Prágai Magyar Hirlap, 1927. november (6. évfolyam, 249-273 / 1583-1607. szám)

1927-11-15 / 260. (1594.) szám

iVtt? november 15, kedd.

vjiArVto 'd'j. v>/>.<^/svt•wikuSö

wCT«r-;.^Ba’' - a?. c* u: omi:,- TOi-KLy:".-^ Mrmevsaammmmmmmmmm

M csodáé erő, mely ös zeköt és eggyé tesz múltat és Jövőt, mert ez a kettő az élet, mely tiszteletet parancsol az ellenségnek is és kibírja az idők minden ostromát,

— A rab hazament a magyar puszijára, Széphalomra és apostol lett: a nyelv és tudás aiko‘ó apostola. És győzött Győzött akkor, midőn bilincsben belépett ide, mert állhata osság a szenvedések teljében a legnagyobb győzelem, — győzött akkor, midőn megőszülve kilépett Innen, mert a rendíthetetlen munka a nemzetért a másik legnagyobb győzelem. Még ma is szedjük e két győzelem gyümölcsét, mert vagyunk — és megujhódva, nemesen, gyönyörűen cseng nyelvünk — és tudja most már a nagy világ, hogy a magyar kuüura ké'szer tud virágozni: nem csak az élet tavaszán, hanem hervasz'ó őszök idején is..

— Midőn letesszük koszorúnkat a börtön falá- | ra egyik magyar szentünk, Kazinczy emlék ábiáia j elő't, könnyes áhítattal és büszke ön'udattal mondhatjuk el hitvallásunkat az ő szellemének: nem az j az államhatalom erős, mely börtönöket állított ál- lampo'gárainak, kik nemzetük jogaiérl és az emberiség ideáljaiért keltek síkra szóval, tollal, tét- ' fel, — hanem erős a nemzet, melynek voltak és 1 vannak mártírjai.

A szivbeimarkoló szarvak mindenlkát köny- nyeürig meghatottak. Sziklay Ferenc dir., a kassai Kazinczy-Társaság fő ti lkára, a nagy Kazinczy szellemének leghíresebb munkása lépett most a dobogóra, hogy a Kazimczy- Társaság nevében átvegye a Corvináitól az emléktábláit

Szihíay Ferenc dr. felavató beszéde

— Idegen földön, sötét várfalak dohos üregében a magyar szellem világ megvilágositó ünnepét üljük.

— Szomorú, mégis büszke sors ez a mienk!

— Oly kevesen vagyunk s oly testvértele- nül állunk a nagy világ milliárdnyi népei között s mégis oly kicsi helyet szánt nekünk a sors a föld hátán, hogy nem férünk el rajta. Nincsen számunkra hely, hogy tejesen, egészen és igazán kiélhessük nemzeti életünket s evvel hasznára lehessünk az emberi szabadságnak is.

Mint a szelíd hold fényétől vont tengerár, úgy árad a magyar erő túl a partjain, mert vonzza a vhágosság s hajtja az élet akarása. Idegen földön, idegen nyelven árva magyar fiuk tudást szomjuhoznak. De bármerre menjetek életszomjas magyar fiuk, mindenütt otthon érezhetitek magatokat, mert északon és délen, keleten és nyugaton rég ott járt elődök lába nyomát taposhatjátok. Bármerre járjatok, tudás templomaiban vagy sötét börtönoduk- ban, sehol sem szégyenkezhettek. Az előttetek járók dicsőséget szereztek a magyar névnek, szorgalommal s tetterővel a múzsák csarnokaiban és katakombákká szentelték a börtönök penészes falait, mert azok sötétségéből világosság áradt a világra.

