Prágai Magyar Hirlap, 1927. november (6. évfolyam, 249-273 / 1583-1607. szám)
1927-11-15 / 260. (1594.) szám
1927 november 15, ke-M. ujre ébredés, a nemzeti megújhodás reményének megvalósulása sugárzik ki a fejedelem jóakaratából és a tárgyalás alá véti törvényeik jórészéből, — h&rí'eűan halála után a hatalom birtokosai megriadnak, a közsze'lílem változásában, a saeffiemi éltei ébredéséiben már ama közelgő földrengés moraját hallják, — jön a tételeim és megriadás okozta túlzott reakció, ©Irogatások, kivégzések és ez magyarázza, 1 hogy Kazinczy halálos Ítéletét is csak a sok r ■utánjárással elért kegyelem változtatja bi- L zonytálán idejű súlyos fogságra. c így ketriil © helyre, a brünni állambörtön- I be, hol előtte s utána is sok bátor és lelkes t magyar ember siratta hazája kegyetlen vég- ' zetét. A liegeimelkedettebb emberi eszmék és 1 érzelmek iránti rajongás juttatta őt e bús 1 helyre, e szörnyű börtönnek így lett éveken I át lakója, de ha gyönge teste sokat is szén ve- 1 dett a fogság hosszú éveiben, lelke megérő- eődött, — műveltsége kiszélese delit, tudása el- s mélyült. £ Nem fogsága történetét akarom itt el ; beszélni, — hisz’ azt ő maga oly megánditóan j! irta le — nem akarok kitérni irodalomtör- 1 téneti jelentőségére, költői munkásságának ^ ismerteilésére sem. Csak rámutatok arra, hogy7 i céltudatos munkájával csakugyan a sorsnak r nem kedvence, de eszköze volt abban, hogy ’ a magyar nyelv kifejező ereje és tömörsége ; ma a klasszikus latin és a modern angol mel- íj lett áll, zengzeitieisséigében pedig az olaszt í köze'liti meg, úgy amint ő azt maga is hir- \ dj&tte, remélte és álmodta. Ez a vágy, ez a remény, ez a cél irányi- ] tattá egész életét. Azért mierülit etl a görög és £ latin irodiail oim tanú lmán yozásába, — azért ' tanult meg idegem nyeleiket, hogy a hazai 1 nyelven, de az eredeti szöveget megközcuilő r tökéllyell adja vissza mindazt a nem eset és 11 szénét, amit. lankadatlan szorgalma, finom f ízlése, nemcsak a régmúlt, de kora irodalmának és művészetének kincsesbányájában fel- i kutatott. c Ezért hagyja ott a fényes jövővel biztató x pcllitlbai pályát, az általános műveltség tér- 1 fesztére érdekében ezért vállalja az őt nép- s szerütlemné tevő, az egységes iskolát behozni ] szándiékolt hivatalt, — de közben lapot is ] szerkeszt, — fordád prózát, drámát, verset, — í dalaival, szonettéivel hozzá akar férkőzni az ( ifjúság lekéhez, — ódáival lelkesít, — épigrammáivajl osipdesi a maradiakat, — g éipisztéláival ped'ig meggyőzni akarja az él- , lenkezőket és ami a fő, bámulatos munkafced- i ■^éveil és munkaerejével, ily módon törekvésed , Megvitatásába belevonja korának minden , értékets magyar koponyáját és mindezt egy , Olyan merész, újszerű nyelven, mely először ■ megtorpant ja, — majd gúnyra ingorli kortár- ; éait, — de élete alkonyán már, — mikor a ; „nyelvújítás” a kiforrás utján tisztulni kezd — j ■írázrélői számát is megsokasitja és a „szent ( öregről1’ — ahogy Kölcsey nevezi, — mi nem • áTC! ihat,juk ma már, hogy nem volt a „sorsnak kedvence” is, mert ahogy emlékére ugyanő ■ mondotta: „Mi szén világosidé csillagként tűnni fel ezrek előtt és szabadion, de által- mrécvült lélekkel választani pályát és azt jó és balszerencse közt örökre tiszta és soha meg nem hic’egü’ő szenvedelemben futni meg!” Kedves, ifjú Barátaim! íme ez az ő igazi , képe! Sókat élné,ztam az ezt meigrögzitő, hűen visszaadó, a koppenhágai születésű becsi fertő, Slundísr János Jakab készítette arcképének mását. Finom, kedves, tűnődő arcából sugárzó szemek néznek „nem hidegülő szoevedeltem “-miéit a messze jövendőbe! Minek beszéljek hát arról, hogy a politikai üldözéseiken, — a meg nem