Prágai Magyar Hirlap, 1927. november (6. évfolyam, 249-273 / 1583-1607. szám)

1927-11-20 / 265. (1599.) szám

fJÜ&SSxAl'i v KAta£A&t*.rili<LtAk 1927 november 2U, vasárnap. Miiven idő várható? (Délnyugatról mélynyomása terület nyomult t kontinensre. Esőzést és a hőmérséklet emelkedéséi hozza magával. A köztársaságban egyelőre hideg ködös idő tart- — Idő prognózis: A felhőzet gyara­podásával esős, melegebb, délnyugati szélied. ix Elsőrangú korcsolyák, kül- ée belföldi {gyártmányok, nagy választékban és oksó árak mel­lett Nenrath és Fia eég, Bratistava—Pozsony, Köz­társaság-fér 17. . Minden jó háziasszony fehérneműjét ott­hon varrja és hozzá a híres ScSlPOÍI chif- fon, vászon, paplanlepedő, ágylepedő I és damasztot Kovács Sstwáa, Rimaszombat, | áruházából hozatja. Kérjen mintákat! — A községi elöljárók kézikönyve. Irta Nevák János dr. járási főnök, Prievidza 1927. E könyv nagyon szükséges és hasznos a magyar elöljárók számára, akik az államnyelv nem birása folytán nagy nehézségekkel kénytelenek megküzdeni hi- vaLa 1 oekodásuklban. E könyv terjedelmes s telje- ón kimeríti az egész községi közigazgatást és min­den községi ügyben megfelelő gyakorlati és vilá­gos útbaigazítást és tájékoztatást nyújt. A könyv községi lexikonnak is tekinthető és haszonnal for­gathatják nemcsak a községi elöljárók, hanem mindazok, akik a közélet terén tevékenykednek. A könyvet melegen ajánljuk uj magyar községi elöljáróinknak. Kapható a szerzőnél és minden könyvkereskedésben. xx Rummy- és Bridge-kártyák, haris­nyák, mindenféle lámpaáruk, zseblámpák* príma battériák, toilette-szappanok, zsebké­sek, üveg- és porcellánáruk, szóval majdnem minden, nagyban és kicsinyben. Duschinsky, Bratislava, Námesti republiky 11. — Lopás egy nritrai iroda előszobájában. Nyílra! tudósítónk jelenti: Tegnap este Hercz Hu­gó nyitrai fakereskedő irodájának előszobájából ismeretlen tettes a fogasról ellopta az iroda egyik alkalmazottjának, Wasserberger Benedeknek a té- likaibábját, egy pár vadonatúj keztyüjét és kalap­ját, körülbelül nyolcszáz korona értékben. A nyo­mozást a cseodőrség megindította. Arábia hajiesték ismét min­denütt kapható. — Mentési munkálatok a délafrikai szénbá­nyában. Johannesburgból jelentik: Jelentettük, hogy Délaifrika legnagyobb aknájában, a Crown - ibányamüvekben bányaomlás történt, mely a mun­kásokat eltemette. A mentési munkálatok még mindig folyamaiban vannak s urjból három mun­kást mentettek meg. A fehér munkásoknak s ki­lenc . benszülötitnek sorsa még ismeretlen. "SKi RÜHÁ}Tkö 360---tói készen vagy műhelyünkben elsőrangú — szabászunk által mérték szerint — Ski, rétin és korcsolya meglepő olcsó árak. Szakszerű fel- — világositás. Hivatásos skitréner — ÜKaratlion spcirfáraliás Bratislava, Sehneeweiss ti. 6 — Utlevéílianiisitó bandát fogtak el Beigrád­ban. Belgrádiból táviratozzak: A rendőrség egy bandának jutott nyomára, amely útlevelek rend­szeres hamisításával foglalkozóit. A hamisított út­leveleket olyanoknak árusították, akik Délameri- kába akartak kivándorolni, de nem volt utazási engedélyük. A banda tagjait letartóztatták. — Az uj adótörvény kézikönyve magyar nyelven részletes magyarázatokkal kiadá­sunkban e hó folyamán jelenik meg. A könyv függetlenül tartalmazza a helyi önkormány­zati testületek pénzügyi gazdálkodásának uj szabályozásáról, továbbá a stabilizációs mér­legekről szóló uj törvényeket, amelyek az adótörvénnyel összefüggnek. Értesítjük meg­rendelőinket, hgoy e hónap végéig a könyvet kézhez fogják kapni. Kocsner János dr. pénz­ügyi főtanácsos, Kosice (Posía-u. 15.) és Gom­bos Bertalan dr. ügyvéd, Helmecz ízsuna XX.) I' SZANATÓRIUM I 1 »CAR1TAS<! j POZSONY, TORNA-U. 18. j I m cl. 28-95. Tel. 28-95. j Szülészcí.