Prágai Magyar Hirlap, 1927. november (6. évfolyam, 249-273 / 1583-1607. szám)
1927-11-15 / 260. (1594.) szám
T*R?BM-7VVAGtoR-HTRME 5 1927 november 15, kedd, ymmii m Törköly szenátor komáromi beszéde a községi választások Jelentőségéről és a magyarság egységéért $. isin A komáromi választási nagygyűlés is a magyarság egységének impozáns megnyilatkozása volt Komárom, november 14, (Saját tudósítónktól.) A választás előtti utolsó vasárnap a népgyülések jegyében folyt le Komáromban, melyek közül a nap kimagasló eseménye marad az egyesült magyar pártok nagyszabású gyűlése, mely impozáns méretekben fejezte ki a város magyar őslakosságának törhetetlen ragaszkodását eszméi és azoknak képviselői, a ma- gyánság vezérei mellett. A nópgyülés a Vigadó hatalmas termében d. e. 11 órakor kezdődött a termet zsúfolásig megtöltő közönség és a túlnyomóan meglett férfiakból álló választók előtt. A gyűlést ItóMoghy Gyula, a magyar nemzeti párt komáromi körzetének az elnöke nyitotta meg és üdvözölte az ideérkezett törvényhozókat, elsősorban Törköly József dr. szenátort, a magyar nemzeti párt országos elnökét, Holota János dr. képviselőt és a komáromi törvényhozókat. Az üdvözlés után Törköly József dr. szenátor emelkedett szólásra, a magyarság ékesszavu vezére, akit még nem hallott a komáromi közönség. Törköly nagy szónoki hévvel mondta el a tetszés- nyilvánitáeoktól sűrűén félbeszakított következő beszédét: Törköly: Fokozni kell az együttműködést mindaddig, míg egység nem lesz belőle — Messziről jövök, egy kis magyar városból, Rimaszombatból, hogy elhozzam Kontárom magyarságának városom magyarságának üdvözletét. Eljöttem, hogy elhozzam ennek a megingathatatlan magyar város magyar népének a felhívását és jókivánatát az édes testvérnek. A felhívást arra, hogy a nemzeti épilő és önvédelmi munkában váll- vállhoz vetve vegyünk részt s a jókívánságot arra, hogy a választási küzdelemből épp oly győztesen kerüljön ki a magyarság Komáromban, mint amily győztesen került ki Rimaszombatban. A községi választások politikai jelentősége — Mélyen Tisztelt Uraim! Most, amikor Komárom népe a községi választások küszöbén áll, azt hiszem, igen aktuális kérdés az, hogy mi jelentősége van a csehszlovák köztársaságban a községi választásoknak? ■ Ténvek bizonyítják, hogy a köztársaságban a .külső forma, vagyis a látszat mellett a szabadság lényeges feltételei hiányoznak. — A községi választások alkalmat képeznek a népakarat megnyilvánulására. A köztársaság egész közélete a pártrendszerre van építve Az, hogy a községi választásoknál a népet arra akarják bírni, hogy ne a politikai pártok zászlaja alatt menjen a községi választásba, csak annak a félelemnek a következménye, hogy a nép kedvezőtlen véleményt mondhat az uralkodó pártok és azokat dirigáló kormányzati tagerők politikája felett. Ezt pedig a hatalom jelenlegi urai mindenképp el akarják kerülni és^meg akarják akadályozni ennek megtörténtét. Ha a megtévesztési törekvéseknek a nép ellentáll és a valódi népakarat megnyilvánulását érvényre juttatja azáltal és azzal, hogy a községi választásoknál az ellenzéki politikai pártoknak juttat többséget, úgy ezzel elitéli a mai kormány politikáját, amely alkotmányos államban kell, hogy azzal a következménnyel járjon, hogy a kormány otthagyja helyét és átadja a kormányzást azoknak, akiknek politikája és az annak megfelelő kormányzása a nép valódi akaratával megegyezik. Ebben van tehát legelsősorban a községi választások jelentősége. Aki tehát nincs megelégedve a mai kormányzással, annak haladéktalanul kifejezésre kell juttatni szavazatával ellenzéki állásfoglalását. — De van a községi választásoknak még egy másik jelentőségük is. — A. köztársaságban a nép korlátozva van a valódi önkormányzat gyakorlásában. Már pedig az önkormányzat a szabadság végvára. Feltétlen szükségesség a centralista ura- I lom korlátozása, a jogokra és hagyományokra támaszkodó törvényes ellenállás. Feltétlen szükségesség megszorítani az uralkodó hatalom jogkörét, független hatóságokat állítva ( fel, mely gátat