Prágai Magyar Hirlap, 1927. november (6. évfolyam, 249-273 / 1583-1607. szám)

1927-11-25 / 269. (1603.) szám

<>M£V<3íjosx'j. »

A Miberáitis párt a párt vezetését három* yflgiu direktóriumra ruházta, amelynek elnöke Braitiauu Vintilia vagy Dúca lesz.

Rémhírek Bratlanu meggyilkolásáról

Temesvár, november 24. Ma délelőtt, amikor ideérkezett Bratianu miniszterelnök halálának híre, nagy izgalom vett erőt a vá xosou. Mindenütt, még a hivat a lóidban és a katonai körökben is azt beszélik, hogy Bratianut meggyilkolták.

E hírek szerint Bratlanu miniszterelnököt megimérgezlék. lázcsillapító gyógyszer hegyeit gyorsan ható mérget adtak be neki. Természetesen a hir teljesen megbízhatatlan és nincs kizárva, hogy csak a rendkívüli izgalom és az idegesség szülöttje.

Szabadka, november 24. Ma délben az a hir kapott lábra, hogy Manói!escu katonai segítséggel fegyveres felkelést rendezett Bukarestben,

amelynok során Bratianut lelőtték.

Az állítólagos felkelésről azonban minden közelebbi adat hiányzik.

Kolozsvár, november 24. Az egész városban nagy pánikot okozott Bratiianu miínisz- terelmök halálának bire. Az egész ország mindén ügye Bratianu személyében összpontosult s most

az egész vonalon felfordulástél tartanak.

Kétségtelen, hogy legalább a belpolitikában nevezetes változás várható. Bratianu Vlnliliánák Ugyanis Károly herceg visszatérését nem lesz olyan nagy ereje megakadályozni, mint volt elhunyt bátyjának.

Károly visszatér?

BéeS, nofvenfifber 24. Bukaresti jelentések szerint az uj kormány csütörtökön délelőtt tárgyalásokat kezdett az ellenzék vezéreivel és kijelentette ©lőttük, hogy minden olyan kísérletet, amely Károly ex- trónörökös visszahozatalára irányul, minden rendelkezésére álló eszközzel meg fog akadályozni és a trónörökösödés kérdésében ugyanazon az állásponton van, mint az elhalt miniszterelnök.

Belgrád, november 24. Politikai körökben Bratianu román miniszterelnök halála következtében Romániában bekövetkezhető nagy bonyodalmaktól tartanak, amire már abból is következtetnek, hogy . a román ré* gemstanács oly sürgősen megaíalkdItatta az uj kormányt Bratianu Vintilia elnöklete mellet L Az aggodalom arra Irányul, hogy a román kar!isták alkalmasnak fogják látni az időpontot a volt trónörökös hazahozatalára és Jón el Bratianu elhunyta után nincsen olyan ©rőskezü és nagytekintélyű államférfit! Romániában, aki őzt megakadályozhatná.

Vintilia Bratianu távolról sem olyan erős, mint volt bátyja. Amikor a gyászbir Belgrád- ba érkezett, a jugoszláv királyi udvar tele- fonkaipcsolatot létesített a bukaresti királyi

Róma, november 24 A Popolo dTtalta 1 diplomáciai munkatársa a következő német címmel: „Drang nach Osten“ behatóan foglalkozik Jugoszláviának Szaloniki megszerzésére irányuló törekvéseivel. A cikkíró fejtegetései szerint

Franciaország be akarja vonni Görögországot diplomáciai érdekkörébe és rá akarja birni, hogy Jugoszláviának kiutat nyisson Szalonikibc.

A Jugoszláviát körülvevő államokkal kötött megegyezések mind arra céloznak, hogy Belgrád hegemóniáját a Balkánon biztosítsák és Görögországot meg Bulgáriát a pánszerb imperializmus igájába vessék.

A szerb rnilitarizmus a Szalonikire irányuló követeléseit már precizirozta. Belgrád- ban nem elégszenek meg egyszerű kereskedelmi konvencióval, hanem a kikötő egy része felelt szuverén jogokat akarnak szerezni és biztosítani akarják a Ghowgoli—Szaloniki közötti vasútvonal adminisztratív és politikai igazgatását, ami által a lengyel korridorhoz hasonló helyzetet teremtenének. A szerb követelésnek csak politikai és katonai céljai vannak.

Belgrád az Égci-tenger irányában felveszi .a régi monarchia Drang nach dem Ősien politikáját.

