ial számunk 10 oMa VL évf. 269. (1603) szám * Péntek * 1927 november 21 Előfizetési ér: évente 300. félévre 150, /\ szlovenszkói és rUSZÍnSzk ellenzéki pártok Szerkesztőség: Praga II., Panska uhce negyedévre 76, havonta 26 Ke; külföldre: ÍU'L. •,,*/* ^ 12, II. emelet. Telefon: 30311 — Kiaco­fevente 400, félévre 200, negyedévre 100, Főszerkesztő: pOutlKCLl TlCipiLCLpiQ. Felelős szerkesztő: hivatal: Prága II., Panská ul 12/III. — Te* havonta 34 Ke. E^fyes szám ára 1 *20 Ke VZURANYl LÁSZLÓ FORGACH GÉZA lefon: 30311. — Sürgönyeim: Hírlap, Praha ital számunk 10 oldal VL évf. 269. (1603) szám . Péntek * 1927 november 25 Brailanu halála (fi.) Prága, november 24. Jón el Bratianu, a román miniszterelnök várai.ao halálával nagy osaipás érte azt az államot, amelynek hajóját kormányozta. Ro­mánia azt az államférfiul vesztette el benne, aki az ország mai zűrzavaros közállapotaiban a legnagyobb hatalmat és erőt képviselte és ta’án egyetlen fix pontja volt ennek a szén- j vedéi ye-s és elkeseredett belső harcoktól föl- korbáosolt államnak. A trónuson gye nmek király ül. A külföl­dön trónutódilási jogairól csak a kényszer- hálás alatt lemondott pretendiens él, aki alig várja az alkalmat, hogy az országba vissza­térjen. A háromtagú kormányzó tanács csak j brutális erőszakkal tudja f'öntartani a rendet í és nyugalmat Egy uralkodni vágyó anya- királyné asszonya intrikái még csak tetézik a bajokat. A kormány gyeplője egy család kezében van, amely ugyan, a llberaM -.must irta a zászlajára, a valóságban azonban lég- eajátabb plutokrata érdekeit emeli minde­nek fölé. Mindemre kész csatlósai alkotják a kormánypártot, mig a román nép z,ö ne az ellenzék mögött áll, amely minden baj okát Eratianuékban keresd és Károly herceg haza jőve telétől várja a régensek és a liberá­lisok bukását. A román nemzetnek 3hkez a belső meghasonláséhoz még hozzájárul a nemzetiségek elkeseredése. Bukovinában .az ukránok és Dobrudzsában a bolgárok min­denáron menekülni akarnak Románia Maré fojtogató öleléséből. Erdélyben és a Bánát­ban pedig, tehát az ország leggazdagabb és legelőrehalaidotta/bb részedében, a magyarok fogcsikorgatva tűrik az elnyomást, amely őket kulturális és gazdasági javaiktól egy­másután megfosztja. Még a szászok is zugo- j ióöva szemiélik anyagi és szellemi pusztu’á-1 eukat és átkozzák azt a pillanatot, amidőn vezéreik az uj urak Ígéreteitől megszedi Ive- hűséget siettek esküdni az uj államnak. Vadóiban sötét kép tárul elénk, ha a ke­leti szomszéd közviszonyait szemléljük. Jó­méi Bratianu halála még jobban összekuszál­ja a romániai .közviszonyoknak amugyis szer­fölött összelbogozott szálait. Kidőlt egy fér- j fiú, aki az adott viszonyok között valahogy í mégis csak rendet tudott tartani és a maga 1 akaratát rá tudta kényszert berni a kormányzó tanácsra, a parlamentre, az állami gépezetre, és ezeken keresztül a lakosságra. Ez az erős I akarat összetörött és nagy kérdés, hogy Vin-; tállá Bratianu, aki bátyja halála után a kor- j mány élére került, kétségkívül szintén nagy { energiáját képes-e odáig fokozni, hogy azt a | munkát, amelyet eddig kelten végeztek, most j már egyediül is ed tudja látni. A jelek arra mutatnak, hogy ehhez ő maga sem érez ele-1 gendiő erőt, mert különben nem kelmének í már ma, miniszterelnökségének első napján j cíy hirek szárnyra, hogy ideiglenes korma-1 nya első föladatának a parasztpárt kibékibé-! sét tartja. Romániának csakugyan nagy szűk- j sége volna a belső békére, mert különben j széthull szomszédainak fojtogató karjaitól, j Északról az orosz, déliről a bolgár veszélyez- j teti létét, nyugaton pedig Magyarország vár. j Románia Maré mindössze kilenc észtén- j dós múltra tekinthet vissza, de ez a rövid : idő is telve volt drámai fordulatokkal, amo j lyelk az állaim erejét bizony egyáltalában i nem szilárdították meg. Nyers erőszak és ' balkáni módszerek, leplezetlen korrupció és ! cinikus lélekvásár pedig hamarosan aláásták az ország tekintélyét. Az uralkodó népnek egy nagy pártja a ravatalon fekvőt okozta ezért a sütyedésért. A latin közmondás sze­rint a halottakról csak jót szabad mondani, ezért azon a napon, amikor Bratianu elíhuny- tánaik 'híre hozzánk elérkezett, neon