Prágai Magyar Hirlap, 1927. november (6. évfolyam, 249-273 / 1583-1607. szám)
1927-11-15 / 260. (1594.) szám
j%ü[ *|jh' ^ Mai számunk to oldal irayi|| gfflPW.. -«A 1 VI. évf-260< (1594) szám * KSdd * 1927 november 15 tíoíizetési ár: évente 300 félévre 150, A szlovenszkól és rUSzinSzkÓl ellenzéki pártok Szerkeáztöség: Prtga II Panská uHce negyedévre 76, havonta 26 Ké; külföldre: ,. .. .. H 12, H. emelet Telefon: 30311 — Kiadóévente 400, félévre 200, negyedévre 100, FOszerkcsztö: pOlltlKCLl napilapja FeUlfíg szerkesztő: hivatal: Prága II., Panská uI12/III. •—Tehavonta 34 Ke. Egyes szám ára 1*20 Ke DZURANY1 LÁSZLÓ FORGACU GÉZA Iefon:303l1. —Sürgönyeim: Hírlap, Praha A magyarság egyetemes ünnepévé magasztosadéit a spielbergi börtön rabjának, Kazinczy Ferencnek brünni emlékünnepe Megható ünnepség keretében leplezték le a csehszlovákiai, magyarországi, erdélyi és vajdasági ifjúság kiküldöttei jelenlétében a Kazinczy emléktáblát Ahol száz és száz magyar, olasz és lengyel szabadsághős szenvedett martíriumot — A P. M. H. kiküldött munkatársától — Az Intelligencia válsága' Sriovcnszkó, nwefmber 14. I (agy) Az láliliaim adiapitláisánaik ünnepén a köztársasági elnök nagy érdeklődéssel kísért, nyha dko-zatá'ban kitért az tetei jigeuciia sze-J répára . is a dieinickráciáJb^ai és úgy nyilatkozott, hogy annak kezéből kicsúszott a poli-j tilsad veretes, mert az (intéliigieneiában kevés a gyakorlatú éraók éhhez. Csali ugyan aneg- ódlapiítíhatjuk, hoigy az uj áítemkeiretb ein az in'tei'iigi&ncia sokat veszteit jelentőségéből nemcsak politikai értelemben, de társadalmi súlyban is. Maga a tekintély ölve szenvedett sokszoros hajótörést az állumalapilást követő évek poétikai küzdieémeliben, azé a tekintélyé, ame.y eddig müveitségénél, tanúiIságáuál és öuze'fclensónél fogva az tetellekiüe'u'éteg'CÍk birtoka volt. A forradalom jelszava a demokrácia volt, a nép uralma, melyet betű szerinti értelmében kivártak keresztülvinni úgy a politikai, mint a társadalmi és hivatali berendez- kedióseknél egy aránk Politikai pártok alakultaik gomibamódra és minél több apró pártot dobott felszinre a forradalmi hangulat, annál nagyobb lett köztük a súrlódási félület. Tulajdoniképpen az intelligencia nem azért szorul le a politikai vezetésről ebben az államban, meri ehhez hiányzott a 'gyakorlati érzéke, hanem abban az arányban, amint a politika megszánt az elvek harca lenni, átalakult és lesülyedt az anyagi hatalom eszközévé. A baloldali pártok materializmusa és rideg páiriönzóse szolgáltatja ennek valóságos iisfco'Vipéldátt. ' ! Ezekben a pártszervezelekben a ' demokrácia fattyuhajláéá, a demagógia lett uralkodó halálommá és a pártszervezetek nem eüjvi küzdelmekre rendezkedtek be, hanem _ apróbb és nagyobb anyagi előnyök learató-1 sára. Mindez a demokrácia jelszava alatt tör- j tűnt. A pártszervezétekné.1 jelentkeztek egyes; pártiegok és belajstromoztatván forradamüj érdemeiket, állásokat kértek és kaptak. így j alakult ki az uj hivatalnoki osztály súlyosain! megterhelve az oda nem való és nem illő j elleniek ballasztjával. Ez a gazdálkodás” több ( évig tartott, amikor észrevették, hogy az mágiát az állami költségvetés egyensúlyát fenyegeti. Ekkor azután a resirimkoiós törvény operációs kése következett volna, de ezt csak arra a célra' fenték ki, hogy a tehertétel gyanánt jelentkezett 'kisebbségi alkalmazottakat operálja ki az állam gépezetéből. Tudunk magyar