— A tudás szomjúsága és a szabadság imádása űzte idegenbe a magyart évszázadok óta. Julián baráton kezdve, át a római, páduai, wittenbergi, jénai s minden más egyetemeken tanuló magyar diákseregen, át a Tibet rejtelmei közt magyar ősök nyomát kutató székely fiún, Körösi-Csoma Sándoron, ót a Lappföld jégmezőin tesvérnépet kereső jezsuita atyán, Sajnovics Jánoson, az Afrika tüzes sivatagjait megjáró Magyar Lászlón és sok ezer máson, tihozzátok, idegenben, idegen nyelven magyar erőt gyűjtő magyar diákokig, ez az egyik o.dal, a napsugarasabb.

— És kezdve a kiásott szemű, ólmozott fü- lü Vazul fiain át a tatároktól idegenbe űzött Béka királyon, át a gyermekkorában anyja öléből elszakított Korvin Mátyáson át a Már- mora tenger partjának szent bujdosóján, át a Mark ;:ovics-per vértanúin és börtönsujtotta ártatlanjain, a 48-as szabadságharc számkivetettjein, Turin remeteségébe szorított legnagyobb szónoki zsenijéig a világnak, ez a másik oldal a sötétebb, golgotásabb, de mégis a fényt árasztó.

— A két utat járóit közös hasznát a nemzet látta, mert tettben, ha megérhettek, eszmében, ha idegen földbe temetkeztek, az ő koruknak, vagy messze jövőknek irányát szabták meg.

— A két útjáról közös jutalma az örök magyar sors, a szenvedés. Ne féljetek ti sem a szenvedéstől, mert a szenvedés edzzi a lelket acélossá s ha avval áldott vagy vert a sors, hogy magyaroknak teremtett e földre, szívós, acélos lélekre van szükségetek. Ne féljetek a szenvedéstől, mert csak a kislelküek roskad- nak meg a terhe alatt Legyetek büszkék minden fájdalomra, melyet tudástokért és a magyarságtokért kell elszenvedni, mert amióta vagyunk, ami kevés örömöt juttatott nekünk a sors, mind bánatban fogant.

— A két utat járók találkozója ez a mai ünnep, a tudás szomjasai koszoruzzák meg a szabadság vértanújának emlékét.

— Itt gyötrődött a „Szent Öreg'* negyed- fétesztemdős rabságban. 1795 október 8—1799 június 22-ig. Itt erősödött meg lelkében, a nappal éjei alatt a nemzet felvilágosításának szándéka. Itt, a tespedő egyhangúságban, amelyben csak ön-vérével lopva írhatta munkáit Kazinczy Ferenc, a börtönfa’.ak közt virult föl egy gazdag lélek tettes akarata a nemzet fö1 ébresztésére. Itt bizonyosodott meg igazán az igazság, hogy a szenvedés az élet iskolája.

— Kazinczy Ferenc szellemét idézem mi- közénk ma, aki nem tudta mi a pihenés, akinek munka volt a szórakozása is, akinek példája el nem avulhat soha, amig magyar él a földön, a földkerekség bármelyik zugában. Kazinczy Ferenc emlékét örökítettétek meg idegen föfe börtönfalán, hogy hirdetője legyen a magyai éiniakarásnak. Kazinczy Ferencét, aki az eb

sok között szolgáltatta az örök magyar megújhodás példáját:

keleten sarjadt, őserőtől duzzadó életfánk tövét nyugat nemes vesszőjével oltani be.

— De ne feledjétek, hogy nem elég a szó és nem elég a kőbe vésett emlék, a nagyok példáját tettel kell követni. A tettes élet, a szakadatlan, pihenést nem ismerő jó munka az ellenség előtt tiszteletet parancsoló tiszta kéz, becsület és emelkedett szellem, ami eddig is megtartó erőnk volt, csak az igazolhatja a magunk fajta kicsi, testvértelen nép létjogosultságát a földön. Ez legyen számotokra a mai ünnep tanulsága, ebben mutassátok meg, hogy éretetek: a magyar jövőért érdemes volt doi- dolgozniok és szevedniök nagy elődeinknek.

