Prágai Magyar Hirlap, 1927. november (6. évfolyam, 249-273 / 1583-1607. szám)
1927-11-13 / 259. (1593.) szám
1927 november 13, vasárnap. JsnraBMB-«TTPW» VrtSARMAPI JEGYZETEK % Irta: Scliöpllin Aladár. — KOSSUTH — A mostani Kossuth-ünnepck alkalmából nagyon blszégyeltem magamat a magyar irodalom nevében. Valaki arra kért, hogy ajánljak neki egy Kossuthról szóló jó könyvet, amely áttekintést adna egész pályájáról, eszméiről és jelleméről. Utána néztem, hogy ilyen könyvet még nem irt senki. Néhány egészen népies jellegű, emelkedeltebb igényeket ki nem elégítő életrajzon kívül akad néhány részlettanulmány: ki vannak adva az Iratok az emigrációból, de egyébként semmi. Az érdeklődőt kénytelen voltam Halász Imre „Egy letűnt nemzedék" cimü kitűnő könyvéhez utasítani, melynek egy terjedelmes fejezete Kossuth pályájának vau szentelve. Nincs Kossuth-ircdalom, ezt meg kell állapítanunk. Majd nyolcvan évvel a szabadság- harc után nem akadt magyar tudós vagy iró, aki rászánt volna egy pár évi munkát a legnagyobb magyar nemzeti hősök egyikének életrajzára. S aki ma hozzáfogna ehhez a munkához, annak az elején kellene kezdeni: az összes adatokat magának összegyűjteni, megrostálni, a szabadságharc előtti, alatti és utáni eseményeket Kossuth alakjának perspektívájára beállítani, a mellékszereplőket s azok közreműködését megállapítani stb. Olyan mulasztása ez az irodalomnak, melyet alig lehet megérteni. Bizonyos, hogy ha valaki elvégezné ezt a munkát, sikert, tekintélyt, még pénzt is szerezhetne vele, mert minden valamire való magyar ember szive-; sen elolvasna egy Kossuthró! szóló szép könyvet s bizonyára sokan vannak, akik már régóta vágynak rá. A háború előtt Kossuthtal sokat foglalkozni nem volt nagyon opporlunus dolog, az igaz. Ferenc József királynak az érzékenysége e dologban erősen rezonált a hivatalos körökben s talán túlzottan is és lehet, hogy Kossuth, életrajz-Írója hivatalos részről nem sok elismerésben részesült volna. De azt a tekintélyt, díszt, népszerűséget bizonyára elérte volna, amit például a Rákóczi-kor történetírója, Thaly Kálmán elért. Kossuth volt a magyar történelem legnépszerűbb alakja, e a súlya belejátszott még a huszadik századi politikai életbe is, aki róla irt volna könyvet, az kész érdeklődésre talált volna. S ha a tudósokat éppen aktualitása tartotta volna visz- sza a témától, iró kezében ez az anyag a képzetbe! ő leghálásabb lehetett volna. Igaz, nincs valóban jó Széchenyi-életraj- zunk sem, ami épp oly nagy hiba. Hiába hirdetett az Akadémia évek hosszú során át nagy összegű pályázatot, nem akadt vállalkozó. Pedig itt ugyancsak nem játszottak szerepet holmi opportunitási szempontok. A tény egyszerűen az, hogy történetírásunknak igen nagy hézagjai és mulasztásai vannak. A mi történetíróink igen nagy munkát végeztek, de ez túlnyomó részt csak az adatok felkutatására és tisztázására szorítkozott, rengeteg nyersanyagot hordott össze — de építeni ez anyagból egy későbbi, eljövendő nemzedéknek kell majd. A szintézisre való készség hiányzott. Emellett munkája nagyobb részét rég elmúlt korok felkutatására fordította, a 1.