Prágai Magyar Hirlap, 1927. november (6. évfolyam, 249-273 / 1583-1607. szám)

1927-11-19 / 264. (1598.) szám

*p. *2* 1927 november 19, «*>mbat rmwmmnwmm wmn mnfumwnwm* személyi bizalmaibnsági indítványt és azt még | a csütörtök este folyamán a Speaker of Parlia- ■ mejt-üez Juttatták. A bizalmatlansági indít­vány így hangzik: „Ez a ház tiltakozását jelenti be az ellen, hogy amikor az ellenzék vezére novem­ber 16-án jelentést tett a széniparban mu­tatkozó nehéz helyzetről, amely jelentés bizalmatlansági indítványt tartalmazott a kormány ellen, a miniszterelnök szándé­kosan és meggondoltan elkerülte azt, hogy nyilatkozatot adjon vagy megvédel­mezze annak a kormánynak a tétlensé­gét, amelyért ő mint premier személyi felelősséggel tartozik. Ez a ház megálla­pítja, hogy a szempár krízise jelentőségé­ben minden tiszta reszortügyet meghalad és ennek következtében megkívánja a premiernek irányiadé nyilatkozatát az összkormány szándékaira vonatkozólag", A liberálisok a Labour oldalán < A személyi bizalmatlansági indítvány eb­ben a formájában teljesen a miniszterelnök ellen hegyezodik ki, akinek kötelességmeg- sérlést vet a szemére, amelyet azáltal köve­tett el, hogy kivonta magát az alól a köteles­ség alól, hogy a parlament előtt kormányá­nak teljes politikáját bármikor igazolja. A li­berális lapok hangsúlyozzák, hogv^ a liberális párt a Baldwin eljárásával szemben alkalmazott kritikában egyetért a munkáspárttal. Az alapvető különbség ebben a kérdés­ben abban áll, vájjon a szénkérdést ugv fog­ják-e fel, mint a konzervatívok, akik a szén­ipar válságát csak egyetlen egy reszort alá­rendelt kérdésének tekintik, vagy olybá ve­szik, mint az angol népnek életkérdését, amely a legnagyobb feladatokat állítja az ál­lamférfiak elé. MacDonald Évszázadokra nyúl vissza* üli pfisüiiiss találón A szerdai parlamenti botrány alkalmával különben nagyon jellegzetesen ertielkedett ki annak a ténynek a következménye, hogy Angliának nincsen a modern államjog értelmében vett legfőbb számvevőszéke és nincsen írott alkotmánya. Az ellenzék az ellen obstruált, hogy a miniszterelnök elhárította magától azt a köte­lezettséget, hogy mint a kormány feje az egész kormánypolitika miatt felvetett bizal­matlansági indítványra személyesen válaszol­jon. A modern alkotmányjogban a kormány­főnek, miniszterelnöknek vagy birodalmi kan­cellárnak, vagy a melléje rendelt, vagy alá­rendelt rangú minisztereknek felelőssége pontosan szabályozva van. Ha az ellenzék azon a nézeten van, hogy a kormányfő alkot- mányszerü kötelezettségeinek nem tett ele­get, akkor eljárás indítható ellene a számve­vőszék előtt, hogy cselekvéseinek jogosságéi vagy jogtalanságát megállapítsák és írott al­kotmány gondoskodik arról, hogy az ilyen el­járásban a számvevőszék Ítéletet hozhasson. Amikor MacDonald csütörtöki- beszédé­ben az ellenzéknek azt a szándékát fejezte ki, hogy ilyen íelelősségrevonási lépésre ké­szül Baldwin ellen, a huszadik század ultrainodern szocialis­tájának I. Károly idejére, az 1640. eszten­dőre kellőit visszanyúlnia, hogy az angol történelemben precedenst találjon I. Károlynak és 1640-ben kivégzett mi­niszterének, Strafford lordnak példáját hozta fel, hogy elégedetlenségét szóba és indítvány­ba burkolhassa. Az angol alsóház végső fokon saját jogainak és saját tradíciójának védelme­zője. Saját alkotó részeiben ellenzéke által államügyész, összes tagjaiban pedig legfőbb számvevőszék. Csaknem szőról-szóra, ugyanabban a fo­galmazásban kellett MacDouaidnak indít­ványát megfogalmaznia, mint ahogy az a híres történelmi határozat szólt, amely az angol polgárháború kitörése előtt, a 17. század harmincas éveiben Károly ki­rály minisztereinek önhatalmaskodáel­len tiltakozott, .kik vonakodtak az adókivetésről és kirá­lyuknak kiadásairól a parlament előtt számot adni- Ez az indítvány, amely nem az alkot­mány határozatának, megsértését, vagy