vethessen az elnyomó törek- f vésőknek s elveszi a központi hatalomtól a ^ hely: érdekek igazgatását! A régi vármegyék meg vannak szüntetve, a nagyzsupákbin a ( kormánynak a minisztériumok hatáskörit ; megállapító törvény hiányában korlátlan érvényesülése biztosítva van, az uj közigazga- 1 tási reform pedig a kormány által kinevezett ' országos bizottsági tagok és a kormány által ^ kinevezett tisztviselők szavazatai révén azt ! jelenti, hogy a végrehajtó hatalom akarata lép a nép akarata helyébe, ami. az önkor- . Hiányzás teljes száműzetését jelenti. így a népakarat kénytelen visszavonulni az utolsó g mentsvárba, a helyi községi önkormányzat 3 bástyái közé s ott szervezni a törvények kor- f látain belül a törvényes ellenállást. Ennek nem lehet akadálya az, hogy a politika ki van zárva, mert ezt már a hivatalos tényezők megcáfolták és megmutatták, hogy ez a tilalom nem komoly s mert nincs olyan kérdés, legyen az gazdasági, p s- pénzügyi, kulturális, amelynek politikai i- jelentősége ne volna, j. — A második jelentősége a községi vá- lasztásoknak az, hogy eredményében az is IZ megnyilvánulhat, hogy végvárai kiépülnek ■ a azokban oly többség van, amely a szab.id- 1. Ságnak és az igazságnak tántoríthatatlan har- cosa. y — Reánk, magyarokra nézve azonban még egy külön jelentősége is van és e« az, L_ hogy az összes magyar községek állásfoglalását, ha összeadjuk, kijöhet az az eredmény, hogy a magyarság nagy többsége helyesnek i találja a magyar pártok politikáját s elitén és megveti azokat a kormány által magyar pártnak elnevezett, Csánki-pártban helyet (••■glalő r gyás.zmagyarokat, akik megtagadják a ma- gvar múltat, megbecstelenitik a jelent és el- árulják a magyar jövőt. Ha ily kívánatos- eredményt mutat a választási eredmény, akkor ez világos bizonyítéka annak, hogy a m«- gyarság nincs megelégedve sorsával és igaz- i ságtalannak tartja azt az elbánást, amiben itt a köztársaságban, része van, — Jól méltőztassanak tehát a községi vá-j- lasztásoknál ezt a jelentőséget megfontolni i és az, aki az önkényuralomnak nem barátja, t az, aki a szabadságnak utolsó végvárát meg i akarja a községi önkormányzatban teremteni,- aki igaz magyar s a nemzetét szereti, az sza- ■ vazatát csak a magyar pártok listájára adj.a. t Mit nyerhet és veszthet Komárom — De nézzük, hoy Komáromra nézve mi a különleges jelentősége ezen választásoknak? — Hát elsősorban: ezen a választáson dől el az, hogy megmarad-e ennek a magyar városnak a magyar jellege, hogy az önkormányzati igazgatás magyar bíró és magyar többség kezébe kerül-e, avagy olyanok kezébe, akik messziről vándoroltak ide s a szeretet semmiféle szála nem fűzi őket a város múltjához, ! jelenéhez, az itt született vagy itt élő őslakosokhoz, avagy olyanok kezébe, akiknek ubi \ bene, ibi patria s nem törődnek a nemzeti jö- I vővcl és a lakosok jólétével. — Ettől a választástól függ az, hogy t lesz-e oly többsége Komáromnak, amelyik ki- ! 1 mondja, hogy a tárgyalási nyelv és a lebonyo- t litási nyelve Komáromban a magyar. z — Ettől a választástól függ, hogy itt a \ magyarság kultúrája emelkedik-e, vagy a ma- g gyár érzés kialszik és a sötétség temetőjébe ^ kerül itt az egész nemzeti élet. f — Ettől a választástól függ, hogy a vá- ^ ros anyagi jóléte és a magyarság gazdasági ereje megerősödik-e, avagy a koldusbot ke- ^ rül a szenvedő magyar nép kezébe? Lehet-e s tehát a szavazásnál annak, aki igazi magyar, _ egy percre is habozni, hogy melyik listát tegye az urnába! — És méltóztassék még egy fontos körülményt is jól megfontolni és ez az, hogy ha a választási eredmény a magyarság kívánsága) szerint végződik, ez azt is jelenti, hogy Ko-| márom hatékony tényezőjévé vált a nemzeti j építés önvédelmi munkája. í — Mélyen tisztelt Uraim! A legfontosabb1 teendője a magyarságnak az, hogy a maga \ erejét ugv szervezze meg, hogy képes legyen a nemzeti építő és önvédelmi munka révén biztosítani mindenképp a magyarság fennmaradását és előkészítse a boldog nemzeti jövőt. Az ideál: a magyar egység — Ennek a célnak az érdekében a