Prágai Magyar Hirlap, 1927. november (6. évfolyam, 249-273 / 1583-1607. szám)

1927-11-22 / 266. (1600.) szám

jW Mai számunk i© »(dal ^ *V^' S**m * november 22 tűzetést éri évente 300 félévre 150, /} szlovenszkói és rUSZÍnSzkól ellenzéki pártok Szerkesztőség: Prág, H Panské ulice negyedévre 76, havonta 26 Ké; külföldre: ,. .- . .. ^ 12, II. emelet Telefon: 30311 — Kiado­évente 400, félévre 200, negyedévre 100, Főszerkesztő: voLitikai napilapja Felelős szerkesztő; hivatal: Prága II., Panská ul 12/111.—Te­havonta 34 Ke. Egyes szám ára 1*20 Ke VZURANY1 LÁSZLÓ FORGACH GÉZA Iefon:30311.— Sürgönyeim: Hírlap, Fraha Vádló szánton Irta: Jaross Andor. Napok óta számok körül íorog a prágai parlamentben a munka egyelőre a költség- vetési bizottságban, hogy később a plénum előtt higgadt nemtörődömség vagy lángoló ellenzékiség reflektorfényébe állítva hívja fel a gondolkozó lakosság figyelmét, hogy egy évre megint döntenek a hatalom urai afelett, kinek jusson kalács, kinek nagyobb, kinek kisebb kenyér. A költségvetést tárgyalja a parlament s ha tárgyalja, úgy elfogadottnak kell tekinte­nünk, mert különben nem tárgyalnák a bi­zottságban s még kevésbé kerülne a plénum elé; mert Prágában csak biztos gyári munkát végez a parlament, itt nincs már helye a vita nyomán fakadt uj megismerésnek, a belátás j íelülkerekedésének, hiányzik ereje a gondo-l latszülte szónak, nincs ereje az érvek légiói-] nak. Egymásután tárgyalta le a bizottság a különböző miniszteri, tárcák költségvetését. Végigfutunk a számoszlopokon s kis figyel­met szentelünk az elhangzott szavaknak, mindegyik tárca költségvetésénél vádolnak a számok s akaratlanul is vádoltak a hozzászóló szlovenszkói képviselők, pedig nem egy kor­mánypárti volt. Amíg mi magyarok hiába ke­ressük parallel tételeit azoknak, melyek a csehszlovák, sőt német nemzet gazdasági és ■ kulturális szükségleteit látszanak biztosítani,! addig — ha Szlovénszkó szemszögéből nézzük ’ az érdekeket — vádlón bújik ki a számszerű j igazság, hogy .Szlovenszkó, a testvérörszág; mily aránytalanul kisebb mértékbe i részese dik mindenből, mint a történelmi országok. Mi magyarok hozzá vagyunk szokva hogy mint jr_\-sökkentetl állampolgárok nem ré­szesedünk arányosan abból, amit a többi nem­zettel együtt adunk össze; a kalácsot csak álom­ban látja meg szemünk, a kenyeret meg el­kapják előlünk, akik közel állnak a hatalom­hoz s igy kilenc év óta élünk a morzsákból- Keserűen kell felkacagnunk, mikor minisz­teri szájak az itt biztosított jogegyenlőségről,, , a konszolidációról, minden nemzet teljes meg- j békéit megelégedéséről szónokolnak s gunyo-: san csodálkozunk azon vakmerőségen, mikor, például Zoch püspök ur, a kormáuypárt meghitt embere a legközelebb felveendő, ma-i gyarokat érdeklő tételekről beszél akkor, ami-j kor a jövő év költségvetését tárgyalják. Jól i tudja, mit mond, nem a most elfogadandóró! ] beszél, hanem arról, amit jövő ősszel fognak ! tárgyalni, addig pedig még egy hosszú év s! ki merne előre felelősséget vállalni. Olcsó ez j az egv-két szó koríesszőlamnak. Kilenc év óta nem volt költségvetés, me- ■ lyet magyar képviselő megszavazhatott s a : magyar nép elfogadhatott volna s igy nem j csodálkozunk azon sem, hogy a mostaniba is elmulasztottak felvenni minden oly