-seSiésíel.-ssSg.v <Sgy S urológia és laryn oloyiu. íj ,. osztály napi 80.— Ki., II. osztály napi 60.— Ki. | í Szabad orvosválasztás! j szülési pausálé 8 napra I. osztály Ké. 1600,— | j : . . . „ II. . 1000.- | — Pozsony város régi tanávs&nak utó só ülése. Pozsonyi tudósítónk jelenti: Pénteken ülésezett utoljára Pozsony városának régi tanácsa. Az üté­sen csaknem valamennyi tanácstag megjelent. Az ülésen elintézték a legfontosabb adminisztrációs ügyeket. Fürdő nélkül nincs egészség, tehát látogassa meg Sz’ovenszkó legmodernebb íürdölntézetét! GÖZFOHDí) és VIZGYÓGY1NTÉZET, Bratislava, Grössling 10. ! Minden kényelem. ez összes vizsurik, szénsavas fürdőit stb. i A perui madárszigetek szolgáltatják Peru nemzeti vagyonának nagy részét A rablógazdálkodás kipusztitással fenyegette a 30 méteres guánórétegeket — Most állami felügyelet mellett folyik az értékes trágya kitermelése (A P. M. H. munkatársától.) Róbert Gus- hmaiin Murphy, az American Museum of Na- tural History aligazgatója, a madarakról szó­ló tudománynak elsőrendű szakértője, Bírd Islands of Peru cimen rendkívül érdekes könyvet irt, mely vonzó és tanulságos módon ismerteti azokat a perui szigeteket, melyeken a madarak a guanót felhalmozzák. A perui benszülöttek, amikor Pizarro fel­fedezte őket, némely tekintetben a polgárosuliság magasabb fokán állottak, mint felfedező spanyolok. Ismerték például a guánó termékenyítő hatá­sát s a szigetekről, hol található volt, sivár he­gyek közé vitték, hol a természet csak néhány völgyet tett termékennyé. E sivár földekre messze tájakról, nagy mérnöki felkészültség­gel vezették az öntöző vizet s gyakran a szik­lában alagutat vágtak vízvezetékeik számára. A sivatagfensikokat, melyek 3—4000 mé­ter magasságban vannak, az öntözővíz és a guanó segítségével gabonaföldekké ala­kították. Pontos adataink nicsenek a régi peruiak életéről, mert a hódító spanyolok mindent szétrombol­tak, ami a legyőzőitek polgárosuliság ár a emlékeztetett. De tudomásunk van róla, hogy az inkák szi­gorú törvénnyel védték azokat a madártele­peket, melyek a guanót termelik. A spanyol hóditás tönkretette a peruiak földművelését és iparát és a guánó kihasz­nálása teljesen megszűnt. Négyszáz év múlt el, míg jelentőségét új­ból felismerték. 1843-ban történt, hogy Európának és az Egye­sült Államoknak a figyelme e telepekre for­dult s hirtelen, egyik napról a másikra, újra megkezdődött a guánó kitermelése, mégpedig óriási mértékben. A vitorláshajók körülsereg- lették a szigeteket és 1844-től 1875Ag évenként néhány száz­ezer tonnái szállítottak el e becses kincs­ből. : ; Némely kis sziget egymaga 1851-től 1872-ig több mint tízmillió tonna guánót szolgáltatott évi 150 millió aranyfrank értékben. A régi guánóréteg kitermelésével némely sziget szintje 30 méterrel