értésen felül, néruleinnaoi életében is mennyit szenvedett* *?! Fájó emlékezni ugyan arra,, hogy fivére, mér az édesanyja is, nem egyszer, mily rideg volt hozzá, mert a fcigeáváitien való ellátásának köPtoérei a családra nehezedtek, — hogy az anyagiakkall nem igen törődő természete folytán az ...atyafi ságos osztályokon”, hogy megír öv "oviit, hon.7 mennyit virrasztott a szegénység okozta gondok miatt is! Mellékes -ez azért, mert e csapásokat nagyra üvelitiségrü általa anmnyiszor ,áldott Mfcü”-mek mondott felesége, Török Zsófia grófnő, zucoáódás nélküli lemondásával és e viszonyokba beletörő dő szerénységével feledtetni tudta, — és az ő ábrándozó, dl© ©gyben: kutató szeme rovább kereshette az utókat imádott nemzetének a műveltnek mondott nagyvilágban való el- belyezhetése félé! Nekem úgy rémülik, hogy Kölcsey „Parai- Ttesis“rében Kazinczy élete tárul például a jövendő nemzedékeik ifjúsága ©lé a „Pá’yám emlékezetéből” 'kisugárzó tanulistágiok formájában ! Ha üres óráitokban olvassátok e két iirás már poros és sárguló peplrosu köteteit, a nekünk ma már kissé szokatlan stílus és s,zavak ai'óil azonos és csodás szépségek fakadniak a sorok között! Egy ifjú klkerediére, egyelőre — hogy e modernebb nreehiatározáísal éljek — a bornak már vázolt lelki izgalmából táplálkozó tudat alatti határozatlan érzés, mely tenni készteti, első kisér’otrtnek sdbeirtetensége nem lankasztia, — tanul emyedtetleiriül, mindent, amit az i'siko’a nyújt és amit lelke szomjúsága elér. Egy ifjú szerénysége, moly oda- adóié'-;! és határtrir-in tisztoiiet'fceil csüng minden érdiére s tanítóján, elöljáróján, pálya- lár-án. De osy ifjú önmagában biizó ©rélye is, amely a íeeii és lelki szenvedések tűre•BLUMENSTBIN TIPJE Irta: MÁRAl SÁNDOR Páris, november 14. t Mikor a „Matim”-bein az ellső, elég zavaros i híradás megjelenít a „magyar járadékkötvé- 1 nyék hamisításáról”, mindenki aki magyar 1 ügyek iránt érdeklődik, izgatottan olvasta a 5 cikket, hogy mi Lapul a ravasz cim alatt? Ki 1 hamisított? Ki elitem? A magyarok hamisítót- ^ tak megint valamit a franciák rovására? Nem '< volt valószínű, hogy a „Maliin” így mekifeküd- j ne valaminek, ba például egyszer a franciák ] hamisítanának valamit a magyarok rovására J Engem különösen felizgatott a hir, mert fogai- 5 mám sincsen róla, hogy alapjában mi lehet '' egy kötvény? Még soha neim láttam. Mit tud ' az és miilyen? De aztán kiderült, hogy ebben 15 az ügyben mindenki ludas: a békeszeírződé- ! ©ék, Biumenstein ur és két társa, ludas egy * kicsit, hanyagsággal és felületességgel, a * Credit Lyonnak, s főként ludas néhány fián- j cia ur, körtük nem is alacsomy-áílfásaxah, — s hogy áldozat csati 'egy van, s az a magyar kormány. MikoT ez kiderült, a szive mélyén mindenki, aki magyar ügyekben érdekelt, í fellélegzett. Az egész affér bátran elmaradhatott volna, de ha anár megtörtént, jobb így, ■ hogy az ügy egyetlen magyar vonatkozása a IváívaTiott magyar kormány veszett 300.000 aranyfrankja. Ennyit, a multiak után, megér már az is, hogy magyar közreműködőinek még , a neve sincsen ebben az afférban. Most mi j vagyunk a mártírok (s valószínű az is, hogy nincs iht kárvallott se, a kötvényeket, ha nagy munka árán is, de revideálni lehet, végeredményben nem fog itt fizetni senkii egy vasat sem). A „Maiim” első ckke úgy ihatott, mintha maga asm tudná biztosan mi történt itt lényegében? ki károsodott? hamisítás, magyar kötvény és francia piac? nincsenek magyarok benne? nekiszaladt az afférnak, ugrásra készülődött, de aztán miegtiapűlit Bilimenstein bécsi, a két cinkos román és olasz, most valami lengyel urat emlegetnek, a strohrmanmok franciák ... a „Marán “4 kezdte másodranguan érdiekéiül az