Prágai Magyar Hirlap, 1927. november (6. évfolyam, 249-273 / 1583-1607. szám)
1927-11-22 / 266. (1600.) szám
xLs-\ik<.' ÍCt. A íKJukAjk. i./^» u»ioiiiúw •>•, nfcu* Ivánka: „Szlovenszkó érdekeit alárendelik a történelmi országok érdekeinek" A leslntranzisensebb szlovák centralista elítéli a centralizmus sziosenszlrói bűneit Próbálja ki minél, előbb az uj végerősítő lámpát Ri 134 Öröme fog benne telni! TBLBrUMKlN Zicbv János feltűnést keltű beszéde a klrálvkérdésrfil Budapest, november 21. (Budapesti ?ze»r- kesztőségünk telefon jeítent ése.) Ottó volt trónörökös születésnapja alkalmából tegnap á Gelilért-száilóban 270 terítékes bankett volt, amelyen nagy feltűnést keltett Zichy János grófnak ünnepi beszéd1©, amelyben iiöbbek között kijelentette, hogy „az országnak azért nincsen hosszabb idd óta koronás királya, mert a nemzet mem méltó arra, hogy királya legyen". „A nemzetnek vezekelnie beül bűneiért, hogy visszanyerhesse kirágjál Néhány év uralva nagykorú tesz a király, adja Isten, hogy addigra nagykorú legyen & nemzet is, s akkor az ifjú király ót Jog tömi « csipkerózsa tövisein és villogó lángszekéren országába fog jönni, hogy kiűző, dermedi, hosszú álmáiból felébressze a nemzetet." 1 Zichy giróf beszéde politikai körökben nagy feltűnést keltett s a ma reggeli budapesti sajtó hasábjain több politikus nyilatko- sata jelent meg a beszédre vonatkozóan, Gömbös Gyula, a fajvédők vezére 'kijelenti, hogy Zichy beszéd© méltán tükrözi vissza az arisztokrata csoport alapgondolatát, amely sohasem értett egyet a nemzet nagy üöbbsé- giévéL Ne azt nézzük, hogy a nemzet méltódé királyához, hanem fordítva. „A király-kérdés újra aktuális és most már megoldandó a személyi része is." ~~ Rassay Károly nyilatkozatában Zichy gróf tegnapi beszédét frázisnak tartja, amelynek csak belpolitikai jelentőségre van és az is csak huszonnégy óráig. Serédy Jusztint bíborossá ! nevezi ki a pápa? Róma, november 21. Hir szerint a pápa a decemberi konzisziórinmon hai aj bíboros kinevezését teszi közzé. A kinevezendő nj bíborosok közül kettő olasz, egy angol, egy spanyol, egy francia és a hatodik, Serédy Jusztin, magyar szerzetes, akit már több Ízben emlegettek Csernoch elhunyt herceg- prímás utódjaként. Serédy Jusztin mindösz- sze 43 éves, úgy hogy ő volna a legfiatalabb bíbornok, aki ezt a kitüntetését a kánonjog kódexének megalkotásával érdemelte ki. xx Szebb és olcsóbb ajándékot nem vehet gyermekének, mint « Tapsifüle* nyuszika. Prága, november 21. Ivánka Milán dr., a legszélsőségesebb szlovák centralista, feltü- néstkeltő ellenzéki cikket irt a nemzeti demokrata Národni Dennikben a Rothermere- akeió belpolitikai hatásáról. — A rossznak, is vannak jó következményei — kezdi Ivánka. — Ilyen jó oldala van a Rothermere-kampánynak is, amennyiben a szlovák szeparalistákat és duaiistákat figyelmeztette, hogy a szlovákok a csehek nélkül nem védelmezhetik meg szabadságukat A szlovák és a cseh nemzet ezer év óta külőn- külőu irányban fejlődött, nem csoda tehát, ha a közös gazdálkodásunk kezdetben, nem „klappol". « prágai központi kormánynál a hivatalnokok kilencvenkilenc százaléka, magukat a minisztereket sem véve ki, nem tud többet Szlovenszkóról, mint például Koreáról Szlovénszkót még turisztikai élményekből sem ismerik s ezért a prágai központi igazgatás kutyába sem veszi ezt a különbséget Túlontúl unifikál mindent és pedig cseh uniformisra unifikál. Ezt büszkén és tudatosan végzi és nagyföntről tekint Szlovenszkóra. A gazdasági kérdésekben ezek az urak Szlovenszkó érdekeit alárendelik a történelmi országrészek érdekeinek. Ki csodálkozhat azután, ha a szlovákokban föl-j ébred és rap-nap után növekszik az elégület-j lenség „Prága ellen". Szlovenszkón több a