megcsökkent. Eleinte azt hitték, hogy a kincs kimerít­hetetlen, de a múlt század utolsó éveiben a kiterme­lésnek végeszakadt. A kiaknázó társulatok nem ügyeltek még a madárteiepek védelmére sem, ezért a madarak nagy része más helyet keresett, hol fészküket és ivadékaikat nagyobb biztonságban tudták. Némely szigeteken a kormorán, sirály és pe­likán madarakat minden ok nélkül kiirtották. A guánótelepek visszaállításának remé­nye a század elején kilátástalannak látszott. A peruiak segítettek e pusztulásban, nem mertek közbelépni annak megakadályozására, mert e szigetek szolgáltak biztosítékul az ide­gen bankoktól felvett állami kölcsö­nökért. Végre is Billinghurst, a perui köztárasság elnöke, sarkára állt és megkezdte a nemzeti vagyon helyreállí­tását. Meghívta Henry O. Forbes és Róbert E. Co- ker amerikai tudósokat, hogy a heiyszinén ta­nulmányozzák a guánót termelő madarak élet­módját és szokásait s tervet dolgozzanak ki a telepek helyreállítására. Két sziget kivételével, melyeken a kiter­melés még néhány évre egy pénzvállalat ke­iében volt, az összes szigeteket egy önkormányzattal ellátott országos társaság védelme alá helyezték. 1909-től kezdve minden szigetet őrizet alá vettek, hogy csakis olyanok látogathassák, akiknek erre engedélyük van. Védték a ma­darakat, fészkeiket és a guánórakományokat a tolvajoktól. Azután a guánó kitermelésére forgókat szabtak meg. Ha valamely szigetről a guánót kitermelték, a munkásokat onnan elszállítot­ták s a madarak legalább is 30 hónapon ke­resztül ismét háborithatatlan birtokukba ve­hették a szigetet. De nemcsak az embertől, hanem a raga­dozó madaraktól, a kondorkeselyüktől is véd­ték őket. A késelyeük nagy, 15—20-as cso­portokban csapnak te az Andokból a szögié-, I tekre és főként a fészkeket, a tojásokat pusz­títják. Lövéssel riasztják el őket. Tizenöt évi állami felügyelet után máris mutatkozik az eredmény. A guánótermelés, amely már évi 25.000 tonnára csökkent, 1924-ben 90.0000 ton­nára szökött fel. Kétségtelen, hogy ez a szám elenyésző csekély­ség ahhoz a sok millió tonnához mérten, ame­lyet a múlt század második felében kaptak, de nincs is szó arról, hogy a sok évszázad alatt felépült guánótartalékot újra helyreállít­sák, csupán arról, hogy a telepesek rendsze­res üzemét biztosítsák. Valószínű, hogy rövid időn belül a madársereg újból ellepi a szige­teket s akkor az évi termelés megint nemzeti jövedelemforrása válik. Főleg négy madárfaj termeli a guánót. Az egyik a camanay, a Sula nebouxi, egy si­rályfajta, mely a trópusi vidéken terjedt el. A másik az alcatraz, a Pelecanus tkagus, pe- iiikáJifaijta, mely a Humboldt-áramlatiban él. A harmadik a piquero, a Sula variegata, si­rályfajta, ugyanabban az áramlatban él. A gua­nay,. a Phalacrocorax, Bougoinviliei, igazi guánó madár, a fehérmellü kormorán, egy károkat- nafaj, mely szintén ugyanabban a tengeri áramlatban él s amely a legfontosabb guánó- termelő. A négy közül a két első kisebb mérték­ben vesz részt a guánó termelésben. A pique­ro a legszámosabb, de kóborló természetű, mert nem tér vissza minden este ugyanarra a nyugvóhelyre, mig a guanay, ha a nap le­megy, mindig felkeresi régi telepét, hol ürü­léke gyorsan felgyűl. A guanay roppant telepeket alkot, hol a