eset. Közben most megtanultam, hogy mi a (kötvény, s meglepetéssel olvasom, hogy senki nem emlékezik meg a kárvallottak névsorában a magyar kormány mellett azokról a kárvallottakról, akoli magyar járadék-fcölcsönt vásároltak békebeli 200 aranykoronákért odahaza, Magyarországon, s akiknek a kötvényed ima odahaza, Magyarországon, egy fillért sem érnek. Világosfejü emberek, mint Bíumemsteim, joggal elgondolkozhattak azon, hogy miért nem ér a magyar járadékdiötvémy egy fillért sem abban az országban, ahol kibocsátották s miért ér ugyanez a kötvény röglön 32 aranyfrankot, ha francia tulajdonban van? Mtért nem ér Kovács János kötvénye semmit, miért ér Bupor.t André kötvénye 6 és K dollárt? Ebben az ©’igomdo’ás- ban, különösen ha, ismétlem, világosfejü ember gondolta el, ismerjük be, volt valami csábító. A kivitel nem veit enkcTosös, de az elgondolásban volt fantázia. Én esek annak örülök, hogy7 nem egy magyarnak jutott eezéhogy a mindenkori haladás oldalán induljon az életküzectelembe. A magyar Sizellamuek szüks^e van újításra és további fejlődésre. A magyar ifjúság Kazinczy táborában van, példának fogadja az ő haladó szellemét, európai horizontú szándékát és vállalt hitét A megújhodás lényegének körvonalozásában három nagy életviszony tisztázása fontos: a magyarságnak az Istenhez, a nemzethez és az embertárshoz való viszonya. E három problénwt a legélesebben a kisebbségi magyar fiatalság elé fektette a sors. Megpróbáltatásunkban erős hit hiányát éreztük, magyarságunk napi sajgó seb volt és másodrendüségűnk, politikai és gazdasági nyomorunk a szociális kérdést tolták előtérbe. A kisebbségi fiatalságnak kell azt a magyar mentalitást kialakítania, mely a magyar leiket megerősíti, harmóniába hozza, az ellentéteket eltünteti és megteremti azt a közszellemet, amely a magyar fejlődés intézményes biztosításának gyakorlati kelléke. Ezeket a problémákat nem szabad elhallgatni. Az Isten-hit, a fajszeretet és a szociális gondolat nem ellentétes, de egymást kiegészítő fogalmak. Győry Dezső ifjú lelkesedéssel e’mondott szavait az ifjúság tüzes lelkesedéssel fogadta. Az ünnepséget Jankovics Marcell rövid beszéde fejezte be, aki az ifjúságot az összes magyar szellemi értékek megbecsültére és a nemzeti érzés ápolására hívta fel. Ha a nagy nemzetek, mint az ango’ok és az olaszok nem adnak le ifjúságuk hatalmas rézén/oárjéból semmit idegen célok szolgálatába, a kis magyar nemzet ifjúságának egy szívvel és lélekkel kell a magyar nemzeti eszmék szolgálatába állania. A bankett A Kazinczy ünnepségeit este kilenc órakor az országos ház különtermében megtartott százt éri télies bankett zárta be, amelyen megjelentek az összes delegátusok és a hrünni magyar diákság. Lelkes és emelkedett sze’lem uralkodott a fehér asztalnál s ez a sze lem nyilvánult meg a felköszöntőkben is. A felköszöntők sórán Matuska Péter magyar kirá’yi követségi tanácsos is beszédet mondott az ünneplő közönséghez, amelyben rámutatott arra, hogy a magyarság múltjában vannak olyan eszmények és történelmi alapok, amelyek eygséges lélekbe foglalják az egész ma^ gyár nemzetet, bárnx'lyen országokban is él és <5, mint a magyar kirá’vság prágai követségének képvise’ője ezért Jelent meg a magyarságnak ezen a közös, nagy ünnepén. Dominus-avatás a CorvirJában A Kazinczy-ünnepséggel kapcsolatban a brünni Corvinia megható házi ünnepséget rendezett, amelynek keretében az egyesüket öt érdemes magyar közéleti munkást, Grosschm'd Géza dr-t, Flachbartb Ernő dr.-t, Riegele Alajost, Sziklay Ferenc dr.-t és Jankovics Marcell dr.