magyarón, mint amennyi elég. S ezek a prágai tévedésekért az egész cseh nemzetet teszik felelőssé. S úgy ápolják az an tagon izmust a szlovákok és csehek között egész a gyűlölködésig. A szlovák, ha $ legcsekélyebb sérelem éri, elfeled minden előnyt, megfeledkezik mindarról, ami jót neki a csehszlovák köztársaság adott és ad és rögtön kész elhinni az alattomos magyarónoknak, hogy „Magyarországon jobb dolguk volt". — Ilyen hangulatot talált nálunk a Rothermere-kampány és mi elfeledtük minden séielmünket, a jogos és jogtalan sérelmet a mint egy ember híven, eihatározottan és önként odaállbiiik habáraink védelmére. A csehszlovák köztársaság egységének, integritásának és érintetlenségének védelmére. — Nekünk, szlovákoknak tehát Roiher- mere jő szolgálatot tett, még ha a mumus szerepében is. További béidés, hogy a Rother- more-esetbő] „Prága" is tanulni fog-e. Mert — legyünk őszinték. A szlovákoknak nagyon sok okuk van arra* hogy elégedettének legyenek Prága ó politikájával. Hogy csak egy példát mondjak: * vasúti teherárutarifa Szlovenszkón bizonyos relációkban 110 (száztíz) százalékkal magasabb, mmt a történelmi országokban A darabárut a sz'o- vetiszkói vasutakon 500 (ötszáz) százalékká drágábban szállították, mint a cseh vasutakon. A szlovenszkói vasutak 49 7%-a magánkézben van. A történelmi országokban a kormány sietett a vasutakat államosítani, úgy hogy ott ma már alig kót százalék van magántulajdonban. A Handlova-Felsőstubnya és a Vöröskö- margitfalvai vasút kiépítése elsőrangú jelentőségű Szlovenszkó nemzetgazdaságára és sztratégiai szempontból is, és mégis kilenc év alatt mi sem történt kiépítésük érdekében, (valószínűleg a mahrisebostraui szénbárók kedvéért, holott az 1920-as 235. száma törvény kimondottan meghagyta a kormánynak, hogy ezeknek a vasuiaknak 1925 végéig el kell készülni. Ezzel szemben a történelmi országrészekben óriási pénzösszegeket fordítottak másod- és harmadrangú vasutak invesztíciójára. — A szlovenszkói ipar ezen vasúti politika következtében rémesen visszaesett. A szlovenszkói munkások tízezrei elvesztették kenyerüket. Kivándoroltak Braziliába, Argentínába stb. s idehaza csak a gyermekek és asszonyok maradtak. hogy szegénységükkel illusztrálják és könnyekkel erősítsék a magyarónok csehellenes propagandáját. Vagy mit mondjunk arra, amikor a pénzügyminisztérium második pénzverőintézetet készül alapítani Prágában, amikor még a körmöd sincsen munkával teljesén ellátva. Miért minket, csehszlovákokat kezdett ki elsősorban Rolkermere s nem a románokat és a jugoszlávokat, mikor a magyar nagybirtokosok pőre elsősorban Románia ellen folyik, s Rotber- mere tulajdonképpen ezen romániai magyar nagybirtokosok ügyvédje, Azért, mert a magyarok és Rothermere minket tartanak leggyöngébb ellenfelüknek, amikor a szlovákok és csehek közötti viszályra alapítanak. Magam hallottam — írja Ivánka — magyarok szájából, hogy ők hiszik, hogy a szlovákok hozzájuk csatlakoznak, ha Horthy hadsereggel támadja meg Csehszlovákiát. A valóság — Érelmeszesedés-neurasthénia csout, bőr. mirigy bajoknál, golyvánál, büdöseknél, izzadmányoknál. vérszegény, görvély és angolkóros gyermekeknél a Cslsl Jód Bróm Gyógyvíz ésJódfBr> caösö Otthoni ivó és tii*aclcur<£a kivé ó gyógyhatású. Részletes és ingyen fel- yilágositástnyujta Fürdőigazgatóság Csizfürdő- Cizkupele. Kapható gyógy tárakban, drogériákban, ásvány vizkereskedésekben. amint látszik — épp az ellenkezőjét mutalja. De aki úgy ismeri a szlovák viszonyokat és a nép hangulatát, mint én, az igazat ad nekem, amikor azt mondom, hogy Rothermere Csehszlovákia ellenes kampánynak főoka Szlovenszkó elégedetlensége Prága politikájával ■ ezen elégedetlenségből táplálkozik és él a magyarok