Prágai Magyar Hirlap, 1927. november (6. évfolyam, 249-273 / 1583-1607. szám)
1927-11-13 / 259. (1593.) szám
A flmes elhiMzottnak tartja a fransia-Jugoszláv szerződés megkötésének Időpontját Orland beszéde az aláírásnál — Sauerweln a szerződés előz- Erényeiről — Franciaország izolálni akarja Olaszországot! Paris, november 12. A jugöStzfláVHfraniCM (szerződést Briand francia és Morinkovics jugoszláv külügymiuiszter tegnap Párisbam aláírta. Az aláírás után Briand beszédei mondott, amelyben hangsúlyozta, hogy a szerződés pontosan megfelel a népszövetség által [jóváhagyott stBeírződésmántámaik és Francia- ország bánmikor más á'Idaimanail 5s hajlandó hasonló paktumot 'kötni. A jugoszláv-franciia megállapodás az első komoly lépés a balkáni Looaimo felé. — Saneirwein a Matinbem elég- téteűleü állapítja meg, hogy egyedül Németország nem órai magái sértve a szerződés által Ugyancsak Sauerwein a szerződés előzményeinek elmondásával igyefcsznfk megcáfolni azt a küllőid! véleményt, hogy az elsősorban Olaszország ellen irányul Tulajdonképpen maga Olaszország volt az, amely a szerződés megkötését kezdeményezte. 1923 decemberében, amikor Olaszország végleg likvidálta a fiumei konfliktust és Jugoszláviával semleges- ségi szerződést akart kötni, a római kormány arra törekedett, hogy Franciaországot is bevonja az uj blokkba, Páriis és Beligrád ebben az Időiben kezdték meg tárgyalásaikat. Olaszország egy izében meg akarta gátolni a francia-jugoszláv szerződés megkötését és Belgrádinak formális katonád szövetséget ajánlott. A jugoszláv kormány nem fogadta el az oltasz ajánlatot, meri; érezte, hogy ezzel egyszer s mindenkorra választania kel Róma és Páris között s Jugoszlávia nem volt hajlandó végérvény esen lekötni magát. Viszont a most aláirt szerződés végleges megkötését éppen ez az olass közbelépés késleltette, mert Franciaország néhány hónapig bizalmatlanul tekintett az Olaszország felé közeledő Jugoszláviára. Csak amikor valamennyi gát leomlott és Jugoszlávia eloszlatta Franciaország aggályait, került sor az aláírásra. Sauerwein szerint a következő lépés az, hogy Olaszország a francia szerződéshez hasonló megállapodást kössön Jugosdávi áviaL Hta ez megtörténik, akkor a Balkán békéjét Franciaország és Olaszország közösen garantálnák, cmd szenzációs lépés volna Európa általános megfoéküllése 'felé. A Quotidiien szerint Mussolini „expanziós törekvésed és imperialista tervei" elsősorban Jugoszláviát fenyegetik. Mussolini, „agresszi- vbaisa" fazonban Franciaország szempontjából is veszedelmes, ámbár Olaszország tervei nyugat felié sokkal határozatlanabbak, mint kefet felé. Franciaország a jugoszláv-fmnoia szerződés aláírása után mindenesetre nagy oh banán \"u emócióra számíthat Olaszországiban. ff 1927 november 13, vasárnap A szerződés jelentőségét Jugoszlávia túlozza London, november 12. A Times egyik mai veaéroikkéiben a franci a-jugos&liáv szerződéssel foglalkozik és megálllapitja, hogy az. aűáirá&t azért halogatták mindeddig, mert Franciaország nem akarta megsérteni Oteszr- i ország érzékenységét. Páriában azt remélték, i nogy Olaszország és Fnanoiaorsság viszonya idővel javulni fog és hamarosan elérkezik az uj déli hármaissaövetsőg (a francia-jugoszláv - olasz blokk) megkötésének ideje. Az uj szerződésnek nincsenek katonai jellegű határozatai. Már csak azért sem, mert Fnanoiaorsaág vagy Anglia soha nem vállalhat a Balkánon katonai kötelezettségeket. A szerződés, amelyet évekig készitettek elő, mindenesetre kevesebb kritikáira ad okot, mint a tirámao szerződés. Az egyetlen ón, amely a szerződés megkötése ellen ft»Q, az, hogy Franciaország e szerződéssel (élt téveszt, mert az uj megállapodás aligha jelent Jugoszláviának erkölcsi támaszt, sőt ellenkezőleg, azt fogja eredményezni, hogy Olaszország még nagyobb hmaggal fog Belgrád felé tekinteni. Ezt a Quiai d'Onsap úgy látszik számításon