párt- politikát el kell választani a tulajdonképpeni v nemzeti építő s egyúttal nemzetmentő roun- •e kától s ? ineg kell teremteni a magyar munkakö- ^ zösséget. És meg kell választani az ideált: a magyar egységet és átmenetként a ma- r gyár együttműködést. Mig a pártpolitika sok elválasztó vonalat teremt, addig az T építő és önvédelmi munka, a munkakö- ’j zösség jó megszervezése oly összefogó- erőt produkálhat, amely a magyarság teljes szolidaritását eredményezi s akkor már a pártpolitikát is könnyű lesz a magyar egy ség megteremtésére rávenni. — Itt meg kell nyilvánulni azonban a magyar áldozatkészségnek. Munkában és anyagi áldozatban fel kell az összes törvényes lehetőséget használni, ami anyagi támogatást jelenthet. — Az állampolgársági nevelésről szóló * tőrvényt és rendeleteket megfelelő formában s végre kell hajtani és itt a törvény szerint ki* • járó állami anyagi támogatást igénybe kell- venni. Az országos Mezőgazdasági Tanácsot 1 Szlovenszkóban is két tagozatúvá kell tenni- és ezen a réven a magyar mezőgazdaságnak , kijáró, de eddig elvont támogatást igénybe i kell venni. 5 Meg kell teremteni a magyar szövetkezeti j központot! — Egyáltalában utánozni kell Schleswig- . Holstein példáiét, ahol az ügyes nemzeti s szervezettség megakadályozta, hogy a kis- 165.000 tagból álló népet elnyelje a nagy német moloch. Az együttműködést a két párt között ezen szervezettség megteremtésére kell elsősorban vonatkoztatni. Ezért kell a választásoknál a két pártnak a jövőben is együtt menni. Fokozni kell tehát az együttműködést mindaddig, mig egység nem lesz belőle. Timeo Danaos... — Mélyen tisztelt Uraim! Nemrégiben történt, hogy a csehszlovák agrárpárt egyik vezárpolitikusa egy bizottsági ülésen azt mondotta, hogy rendezni kell a magyarság érdekében az állampolgársági kérdést, hogy a földreformmal kapcsolatban a magyarságnak is földet kell adni s hogy a magyarság kultúrintézményeit hatékonyabb állami támogatásban kell részesíteni. Mi ezen megnyilatkozásra azt mondjuk, hogy helyesnek tartjuk az irányváltozást de annak komolyságát illetőleg még erős kételyeink vannak s úgy hisszük, hogy bizonyos jogosultsággal mondhatjuk, hogy: Timeo Danaos et donafe- rentes! Mert az állampolgársági törvény megalkotására a nemzetgyűlés mindkét háza ha- íározatilag utasítást adott a végrehajtó hata- 1 lomnak még 1926-ban, tehát több mint egy éve s a végrehajtó hatalom ennek a kötelező i parancsnak nem tett eleget, nehezen hihető i tehát, hogy egy képviselői kívánság elhang- t zása után azonnal rohanni fog az uj állam- i polgársági törvényt benyújtani és annak el- ’■ fogadásáig az állampolgársági kérdéssel ősz- s szefüggő kérdések liberális kezelését és a j döntések felfüggesztését elrendelni. De a 2 földreformra való hivatkozást is gyanússá teszi az, hogy ugyanakkor elhangzik az k állítólag 45 ezer szavazatot képviselő é Csánki-párt szavazataira való hivatkozás. Úgy fest ez, mintha az a mondás, hogy a magyar- é ság is kapjon földet, csak úgy fordítható he- g- ----------------------------------■— -------------— e: P iv m ttr » \rJMíKÍk M P; I k A legbiztosabb v< és legenyhébb J _ csoKoládé 1 . hashajtó . K< ■C6I arakat: , Vörös Rák ; na Bratisíava < így doboz ár* 16CO. J ^ .......ez; ly esen magyarra, hogy csak a Csánki-pártJ gyászmagyarok kapjanak földet. A magyar kultúra mellőzése — Ehelyett a kétesértékü nyilatkozat helyett sokkal helyesebb lenne egy tett: a kolo* nizáció végleges megszüntetése. Helyes az az uj nézet is, hogy a magyarság kulturális intézményéit erősebb állami támogatásban kell részesíteni. Azonban akkor, amikor a szloven- szkói közművelődési egyesület alapszabályait évek óta hevertetik és jóvá nem hagyják, amikor a gömöri közművelődési egyesület alapszabályait jóvá nem hagyják és elvett vagyonát mindeddig vissza nem adták, dacára annak, hogy a legfelsőbb közigazgatási bíróság kimondta, hogy az a miniszteri rendelet, in- amely az alapszabály jóváhagyását megtagadta és az egyesületet feloszlatta, törvénytelen, akkor, amikor a prágai magyar menza 