Prágai Magyar Hirlap, 1927. november (6. évfolyam, 249-273 / 1583-1607. szám)
1927-11-19 / 264. (1598.) szám
*p. *2* 1927 november 19, «*>mbat rmwmmnwmm wmn mnfumwnwm* személyi bizalmaibnsági indítványt és azt még | a csütörtök este folyamán a Speaker of Parlia- ■ mejt-üez Juttatták. A bizalmatlansági indítvány így hangzik: „Ez a ház tiltakozását jelenti be az ellen, hogy amikor az ellenzék vezére november 16-án jelentést tett a széniparban mutatkozó nehéz helyzetről, amely jelentés bizalmatlansági indítványt tartalmazott a kormány ellen, a miniszterelnök szándékosan és meggondoltan elkerülte azt, hogy nyilatkozatot adjon vagy megvédelmezze annak a kormánynak a tétlenségét, amelyért ő mint premier személyi felelősséggel tartozik. Ez a ház megállapítja, hogy a szempár krízise jelentőségében minden tiszta reszortügyet meghalad és ennek következtében megkívánja a premiernek irányiadé nyilatkozatát az összkormány szándékaira vonatkozólag", A liberálisok a Labour oldalán < A személyi bizalmatlansági indítvány ebben a formájában teljesen a miniszterelnök ellen hegyezodik ki, akinek kötelességmeg- sérlést vet a szemére, amelyet azáltal követett el, hogy kivonta magát az alól a kötelesség alól, hogy a parlament előtt kormányának teljes politikáját bármikor igazolja. A liberális lapok hangsúlyozzák, hogv^ a liberális párt a Baldwin eljárásával szemben alkalmazott kritikában egyetért a munkáspárttal. Az alapvető különbség ebben a kérdésben abban áll, vájjon a szénkérdést ugv fogják-e fel, mint a konzervatívok, akik a szénipar válságát csak egyetlen egy reszort alárendelt kérdésének tekintik, vagy olybá veszik, mint az angol népnek életkérdését, amely a legnagyobb feladatokat állítja az államférfiak elé. MacDonald Évszázadokra nyúl vissza* üli pfisüiiiss találón A szerdai parlamenti botrány alkalmával különben nagyon jellegzetesen ertielkedett ki annak a ténynek a következménye, hogy Angliának nincsen a modern államjog értelmében vett legfőbb számvevőszéke és nincsen írott alkotmánya. Az ellenzék az ellen obstruált, hogy a miniszterelnök elhárította magától azt a kötelezettséget, hogy mint a kormány feje az egész kormánypolitika miatt felvetett bizalmatlansági indítványra személyesen válaszoljon. A modern alkotmányjogban a kormányfőnek, miniszterelnöknek vagy birodalmi kancellárnak, vagy a melléje rendelt, vagy alárendelt rangú minisztereknek felelőssége pontosan szabályozva van. Ha az ellenzék azon a nézeten van, hogy a kormányfő alkot- mányszerü kötelezettségeinek nem tett eleget, akkor eljárás indítható ellene a számvevőszék előtt, hogy cselekvéseinek jogosságéi vagy jogtalanságát megállapítsák és írott alkotmány gondoskodik arról, hogy az ilyen eljárásban a számvevőszék Ítéletet hozhasson. Amikor MacDonald csütörtöki- beszédében az ellenzéknek azt a szándékát fejezte ki, hogy ilyen íelelősségrevonási lépésre készül Baldwin ellen, a huszadik század ultrainodern szocialistájának I. Károly idejére, az 1640. esztendőre kellőit visszanyúlnia, hogy az angol történelemben precedenst találjon I. Károlynak és 1640-ben kivégzett miniszterének, Strafford lordnak példáját hozta fel, hogy elégedetlenségét szóba és indítványba burkolhassa. Az angol alsóház végső fokon saját jogainak és saját tradíciójának védelmezője. Saját alkotó részeiben ellenzéke által államügyész, összes tagjaiban pedig legfőbb számvevőszék. Csaknem szőról-szóra, ugyanabban a fogalmazásban kellett MacDouaidnak indítványát megfogalmaznia, mint ahogy az a híres történelmi határozat szólt, amely az angol polgárháború kitörése előtt, a 17. század harmincas éveiben Károly király minisztereinek önhatalmaskodáellen tiltakozott, .kik vonakodtak az adókivetésről és királyuknak kiadásairól a parlament előtt számot adni- Ez az indítvány, amely nem az alkotmány határozatának, megsértését, vagy