fészkek százezrenkint szorosan egymás mellett vannak s ürüléklerakó helyül sivatagpusztát választja, hol sohasem esik az eső, ami fontos dolog a trágya hatóanyagának megmaradására. Mert más helyek is vannak, hol a madarak százezrei ürüléküket lerakják, de ahol igazi guánó nem létesül, mert az eső kimossa belő­lük a foszforsavat és a nitrogént, s A perui pariok szigeteinek guánója 12—14 % nitrogént tartalmaz. A guanay a Humboldt-áramlatban él, mely a déli sarkból jövő hideg áramlat északi ága, végigfut Délamerika nyugati partja mellett a 40-ik szélességi foktól a negyedikig, ahol hir­telen megtörve, beleolvad az egyenlítői áram­latba. E tengeri folyó másfél kilóm éfe rés sebes­ségei mozog óránként. Szélessége majdnem állandó, 240 kilómé tor, hőmérséklete 5—8 fokkal kisebb, mint az Óceán felszíná vizéé. A hőmérséklete mindem évszakban állandó. Ez az állandó hőmérséklet kedvez a mikrosz­kópos tengeri flóra s ennek következtében a plankton kifejlődésének, ezek a kis, parányi rovarok pedig a hállak táplálására szolgálnak úgy, hogy a halak roppant nagy mennyiség­ben élhetnek az áramlatban. A keringek, szar diniák és ajókálc milliós tömegekben szinte összenőve jelentkeznek s néha, miként Murphy mondja, megtöltik az öblöket. A perui szigetek madarai naponként több­ezer tonnát fogyasztanak belőlük. A kormorán reggel kémlő csapatokat küld a szigetről a tengerre s ha d csapat a hal töme­get észreveszi, lecsap a tengerre. ■ Ez jel a többi részére. Hosszú,' végtelennek látszó sorokban repülnek a megjelölt irányban s nekiesnek a halaknak. Egy-egy több tucatot íetlfail. Egyik kormorán gyomrában 76 darab 10—12 cm. hosszú ajóka maradványát találták. A kormorán ok oly közel rakják egy­máshoz fészküket, hogy egy négyzetméterre három fészek esik. Vannak telepek, amelyek­ben egymillió felserdiült kormorán él együtt. forbes számítása szerint 1913-ban a Közép-Chincha szigeten ötmillió kormo­rán él. Az ember jelenlétét elég jól tűrik. Ha valaki csöndesen a télep közepébe megy, a : korimuránok néhány méterre visszavonulnak tőle, úgyhogy 15—18 méteres körben helyez-1 kedmek el körülötte. De azután közelebb húzódnak az emberhez 3—4 lépésnyire. Közr ben nagy sokaságban szállnak és emelkednek a kormoránok százezrei, száraycsapásaákkal valami különös zajt, moumogást létesítve, mely a vonat dübörgéséhez hasonlít. Sok-sok látogatója van a kormoránok szigeteinek, amelyek Peru nemzetgazdaságá­nak jelentékeny részét szolgáltatják, — Vitriolom családi dráma Vcrekuyén. Pozsonyi tudósítónk jelenti: Pokorny János vereknyei gazdálkodó felesége tegnap reggel családi veszekedés közben nagy fazék maró­lúggal leöntötte ágyban fekvő férjét. A sze­rencsétlen ember súlyos égési sebeket szen­vedett s egyik szemevilágát elveszítette. Életveszélyes állapotban szállították be a po­zsonyi állami kórházba. A merénylő asszony ellen megindult az eljárás. — Rheumát. köszvénvt és ischiasf az ál­talam Szlovenszkón bevezetett és évek óta evakorolt kombinMf dr. Jet.el-féle gvógy- mód szerint. 10—12 nap alatt teljes sikerrel svósrvitok. Fénves gvógveredménvek hiteles adatokkal igazolhatók. Előnvök: Rövid gvósrv- tartam. tartós gvósrveredménv. Taudlicb Zsigmond dr.. Bratislava. Vödric 42. 