városokat, ahonnan a hivatalokból kizárólag csak a még megmaradt magyarokat bocsa ioüák el, de a restrinkcló nagyobb dicsőségére azok helyét azonnal elfoglalták — sokra! nagyobb számmal — a kinevezett csehszlovák ifjúság sorai. A csehszlovák pártélet általában nélkülözi a tekintélynek azt az uralkodó elvét, amely az áliamlordiulat éllőtti időkben azoknak alapvető és gyakorlat szemteisiteiile szabályául volt tekinthető. A napi politikában lábaltuk, (hogy olyan ellennek kerülhettek felszínre magas állami funkcionáriusok gyanánt, akiknek ehhez semmi készültségük nem volt a párbi skáláin ikivül, amely politikai iskolázottságot osak ritkább esetekben legyeigi- liett ma'gában. Nem csoda, ha ezek iáttána az intelligencia a benne rejlő nagyabb erkölcsi értékeik tudatában Easaan átengedte helyét a türelmetlen KHeonokinak. akik jobbon győzték tüdővel és pártbázisokkal. A hivatali életben hozzá '\eltunk szokva ahhoz, hogy ott általában müveit emberek üljenek, de a forradalom oda is uj szellemet és uj embereket sodort. Demokratikus felfogásuknak nem az a külső kritériuma, hogy nyáron inguujra vetkőzve fogadják a hölgy- látogatókat is — még a minisztérium hivatiat- szcibáiban is, hanem inkább az, hogy az állami kiváltatokban a nemzeti sovinizmust és elfogultságot tenyésszék ki, amelynek hivatalokban egyetlen potiglott államban ©eim lehel Kirjógta. A naigy mivóbeüii küijönbségek a híva- tafnickckbain természetiesien a közigazgatásra is rányomják bélyiegükst. Mindezt azonban: szintén a párbcimnipcltencia (betolyá|a ói ibekfimliőlye fodrai. Hány esetben ilörténik miej| az, hogy alantas, íkezdiő hivatateokak feljoten Briinn, november 14. A múlt vasárnapon, Kossuth Lajos ünneplésekor, most meg Kazinczy Ferencnek emlékezetére dobbant egységbe a magyar lélek. Két kimagasló alakja a magyar történelemnek, akiknek életpályájában közös a magyar sors tragédiája. Mindkettő börtönbe kerül nemes eszméiért, amelyeknek diadalát egyikük sem érhette meg. De nagy alkotásaiknak maradandó hatását hálatelt szívvel érzi a nemzet, az egyiknek működése nyomán a magyar, nyelv virágzott ki csodálatos szépségben, a másik a polgári szabadságokkal ajándékozta meg nemzetét. És'amint egykor ők. borultak le a nemzet .nagysága előtt, most a nemzeti kegyelet rójja le irányukban kegyeletes adóját. Briinnben a magyar ifjúság emléktáblá- I val jelezte meg a spielbergi kazamata í azon celláját, amelyben a „szent öreg“ í négy és fél éven át emberfeletti kínokat í szenvedett. Az olasz mártíroknak emlékezetét már két emlékmű hirdeti, egyik a Spielberg lejtőjén felállított gyönyörű obelszik, a másik pedig a Spielberg falába illesztett emléktábla. Régóta köteles tartozást rótt le tehát akkor a magyar ifjúság, : amikor a magyar fejlődés, a magyar haladás : ideális lelkű, örökké munkás bajnokának ; mártiriuma helyén márványba vésette soha el nem hervadó érdemeit. Uj mauzóleuma szentelőd ött fel ezáltal a magyarságnak, aho- | vá kegyelettel zarándokol el minden idők minden magyar nemzedéke. A csehszlovákiai j magyarságot pedig, amely a Kazinczy-hagyományoknak mindig hü ápolója volt, hiszen munkásságának javát Kassán végezte, ez az 1 újabb történelmi emlék Kazinczy erényire, becsületre, hitre, kitartásra, nemzetszeretet- re és törhetetlen munkára fogja szüntelen ösztönözni. i Az egyetemes magyarság 90 ünnepe Kazinczy Ferenc az egész magyar nemzeté, I mert mindnyájan neki