reménye, hogy Szlovenszkói előbb- utóbb visszakapják. Rothermere segítőtársai nemcsak Szlovenszkó alattomos magyarónjai, hanem azok a rövidlátó oktalan, gyakran rosszakartu korumpált emberek is, akik Szlo- venszkót nem ismerve, azt kormányozzák, vagy pedig ha ismerik is Szlovenszkót, annak érdekeit a történelmi országok érdekelnek rendelik alá. Ivánka cikkének tárgyi részéhez nem lehet hozzáfűzni valónk, mert hiszen amit a prágai politika bűneiről mond, az az utolsó betűig és csak szószerint megismétlése annak, amit a Prágai Magyar Hírlap fennállásának első napjától fogva a mai napig hirdetett — —a*i4l « —11 — Az osztrák monarchisfák tüntetése Ottó szűlelésnapfán Becs, november 21. Habsburg Ottó tizenhatodik születésnap ja alkalmából a bécsi monarchista körök tegnap nagy tűnte Lést rendeztek a monarchia mellett. Reggel kilenc órakor páter Alexander Grandiam a ka- puoinustemplomban ©mlékbeszédet mondott, amelyen az egykori osztrák fő nemesség és monairtíhista érzésű társadalom számos tagja vett részi. A templom elhagyása alkalmával a jelenlevők a monarchiát éltették, Woif ezredes pedig rögtönzött beszédet tartott,, mélyben felszólította a mouarehistákat, hogy serényen dolgozzanak azon, hogy amikor két év múlva Ottó élért nagykorúságát, meg tehessen valósa tárná az ö visszatérését Ausztriába. A rögtönzött gyűlés a monarchia éltetésével és „a vörös köztársaság" szidalmazásával ért véget „Nyolcszázezer koronás pör a nemzetközi bíróság előtt" címmel lapunk november 18-ik számában megjelent cikkünk első bekezdésébe sajnálatos sajtóhiba csúszott be. Metzl Terét, aki a bíróság előtt 50.000 koronás kártérítési igényével szerepelt, nem háztartási . alkalmazott özvegye, hanem a gácsi posztógyár volt igazgatójának felesége. MBQaimrWTrWTI 111 B—l" ri^lWWPMWMgMWMBHBBgWMWiWWBBMMBS REGENY- IRTA i MÓRICZ ZSIGA1ÖND m Volt egy diáktársa, A. Kovács János, a csizmás kandúr, ahogy hívták. Parasztgyorek. Első gimnáziumban első volt, de nem adták meg neki az első helyet, .miért, szegény parasztin volt. Abban m osztályban, ahol egy Szsaikmáry fiú- ült, más mem lehetett első. Akkor azonban mellette üflt s ez a roesaaszagu 4ííu, aiká * tanyáik füstös szegényszagát hozta m, iskolába, amint egy vadállat feküdt aeká ». tanulásnak, hogy (legyőzze, menthetetlen fölénnyel verje le az urlfiut ő néha meg ás volt bökkenve, mikor látta, hogy A. Kovács mit tud. A latin nyelvtanban az összes kávé- teleket megtanulta s ugv tudta, minit a váz- folyás. Olyan csudálatos és különös dolgokat, amire ő soha nem volt képe<s ügyet sem vetni. Mindent tudott. A történetemben nem voüt olyan évszám, amit ne tudott volna. (Vallásban, amit soha senki nem szokott tamilul, aiz összes ábstraot dolgokat megtanulta, bevágta s a kis konok fejét megterhelte, mint egy zsákhordó, aki nem elégszik meg, hogy elvégezze a dolgát, de vad és vak hencegésből mindig dupla terhet visz ... Ez igy eltartott a negyedük osztályig, amág érdemrend szerint Ültek a kisdiákok. 'Az ötödikben mindenki odaült, ahova akart ,g ő akkor otthagyta sietve az első padot. Nem akart a legutolsóban sem ülni, mert az undok tett volna, éppen a legutolsóban. Kiválasztott egy jő helyet, hátulról « harmadak sorba szélén s leült Valakinek a holmija már Je volt rakva a padira. „Kié ez?" kérdezte s ledobta a* egész pakmmélát a föidm Aztán ottmaradt A. Kovács itt is elkésett. Mikor bejött s meglátta, hogy a Szaitomáry fiú hol ül, ©ltévedt Nem tudta, most mit .kell tenni©. Zavarába® beült a régi helyére, padlm. másodiknak. Mintha ezzel eUveszlWtbe volna a csatát. MeHtette nem ölt többet a régii versenytársa, aM .könyv néHkűl jött az iskolába, * ha be- sziijijazott könyveit hozta, úgy vitte, mint valami játékot, vagy buzogányt. Egy