6695 — Meghalt a törvényszéki vegytan úttörője. Berlinből jelenük: Jeserich dr., a híres berlini törvényszéki vegyész tegnap éjszaka hetvenhá- roméves korában szivszélbüdés következtében meghalt. Jeseriűb cLr. a törvényszéki vegytan terén, úttörő munkát végzett, ő volt az első, aki a nyom- | keresésnél a fényképezést is igénybe vette. A | mikrofotografikus eljárást számos esetben alkal­mazta, hogy a gyanúsított bűnösségét, vagy ártat­lanságát kidéi' i lse. Szep’ők, májtól ox, paüanások és mindennemű arclisztátalan'ág el'en a legjobb és legbiz osabban ható szer a hires MART CRÉME Rövid néhány nap múlva arca porcellánsima és alabastrom-fehér lesz. Kapha'ó mindenü't. Fő.era­katok: Bratis’ava, Centráldrogéria, Ven'.ur-üca, Trnava, Scblosser gyógyszerár; Trenciu, A. Ku- bicek parfüméria; Zilina. Sem parfüméria; Topol- éany Ph.-M. Mecsir drog ; Komárno Maria parfümé­ria. Készilő: L. Pollak dr. gyógyszerész, Pieáfany. Naponta postai szétküldés. :-: Óvakodjunk ulán­;-: :-: za'októl. — Egy magyar munkás tragédiája. Losonci tudósítónk jelenti: A most lezajlott községi válaszr fásokon a magyar nemzeti munkáspárt listáján a losonci képviselőtestületbe beválasztották Balázs Sámuel munkást is. Balázs valamikor a kommu­nista párt tagja volt, azonban már régóta kijózano-. dott a bolsevista elvekből s ellene fordult a lo­sonci kommunista párt magyarellenes politikájá­nak. E miatt a losonci kommunisták nemcsak munkahelyén, hanem a magánéletben is kímélet­len hajszát indítottak ellene. A gyenge idegzetű Balázst az állandó üldözés annyira megviselte, hogy elméje megháborodott s be kellett szállítani őt a kassai elmegyógyintézetbe. L JSAkkl^ _ Rovatvezető: VÉCSEY ZOLTÁN dr. Aljechin — Capablanca 173. sz. iátssma Capablanca harmadik nyert játszmája. Világos: Capablanca Sötét: Aljechin A v.lágbajnoksági meccs 29-ik játszmája. Játszot­ták november 14 én és 15-én 1. d2—d4, d7—dő 86. Bal—a6, Fd6—fS 2. c2—c4, e7—e6 37. Ba6—c6, Bb7—c7 3. Hbl—c3, Hg8—Í6 38. Bc6Xc7, Vc8Xc7 4. Fel—g5, HbS—d7 39 Hd3—e5, FíS—g7 5. e2—e3, c7—c6 40. Ve4—a8f KgS—h7 6. Hgl—Í3, Vd8—a5 41. He5—f3, Fg7—Í6 7. Hf3—d2, Ff8—b4 42. Va8—a6, Kh7—g7 8. Vdl—c2, d5Xc4 43. Va6—d3, Vc7—b7 9. FgSXl'G, Hd7Xí6 44. e3—e4, Vb7—c6 10. Hd2Xc4, Va5—c7 45. h2—h3, Vc6—c7 11. a2—a3, Fb4—e7 46. d4—d5, eGXdo 12. g2—g3! 0—0 47. e4Xd5, Vc7—c3 13. Ffl—g2, Fc8—d7 , 48. Vd3Xc3, Ff6Xc3 14. b2—b4, b7—b6 49. Kg2—fi, Kg7—16 15. 0—0, a7—a5 50. Kfl—e2, FcS—b4 16 Hc4—e5, a5Xb4 51. HÍ3—d4, Fb4—c5 17. a3Xb4, Ba8Xal 52. Hd4—c6, KÍ6-Í5. 18. BflXal, Bf8—c8 53. Iíe2—13, Kf5—f6 19. He5Xd7, Vc7Xd7 54. g3—g4, b5Xg4f 20. Hc3—a4, Vd7—d8 55. h3Xg4, Kf6—go 21. Vc2—b3, IIf6—d5 56. Hc6—eö! Fc5—d4 22. b4—b5, c6Xb5 57. IIe5Xf7f KgS—16 23. Vb3Xb5, ,Bc8—a8 58. H1'7—d8, Fd4—b6 24. Bal—cl, Ba8—a5 59. Hd8—e6, Fb6-c5 25. Vb5—c6, Fe7—a3 60. KÍ3—f4! Fc5Xf2 26. Bel—bl. Fa3—f8 61. g4—g5+ Kf6—Í7 27. Fg2Xd5, Ba5Xd5 62. HcO-eSf KI7—e7 28. Ha4Xb6, Bd5—d6 63. He5Xg6f- Ke7—d6 29. Vc6—b7, h7—h5 64. Kf4—e4, Ff2—g3 50. Hb6—c4, Bd6—d7 65. Hg6—f4, Kd6—e7 51. Vb7—e4, Bd7—c7 66. Ke4—e5, Fg3—el 52. Hc4—e5,. Vd8—c8 67. d5—döf Ke7—d7 53 Kgl—g2, Ff8—d6 68. g5—g6! Fel—b4 54. Bbl—aí, Bc7—b7 | 69. Ke5—d5, Kd7—e8 55. He5—d3, g7—g6 | 70. dö—d7fl feladta. A sakklechnika egyik htgcsodálalosabb remekel

Next

/
Thumbnails
Contents