kívül hagyta. A jugoszláv kormány túlozza a szerződés jelentő: égéit és mindenáron arra igyekszik, hogy az aláírással nagy európai feltűnést keltsen. A jugoszláv sajtó is úgy tűnteti fel az eseményt, mintha óriási katonai szerződési kötött; k volna Franciaországgal és nem egyszeri semlegesség! megállapodást. Jugoszlávia elküldte külügyminiszterét Párisba, hogy így aláhúzza az aláírás fontosságát. Mindez öle szőrszálban gyanút ébreszt Ha pedig Jugopávia ideges, akkor nem meglepetés, ha Olaszország is idegessé válik. — A We&trninsteíi Gazettie szerint Francia- ország most épp agy izolálni akarja Olaszországot, mint annak idején Németországot izolálta, Az angol politika feladata lenne a népeket tartózkodásija inteni vagy mérsékletre kényszeríteni. A szenátus rounkaprosramla Prága, november 12. Tegnap röviden je- lentettük, hogy a szenátust november 16-ára hívták egybe. Az tlés négy érakor kezdődik. Napirendjén a következő javaslatok szerepelnek: Az alkotmányjogi bizottság véleménycs jeleutőse a korniáiy javaslatáról, mely a kereskedők cégjegyzésének adóalapját szabályozza, a külügyi és nemzetgazdasági bizottság jelentése a Törökországgal való ideiglenes kereskedelmi szerződésről s végül második olvasásban az alkotmányjogi bizottság jelentése a csendőrökről és rendőrökről szóló törvény kiegészítéséről. Ezenkívül szerdán a következő bizottságok üléseznek: a költségvetési bizottság 10 órakor, a mentelmi bizottság 11 órakor és a szociálpolitikai bizottság a szenátus ülése után. A szenátus elnöksége é« a szenátusi párt- klnbok elnökei közvetlenül a szenátus ülése előtt délután félnégy órakor ülnek össze ta^ nácskozásra. A kommunisták az egynapos sztrájk mellett Prága, november 12. Tegnap jelentettük, hogy a könighofi szaikszervezietii központ felhívta a csehszlovákiai munkásszakszervezieite- ket és a szocialista pártokat, hegy a szociális biztosi tás tervezett módosítása ©Bea együttesen lépjenek fed és egynapos tüntető sztrájkot rendezzenek. A kommunista párt ma bejelenti, hogy a sztrájkot a maga részéről teljes erővel támogatni hajlandó. Ennyi pinif lakariíhat meg évenként, ha malátakávé bevásárlásánál mindig nyomaikkal kéri a valódi Kathrefner-file Knsfpp mslátakárát, meri annyira kiadós, hogy kevesebbet haszná’hai belőle, mint a közönségesen pirított gabonából, vagy silányabb malátakávéból. Valódi csak eredeté csomagokban Kneipp plébános képével. Soka szabadon kimérve! — Eredj a konyhába, kérj valami ennivalót, osztóm mehetsz vissza. Mondd meg, hogy holnap reggel folytassák a trágyán oldást, fejezzék be a kapálást, a többiről majd szóval. Holnap reggelre kint leszek. — Igenis. Az ember megfordult s elment. — No gyerünk vacsorázni, — szólott Zoltán s a levelet a zsebébe gyűrte.-— Hol van a mókus, apuka? — kérdezte a kis Évi. — A mókus a fürdőszobában van? én félek a mókustól. — Zsuzsi, voltál a doktor bácsinál? — szólott Zoltán. — Igenis. Leültek az asztal mellé s hallgatták a gyerekek csacsogását. Zoltán evett, az asszony hozzá sem nyúlt semmihez. A vendég finom volt, alig nyúl* valamihez. — Fáj a feje? — kérdezte Zoltán. — Fáj. Jött a doktor bácsi, magas ősz ember, mindig vidám s mindig tele borsós adomákkal. — No mj újság? ki a beteg? Ki rontotta eü a basacfkáját. Az a szép alföldi kisvárosi este volt. Hűvös szél jött a mezőkről s elzavarta az egész napi fuBadteágot. A fák kieresztették lélek- zetűket. A hoki, mint egy vörös lampion az égen. Az eoetfiák vékony leveled susogtak. A kopott nagy thuja komoran állott a konyha előtt. A szegény kiégett grupp az udvar közepén a muskátlikkal most kezdett élni. A doktor beszélt, beszélt, adomákat mondott. — Doktor bácsi, ma éjszakára nagy vendéged tesz, — mondta Zoltán, — gróf Golu- ohovsky Agenor barátunkat hozzád kom mén- dálom. — Óh van szerencsém, kegyelmes uram, már hallottam róla, hogy Exoellenoiád váró sulikban