szegény zsádó fiú ült be mellé, aki hóna alatt hozta az ócskán vásárolt könyvek tömegét, sose volt meg nyolc év alatt minden könyve, s a tegketserveselbb Ibáfflázással sem tudott semmi eredményhez jutni. .A Kovács letört. Egész határozottan tetört. Kimerült Mint a versenytfutő, aki idő ©lőtt kifutotta az eréjót Amint abbahagyta, vaüóeBinüCieg kénytelen volt abbahagyni a. szóról-szóra való abszolút tanulást, beteveiszett a részletek tengerébe s beléfull Hozzáfogott öviekéi ni e egyre jobban ©lesett, elmarad! Hetedikből évköziben ki is maradt a elment se- i gédjegyzőoek. Nemrégen . hallotta, hogy megpályájzott egy első jegyzői állást, s újra kiibukot a választáson. Ma már nem jár csizmában, de ott maradt rajt© végig a csizma: nem bárja meg a versenyt aa étedben sem ezekkel az úri PiukikaS.... De hát ő? — Hát 6 mire vitte? — Vájjon ő nem egy B. Kovács? — Csak egy klasz- szással feljebb — Sőt ő még az* sem érte eh amit A. Kovács. Mert az tovább jutott az apjánál. Mert annak m apja szegény napszámos ember volt, akii haláláig csak János volt, akiit keresztnevén szólít az ur s akkor fut s reggeltől estig -ragja kapával a földet g nem eszik egyebet, csak lebbencslevest és krumplit. Bort csak akkor lát, ha egy pohár borral megkínálják, D© a fia az másodijegyző, meg- háaasodott, elvett egy tamtólányt, e egész rendes ágya van s nem keli neki fát sem vágná a tűzhöz: egy magosabb életbe jutott beile... S ő ott van, legjobb esetben ott, ahol az apja volt. Vállára vetheti a puskát s mohot nyuliat lőni, ha jólesik, s itt ihat és tobzódhat a magaszórü kis birtokosokkal, pénzbe nem korülő mulatságokon, § mégis adósságot adósságra gyűjtve... S A. Kovácsot a felesége tiszteli * örül, ha kiszolgálhatja, ellenben őt két nő rúgta fel ma is... Nagyot nevetett a gondolatára, de a nevetéséiben keserű ix volt s olyan önguny, amit csak az élete konzekvenciáit teezáinoló -eiin'ber engedhet meg magának. Nem volt kedve még önmagával sem beszólná, vitatkozni, okos dolgot hallaná s vette a cigánytól a hegtedüi s pengetni kezdett. Egyszerre mdndeintkii ránézett. Azt már régen észrevette, hogy ha a hegedűt a kezébe veszi, az emberek rögtön felé fordítják az arcukat s inger ette is ez a siker. Érezte, hogy volna ‘benne képesség arra, hogy envi berek, telkét snegboszorkányozza, hogy magával repítse a kedélyeket, hogy valaki tegyen belőle a hegedű által. De tanulná?... — gondolta magában, mig játszott, raiknm rögtönzést csinált, amely magyar ás. volt és idegen is volt Tanulná, amit mások apró kottatejekbe leírtak... Azt nem ... Ha talán egy robbanás utján ki lehetne ugrani az Isten székié élé s onnan muzsikálni bele az emberek szivébe azt a vad keserűséget ás életutálatot,. amit most fs érez... Dalolni kezdeti Egyet azokból az igazi jő régiekből. Nem bánom, hogy parasztnak születtem, De még jobban, hogy zsíros gulyás tettem. Eb cserélne cseriül palotával, Sem Hetet egy köszviuyes gtróffai Nevetett magátjan, ahogy dalolt. Oly különös volt az előadásmódja. Nem úgy dalolt, mint azok a széles előadók, akik egész testtel nektteküsznek a nótának s tele torokkal s színesen és telkesen adják ki a tüdőből a hangot. Ezt is azzal az úri fölénnyel csinálta, inkább csak elmondta a szöveget s ugv mondta, hopv abban volt tréfa, volt guuy, volt öröm. Egész filozófia volt benne. Most is minden sorában magára ismeri Hogy is jutott eszébe ea a nóta. Ebben ki tudja önteni egész gőgös világnézetét. Kis királyság az én állapotom. Igazgató törvin furkósbotom. Országom az égisz nagy gulya járás. Nagy pótentát egy mátai gulyás. Hat bojtárnak vagyok fejedelme. így tisztelnek: gr&zduram ü kelme! (íulyám teinitt be cserénj’emet, Hot komondor kirirget éngemet í. (Folytatjuk.)