tételt, mely a magyar adófizető pénzének egy kis százalékát legalább visszajuttatta volna a csehszlovákiai magyar életnek. ■ A kifelejtett magyar tételeket tehát ért- ' jük, mert megszoktuk a félrelökött kisebbségi sorsot, az azonban, hogy ma, mikor Szlovén- 1 szkó két nagy kormánypárttal rendelkezik s ' még mindig ugyanabban az inferiorÍ3 hely-1 zetben tesped, mint évekkel ezelőtt, mikor >: csak néhány szlovák agrárius jelentette Szlo-'1 venszkón a republika támaszát — furcsa gon- ■ 1 dolatökat ébreszt. j í Aki a legutóbbi években végigjárta a jj köztársaság vidékeit, beutazta a történelmi! országokat és ismeri Szlovenszkót és Ruszin-1 szkot, magából a látott képből meg tudja 1 konstatálni a közállapotok grafikonját. A Mór- 1 ván túl a jólét, a virágzó gazdasági élet állan- j: dóan szembeszökő példái: hatalmas gyártele- i pék, melvekben pirosán izzó kemencék és . ] kazánok hirdetik a produkció folytonosságát,! < virágzó falvak vadonatúj cseréptetői, mindé- 1 nütt uj és újabb építkezések, uj pályaudva-, s rok, uj munka és életalkalmak. A Morván in-! 1 nen pedig megcsap a szegénység fojtó leve­gője, kihalt gyártelepek, lebontott műhelyek, ^ összeomló gazdasági majorok százai enge- 1 dik sejtetni, hogy a gazdasági éleiben mily s1 Tifsilescu üéináfea alázott A blrfohper kétfőséről kíván felvilágosítással szolgálni — Magyarország ulabb jegyzéket küldött a román kormányhoz Bukarest, november 21. Titulescu kül­ügyminiszter ma Rómába indult, hogy ott Mussolinivcl tárgyalásokat folytasson az Avaresfcu-kormány bukása óta függőben le­vő ügyek rendezése céljából. Titulescu ró­mai útját emellett arra is felhasználja, hogy az illetékes (Jász köröket felvilágosít® * a mgayar— román optánspörben elfoglalt ro­mán álláspontról Tiíiilescunak ezt az útját élénk jegyzék váltás előzte meg, mivel Ro­mánia kezdőiben engesztelhetetlennek mu­tatkozott 01as>országnak az optánspörben ismert magyarbarát állásfoglalása miatt. A Cuvantuí azt a hirt közli, hogy Ma­gyarország jegyzékben közölte a román kormánnyal, hogy nem fogadhatja el a nép- szövetség által ajánlott megoldási módot a birtok ör elintézésére vonatkozólag, ha­nem más ajánlatot tesz a románoknak. A lap illetékes helyről úgy értesül, hogy a ro­mán kormány vizsgálat tárgyává teszi ugyan a magyar kormány újabb ajánlatát, de azt aligha fogadhatja el, mert ellenke­zik az a román agrártörvény szellemével. Angol-amerikai „Atlantic-szerzSdés” Az angol leszerelés ellenértéké — Szabadi tenger az északi AtSantikumbó! London, november 21. Csütörtökön kez- 'dBÖdiiík. a vita a kormány, népszövetségi peM- | kajáiról és a leszerelésről. A kormány a vitát 'egy kissé le akarja tompítani és ezért gyor- jsan elhatározta, hogy . az ellenzékkel szem ; ben engedékenységet fog tanúsítani s ezért koncessziókat tesz Japánnak és az Egyesük Államoknak a cirkálók kérdésében, Amerika közölte Genfiéi, hogy drkáló- programját meg fogja kétszerezni, ha Anglia a mostani tempóban folytatja építkezését. ! Most, nyolic nappal az alsóházi vita után, Japán valószínűleg az angol diplomácia tud­tával azzal a kérdéssel fordul az Egyedüli J Államokhoz, hogy milyen feltételeik mellek volna hajlandó a flottaopitfeezésről lemonda­ni, Amerika válasza valószínűleg az volt, hogy az Egyesült Államok