bizo­nyos bűnös politikai cselekedeteket vet a mi­niszterelnök szemére, a háznak csak egy til­takozása a miniszterelnök személye ellen, aki tudatosan és megfontoltan vonta ki ma­gi' alketmányszerü kötelessége alól, hogy a királyi kormány politikáját a parlament tag-, jaínak követelésére meg védelmezze vagy! megmagyarázza. Furcsa következmények j Ha MacDonaldnak indítványát elfogad­nák, ami a mai konzervatív többség meiiett csaknem teljesen kizárt dolog, akkor MacPo- naldnak egy második indítványt is kellene j benyújtania, amely az alsőház speakerjét j ugyanolyan szótöbbséggé! azzal bízza meg, I hogy j a ház jogaival szemben tiszteletlenségei ta- ; nősítő Baldwin képviselőt megbüntesse. Az alsóház speakerje, az egyetlen sze- j mély Angliában, akinek a birói karon kívül j itélethozó joga van, elrendelheti a vádlottnak bezárását meg­határozott vagy meghatározatlan időre, csak életíogytiglanra nem, vagy pedig, ha Baldwin bűne az állam biztonságára volna veszélyes, megbízhatja az alsóház egy bizott­ságát, hogy a felsőháznál hazaárulási eljárás beveze­tését indítványozhassa. Az angol parlamenti életben uralkodó ba- rátságos viszonyokra jellemző, hogy száz esztendő óta ilyenfajta tiltakozást a premiernek taktikai magatartása miatt még nem nyújtottak be. Az indítványnak a benyújtása tehát tisa* tán gyakorlati politika szempontjából azt je­lenti, hogy az ellenzék vezére felmondotta azokat a társadalmi és parlamenti vonatkozásokat a parlament fejével szemben, amelyek Anglia parlamenti rendszerét minden Írott alkotmány és minden pontosan meg- formulázott ügyrend nélkül 1688 óta év­századokon keresztül munkaképessé tet­ték. A nevető Lloyd George Ennek a kora középkori formák között lejátszódó barátságtalan konfliktusnak egyedüli haszonélvezője Lloyd George, aki ragyogó arccal figyelte a fejleményeket parlamenti padjából és a kulisszák között ő élesíti az ellentétet a merev Baldwin és a hiúságában mélyen megsértett MacDonald között. A régi jó közmondást tartja szem előtt: Inter duos litigantes tertius gaudet. A konzervatív pártnak és a munkáspárt­nak vezérei előreláthatóan mind mélyeb­ben elmerülnek a konfliktusban, amely személyes éleket vesz és ezzel az angol tömegek előtt elveszítik népszerűségüket, mert Angliában a személyi ellentéteknek nyilvánosságra vitele nem szimpatikus jelen­ség és az angol választók annál szívesebben i fognak a méltó, feliérhaju pátriárkára szavaz- í ni, aki a „háborút megnyerte" és „a nemzetek i és az osztályok közötti békét saját államának j keretén belül meg akarja alapozni." A bin! magyar diákság is a tirsadaiamiói várja szociális kelyzeiáaok javulását Anatole Francé halála után még utoljára megbosszantotta a tudományt Agyveleje több mint háromszáz grammal kevesebbet nyom, mint az átlagemberé — A tudományt nagy zavarba kozta a gondolat meste­rének könnyít agyveíeje — „Minden relatív*4 Paris, november 18. (A P. M. H. munka­társától.) Néhány nappal ezelőtt jelentettük, hogy Anatole France-nak, a három évvel ez­előtt elhunyt világhírű francia Írónak agyve­lejét megvizsgálták, megmérték és könnyűnek találták. Mily örök kára az irodalomnak, hogy Anatole Francé maga meg nem élhette ezt a mulatságos históriát! ő, aki az élcet, a meg­állapodott nézetek megdöntését, a hipotézisek kegyetlen megkörnyékezését annyira szeret­te, akinek ajkai körül haláláig az örök szkep­tikus jóindulatú, ravaszkás mosolya fodrozó­dott, a tudomány e legújabb felfedezésénél minden Bizonnyal harsogó kacajban tőrt vol­na ki. Teljes évszázad óta hirdette a tudomány, hogy az ember intelligenciája szoros viszony­ban áll az agy súlyával, függ tőle egyenes de­termináció alapján és hogy a férfiagyvelő nehezebb a nőinél, következőleg a férfi szel­lemi fölényben van a nővel szemben. Francé maga is élesrefent lándzsát tört | néhány évvel ezelőtt e nézet ellen, amis­kor a női emancipációért