Ő" századi történelem meglehetősen elhanyagolod ott. Ebből pedig az a baj származott, hogy nemzedékek nőttek fel, melyeknek nem volt tiszta tudatuk a saját múltjukról. A mai nemzedéknek végre hozzá kellene látnia e tudat megteremtéséhez. Az nem lehet, hogy egy nemzet az idők végezetéig ne ismerhesse pontosan a saját legnagyobb embereinek életét.-®r Általános panasz a múlt vasárnap leleplezett Kossuth-szobor ellen, hogy nagyon lehangoló. az összes alakok nagyon szomorú, csüggedt képpel állnak rajta. Egy utcai szel- lemeskedő azt mondta róluk, hogy azért néznek mind lefelé a földre, mert az elveszett Magyarországot keresik. szünk és száműzetése komorságát is meg- enyhiti az a fény, mely a nagy számüzöttbol elhagyott hazájába árad. A kétségbeesés motívuma hiányzik alakjából. Széchenyi a szomorú alak, nem ő. Kossuth lényének lényege szerint optimista volt, élet-eleme a hit, melyet nem vesztett el soha. Ezért nem volt soha megtörve, mindig volt uj reménye. Akármi sötét volt a jelen, mindig látott jövőt maga és a nemzet előtt. Ezt nem érezte meg Horvai, a szobrász, ezért nem találkozik müve a közvélemény tetszésével. két azonban még nem közölhetni készülő törvényről. A régi nyugdíjasok nyugdijilletékeinek rendezése is folyamatban van. Erre 70 millió koronára van szükség. A javaslat mór. a minisztertanács élőit fekszik és rövidesen a parlament elé is kerül. Ezzel egyidejűleg tárgyalások folynak újabb megíakarifásokról, melyekből ezt a 70 millió korona kiadást fedezni lehessen. Részletesen foglalkozik az állami tisztviselők íizetésrendezésével. Erre a célra összesen 1070 millió korona van előirányozva különböző illetékekből és az útadóból, azonban még 268 millió korona fedezetlen. Végül még bejelenti, hogy a pénzügyi minisztérium nem gondol progresszív adó bevezetésére. Prága, november 12. Englis pénzügyminiszter saját reszortja büdzséjének bizottsági tárgyalása folyamán részletes expozét mondott. Beszéde elején az önkormányzat jelentőségéről elmélkedett. Az állam demokratikus rendszer mellett az önkormányzat legfelsőbb foka. A régi Ausztriában a cseheknek volt önkormányzatuk, de nem volt saját államuk. Az önkormányzati területek ellenőrzője nem lehet más, mint maga az álfám. Az önkormányzatról szóló törvény hatásának eredményeit csak 11)28 vegén lehet megállapítani. Természetes, hogy a községek válságot szenvednek addig, amíg a processzus bizonyos stabilizációi fog elérni. De mást nem lehetett tenni. A törvény nem ellenséges aktus, hanem a nemzetgazdasági szükségesség hozta leire. Tény, hogy a községeknek adóhátralékokban vannak bizonyos tartalékjaik. Az előirt adóbehajtást azért nem lehet egyszerre végrehajtani, mert olyarn gyorsan nem lehet és nem szabad a pénzt a nemzetgazdaságtól elvenni. Lehetetlenség egyszerre annyi milliárdot behajtani. A behajtás még eltart néhány évig. Ezzel összefügg a - pénzügyi tisztviselőkarban érzett hiány is. 1926-ban a végrehajtásokat az akkori gazdasági válság akadályozta meg. Fődolog, hogy most már ne forduljanak elő újabb hátralékok, mint például a forgalmi adónál volt. Nem lesz arasiyvalafra Ezután az aranyvaluta bevezetésének a kérdésével foglalkozott. Az arany valutát az jellemzi, hogy mindenkinek módjában áll bankjegyeket aranyra beváltani. Ettől azonban még igen messze vagyunk. A legtöbb állam csak presztízsből vezette be az aranyvalutát. Csehszlovákiának erre azonban nincsen szüksége, mert valutája teljesen stabilis és semmi érdeke nincsen a mai állapot megváltoztatására. A lakosság megnyugtatására bejelenti a miniszter azt is, hogy semmiféle uj pénz egységei nem kivan bevezetni. Igen káros hatással volna az. hogy az állam átváltoztatná pénz-egységét. Láttuk ezt Bécsben, ahol a schilling bevezetése legtöbbet a kisembereknek ártott. A régi nyugdíjasok fázctésreudez.