ellenőr fékként kö­vetelik a Centben kifejteit amerikai állás­pont elfogadását. Japán súlyos anyagi gondokkal küzd és kész volna az amerikai propoziciőt el­fogadni, Anglia pedig két nappal ez­előtt végleg elejtette erre az évre a két cirkáló építésének tervéi Ezzel Anglia megmutatta, hogy hajlandó magát Amerika genfi álláspontjával azonosí­tani, aimeilyet akkor Churchill tanácsára nem fogadtak ed. Az angol félhivatalos most azt kérdezi az amerikai kormánytól, hogy miben fog állni az Egyesült Államok ellenszolgálta­tása. A 'lap azt proponálja, hogy Anglia és Amerika „Ablantic-s&erződést“ kössön, mely­be Németországot és Franciaországot is von­ják bele. Ez a szerződés biztosítaná, hogy abban az esetben, ha Angi La és Amerika valaha háborúba, keverednének, semmi körül­mények között sem folytathatnának há­borút a kereskedelmi hajózás ellen. A szerződés továbbá az egész északi Atlan- fikunwt, az Északi tengert és a Csator­nát beleértve, „szabad tengernek" nyil­vánítaná, agy hogy a háborúban itt a kereskedelmi hajók nyugodtan közle­kedhetnének. Amerika s Anglia szerződésileg köteleznék magukat arra, hogy minden állam ellen el­járnának, amely ezen határozniányok ellen vétene. Egy ilyen angol-amerikai egyezmény biztosi tárná a kereskedelmi hajók szabad já­ratait háború esetén és ezért nem volna szükség túlsók cirkáló építésiéire. tö tényező legyen. A legközelebbi választá­sok máris meghozhatják neki ezt a döntőbírói szerepet. „Felmondólevél** Baldwinnak London, november 21. Tegnap délután érkezett meg a munkanélküli délwalesi bá­nyászok különös zarándokutja, amely tizen-, két napi meneteléssel, gyalogszerrel jött fel a bányavidékekről az angol fővárosba. A zarán­doklatnak 260 tagja volt. A fővárosba érkezve egyenesen a Trafalgarsquarra mentek, ahol nagy embertömeg előtt üdvözölték őket. Ez a gyűlés volt az első alkalom, amelyet a La- bour Party a kommunistákkal együtt szerve­zett meg. A hóesés és vihar ellenére a gyűlés rendkívül élénk hangulatban folyt le. Határo­zati javaslatot fogadtak el, amelyben felszó­lítják az angol népet, hogy folytasson küzdel­met a bányamunkások elszegényedése ellen. A határozati javaslatnál azonban sokkal jel­lemzőbb volt a bányamunkások radikális tit­kárának, Cooknak beszéde, aki kijelentette, hogy a bányamunkások zarándoklatát azért szervezték meg, hogy London népessége előtt rámutassanak Baldwinnak a bányamunkások nyomorúságával szemben tanúsított szívtelen­ségére. „Eljöttünk Londonba azért, — mondotta — hogy Baldwinnak átnyújtsuk a felmon­dó levelet. Mi Withallon keresztül fogunk menetelni és Baldwin rendszerét le fog­juk tiporni". Cook felszólította a gyűlést, hogy helye­selje azt a megállapítását, miszerint Bnld- wint el kell távolítani az uralomról. A gyű­lés ^öbtször nagy lelkesedéssel helyeselte Cook szagait és folyton ez a kiáltás hallatszott fel a tömegből: „Baldwinnak mennie kell!" Masaryk a Petit Psrlsferirea dicsőíti a földreforméi Paris, november 21. A Petit Párisiién hétfői kiadása Masaryk köztársasági elnök­től /interjút közöl. A köztársasága eíuük a nyAiaokozatban elsősorban a csehszlovák nép demokratikus alapvonására mutat rá. A köz­társaság lak osság áznak hatvan százaléka föld­mű ölő, negyven százaléka munkás. A mü­veit osztály csak kis réteget