szállott síkra. Mikor meghalt, egy üde mosollyal az ajkán, két nappal halála után koponyájából nagy gonddal kivették agyvelejét, hogy Franciaor­szág két legkiválóbb anatómusa, Guillaume Louis és DubreuiI Chainbardel az emberi­ség okulására a legpontosabban megmérje s lemérje, megvizsgálja s kitapasztalja. Az eredmény egyenesen lesújtó volt. A mérések kimutatták, hogy a zsenális irő agyveleje há­romszáz grammal kevesebbet nyom, mint egy derék átlagpolgáré, sőt kevesebbet, mint egy jelentéktelen nőé. A két megrökönyödött tudós egyideig tit- j kölni igyekezett a vizsgálat eredményét s bősz- j szu éveken keresztül hiába várták ennek ki­hirdetését mindazok, akik a világ nagyjait müveik helyett agyvelejük súlya alapján sze­retik értékelni. A francra- Orvosi Akadémia ezévi, Őszi- ülésén azután a két anatómusnak elő kel­lett állania az eredménnyel, mely óriási konsternációt keltett az összegyűlt tudó­sok körében. Hogy a konsternáciő jogosultságát megért­hessük. engedjük át a szót magának a két anatómusnak. j A beszámolói jelentésben ez áll: — Anatole France-nak az agy búr oki ól | megszabadított agyvelejét lemértük és a kö-j vetkező eredményre jutottunk: az agyvelő I 1017 grammot nyom, mig egy normális em­beré, akinek testmagassága 165—175 centi­méter között van, 1360 gramm súllyal bir. A különbség tehát 343 (gramm — a, nor- j máli-s átlagember javára. Mely körülményben keresendő ennek az oka-?1 Az életkorban1? Anatole Francé nyolcvan és! féléves korában halt meg. A tudomány azt j állítja, hogy az emberi agyvelő a korral meg­kisebbedik. Testűt szerint példáid a férfi agy­veleje 25-től negyvenötéves koráig 1165, az aggastyáné 999 grammot nyom. Manouvier szerint 30 és 40 év között 1347, a hatvanadik évtől pedig 1296 gramm súllyal bir. A két be­számoló anatómus nyolcvanéves emberek agy­velejét vizsgálta meg s ekkor kitűnt, hogy a legtöbb aggastyáné 1250-től 1350-ig terjedő súllyal bir. Anatole Francé agyveleje tehát messze marad az átlagembereké mögött — súlyban. A két anatómus mindenre gondolt, hogy esetleg Anatole France-t megmentse a szé­gyentől, amelyet agyveleje okozott a halála í után. így arra is kiterjesztették vizsgálódá­saikat, hogy nem a be balzsamozásnál vesz- í tett-e súlyából az agy. Az eredmények, me­lyeket praktikusan hoztak ki, megcáfolták ezt a hipotézist is, mert kitűnt, hogy a balzsamo­zó folyadék csak igen kevéssé hat ki az agy­velőre. Á gondolat mesterének oly csekély agyve- lője ismét étetrehivi-a a régi vitát, mely egyideig már csaknem elintézett volt. A tudomány arra fektette föltevéséi, hogy egyes nagy embereknél tényleg rendkí­vül súlyos aggvelőt találtak. Igv Cuvier agya 1829, Byroné 1807, Schuberté | 1420 grammot nyomott. Azonban más nagy j embereknél végzett mérések éppen az ellen-; kezdjél bizonyítják, mint éppen Aaatole Francé esetében is és számos tudós a méré­sek komoly értéke ellen foglalt állást. így Gratiolet francia tudós egyik könyvében azt írja, hogy ha az intelligencia fokát az agy sú­lya alapján akarjuk megállapítani, ez ugyanaz az eljárás, mint ha az arany- vagy ezüstére ér­tékét súlya után akarnók megállapítani. Nem: elsősorban vegyi analízis szükséges, csak azután szögezhetjük le az érc valódi értékét. : Gratiolet — igen helyesen — a súlynak < fölébe helyezi az agy formáját és a for­mának azt a vitális energiáját, mely az ( agynak egyedüli értékes ereje. A francia Orvosi Akadémiát a beszá- 1 móló természetesen igen nagy zavarba hoz- r ta és hosszas vita után végül is a tudós aka- [ démikusok megállapodtak egy formulában, í mely a kényes kérdést, hivatott levenni a na- \ pirendről. Az Akadémia ezen formulája hem- i zseg a szakkifejezésektől, melyek ugyan so- g kát nem jelentenek, de a rezümé végül is oda- 1 lyukad ki nem a legnagyobb határozottsággal, o hogy — minden relatív. Ezt ugyan a tisztelet- d reméltó Akadémia nélkül is