tartanék ( Váratlanul meghalt Bratianu miniszterelnök, Románia diktátora A nagy halkánpolltikas viizstss mantisilagyullatiása - A megismételt iperácsi sem segített - Ideiglenes korminvelnfiknek az elhunyt öccsét, Bratianu Vinfliiá! nevezték ki Bukarest, november 24. Bratianu mi­ni szteT elnök roa reggel hét órakor meg­halt. November 22-én a román kormány félhivatalos jelentést adott ki, amely arról számolt be, hogy Bratianu, aki influenzá­ban megbetegedett, egészségét vissza­nyerte és újból átvette az ügyek vezetését. A betegség azonban reeidivált, tegnap egy jelentéktelennek látszó mandulagyulladás lépett fel, amire délelőtt kisebb műtéti beavatkozásra volt szükség. Az operáció után átmeneti javulás következett be, dél­után azonban fuldoklási rohamok vették elő a beteget, akit újból kellett ope­rálni. Tracheotomiát " .°k rajta és mestersége? légcsövet ! . i*ek el a tor: kában. Az operációt követő vérvizsgálat streptok etikusak jelenlétét állapította meg, mire a főváros összes kiváló sebészeit a beteg ágyához hívták. A tanárok azonnal konzíliumot tartottak és a miniszterelnök állapotát reménytelennek találták. Az utolsó konzíliumot éjfélkor tartották és ar­ra a megállapodásra jutottak, hogy Bratia­nu aligha éri meg a reggelt. Valamennyi miniszter megjelent a haldokló miniszter­elnök palotájában, ahol Bratianu ekkor már eszméletlenül feküdt. A kormány­körökben gondosan őrködtek azon, hogy a miniszterelnök agóniájáról szóló híreket az Utolsó pillanatig titokban tartsák. Reg­gel hét órakor a katasztrófa bekövetkezett. A haláleset következtében a liberális kö­rök izgalma rendkívül nagy. Rögtön a haláleset bekövetkezése után a perma.nun­ciában lévő miniszterek minisztertanácsot tartottak, amelyen határozatot hoztak a fennálló törvényes rend védelme érdeké­ben szükséges intézkedésekről. A kormány azonnal lemondott. A ré­genstanács az elhunyt miniszterelnök öcs- csét, Bratianu Vintillát bízta meg az uj kormány megalakításával, amely nem más, mint a régi kormány, mert megmaradt ed­digi összeállításában Bratianu Vintilla mi­niszterelnökkel az élén. A miniszterek ma le is tették az esküt a régenstanács előtt. A kormány maniSesztumot tett közzé, amelyben felhívja az ország lakosságát, hogy az újabb súlyos megpróbáltatások idején tartsa meg nyugodtságát s a rendet. A jelenlegi kormányt ideiglenes kor­mánynak kell tekinteni, amely addig ma­rad hivatalban, amíg a kamarában a költ­ségvetést le nem tárgyalják. A költség- vetés megszavazása után előreláthatólag meg fogják kísérelni a nemzeti paraszt- párttal az együttes koalíciós kormány meg­alakítását. Olyan hírek is elterjedtek, hogy a miniszterelnökséggel Dukát bízza meg a régenstanács, de nem lehetetlen, hogy újból Stirbey herceg kerül az uj kor­mány élére. Az elhunyt miniszterelnök holttestét vasárnap szállítják a 0 óriásai kastélyba, ahol örök nyugalomra helyezik. Ma délután a kamara és a szenátus gyászülést tartott, amelyet kizárólag az el­hunyt Bratianu Jonel emlékének szentel- tek. A kormány országos gyászt rendelt el Íratlan pelülltai pályafutása Bukarest, november 24. Bratianu Jonel Románia elhunyt miniszterelnöke még a tö­rök hűbéres Romániában született, abban az országban, amely magánviselte a keleti basák uralmának bélyegét. 1864 augusztus 20-án lát­ta meg a napvilágot Floridsában. Apja, ugyan­csak Bratianu Jonel, a román függetlenség és a román királyság megalapításában résztvett. 1888:ban a liberális párt vezére és tizenkét éven át miniszterelnök. A fiatal Bratianu Pá- risban mérnöki pályára készül, majd egyete­mi tanulmányainak, elvégzése után a román államvasutak szolgálatába lépett. 