alkot. Éppen • ezért Csehszlovákiában mindössze két nagy jpárt vám, a mezőgazdák pártja és a munkás­párt. A reakció teljesem hiányzik. Ilyen párt­csoportosulás mellett Cseh Szlováki ának leg­főbb föladata volt az agrárreform. A föld­reform a köztársaság nagy müve. Azt a föl­det, amely régebben néhány nagybirtokos kezében volt, ötszázezer földműves kapta. A földirefonm jogos, méltányos és szükséges. Ifémeterszáéban birodalmi gazdasási tanácsa! alapítanak Berlin, november 21. A birodalmi gyű­lés törvényjavaslaton dolgozik, amely a vég­legesen megszervezendő birodalmi gazdasági tanácsról szól. A tanácsnak a tervezet sze- 1 rint 51 állandó tagja lesz, akiket a birodalmi | kormány a vállalkozók, munkások és az ösz- íszes érdekelt osztályok képviselőinek ajánla­tára vagy pedig a birodalmi kormány ki­nevezése alapján hiv össze, A szelni utolsó őrá! Varsó, november 21. Bartel dr. miioász- terelmökheilyettes a sajtó munkatársainak ká~ jelentette, hogy a törvényhozási periódus be­fejeződésével á szejmeí és a szenátust no­vember 28-án kormányb a tárc ? - 1 tál feloszlat- jak. A* ni választásokat februárban tarifáik meg,, Lfoytí George is a mnereviild London, november 21. A vasárnapi kon­zervatív sajtó teljes egészében elitéli Bald- win magatartását a szerdai szénvita alkalmá­ból és megállapítja, hogy a miniszterelnök taktikai ügyetlenségével trompfot adott az ellenzéknek kezébe. Az Observer, amely 1922-ben, a konzer­vatív pártot hozzásegítette Lloyd Georgenak megbuktatásához és a liberális-konzervativ koalíció szétromboJósához, most határozottan számit a következő választásokon kialakuló liberális-szocialista többséggel. A lap nyomatékosan figyelmezteti Lloyd határvonalat szab egy kis folyó és a politika. Ne említse itt senki a három privilegizált vá­ros: Zólyom, Turöcszentmárton és Liptőszent- miklős hirtelen fejlődését, e városok emelke­dése és fejlődése csak más városok csendes haldoklása árán van biztosítva s nem szük­séges Besztercebánya. Trencsén és a szepesi városok fájó visszafejlődését odaállítanom. Prága nem értette és nem érti meg Szlo­venszkó pszichológiáját s nem kezeli édes- testvérként Szlovenszkót s annak népeit. Ha visszatekintünk kilenc évi multiára « nevet George-ot arra, hogy hogy ne keltsen jogosulatlan reményeket a békeszerző­dések revíziójára vonatkozólag, amely önmagában véve szükséges ugyan. A bé­keszerződések revízióját azonban nem le­het most keresztülvinni Franciaország, Olaszország és a kisantant államainak ellenkezése miatt. A lap óvja Lloyd George-ot attól, hogy a békepolitikát és a népszövetséget a pártküz­delem tétjeként használja fel, mert — foly­tatja a lap — korábban vagy későbben neki, jut a szerep, hogy a két nagy párt között dön- j akarnánk adni e korszaknak, bátran nevez- hetnők ezt Szlovenszkó kizsákmányolása ko­rának is. Ez ellen időnként még a szlovák kormánypártok is tiltakoznak — de hiába. Azok a számok a költségvetésben leegy­szerűsített fotográfiák, a jövő év képét g an­nak várát határozzák meg. Ezek a számok vá­dolnak önmagukban, minden szó, hang hoz­záadása nélkül. Vádlói annak a szűklátókörű cseh politikának, mely Szíovenszkóban csak eszközt s nem célt lát. Ezt a célt több öszin- tesfejzaei iü lehetne szolgálni,

Next

/
Thumbnails
Contents