és© Ezután több kérdésre válaszol. Kijelenti, hogy a nyugdíjtörvény most készül, részlete»r.awjw jjjuj’miwi rv.~y-cigscrT; :r -padién;. 3 ,,.j .TKiwMXMJtvm mpmu. mc ntixz**?* Chalupa cseh szociáldemokrata szemére veti a miniszternek, hogy az uj költségvetésbe sincsen föívéve a régi nyugdíjasok fizetésrendezése, jóllehet est minden évben ígérik. Ez nemcsak az igazságosság kérdése, hanem az állami közigazgatás becsülete is. Minden zárszámadás milliárdos eredményt nmtat ki, de a régi nyugdíjasokat az éhhalálnak teszik ki. A miniszter jelenlegi ígéretét is bizonyos feltételekhez köti, úgy hogy kevés remény van arra, hogy a régi nyugdíjasok ügyét rendezni is fogják. Gondoskodjék a pénzügyi hatóság ennek fedezetéről. Nálunk éles ellentétben vannak az ipari és mezőgazdasági érdekek. Az ipari vállalatok érdeke, hogy az élelmiszerek árai alacsonyak legyenek, a mezőgazdák érdeke az ellenkező. A lakosságot egyenesadók fejében 4.339 négytized millió koronával terhelik meg, fogyasztási adó fejében pedig 5.751 négytized millióval. Az egyenes adóknál le lehet valamit alkudni, de a nem egyenes adóknál már semmit. A nem egyenes adók 1924-tol 1928-ig 38 százalékkal emelkedtek, kérdezi a minisztert, mi igaz azon újsághírekből, hogy a csehszlovák köztársaság is érintve van Blumcnstein bankár hamisítási afférjában. UJUMWnop tti^-Tvtv-A» 11 .*\reryyrw* g.Tr»--rvrxrj.r.’T'.nr mBHUKiBmuniMiAtmKrcstavauírktíS'n.vr-j..v»mxt**;* I wawK»aef*»«aiffisanattSKasaiBB «»«*» «»é!r,mMeun»ciiBM*:3íl i |j 1 DJSTOL enged. Földm. min. 916-37—IV c-26 sz. a. j g j j if KSÉ»PP!B KWtasBiarlifiif I t* ráfi TfiLl giuRO* és jHüatt ' I ifi üiiisas meg$9fi$rtua a Ü 11? í 0 L Ifi! l! Kérdfzxe mag as áilatareost! j|í; jl Matt jnfsdsn paManl j? FiieraSaí: HÉDIK A R. T. BRATTSLAVA íü íj * __ __________ _____ _______ | j 1: i h, -v. i-.c’.vjTixim'ArrTn jk,1*v — nrr..,.rr.TrB—n-—... imMrpnmiHn'irnrjiií r-Trmii irw*r^ G'* .< J* ** ** sss t-M Mm mT ' ö©*sb && í&& mst \ i .-.mit '/‘rwrrrrTrtr.A *;• rrcrpv?-rworv:j . --jfvimcvcz’ssrxrx■ a-, mr. -n grm-----ttt*”' —-~fr n~~ - yjpr ~r. Eu güs miniszter azonnal válaszolt Chalu1 púnak s kijelenti, hogy a pénzügyi kormány- j zat álláspontját a régi nyugdíjasok ügyében már kifejtette és rámutatott arra, hogy az erre vonatkozó javaslat már a minisztertanács előtt van és reméli, hogy nemsokára a parlament is tárgyalni fogja. A Blnmenstein-féle magyar államkötvény- hamisitásj ügyre vonatkozólag kijelenti, hogy Blumenstein nevét azelőtt sohasem hallotta, a minisztérium vele soha nem j állt összeköttetésben, ha esetleg voltak egyes magánintézetek vele kapcsolatban, az az ő magánügyük. Utána Vlasák osztályfőnök beszélt a <Io- ; hányjövedékről, majd Rosehe német nemzeti ! párti az 1927—28-as pénzügyi törvényekre i vonatkozólag intéz kérdést a miniszterhez. | Részletesen foglalkozik a jóvátételi kérdéssel, í