— Kazinczy Ferenc nevéről elnevezett s az ő hagyományait Vesta-tüzkénl ápoló Társaság nevében és megbízásából ezennel átveszem a brünni magyar főiskolásoktól a legnagyobb irodalmi reformátor fogságának emlékére fölállított emléktáblát s átadom a nagyközönségnek, hogy hirdesse ország világ előtt a magyar hűség, a magyar tettrekészség, a magyar éJni- akarás örök valóságát.

A lepel lehull

Szrlklay Ferenc gyönyöre szavaira a Corvinba két tagja leveszi az emléktábláról a bekér leplet s most a szívig megindult közönség elé tárul Rfegrte Alajos pozsonyi akadémiai szobrászművész alkotása, amelyről minden dicséret helyett csak annyit mondunk, hogy méltó Kazinczy emlékére. A penészes tömlöofalon megvillan a 80X60 om-es méretű tábla carxarai márvány alapja. Fent a tábla közepén a Kazinczy fejét ábrázoló pompás kivitelű bronzrelief, amely a Kazánezy-Társa- ság tulajdonában levő egykorú rézmetszet után készült

Percekig nézi a közönség a nagyszerű emlékművet, amely most egy sötét kazamata folyosóján időtlen időkig fogja hirdetni a magyar kultúra s a magyar szabadságvágy örök dicsőségét

r.x^-TTTOMM—■MMflrtMiaa—IBI—BH———

!

Ha Prágába jön, első útja a

Chat-Nolr-ba

vezessen — Mától kezdve minden este

Illés Béla

— hírneves cigányprímás — teljes zenekarával játszik

| Kittin5 magyar borok! Magyar konyha! Esténként

| (negyedliteres kiszolgálás) Magyar kiszolgálás - Táncparkett Bableves!

Chat-No r Prága legforgalmasabb he'yén van: szemben a Hotel Steinerrel Igazgató: Korst Tori, a „Nizza44 volt üzletvezetője

Mielőtt eíloszlanának az ünneplők, még egy kegyelet) es kötelességüknek lösznek eleget.

Hódolat az olasz szabadság mártírjainak

Az olasz oaxbouarik emlékére felállított cibeíiszk elé vonulunk, ahová a csebszdiová- kiaii magyarság nevében Jankóvics Marcell dr. tesz Jie hatalmas babérkoszorút. A zöld- fehér spiiros színű szalagon ez a-z olasznyetvü aranybe tűs felírás díszük: „Az odaszoknak a magyarok". Jankovics Marcell, akinek szónoki képességeit nem gátótja az idegen nyelv és szintié egyforma tökéletességgel beszél magyarul, franciául, angolul, olaszul és németül, megindító olasz beszédben áldoz Kazinczy nemes sorstársainak, Silvio Pelüiconak és a cartonari mozgalom vértanúinak:

— Itt „a börtönei" szomszédságában rój- juk le hódolatunkat Silvio Peltioo szolid alakja és az olasz Rieorgime.nto mátirjai iránt. Lerójjuk hódolatunkat mi magyarok, kik megbecsüljük minden nemzet szabad rág- bőseit, hisz magunk is a zsarnokság ugyanazon igája alatt szenvedtünk.

— Két koszorút fontunk szeretettből, egyet a mi költőnknek, a mi mártírunknak. Kazinczy Ferencnek, a másikat Silvio Pelili- oomak. E két koszorú szimbóluma a mi közös ideáljainknak.

— Peltioo is költő volt, de nem a költészet igazi dicsősége. Nagy volt megaláztatásában. Élete itt e börtönsirban csupa szeretet és vége fogyhattam fájdalom. Küzdött és szenvedett az emberi szív legmagasztosabb ideáljáért, hazája föliámadásáért, ezért az erős,

llllll ........... IIIIWI UHU Ilin 11111 II ■■■■■!!! IMII I I I

min

dig győzedelmes ideálért.

— Nagy volt évtizedes mártíriuma elbeszéléséiben, mert e könyvben sújtotta Ausztriát a legbüszkébb vereséggel és Olaszországnak, imádott hazájának kivivta a legel vitaiba Llanabb győzelmet, — a győzelmet a civilizált nemzetek lelki ismeretében.