bizonyos bűnös politikai cselekedeteket vet a miniszterelnök szemére, a háznak csak egy tiltakozása a miniszterelnök személye ellen, aki tudatosan és megfontoltan vonta ki magi' alketmányszerü kötelessége alól, hogy a királyi kormány politikáját a parlament tag-, jaínak követelésére meg védelmezze vagy! megmagyarázza. Furcsa következmények j Ha MacDonaldnak indítványát elfogadnák, ami a mai konzervatív többség meiiett csaknem teljesen kizárt dolog, akkor MacPo- naldnak egy második indítványt is kellene j benyújtania, amely az alsőház speakerjét j ugyanolyan szótöbbséggé! azzal bízza meg, I hogy j a ház jogaival szemben tiszteletlenségei ta- ; nősítő Baldwin képviselőt megbüntesse. Az alsóház speakerje, az egyetlen sze- j mély Angliában, akinek a birói karon kívül j itélethozó joga van, elrendelheti a vádlottnak bezárását meghatározott vagy meghatározatlan időre, csak életíogytiglanra nem, vagy pedig, ha Baldwin bűne az állam biztonságára volna veszélyes, megbízhatja az alsóház egy bizottságát, hogy a felsőháznál hazaárulási eljárás bevezetését indítványozhassa. Az angol parlamenti életben uralkodó ba- rátságos viszonyokra jellemző, hogy száz esztendő óta ilyenfajta tiltakozást a premiernek taktikai magatartása miatt még nem nyújtottak be. Az indítványnak a benyújtása tehát tisa* tán gyakorlati politika szempontjából azt jelenti, hogy az ellenzék vezére felmondotta azokat a társadalmi és parlamenti vonatkozásokat a parlament fejével szemben, amelyek Anglia parlamenti rendszerét minden Írott alkotmány és minden pontosan meg- formulázott ügyrend nélkül 1688 óta évszázadokon keresztül munkaképessé tették. A nevető Lloyd George Ennek a kora középkori formák között lejátszódó barátságtalan konfliktusnak egyedüli haszonélvezője Lloyd George, aki ragyogó arccal figyelte a fejleményeket parlamenti padjából és a kulisszák között ő élesíti az ellentétet a merev Baldwin és a hiúságában mélyen megsértett MacDonald között. A régi jó közmondást tartja szem előtt: Inter duos litigantes tertius gaudet. A konzervatív pártnak és a munkáspártnak vezérei előreláthatóan mind mélyebben elmerülnek a konfliktusban, amely személyes éleket vesz és ezzel az angol tömegek előtt elveszítik népszerűségüket, mert Angliában a személyi ellentéteknek nyilvánosságra vitele nem szimpatikus jelenség és az angol választók annál szívesebben i fognak a méltó, feliérhaju pátriárkára szavaz- í ni, aki a „háborút megnyerte" és „a nemzetek i és az osztályok közötti békét saját államának j keretén belül meg akarja alapozni." A bin! magyar diákság is a tirsadaiamiói várja szociális kelyzeiáaok javulását Anatole Francé halála után még utoljára megbosszantotta a tudományt Agyveleje több mint háromszáz grammal kevesebbet nyom, mint az átlagemberé — A tudományt nagy zavarba kozta a gondolat mesterének könnyít agyveíeje — „Minden relatív*4 Paris, november 18. (A P. M. H. munkatársától.) Néhány nappal ezelőtt jelentettük, hogy Anatole France-nak, a három évvel ezelőtt elhunyt világhírű francia Írónak agyvelejét megvizsgálták, megmérték és könnyűnek találták. Mily örök kára az irodalomnak, hogy Anatole Francé maga meg nem élhette ezt a mulatságos históriát! ő, aki az élcet, a megállapodott nézetek megdöntését, a hipotézisek kegyetlen megkörnyékezését annyira szerette, akinek ajkai körül haláláig az örök szkeptikus jóindulatú, ravaszkás mosolya fodrozódott, a tudomány e legújabb felfedezésénél minden Bizonnyal harsogó kacajban tőrt volna ki. Teljes évszázad óta hirdette a tudomány, hogy az ember intelligenciája szoros viszonyban áll az agy súlyával, függ tőle egyenes determináció alapján és hogy a férfiagyvelő nehezebb a nőinél, következőleg a férfi szellemi fölényben van a nővel szemben. Francé maga is élesrefent lándzsát tört | néhány évvel ezelőtt e nézet ellen, amiskor a női