tartózkodik, — mondta a doktor. — Az utóbbi időben jellemző szakállát te mél- tóztatott venni. A vendég nevetett A doktornak sietni kellett, mert otthon i® vacsorához ültek s az öreg ur dühös, ha nincs mindenki otthon. Az öreg ur az apósa. Az is doktor. Annak az apósa is doktor volt s most a lányuk megint egy fiatal orvosjelöit menyasszonya. Éppen ideje, mert ő nagyon unja a hivatalát s az első gyerekek fiuk voltak s egyik sem akart doktor tenni. Aszpirint rendelt a betegnek, akinek megtapogatta a pulzusát s azt mondta: — Egy kis idegíláz. Hideg borogatás a homlokra s meleg csók az a jakra. Nem lesz semmid baj. Ezztel elment * magával vitte tényleg a grófot is. — Fektessétek te a gyerekeket, — szólott az anya. Úgy ült s úgy nézett, mint aki alig várja, hogy a leszámolás eljöjjön. Nem maradtak a kertben az asztalnál, visszamentek az előbbi szobába. Sötétben ültek. Zoltán szivarozott s órákig ültek egymással szemben. Az asszony egy pillanatig sem roskadt meg, oly mereven s egyenesen ült, annyira feszülten, ugrásra készen. Az urának legkisebb mozdulatára haircképeisen. Már régen mindenki aludt a házban. A cselédek is eloltották mosogatás után a lámpáit, s nem volt semmi nesz, csak távolról a nagy kocsma felől hozta néha ide a szél a hangokat. Duhajok daloltak valahol. — Nem adja ide? — szólalt meg végre csöndesen a nő. Zoltán azt akarta kérdeni: mit? de hisz úgyis tudja, hogy a tevéi. A tevéi, amely ott van a nadnágzsebób&n s amely tűzben tartja egész testét. Képes vol na igy ebben a forró lázban ülni világ végéig, pedig meghal a vágytól és a boldog rémülettől, hogy olvassa, olvassa a lány szavait. Mi tesz ebből Mi lesz ebből. Felállóit. >■ — Hova megy? — Megyek. — Hova. —- Mindegy. Megyek Csulihoz. Iszunk egyet rá. — Rá? — g felugrott az asszony, mintha a rugó most pattant volna el. — Rá! -- Mire? maga gazember — Mire: rá? — Hát csak menjen s igyon rá; de esküszöm: engem többet élve neon talál. Zolámban most nem volt erő. Visszaült a szákéba. ..............._ S m ost megindult az asszony szava. —- Nézze Zoltán. Férjem. Kedveseim. Én mindent végig gondoltam. Tavaly tavasz óta volt elég id'őm gondolkodni rajta. Én látom, hogy itt fölösleges vagyok. Nekem más utam nincs csak egy — És maga ezt akarja. Ne hazudjon, ne tiltakozzon. Maga elszántan, gaz szívóssággal dolgozik azon, hogy bennem kiölj© az utolsó csepp életet is. Azt akarja, hogy igy vesszek el — Tudja, hogy maga mát csinál? Persze, hogy tudja — Jaj istenem, istenem, az én Zoltánom, az én Zoltánom! . . . Az egyetlen igazi ember, az egyetlen igazi férfi. Istenem, isteneim, mi lesz ebből, mi lesz ebből. Magának az én életem annyi sinos, miint egy éjjeli bogáré, amit eltapos. Ez volt az a roppant szerelem, ez a vége annak a mi boldog tíz évünknek. Hogy milyen férfi volt az enyém. Jaj, nem olyan, mint a többiek. Szent ember! Nagy ember. Egv Isten volt ezen a földön, egy földre szállott isten! S neki ilyenek kellenek, csulik kellenek neki. Ivó pajtások, ivó bajtársiak Mórt azok nem nézik erkölcsi kritikával, mert azok boldogok, hogy ez az egy is közéjük süllyedt, aki a sárba fetreng, boldog, ha az égd angyalok is közéjüli keverednek, mert igy igazolva vannak maguk előtt, mert igy boldogok, mert ők is rámutathatnak, ez az igazi, amit mi csin álunk, itt van Szakmáry Zol ián, ő is a mi emberünk, ő Is csak asz, ami mi vagyunk! nekünk bor kéül, neki még több kell, ml egy percig se éreztük a becsületet és a tisztességet, itt van Szakmáry Zoltán, ez is csak itt van, idejutott! Minek ebben az országban tisztesség, becsület, emberség, mikor egyetlen kivétel sincs, itt van Szakmáry Zoltán, mindig az első volt, a kiválasztott, leglküJőníb, akire mii fel sem tudtunk nézni, most mi vagyunk az ő kedvesei. % 2 Megnyílt az újonnan épült 1SPLANADE LUXUSHOTEL Siadtpark, . Wilsoa pályaudvarral szemben REGcéNT- HITA v AAÓ£ICZ éSlÓAQND (53)