— Szent, nagy mártírok! Szerény koszorút tudunk csak Jie.tein.nl emléketek lábához, — szerény, de méltó hozzátok: szeretettből és csodálatból van fonva, szer etet bői és csodálatból nagy, dicső nemzetetek iránt!

Jankovics Marcell magas szárnyalásai beszéde után zólyomi Duűía Norbert a cseh szlovák 1 rá magyar főiskolai ifjúság nevében helyezett el koszorút a carbomarik emlékoszlopára, szintén o-asznyelvű beszéd kíséretében,

A Corvinia esti Kazinczy-ünncpe

A gyönyörű magyar napot este hét órakor a brünni Német Házban rendezett Kaalnczy- emlékünnepély zárta be, amelyen kiváló szónokok és előadók méltatták az emléktábla le- leplezézésének a csehszlovákiai magyar kisebbség életében való jelentőségét Az akadályozott Szvatkó Pál dr. ■’ elvű előadása

elmaradt, helyette Jankovics Marcell dr. ismertette a németnyelvű közönségnek Kazinczy munkásságának jelentőségét kitűnő összefoglalásban mutatta be azt a nagy küzdelmet, amelyet Krr'”/”7y és társai folytattak az emberi jogokért Élénk tapssal fogadott megnyitója után Grosschmid Géza dr. szenátor beható kortörtSnelmd tanulmányok alapján a következő gyönyörű mélyhatásu beszédben rajzolta meg Kazinczy Ferenc egyéniségét:

Grosschmid Géza ünnepi beszéde

Kedvei?, ifjú Barátaim! Mély meghatotteágp.ö. vettem a brünni főiskolai magyar ifjúság hivó szózatát, hogy a mai kegyeleted ünnepükön vegyiek részt. Mély meghallottságHotfzsa veszi át leüss alán

a cseftszioirák Milpülllia vezetéséi

lenes nem akarja válialni az ódiuma' a RoJiermere-akcid

bekö.’itkezéscérl

Prága, november 14. Már hetek óta arról suttognak Prágáiban, hogy Benes Eduárd külügyminiszter a tegközeDefobi jövőben elhagyja a külügyminiszteri széket. Igen jól infor máit beilyről most megerősitették előttünk ezeket a hírekéit és a következő, bár teljes feutartással közölt, mégis igein érdekes kombinációt mondták el nekünk:

— Bones külügyminiszter nemrég ft légionáriusok előtt tartott beszédet, melyben a többek között azt mondotta, hogy a Vatikánnal való megegyezés ez idő szerint szükséges ugyan, de ez nem zárja ki, hogy a jövőben, ha a körülmények kedvezőbbek lesznek, a légionáriusok ne igyekezzenek ideáljaikért küzdeni. Cseh katolikus és különösen néppárti körökben a külügyminiszternek ezt a kijelentését nemcsak elítélik, hanem azt is következtetik belőle, hogy Benes valóban a visszavonulás gondolatával foglalkozik, mert lehetetlennek tartják, hogy egy aktív miniszter, ha továbbra is az akar maradni, ilyen meggondolatlan kijelentéseket tegyen. Ezzel kapcsolatban erősen tartja magát a hir, hogy Benes ama sikerek láttára, melyeket a cseh nemzeti szocialista párt a községi választások alkalmával elért, erősebben bízik a párt jövőjében, mint valaha és meg van győződve arról, hogy a cseh nemzeti szocialista párt belátható időn belül meghatványozott erővel és vezető nozirióban tér vissza a kormányba. t Tisztán egyéni szempontból is célszerűbbnek