emancipációért szállott síkra. Mikor meghalt, egy üde mosollyal az ajkán, két nappal halála után koponyájából nagy gonddal kivették agyvelejét, hogy Franciaország két legkiválóbb anatómusa, Guillaume Louis és DubreuiI Chainbardel az emberiség okulására a legpontosabban megmérje s lemérje, megvizsgálja s kitapasztalja. Az eredmény egyenesen lesújtó volt. A mérések kimutatták, hogy a zsenális irő agyveleje háromszáz grammal kevesebbet nyom, mint egy derék átlagpolgáré, sőt kevesebbet, mint egy jelentéktelen nőé. A két megrökönyödött tudós egyideig tit- j kölni igyekezett a vizsgálat eredményét s bősz- j szu éveken keresztül hiába várták ennek kihirdetését mindazok, akik a világ nagyjait müveik helyett agyvelejük súlya alapján szeretik értékelni. A francra- Orvosi Akadémia ezévi, Őszi- ülésén azután a két anatómusnak elő kellett állania az eredménnyel, mely óriási konsternációt keltett az összegyűlt tudósok körében. Hogy a konsternáciő jogosultságát megérthessük. engedjük át a szót magának a két anatómusnak. j A beszámolói jelentésben ez áll: — Anatole France-nak az agy búr oki ól | megszabadított agyvelejét lemértük és a kö-j vetkező eredményre jutottunk: az agyvelő I 1017 grammot nyom, mig egy normális emberé, akinek testmagassága 165—175 centiméter között van, 1360 gramm súllyal bir. A különbség tehát 343 (gramm — a, nor- j máli-s átlagember javára. Mely körülményben keresendő ennek az oka-?1 Az életkorban1? Anatole Francé nyolcvan és! féléves korában halt meg. A tudomány azt j állítja, hogy az emberi agyvelő a korral megkisebbedik. Testűt szerint példáid a férfi agyveleje 25-től negyvenötéves koráig 1165, az aggastyáné 999 grammot nyom. Manouvier szerint 30 és 40 év között 1347, a hatvanadik évtől pedig 1296 gramm súllyal bir. A két beszámoló anatómus nyolcvanéves emberek agyvelejét vizsgálta meg s ekkor kitűnt, hogy a legtöbb aggastyáné 1250-től 1350-ig terjedő súllyal bir. Anatole Francé agyveleje tehát messze marad az átlagembereké mögött — súlyban. A két anatómus mindenre gondolt, hogy esetleg Anatole France-t megmentse a szégyentől, amelyet agyveleje okozott a halála í után. így arra is kiterjesztették vizsgálódásaikat, hogy nem a be balzsamozásnál vesz- í tett-e súlyából az agy. Az eredmények, melyeket praktikusan hoztak ki, megcáfolták ezt a hipotézist is, mert kitűnt, hogy a balzsamozó folyadék csak igen kevéssé hat ki az agyvelőre. Á gondolat mesterének oly csekély agyve- lője ismét étetrehivi-a a régi vitát, mely egyideig már csaknem elintézett volt. A tudomány arra fektette föltevéséi, hogy egyes nagy embereknél tényleg rendkívül súlyos aggvelőt találtak. Igv Cuvier agya 1829, Byroné 1807, Schuberté | 1420 grammot nyomott. Azonban más nagy j embereknél végzett mérések éppen az ellen-; kezdjél bizonyítják, mint éppen Aaatole Francé esetében is és számos tudós a mérések komoly értéke ellen foglalt állást. így Gratiolet francia tudós egyik könyvében azt írja, hogy ha az intelligencia fokát az agy súlya alapján akarjuk megállapítani, ez ugyanaz az eljárás, mint ha az arany- vagy ezüstére értékét súlya után akarnók megállapítani. Nem: elsősorban vegyi analízis szükséges, csak azután szögezhetjük le az érc valódi értékét. : Gratiolet — igen helyesen — a súlynak < fölébe helyezi az agy formáját és a formának azt a vitális energiáját, mely az ( agynak egyedüli értékes ereje. A francia Orvosi Akadémiát a beszá- 1 móló természetesen igen nagy zavarba hoz- r ta és hosszas vita után végül is a tudós aka- [ démikusok megállapodtak egy formulában, í mely a kényes kérdést, hivatott levenni a na- \ pirendről. Az Akadémia ezen formulája hem- i zseg a szakkifejezésektől, melyek ugyan so- g kát nem jelentenek, de a rezümé végül is oda- 1 lyukad ki nem a legnagyobb határozottsággal, o hogy — minden relatív. Ezt ugyan a tisztelet- d reméltó