A francia vezérkar Szalonikiban bázist akar magának teremteni arra az esetre, ha az Adriát elzárják. A Pangalosz-szerződéseket nem hajtották végre, ami Franciaországot arra bírja rá, hogy pénzügyi nyomást fejtsen ki Görögországra. A fascista publicista végezetül a következő következtetésekre jut: Görögországra is veszedelmet és fenyegetést jelent Jugoszlávia. Ez az állam a Habsburg-uralom- tól örökölte az agresszivitásnak s az Égei-ten- ger felé irányuló imponál isztikus előnyomulásnak szellemét. Amig a horvátok esztelen módon Fiúméra tekintenek, a szlovének Triesztbe és Klagenfurtba vágyakoznak, a j szerbek kapzsisága és aknamunkája Skutnri és Szaloniki ellen irányul. A területi elefan- tlázis nem lakatta jól őket. ’VVilsonnak és Salvonininak állama ma veszedelmesen a'á- aknázott területet jelent Európában, amelyen a rnilitarizmus újabb kalandokat készít eto A pánszerbek álma egy nagy déli szláv

palotával és a telefonbeszélgetés teljes egy óra hosszat tartott. A jugoszláv fővárosban az a hir terjedt el, hogy Bratianu Jóméi neon természetes halállal múlt M.

birodalom alakítása, amelybe Bulgária és Albánia is beolvadnának és amelynek Szaloniki lenne kiútja a nyílt tengerre.

Egy ilyen hatalmas balkáni biroda.ómnak kialakulását azonban Anglia nem nézhetné tétlenül.

Amig az olasz sajtó egyhangúan pánszláv imperializmussal vádolja meg Jugoszláviát, addig a szkupstina tegnapelőtti külpolitikai vitáján, mint azt lapunk tegnapi számában közöl tűk, Marinkovics külügyminiszter béko- hangokat és az Olaszországgal való megegyező* lehetőségét ütötte meg. A szkupstina vitájában

nagvon érdekes volt a horvát par.isztpárt vezérének, Rádiós Istvánnak felszólalása, aki kijelentette, hogy itt volna a legfőbb ideje annak, hogy a békeszerződéseket Közép- és Keleteurópára való vonatkozásban revízió alá vegyék.

Jugoszláviának már most elő kell készülnie erre a feladatra. Egy dolog bizonyos: Jugoszláviának Németországra ós Oroszországra kell támaszkodnia. Ausztriának Németországhoz való csatlakozása épp olyan természetes dolog, mint amennyire az volt Keleíruméliának Bulgáriával való egyesülése.

Csehszlovákia, Lengyelország, Jugoszlávia és Németország a legjobb biztosítékai az európai békének és ezért egy I^carnót kél! léteehezniok. A Németországhoz és O/'sz r- szágboz való közeledés nemcsak politikai, hanem gazdasági szükségesség is,

Angliára Jugoszlávia nem támaszkodha- tik,

mert Angliának politikája Jugoszláviával szemben nem olyan őszinte, mint Olaszországgal és Görögországgal szemben. A fasciz- mus állandó veszélyt jelent a békére, de már most mutatkozik — Radics szerint —, hogy a fascizmus expanziójának föltétlenül összeomlásra kell vezetnie. Bulgáriával szemben ugyanazt a politikát kell folytatni, mint Oroszországgal szemben, nem pánszláv politikát, hanem a közös érdek potitikáiát, mert i a pánszlávizmus a háború alatt kimúlt. I

Ezzel szemben az agrárius államoknak kell összefogniok. A nyugati hatalmakhoz való csatlakozás és Oroszország kikapcsolása

ki ©láss saffő a „iram nach Osten" politikáiéval váüolla Jugoszláviái

A szkupstina külpolitikai vitáidban békehamok, a gyakorlatban a balkáni hegemóniára törekvés — Radics szükségesnek tartja a középsurópai szerződések revízióját — Szükséges a Balkán-Locarno

Jugoszláviának külpolitikai irányából az államot gyarmati viszonyba hozná a nagyhatalmakkal szemben.

Az ellenzék szónokainak fejtegetéseire Marinkovics mégegyszer felszólalt és kijelentette, hogy

meg van győződve arról, hogy a balkáni Locarno feltétlen életszükséglet, azonban ennek a Locarnőnak nagy nehézségeit is látja.