-t dominusszá avatták. A brünni magyar vasárnap így telt el gyönyörű külsőségek, de ami fontosabb, emelkedett leldség jegyében. ho<nT e^nnk világító fáklyája legyen kisebbségi életünknek. Hor*tss> kormőnEzí sePíifő5' á' cr s emlékmű leleplezésén Budapest, november 14. (Budapesti szer- kesztőrégünk telefon jelentése.) A ceglédi háborús emlékmű leleplezésénél vasárnap Horthy kormányzó tartotta az ünnepi bcszé . det. Magyarországot súlyoson érintette — 1 ugy.-.-nd — a világháború, de becsületéi 1 mégis meg tudta menteni. Az elmúlt évtize | dcl. viharai úgyszólván az egész világogazda sági életét megrenditotték. Két ut vezet a . gondtalan jóléthez, és pedig a munka és * - takarékosság. Csak az erős, megingathatatlaj ■ nemzeti vagyon létesítés© biztosíthatja a.a » eg'./séges, független, nemzeti és gazdaság: ■} életet. Ha mi idegen segítségre és idegei kölcsönökre leszü^"- utalva és garast nem rakunk garasra, gazdasági életünk szám ári védelmi rendszert nem építünk ki, akkoi csak a külföld számára dolgozunk és élünk l Nekünk mindig és továbbra is fokozódó te 1 vékenységgel nemzetünk jólétéért kell mun t iodnunk és élnünk. ’ — Rövide-bb lesz a jövő évi hadgyakorlat. A Deuteolie Nachriehlendienat e. kőnyomatom arról ’ értesül, hogy a jövő évben a törvényesen előirt * négybeí .es gyakorlat helyett a tartalékosokat csal , három hétre fogják behívni be. A magyarolkinaik annak idején csak’ annyi jutott 'eszükbe, hogy százezerczámna vásároltak airanj koronákért járadékkötvényt, arai ma odahaza nemi ér egy vasat sem. Bhimen- stein rögtön átlátta, hogyha valami Pesteu nem ér semmit, de ugyanaz az órtékteíenség Párásban már aranyat ér, akkor nem kell az ananycsAnáláshoz más, csak az Őrient-Express huszonnégy órája, vagy egy repülőgép. Blumenstein iparkodott a maga sajátos módján jóvátenni egy igazságtalanságot, amivel! se a békeszerződés, se az innsbrucki egyez-1 niény nem törőditek. Kár, hogy a kivitelhez Bluuiensteinnaik hamis pecsétekre, lemosá-' sokra, törléseikre, s más csiráiefogó-eszközök- re volt szüksége; ha diplomáciai eszközökké! tudta volna megcsinálni .azt, amit csiirltefogás- sai csinált, altikor ma áldás és babér kísérné utjain. így csak egy zsandár kiséri utjain; bár biztos az, hogy Blumensteiinnak számos kis és nagy franciákra volt szüksége, akik magukénak deklarálták a sm-uggűlzott, mosott, ujra- pecsétett kötvényeket. Igaz, ezek a franciák lehettek jöhis.zemü népség ős, — már amennyiben jóhisziemüséget Lehet íöltételiezni valakiről, aki provízió fejében törvény előtt magáénak deklarál valamit, ami neon az övé A beváltással megbízott francia bank Is jóhiszeműen járt ©1, mikor neim konltroYálíta a niermlétező bordieaux-i bankház felülbélyegző pecsétjét. Sőt a magyar já~v diékkötvény-tu1 ajdonosok is jóhiszeműen jártak ©1, mikor 200 aranykoronát adtak egy kötvény darabjáért, amidnek értékeit kizárólag az állam hi’íeOe kölcsönzött, s nem az, hogy csúioSctD nyomtatott s hosszú számjegyekkel illusztrált papiros. Mindenki jóhiszeműen járt el, kivéve Blumemsiteirát, aki csak egy nagy üzletet csilláik s a maga módja szerint és a maga zsebe hasznára korrágáLná iparkodott egy tévedést: értéket adott vi:;laminek, ami valsmikor érték volt, s amiről .később kijelentették, hogy tóvedé-s, neon is érték, hanem értéktelen. Különbem azt mondják itt, hogy elsőrangú üzlet volt, s Blumemstein, aki szerfölött gazdiag ember, s valami négy millió dollár a vagyona, mindent előre bekalkulált, azt a pár esztendőt is, amit kapni fog. Valahogy igy is lesz, mert ha egy ember, akinek négy millió dollár vagyona van, még kedvet érez arra, hogy kötvényeiket hamisátson, akkor egyrészt tudja, hogy mit csámíál, másrészt kötvényeket hamisítani rendkívüli szórakoztató és érdekes dolog lehet. S ugylátszik, mindenért meg kell fizetni ezen a földön; mindenért, még