Akadémia nélkül is tudjuk néhány f évszázad óta és ezért nem kapjuk meg tudó- j mányos igazolását annak az elméletnek, me-! (i lyet a tudomány felállított s melyre Anatole; a Francé, a csufondáros Bergeret ur, halála után | e is rácáfolt. " ! ti Brüan, november 18A napokban tartotta meg a brünni MAKK j évnyitó közgyűlését, metyuek ezúttal nagy ! jelentőséget kölcsönöz az a körülmény, hogy I sikerült bevonni a szervezkedésbe a küiön- ; böző cseh főiskolákon tanuló magyar ifjusá- ! got is. A közgyűlésen a régi tisztikar muaká- ; járói Mátrai Mihály tartott rövid beszámolót. I Az egyes tisztviselők jelentései után sor ke- ! rült a tisztikar megválasztására. Elnökké szótöbbséggel Csiri István joghallgatót, alelnök- ké Síipeniczky József orvostanhallgatót választották meg. Titkár Dobossy Imre jogász lett. Pénztáros: Bitsánszky István állatorvostanhallgató, jegyző: Szirmok Imre joghallgató. Választmányi tagok: Osswold Béla erdész és Jóska Lajos gazdász. Kulturreferens: Eröss Imre technikus. A közgyűlésen a Cor- vinia tagjai Tg nagy számmal jelentek meg, dokumentálni akarván ezzel is a két egyesület között fennálló jő viszonyt. E viszony megerősítésére a két egyesület közös titkárságot fog fölállítani, mely dönteni fog a közös gazdasági és kulturális ügyekben. A közgyűlésen mindkét részről elhangzott nyilatkozatokból nyilvánvaló, hogy a két egyesületnek a legteljesebb harmóniában kell dolgoznia, ha azt a sok hiányt, amit a brünni magyar diákság szociális téren elszenvedni kénytelen, orvosolni akarja. Pedig e téren nagy munka vár a két egyesületre. A magyar társadalom bizonyára nem tudja például, hogy a körülbelül 150 főből álló brünni magyar diákságnak még egy helyisége sincs, ahol bármikor összejöhetne, ahová a magyar újságokat járathatná, könyveit elhelyezhetné. Mig a prágai magyar diákok — hála a szlovenszkói magyar közönség áldozatkészségének — kényelmesen berendezett menzájukon ingyen vagy olcsó ebédet kapnak, olvashatnak, fütött helyiségben tanulhatnak: Brünnben bizonyítékaink vannak rá — sok-sok diák vacsora nélkül él, cseh egyesületekbe iratkozik, hogy fűtött helyiségbe jusson, ahol nyugodtan tanulhat. A napokban Grosschmid Géza dr. szenátor meglátogatta Brünni s a helyszínen tanulmányozta a viszonyokat. Magához kérette a MAKK és a Corvinia képviselőit s megígérte, hogy ha nem is rögtön, de fokozatosan, társadalmi utón a brünni diákok helyzetén is javítani fog a szlovenszkói magyarság. A diákok most már bizalommal várják, hogy Grosschmid Géza szenátor segítségével helyzetük a prágai diákokéhoz hasonlóan rendeződni és Javulni fog. — A jégkorszakbeli ember újabb telepét fedezték" lel Magyarországon. Budapesti ■-zerkesztőségünk jeleuti: Az Esztergom inel- etti Bajót község közelében a jégkorszakbeli imbernek újabb barlanglakását fedezték fel- \ barlang a bajőti dachsteini mész dombvidékben van, amelyben már régóta ismerik a fankovich-barlangot. Az újonnan felfedezett barlangot a sok évezredes hordalék csaknem eljesen fel töltötte. Az ásatások alkalmával a émszarvas, barlangi medve és rinocérosz sontok mellett, amelyeknek húsa a jágkor- zakbeli ember eledeléül szolgált, őskori tüz- ielytelepeket is fedeztek fel, azonkívül egy endkivül nagy .tűzkőből való vadászkáét ta- áltak. Ezek a leletek jellemzőek a jégkor- zakbeli lerakodásokra, még pedig abból a :or?zakból valók, amelyet a tudomány Mag- álénien-korszaknak nevez. Az újonnan felie- ezett barlang a tizennyolcadik Magyaror;;zá- on, ahol a tudósok a jégkorszakbeli ember étezését megállapították. — Diáksztrájk Athénben. Athénből jelen- k: Az egyetemet hét napra bezárták, mert. diákok sztrájkkal fenyegetőzlek arra az setre, ha a kormány a tanév elején felemelt indijakat nem mérsékli. A legbiztosabb és ísgenyhébb csokoládé hashajtó Fület aka:: Vili'iis Rák Bratislava dobsz ára 3.8GKB, % 4