A szkupstina ezután egyhangúlag ratifikálta a francia—jugoszláv barátsági szerződést

Tiintetnek

a belgrádi főiskolások

Belgrád, november 24. Tegnap este a

belgrádi egyetemi hallgatók egyesületében előadást tartottak a francia—jugoszláv szerződés jelentőségéről. Az előadás Franciaor* szag mellett nagy tüntetéssé alakult át. A tüntetők a főutcára akartak jutni, a rendőrség azonban ebben megakadályozta őket. Heves összecsapásra került a sor és a tüntetők több ablakot bevertek.

A képvFselőMz megkezdte

a költségvetés tárgyalását

Az esti órákban SzüHo Géza dr. beszélt

Prága, november 24. A képviselőház plénuma ma kezdte meg a jövő évi költségvetés tárgyalását. Az ülés iránt nem mutatk -zott nagy érdeklődés, képviselőknek alig a fele volt jelen az ülésteremben, amikor Malyoeír elnök délután háromnegyed négy ó a'ur megnyitotta az ülést. Az elnök jelentette, hogy a részletes vitát négy részre osztják fel. Ezután a tegnapi házelnökségi határozatot terjesztette elő a beszédidőre vonatkozólag. A ház az elnökség indítványát tudomásul veszi.

Az elnök megnyitó beszéde után Hnidek főelőadó kezdte meg bizottsági jelentését, amelynek tartalmát lapunk tegnapi számában már közöltük.

Az előadó harmadíélőrás beszéde után megkezdődött az általános vita, amelynek, első szónoka Knirsch német nemzeti szocialista képviselő volt.

Utána az esti órákban Szüllő Géza dr., az országos keresztényszocialista párt elnöke emelkedett szólásra, akinek nagyhatású, hatalmas beszédet lapunk holnapi számában teljes terjedelmében közöljük.

A róni nyugdíjasok 70 milliója

Prága, november 24. Englis pénzügyminiszter a költségvetési bizottságban bejelentette, hogy a régi nyugdíjasok fizetósrendezé- séről szóló törvényjavaslat nemsokára elkészül. Ezen törvényjavaslat szerint a régi nyugdíjasoknak azt a szo’gálati időt is beszámítják, amelyet még a forradalom előtt töltöttek le. A régi nyugdíjasok fizelésrendezésére 70 millió korona fedezet szükséges. A törvényjavaslattal már a mai minisztertanács is foglalkozott.

— Na hál! szemnek csakhogy mán este van.

— Na hát, te Zoiltán, hogy 'tehet ezt mindet tejbe tau-teni.

De Zoltán csendet intett s tovább dalolt.

H,a megunom mágiáim a pusztába,

Kapom magáim, megyeik a csárdába.

Parancsolom a csaplárosnénak,

Hegy hozzon bort a borivójának.

Szeretőim a csaplárosné jány a....

— Minidnek au .

— Nincsen más. .

— Élig a.

— Jóféle jány keli oda.

— Css.

Nőm ér ‘véle arany ezüst bánya.

Inkább őtel, mint úri gavtafJórt,

Ujjába mutogat neki tallért

SAzir hogy én ily könnyüsen élek,

Szip szint, erőt, pappail sem cserétek.

— Jő. A pásztor ember úgy tartja, hogy legkönnyebben élő ember csak a pap.

— Hát igaza is van. 1

— Ne pisszegjetek mán. f)

Ha valaki észt nem hasai nékem,

Gyüjjik vetem, birkózni a gyepen.

—- Azt elhiszem.

— Ki vét az az ügyvéd, amiélk birkózott, oszt aiszonta: Miska fiaim kapsz öt pengőt ha odnhagyod magad vágni. Máska fiiam, kapsz •láz pengőt Miska fiam egy százast kapsz. De mán akkor ott feküdt a gyepen s dögönyözte a gulyás, (mint egy dögöt.

Nevettek s Zoltán felemelte a hangot:

így áildleglitek én a pusztába; j N-ettn parancsod, senki bírósága

í@ÓÉNlf-IRTA > >AÓDíCZ -ZSíGAiOM) (62)

— Evvel versenyezzek!

— De kutya egy jaó nótái Hallgatnám viliág vígig.

Ha tarisznyám vetem a váUamna,

Velem jár az Miakamara.

Bogrács, ve-dlér, szógafa, vaakatnál.. „ Mind emeim van, mii is kőid több annál.

Így jól illek, mint a had a vízbe,

ÍV end. igeiig van máudennap nágy ízbe.