tudjuk néhány f évszázad óta és ezért nem kapjuk meg tudó- j mányos igazolását annak az elméletnek, me-! (i lyet a tudomány felállított s melyre Anatole; a Francé, a csufondáros Bergeret ur, halála után | e is rácáfolt. " ! ti Brüan, november 18­A napokban tartotta meg a brünni MAKK j évnyitó közgyűlését, metyuek ezúttal nagy ! jelentőséget kölcsönöz az a körülmény, hogy I sikerült bevonni a szervezkedésbe a küiön- ; böző cseh főiskolákon tanuló magyar ifjusá- ! got is. A közgyűlésen a régi tisztikar muaká- ; járói Mátrai Mihály tartott rövid beszámolót. I Az egyes tisztviselők jelentései után sor ke- ! rült a tisztikar megválasztására. Elnökké szó­többséggel Csiri István joghallgatót, alelnök- ké Síipeniczky József orvostanhallgatót vá­lasztották meg. Titkár Dobossy Imre jogász lett. Pénztáros: Bitsánszky István állatorvos­tanhallgató, jegyző: Szirmok Imre joghallga­tó. Választmányi tagok: Osswold Béla erdész és Jóska Lajos gazdász. Kulturreferens: Eröss Imre technikus. A közgyűlésen a Cor- vinia tagjai Tg nagy számmal jelentek meg, dokumentálni akarván ezzel is a két egyesü­let között fennálló jő viszonyt. E viszony meg­erősítésére a két egyesület közös titkárságot fog fölállítani, mely dönteni fog a közös gaz­dasági és kulturális ügyekben. A közgyűlésen mindkét részről elhang­zott nyilatkozatokból nyilvánvaló, hogy a két egyesületnek a legteljesebb harmóniában kell dolgoznia, ha azt a sok hiányt, amit a brünni magyar diákság szociális téren elszenvedni kénytelen, orvosolni akarja. Pedig e téren nagy munka vár a két egyesületre. A ma­gyar társadalom bizonyára nem tudja pél­dául, hogy a körülbelül 150 főből álló brünni ma­gyar diákságnak még egy helyisége sincs, ahol bármikor összejöhetne, ahová a ma­gyar újságokat járathatná, könyveit el­helyezhetné. Mig a prágai magyar diákok — hála a szlovenszkói magyar közönség áldozatkészsé­gének — kényelmesen berendezett menzáju­kon ingyen vagy olcsó ebédet kapnak, olvas­hatnak, fütött helyiségben tanulhatnak: Brünnben bizonyítékaink vannak rá — sok-sok diák vacsora nélkül él, cseh egyesü­letekbe iratkozik, hogy fűtött helyiségbe jus­son, ahol nyugodtan tanulhat. A napokban Grosschmid Géza dr. szená­tor meglátogatta Brünni s a helyszínen tanul­mányozta a viszonyokat. Magához kérette a MAKK és a Corvinia képviselőit s megígérte, hogy ha nem is rögtön, de fokozatosan, tár­sadalmi utón a brünni diákok helyzetén is javítani fog a szlovenszkói magyarság. A diá­kok most már bizalommal várják, hogy Grosschmid Géza szenátor segítségével hely­zetük a prágai diákokéhoz hasonlóan rende­ződni és Javulni fog. — A jégkorszakbeli ember újabb tele­pét fedezték" lel Magyarországon. Budapesti ■-zerkesztőségünk jeleuti: Az Esztergom inel- etti Bajót község közelében a jégkorszakbeli imbernek újabb barlanglakását fedezték fel- \ barlang a bajőti dachsteini mész dombvi­dékben van, amelyben már régóta ismerik a fankovich-barlangot. Az újonnan felfedezett barlangot a sok évezredes hordalék csaknem eljesen fel töltötte. Az ásatások alkalmával a émszarvas, barlangi medve és rinocérosz sontok mellett, amelyeknek húsa a jágkor- zakbeli ember eledeléül szolgált, őskori tüz- ielytelepeket is fedeztek fel, azonkívül egy endkivül nagy .tűzkőből való vadászkáét ta- áltak. Ezek a leletek jellemzőek a jégkor- zakbeli lerakodásokra, még pedig abból a :or?zakból valók, amelyet a tudomány Mag- álénien-korszaknak nevez. Az újonnan felie- ezett barlang a tizennyolcadik Magyaror;;zá- on, ahol a tudósok a jégkorszakbeli ember étezését megállapították. — Diáksztrájk Athénben. Athénből jelen- k: Az egyetemet hét napra bezárták, mert. diákok sztrájkkal fenyegetőzlek arra az setre, ha a kormány a tanév elején felemelt indijakat nem mérsékli. A legbiztosabb és ísgenyhébb csokoládé hashajtó Fület aka:: Vili'iis Rák Bratislava dobsz ára 3.8GKB, % 4

Next

/
Thumbnails
Contents