találja tehát, hogy a meglehetősen kuszáit politikai helyzet kialakulásáért a felelősséget, a miniszterségről lemondva, magától elhárítsa és teljes erővel ráfeküdjék a cseh nemzeti szocialista párt minél jobb megszervezésére, hogy azután — ha számára ismét ütött az óra — annak élén vegye át a kormányzatot. Informátorunk többek között arra is utal, hogy Benes a Rothermere lord akció következményeiért a további felelősséget vállalni nem akarja és úgy látja a helyzetet, hogy igen befolyásos csoh körökben is azt hiszik, hogy helyesebb, ha a felelősség valamelyik szlovák politikust terheli, mint a cseh Benest, akit szlovák részről állandó szemrehányások értek és érni fognak a jövőben is. Az előjelek arra vallanak, hogy Benes utódja Hodza Milán lesz, akinek párisi és londoni útját úgy kommentálják, hogy igyekezett a talajt a maga számára előkészíteni és összeköttetéseket szerezni akkorra, amikor már ő lesz a csehszlovák köztársaság külügyminisztere. Hodzát különben nemcsak cseh és szlovák, hanem német polgári körökben is szívesebben vennék, mint a szocialista Benest és előnyéül tudnák be azt is. hogy a közelmúltban a kormány megbízásából ő tárgyalt a ki sebbségekkel és igy abban bíznak, hogy Hodza alatt a külügyminisztérium kevésbé ePen- séges irányt venne föl a kisebbségekkel szemben, mint Benes több mint kilenc esztendős uralma alatt.

gal, mondom, azért, meri Kazinczy Ferenc márciromsága helyének megszentelésével ez a végzet klszármithatlan rejtelmei folytán idegen kuliurába szakadt, nehéz viszonyok közt élő kis magva r csapat a mailt bánatát jobban meg- és átórezte, mint az ellőttük élt szerencsésebb és boldogabb nemzedékek.

Etedéi mulasztását pótolta akkor, mikor a jelien kétségei és szenvedései közölt is reá emlékezett a magyar irodalom és történelem e kimagasló alakjára, akinek törekvéseit kor- társai jórésze alig értette, páratlan munkásságát hálátlan közönnyel nézte és ezemvedé- •'■einek állomásait mindmáig koszorú tleniül hagyta.

„A sorsnak kedvencei nincsenek, csak eszközei", — mondja Kölcsey, Kazinczy Ferenc felett tartott akadémiai emiékbeiszédé- ben. Valóban nem volt „a sorsnak kedvence", — h,a éíietét a köznapiság mértékével mérjük. Lelküliete azonban a finomság, gyönsédciég és szelídiség keveréke, — s amint a Nero vór- szomja által halálba kergetett Semeoárál írja Tacitus, ő is „örökségül hagyta mi reánk életének képét, mely az ő egyetlen és legszebb tulajdona volt". — Ezt vetítem ide:

A korszak, amelyben élt, fordulópontot képez Magyarország politikai és közmű velődé?! életének történél ében. II. József erőszakos újításai forrongásba hozták a lelkeket Ó9 a francia forradalom okozta földrengés utolsó lökései Magyarországot is elérték. A telkek eltelteik az emberi jogok érvényesülésének, a telki szabadságnak, a haladásnak vágyával, a megyei, az országgyűlési étet .'Vélénkült, — az irodaim! és. tudományos étet felpezsdült, — az uj eszmék homályosan bár, de bontakoztak, — az ifjúságot a tespedéaből való kiemelkedés vágya fogta el s a társadalmi élet is izzani kezdett, a gondolkodó fők tapogatódzva bár, <?>e> keresik a kivezető utakat, ezért n4pesedik meg a szabadkőművesek és illumirátusok társasága is és meg"lrlkul a magyar „demokraták", mai szemmel nézve inkább álmodozók, mint vilásrféFongatók, társasága. Kazinczy könnyen heaiilő, ideális lelkét ez az áramlat viszi magával, szinte a ■véletlen: Ha ínóczyval való futótegos ismeretsége, később barátsága rajongó érdieklődését kelti fel, leírja magának a forradalmi kátét, áll Réteg tér tegzti is, ez az ártatlan tény és ez a gyanú a vérpadig viszi.

' Ám bár II. Ló pót koronázásakor még az