'támogatása iránt a közsegélyezési jog alapján be- : adott kérvény márciustól elintézetlenül hever, amikor a kulturális autonómiáról úgy be- 1 szélnek, mintha az a magyarokat meg nem íl- 1 letné, akkor nehezen lehet elhinni, hogy az az erősebb állami támogatás már útra készen | van. — De ha csalódnánk a megítélésünknél, úgy készek vagyunk természetesen úgy el- * könyvelni a bekövetkezendő tetteket, mint amelyeket a népek közötti megértés ind-.ka a vezérel. és A magyarok létezéséről es nem akarnak tudni ist — Általában egy különös jelenség kon- ^ stafá!ható a csehszlovák politikában és ez a® in h°2y . a csehszlovák államférfiak igen sok szép nyilatkozatot tesznek, de azokat a való- raváltás ténye úgyszólván sohasem kiséri. — És még egy jelenség konstatálható, amely a csehszlovák államférfiak szép kijelentéseinek értékét kérdésessé teszi és ez íz, hogy újabban, amikor a nemzeti kisebbségek ik sót sáról vagy jogáról van sző, ie a magyarságot egyszerűen kihagyják gondolatukból, mint hogyha azt akarnák kifejteni, hogy a magyarságot sohasem kell az áJlam szempontjából figyelembe venni. így, mikor Hodzsa miniszter a lélekrablás megszüntetéséről be- l*1 szélt és arról, hogy adassék meg mindenki* nek a kultúrához való jog, akkor e* a magyarságot szóba se hozta s csak a többi nemzetiségekről beszélt. így járt el a kulturális autonómia beigéréséuél is. De itt van Svehla miniszterelnök utolsó nyilatkozata, amelyben a csehekkel szemben csak a németekről emlékszik meg és azt mondja, hogy a demokrácia elintézte vagy mihamarább elintézi a nemzetiségi problémát. '* Hát a magyarság problémája nem létezik? n — Érdekes különben, hogy Svehla mi- k niszterelnök elitéli a sovinizmust, de nem 1- tesz egy lépést sem arra, hogy azon aláírási 3- iveknek Szlovenszkóban való kényszeraláira- a tása szüntettssék be. k — És én felelősségem teljes tudatában I- mondom, hogy mindaz a magyar ember, aki* t- kényszerhelyzetének tudatában megkisérte- >- nek, Írja alá azt a soviniszta ivet. Hiszen a kényszer hatása alatt működő akarat úgysem számíthat szabad akarati elhatározásnak. De aki nincs kényszerhelyzetben, az nemzeti kötelességének tartsa az iv aláírását megtagadni, mert hisz jogtalan ennek az Ívnek előter- 1 jesztése és igy jogos annak visszautasítása. —• Mélyen tisztelt Uraim! A vázolt poli- '- tikai helyzet mellett, azt hiszem, a ni agya r- Ságnak kötelessége mindent megtenni arra,- hogy a nemzeti önrendelkezés várát minden- 7 képp felépítse. Ehhez az építkezéshez a szűk- i séges téglákat legnagyobbrészt a községi ön* ) kormányzatnak kell és lehet szállítani Ko- * márom is kell, hogy a községi önkormányzata- utján számítson egy erős téglát ehhez az épit- » Vezéshez. Ez* az nban csak úgy teheti bizlo- san, ha a mostani községi választáson győz! 1 Adja Isten, hogy ez a győzelem bekövetkez- 1 zék. l Törköly József dr. szenátor beszédét a nagy ; közönség kitüntető melegséggel fogadta és lelkes éljenzésben vesztek el végső szavai. A gyűlés következő szónokai Holota János dr. és Koczor Gyula magyar nemzeti párti nemzetgyűlési képviselők voltak, akiknek nagyhatású beszédeit holnapi számunkban részletesen közőlpüöc. Végül Fitssy Kálmán nemzetgyűlési képviselő mondott lelkesítő beszédet, amelyben azt fejtette ki, hogy Komáromban kilenc párt helyett tulajdonképpen csak egy pártnak volna léfjoga: a komáromi őslakosok pártjának, amelyben vallás-, társadalmi és politikai különbség nélkül tömörülne az őslakosság. Mindazok tehát, akik a lakosság egységét mesterségesen megbontják a különböző pártokkal, a magyar ügy ellenségeivé lesznek. Komárom magyarságának össze kell fognia testvéri táncban, hogy ennek a nagymuliu és sok szenvedésen átment városnak végre-valaMra elkövetkezzék jobb jelene és szebb jövője. Boldoghy Gyula zárószavai fejezték be a nagysikerű népgyüléet. . A szombaton este Komáromba érkező Törköly József dr. szenátor tiszteletére a komáromi magyar nemzeti párt halvacsonit rendezett a Horváth- féle étteremben, amelyen a párt vezérkara teljes számmal vett részt.