a pénzért is. S mikor kiderült, hogy ezen az átférem mindenki keresett: Blumenistein, a két Tov- bini testvér, a francia bank és a francig siroh- manmek, — meg lehet érteni a „Matin” zavarát és tájékozatlanságát, mikor most egyszerre nem marad más ©ajnálnivaló, csak a magyar kormány. Ebben a szánakozásban és részvétben, amit most irántunk érezni kénytelen, a „Matinnek” csak kevés gyakorlata van. leimmel viselt Kálváriáján keresztül is viszi őt kitűzött célja felé! így Kazinczy is, bár úgyszólván egészen magára volt hagyatva, bízott önmagában, bízott -a magyar kuliiurorőben éis arra épített.” Kedves ifjú Barátaim! Az a tény, hogy Ti az erre való emlékezés e szép ünnepét megvalósítottátok, hogy bennünket, az ő törekvéseivel hasonló célok szerény munkásait, körötökbe hívtatok, bizonyság nekem arra, hogy bennetek is tudatosan él Kazinczy életiének előbb feli sorolt minden tanulsága. A „Pályám emlékezetét” ©n sokszor, de ‘ őszintén megvallom, mindig könnyes szemmel olvastam. Befejezésül legyen szabad belőle, kivonatosan, egy pár rövid szót, amely itt és ina aktuális, idéznem. Több évi raboskodás után Brümnböíl, további rabságba,' Kufsteinbe, vitték. „Éjfél után hcigyánk eil Brünnt” — írja — „és negyvenöt hónap után, megint csillagos ég alatt”... „a mezőn virradónk fel a legvidámabb nyárt nap hajnalában”... „a természet látszelk örvendeni, hogv7” ... „Szerencsétlen gyermekeit újra kebelében láthatja, akik most még mindég remény és rettegés közt hányáiénak, mint aki hajótörés után deszkára kapaszkodva törekszik elérni a révet s a zajgó tenger hol regéli, hol tartóztatja menését” ... „Boldogok lesztek! ezt kiáltó lelkemben egy szent Ilit s a szent hittel együtt kedveim, mely ennem et éltem (leinrémitobb pilür.matai közt sem hagyott el soha!” Kedve® barátaim! Előttetek a magyar 5? Winter Hermáim szénkereskedelml r. t. POZSONY, Palacky-tér 18 Telefon 706 és S84 Házi fütöszenet azáÜit zsákolva Olcsó napi árak —■ Raklár: Újvárosi pá'yaudva sors és a magyar példa. Nekem ninos hozzáadná valóm. Ne várjatok csodákat! Tanuljatok oly kitar lássál, mint Kazinczy! Dolgozzalak és emlékezzetek annyi hittel és lelkesedéssel, mint Kazinczy! Éljetek oly szerénységgel, de munkátokban, önerőtökben való oly bizalommal, mint ő! Akkor, hiába szakadtatok le a törzsről, a magyar kulturerő, a Ti munkálok segélyével és szivetek hűségével is ápolva, újra sudárba szökilk majd és fi még: „Boldogok lesztek!” — ezt kiáltja az én lelkemben is „egy szent hit”, mely engem sem hagy el soha! Győry Dezső a magyar megújhodásról Nagy tapsvihar jutalmazta meg a nagy- értékű előadást. A lelkes tapsvihar elültével Győry Dezső jelent meg a pódiumon, aki a magyar ifjúság élehivatásáról és életproblémáiról, a magyar megújhodásról mondott el értékes gondoláitokat, összevetette Kazinczy korszakát a mi korunkkal, az ő korában is kor- szakforduló volt, ma is az van és a világ vajúdik. A nemzeteknek koronként újjá kell azü- letniök, friss eszméket, éltető gondolatokat, korszerű öelkületet belli teremtenlök magukban. Nem a lobogót kell letépni, hanem a ható irányát kell megváltoztatni, d- .. ; m) ó * dekében keli a népek belső megurtré"*’* ; lentö reneszánszos . végrehajtani. A magyarság sorsa, teste és lelke manapság válság, vajúdás: korforduló előtt van, mint egész Európa. Kazinczy egy századdal ezelőtt eszmé jéért börtönbüntetést vállalt, de eszméjéből élő valóság, sőt múlt lett. De egyből nem lett múlt és túl haladottság, szelleméből, hitéből és bátorságából. Ez aktuális ma is. A magyar tör- l térelem, a magyar haladás örökös heroikus ; harca. Ez a harc öröktől tart és örökké fog tar* í > tani.' A mindenkori fiatalságnak rendeltetése. 4 .