1895-ben lett képviselő, 1897-ben belügyminiszter, 1910-ben pedig átveszi a liberális párt veze­tését, Surdza Demeter miniszterelnök bukása után Bratianu kerül a miniszterelnöki szék­be. 1913-ban Bratianu sodorja bele Romániát a második Balkán háborúba. Neki sikerült az elvérzett Bulgáriától Dobrudzsát megszerez­nie. A világháború elején Románia semleges­sége mellett foglad állást, azonban ez a semle­gesség a központi hatalmak ellen irányuló volt. Károly király a fennálló szerződések alapján ugyan az antant eilen akart fordulni, Bratianu semlegessége azonban 1916 augusz­tus 27-én oda fejlődött, hogy Románia hadat üzent a központi hatalmaknak. A bukaresti béke 1917 május 7-én, úgy látszott, mintha Bratianunak és politikájának bukását jelen­tené. Annál nagyobb volt a diadal 1918 őszén, a központi hatalmak összeomlása után, ami­kor Románia megkapta Erdélyt, a Bánát egy- részét, Bukovinát és Besszarábiát. Azonban a párisi béketárgyaiásokon az egész Bánátot Romániának követelte és amikor követelését a nagyhatalmak nem honorálták, szeptember 12-én otthagyta a béketárgyalásokat. 1919 de­cember 19-én lemondott a miniszterelnöki tár­cáról és a magánéletbe vonult vissza. Az volt a szándéka, hogy újraszervezi a liberális pár­tot és ennek alapján újból megszerzi magá­nak a hatalmat. Vajda-Vojvoda Sándor, Avarescu és Take Jouescu következtek ezután a miniszterelnöki székben. 1922 január 17-én Bratianu elérke­zettnek látta az időt arra, hogy ismét kezébe vegye a kormányt. Take Jonescu helyébe lé­pett, uj választásokat rendelt el és hírhedt vá­lasztásával nagy többséget biztosított magá­nak, úgy hogy 1926 március 27-ig a kormány­elnöki székben maradhatott. Miniszterelnök­be1! yén valónak, ha bírálatot gyakorolnánk egy államférfin holt teteme fölött. Ellenkező­leg. Szívesen ismerjük el, hogy balkáni ará­nyok szerint igen ügyes és tehetséges sfátus- fórfen volt, aki olyan módszereket vett igényibe, amilyenek néiíkül országában, kor­1 mányozni egyáltalában nem lehet. Igein nagy j igazságtalanság volna valamennyi bajért egyediül őt felelőssé tenni, mert ennyi bajt nem okozhatott egy ember, ennyi baj csu- , pán egy általánossá vált iközszeiiem ‘szüiejűié- jhyje lehet* ségének idején fontos törvényjavaslatokat haj­tott keresztül, az állami birtokokat ujjúszer- /eatette, az agrárreformot végrehaj látta, a közigazgatási reformot megvalósította, a pénz­ügyeket, az adózást és a közoktatásügyet át­szervezte. Ezek a reformjai azonban a széles néptömegek előtt nagy gyűlöletet keltettek irányában és teljesén .aláásták pártját. Bratia­nu azonban ügyes politikával formális szer­ződést kötött utódjával, Avarescuvai. Avares- cunak elsősorban köteleznie kellett magát ar­ra, hogy a liberális pártra bízott állami java­kat meghagyja a liberális párt kezében. Ava­rescu elinte hűséges szövetségese is volt Bra­tianunak, keresztülhajszolta Károly száműze­tését, de ekkor Avarescu elég erősnek érezte magát ahhoz, hogy megkezdje az állami ja­vaknak az állam számára való visszaszerzé­sét. Ez természetesen felborította Avarescu pozícióját Ferdinánd király ezév tavaszán a nemzeti egység kormányára támaszkodik. A nemzeti egység Stirbey herceg, Bratianu sógorának vezetése alatt megalapítja a kabinetet, de csak azért, hogy néhány nap múlva újból Bra- íianu Jonelnek adja át helyét. A nehéz idők­ben a halálosan beteg király mellett a folyto­nosan erősbődő ellenzékkel szemben magá­nak a mesternek, Bratianunak kell szembe- szállnia. A haldokló Ferdinánd mellett, majd ennek halála után a diktatúra erejével elnyom minden zavargást, megakadályozza Károly herceg vfsszatérsét, amely ellen za első ko­moly lázadás a Manoilescu-féle ítélet volt és a világ feszülten leste, hogy mikép oldja, meg a nagy Bratianu a román politika súlyos problémáit. Bratianu Jonel azonban ezt a problémát már nem fogja megoldani, és ha­lála valószínűleg azt jelenti, hogy szétboínlik pártja, a nagy liberális párt. Bratianu végrendelete Bukarest, november 24. Ma délben fel­bontották Bratianu végrendeletét. Vagyoná­nak haszr/nélivezeítét feleségére, vagyonát pe­dig fiára, Györgyre hagyományozta. Általános feltűnést keltett, hogy Sevea- mu. a képviselőház elnöke, meglátogatta Má­niáit. A régenstanács ma magához hivatta a pártvezéreket. A veresen kihallgatása már megtörtént. Jelenleg Mandnt hallgatja ki a tanács, a vidéken tartózkodó Jorgát távirati­lag rendelték fel a fővárosba. Általános az a nézet, hogy hamarosan koalíciós kormány fog alakulni. Áverésen párthiveinek véleménye szerint csak őszinte koalícióban hajlandó részivenni, burkolt liberális alakulatot nem támogat. Ha a kormány mega)! akttá savai 'megbíznák, haj- l&gdó a -felelősséget váüaíni.

Next

/
Thumbnails
Contents