— Mer a pásztor négyszer eszik egy naip.

NapMijöbte előtt. Délite'Lé. Alkonyat előtt. meg u‘ső este, mikor a jószág összeáll

Mégse eszek betegei,get vélte,

Mer az -ebki mindig csak egyféle.

Édesen nevettek, mert Zoltán olyan szívből dalolta, ahogy osaik humort lehet adni.

Még aszongyák, nincs asztalom, székem,

Báróménak sincs olyan, mint nékem. Asztalom itt a Hortobágy partja,

Eszem, iszom, alkun kedvem tartya.

Hajnal előtt kteönlöm a csipát. Fohászkodás ulán gyúl-ok pipát Szemlélődök, gulya közt sétálva,

Nincs i hiba, nincs i megtílézstmálva.

H;a látom, hogy nincsen semmi hibám, Aláim gyűröm, -bőr széknek a bundám Keny'ir'imbül karét kanyOTintok, Ganéiiiizüél kényierot pirítok*/'

..

— Az a jó, az istenit a giusztussának, —

nevettek az urak. 1

Ha ellciszül bográcsos élbidietn,

KörülaM véltem a cs-éiliédiem;

Úgy jóllakok bográcsos kásáival,

Mint egy geiróf csldkepaprikássaiL

— Ez oszt tudja imdveil él egy gieróf.

—• Hunnen hallott véna ü -ennél jobb ételit!

— Jaó ás a, a asixkepaprikás vájjuk meg.

M-egife-jik a B'rmbót, Csákót, Kajlát, Ozsonnyára ót a bojtár ta-rhút!

Gaizdiuraim is rá ki ki csapogat, írbe dohán-t, kud,acs bort adogat

— Úgy a. Minap is vót egy vendiigem Pestről. Úgy jóllakott az az édes afludtejjeü a gulyásoknál, hogy még a hasa is degeszre ádilt tüiLIou

Ebid után, ha rám gjnin az aram,

Gyepen vetett a paplanos ágyom.

Jobbon nyugszok bokor árnyikába,

Mint beteg ur a paplanos ágyba.

Ha felkellek magam megéri ssiitve, Elbaillliagok d'auolva, fütyöjve;

Gul járna t sétálva legeltetem,

Az itató felé tér ügetem.

Vizmeriissél mozgatóm testeimet.

M-ermjitja vizmismiis iilteimet,

Máj 'szalonnát süllők vacsorára, ólián gyűlök tűz nmeibe Lt pipára;

Kiíilcirályság az én állapotom, Töívlnylevő az én görcsös botom.

Csrlk szegőggyik más ennél jobb bérre, Bábolnára vagy Mezohe^vee-m Mink m-egiteink a Máta pusztáiba,

A nemes város szaógallattyába.

Mer -aronadv ad Isiten akit szeret,

Ilyen gazdát, Ilyen jaó kenjneret.

Ha amba is ez az utössó szó:

Haj de bóldog egy métái pásztor!..*

— Ha éjjen, jó vót. Kittül tanultad ezt a sok versit.

— Ha most a tanultaim Ecsedii EsványíiuL, — m’ond'fca Zoltán s letette a hegedűt.

30.

Az ebéd az oilföldii rögtönzött ebédek szerint volt. Nagy pusztulás a baroniídudvar- ban s a társaság eilszóntan fogyasztotta állat testvéreinek apró hu 11a darabjait.

De már a több napos mulatás kezdett fejükre nőni, csak épen nyitva volt a szemük, de n-eim láttak. S kiki, temperamentuma szerint vagy ok nélkül szaikodiateanul beszélt, vagy oly csökönyösen hallgatott, mint az őszi köd.

Ebéd után a társaság telkcirrikedeff o e-lim-entek a kaszinó nagy termébe koncár let enni fkoniektnek. Iljx^t ugjrse> láttak még, ebéd utáni koncertet.

Két ónkkor pontban m-ei^íell'ent a gróf Külügyminiszter Agrinor, annyira pontosan, hogy voltak akik órát tartottak a kezükben, mert hogy a királyok udvariassága a pontosság. öt másodperccel hamarább érkezett az -előcsarnokba a társaság s Vaisgyuró nem -engedte, hogy belépjen a miniszter. Sarokba szorította, s megfogta a két vállát s úgy tartotta öt pereiig. Csak benfentesek voltaik körülöttük is a tréfáinak nagy sikere vodt.