köszcnhe'jük nyelvünk szép- ' ségét, nemességét, kifinomultságát. Így az az ünnep, mely vasárnap gyüj'ött össze Morvaország ősrégi fővárosában min'egy kétszáz magyar embert, u egyetemes magyarrág ünnepévé magasz'osodoit. Ennek külső dokumen'áfására nemcsak Csehszlovákia magyarságának képviselői gyűllek össze nagy számban, hanem több magyarországi, erdélyi és jugoszláviai magyar ifjúsági egyesület is elküldölte kiküldötteit, akik a most felavatod emlék'áb’a tövébe elhelyezet1 koszorúkkal a négy országban élő magyarság egységes szeretőiét és há’áját tolmácsolok a nemzet nagy apostola előtt. Megjelent a magyar állam híva a'os képvise etében Maluska Péter követ- ségi 'anác'os és Hoffmann Lász ő köve’ségi titkár, az erdélyi magyar if uságot Albrecht Dezső, a ju- gosz ávia t Nagy Iván, a magyarországit pedig Gulyás Béla, Sommer László és Bilsánszky Géza képvise te. De nemcsak magyarok, más nemzetiségűek is k'vet ék ré~züket Kazinczy ünneplésében, aki a2 egész emberiség javán dolgozott és a népek les’véri együt'működése, a ku.tura jegyében való haladása volt éle'programja. Ott láttuk a bri'mni német kul'urális és egye'emi egyesí'de'ek delegátusai1, élükön Schenner dr. evangélikus szeniorral De megjelentek a magyar kiküldöttek között a Briinnben tanuló észt és bolgár diákok megbizot'aí is, hogy csodálatukat fejezzék ki a szeüemóriáí fölött, aki az egész emberiségé volt. Különösen meghaló volt az olasz nemzetnek részvétele a Kazinczy-emléklábh leleplezése alkalmából. Ezt nemcsak annak a szimpátiának iulajdon:íhat juk, amely az olasz és a magyar nemzet közöd i ‘örténelem évszázados kapcsolatai követkéz’ébei kialakult, hanem főképpen annak a ténynek, hog] Sp'e berg ugyanazt jelentette az osztrák zsarnokság ala't sinylődő Lombardiában, mint a abadságri vágyó Magyarországon és Lengye’országban. Szó zakra megy azoknak az olasz vértanuknak a száma akik évtizedeken át siny’cdtek a nedves kazan aták bán és a spielbergi ci'adella az olasz nép előtt min a zsarnokság szimbóluma gyűlöltebb volt a pokol nál is. Tizenegy óra tájban indult meg a magyar za rándokcsapat gyalogszerrel a város nyugati részéi fekvő min'egy kétszáz méternyi domb felé. Az ün neplők a kazamaták udvarán, az úgynevezett Túra grabenben gyülekeztek és várták az ónaepség meg kezdését. A fentebb említetteken kívül ott láttuk se azután természetesen megnöveszti a csendőrnek amúgy iis szinte korlátlan hatalmát, a,ki a politikai ügyektől kezdve az dtalimérési ügyekig, az állampolgárságú ügyektől végig a kiháeiási ügyekig a falu egyeduralkodója; miimősiit, bizonyítvány okai ad a polgárokról jterjemitésellbem és — last nőt teást — kulturális kérdésekben is szóhoz jut. Hiszen megtörtént, hogy mikor egy magyar iskolának vör- heny járvány imiialt való bezárásáról volt szó, a Dácsáinak nem hiitt az orvosi jelentésnek, dé a csendőrt küldte ki az iskolába, aki ott ■kiaitategust ofvastiaúva állapította meg a mulasztók 'számát. Az ilyen körülmények idézik elő az intPlliigearaiia válságát a csehszlovák köztársaságban. Az uj szellem nem tesz különbségiét a fizikai és a szellemi munka között, csodáé, ha a polgárságban megrendül a hit, hogy a tudomány és a műveltség, amelyek eddig a vezetésinek eilemgedhetiten. teltételei voltak, csakugyan szükségeisek-e? Az a kormányzati szellem, amely eltűnte azt, hogy tanítónak állami fizetése egy hónapra hetven korona üiegyen, amely a magas minősítéssel rendelkező magyar és német tisztviselőket szélnek eresztette, azután pedig a nyugd'iijas- mak havi száz koronát fizetett, nem kedvez az intelligenciának és ázt segített egyoldalú intézkedéseivel a viz alá meríteni, ahod most ■ uldókéivá viaskodik létéért .......' “* ti k hivatali főnöküket a mindenható pártnál és a (főnök ellem csakhamar vizsgalat indul m>eig. A magyar liivataílnokok állandó nieg- i figyelés tárgyat A besúgó rendszer rombolá- ! Sa elsőnek a tekintéOyt rombolta le. A társadalmi életben is ez & vigasztalan, . szomorú kép bontakozik ki előttünk. A macio- , naiMzmus türélimettenségs mellett, a közétett- ’bőű. ihovaitovább kiszorul a vezetésre ki záró- illáig hivatott Sintelil'igenoia. Amikor azt hangoz- , tátják a páriámé miben, hogy a csendőr és finánc a nép vezetőjének és nevcilőjémetk a szerepére hivatott, súlyos kritikát m'onidtak ■azokról, akik teidicMig ezt a szerepet töltötték be, a lelkészi ,tanítói hivatásról és a nép 4 más erre hivaitalott veaétőáirőL Ez a feüllogás raikban Grosschmid Géza dr. keresz'ényszociaüs’a szená'ort. Flachbarlh Ernő dr.-t, a Közponn Iroda igazgatóját, Böhm Rudolfot, az országos kérész ény- szocial'sta párt országos főti kárát, Jankovich Marcell dr.-t, a To'.dy Kör elnökét és nejét, Sziklay Ferenc dr. kulturreferensk AlIcí a kassai Kazinczy- Társaságot is képviselte, ölvedi László', a kiváló poétát. Kozma Ferenc dr. ker.-szoc. parlamenti klubti kárt és nejét. Ott voltak a brünni magyar diákok teljes számbau, azután a csehszlovákiai magyar diák-zervezetek kiküldöttei és a brünni magyar ko'ón?a tagjai ' A szabadság mártírjai Negyedórás kanyargó szerpentin vezet fel a ci'adella faláig. Az egyik kanyaródóban Szent János szobra mellett halad el az utunk. Ó, mennyi könny áz'a'ta ennek a szobornak a talapza'á'l Itt térdepeltek le azok a szerencsétlennek, akiket a borzalmas várfogságra ítéltek, itt mondották el bucsu- imájukat, ame'yben hosszú időre, falán örökre is- tenhozzádoí mondottak a világnak és mindazon szeretteiknek, akiket hátrahagytak benne. Jobbkézre egy kisebb térségen sudár obe’.iszk emelkedik magasba, a ráilleszted plake’t a farkas' ábrázolja, melynek emlőiből Romulusz és Rémusz, Róma alapiéi tóp'álkoztak. Az em’ékmüvet az olasz nemzet kegyelete emelte 1925-ben a spielbergi kazamatákban sinylődő Carbonarik emlékezetére. Nevüket még most is csodálattal és kegyelettel dicsőíti az egyetemes emberi történetírás. Anton Villa fra'tai nagybirtokost 34 éves korában hozzák be ide, húsz évi súlyos börtönre Ítélve, de már négy év múlva meghal. An'on Soréra milánói ügyvédet é9 prétort szintén húsz évre i'é’.ik, Konstantin Munarí prétort, Felici Foresti dr. prétort, Bachiega János Írót mind ugyanez a sors ért Anto- nio Fortunáé, oroboni gróf még csak 29 éves, *ni- . kor bör'önbe kerül, ahol meg is hal. Márkus For- , tini ugyancsak sors’ársa. De a legemlékezetesebb közülük Sylv.o Peliico gróf, a híres olasz költő, akinek halálbtin'etését 15 évi súlyos börtönre válÁztatták és ennek egy részét kezde’ben a földalatti kazamatákban kellett töltenie és csak akkor, amikor • gyönge szervezete már felmondja a szolgálatot, vi- i szik fel a felső kazamatákba. „Le mié Prigioni14 ■ | (Az én börtöneim) címen írja meg emlékezéseit, ■ amelynél megragadóbb o’vasmányt alig ismert a vi- ' iágirodalom. Társa a szenvedésben Maroncelli, aki- ■ szintén földalatti fogságban 6jenved, de börtönében