kifogást emel az ellen, hogy a zárszámadás- j bán nincsen meg a földhivatal elszámolása. ' Végül felkéri a pénzügyminisztert, hogy a : régi nyugdíjasok illetékeinek elintézését ne i halassza tovább. Englis pénzügyminiszter emelkedik újból ! szó’ásra. Kijelenti, hogy minden vállalat, te- ‘ hát az állam is köthet olyan kölcsönügyleteket, amelyek renlábilisek. Sohasem szabad azonban az államnak olyan kölcsönügyletet kötnie, amely az egészséges gazdasági életnek árthatna. Az államvasutak bérbeadásának kérdéséről csak teoretikusan disputa ihat. A problémáról csak annyit mondhat, hogy néni az a fontos, hogy ki vezeti a vasútüzemet, hanem, hogy hogyan vezetik azt. Arra kell törekedni, hogy a vasutak ne csak mint kereseti vállalkozás feleljenek meg hivatásuknak, hanem a közérdek is meg legyen védve. Arra a kérdésre, hogy milyen a viszony a betéti papírok kurzusa és az osztalékpapi- rok kurzusa között, azt feleli a miniszter, hogy véleménye szerint ma az osztalékpapirok kurzusa magasabb. Az állampapírok 5.8 százalékos kanul. hoznak kurzus szerint, viszont a garantált osztalékpapirok ezzei szemben alacsonyabbak. Körner, a legfelsőbb számvevőszék elnöke kijelenti, hogy a számvevőszék nemcsak ellenőrzi, hanem bele is tekinl az ellenőrzés alá kerülő minisztériumi számlákba, azonkívül résztvesz a hadiközponlok likvidálásán vi is. A földhivatal elszámolását illetőleg kijelenti, hogy a földhivatal gazdasági alapjáról információkat csak a földhivatal megbízottja adhat. Ezután újabb vita indult meg, amelyben hat képviselő vett részt. Hétfőn kezdik meg a földmivelésügyi minisztérium és a földhivatal költségvetésének tárgyalását. Univár képvisel&estüiele meialakt Et Ungvár, november 12. Pénteken délután ült össze Ungvár városának képviselőtestülete, hogy megválassza az uj elnökségei és a tanácsot. A gyűlést Kerekes István dr., a ke- rcszíér.yszocialista párt tagja vezette mint korelnök. A megejtett választás eredménye szerint Hx-bek kormánybiztos 21, Gaár Iván dr. (kér. szoc.) 11, Győző Ármin (kommunista) 9, Hrabár Konstantin a kormánypártok blokkéinak jelöltje 6 szavazattal, Faltin zsidópáríi 5 szavazattal lett az elnökség tagja. A tanácsba a következők kerültek be: Kavasch Ja.cik. Bo- ross, a magyar pártszövetség részéről. Fejér, Demkó kommunisták. Marki, Juszkovics zsidópárti, Maiina cseh nemzeti szocialista, Kreisler iparospárti. A magyar pártblokk valószínűleg a másodpoígármesíeri állást kapja Gaár Iván dr. részére. XSE7^^3H35ZmESBIcra»' H. 6. Wells e3fiie£fta a EaSsemr RarlyS és LM őesrgeíies csailaiiexait London, november 12. VvTells, a híres angol iró, aki a legutóbbi választásokon munkáspárti jelöltnek lépett föl London egyik külvárosában, a souihandi alsóházi póiváiaszíá- son a liberális jelölt támogatását határozta el, mert véleménye szerint minden választókerületben csak egy ellenzéki jelöltet szabad felléptetni. Wells a jelölthöz intézett levelében a következőket írja: Baldwiu kabinettje a háború felé vezet. Anglia népének kötelessége, hogy minden eszközzel küzdjön a nagy fegyverkezés és a támadó hadjáratra való készülődés végzetes tendenciája ellen. A munkáspárt ugyanebben a kerületben munkáspárti jelöltet állított föl és Wells magatartásával kapcsolatban kijelentette, hogy a híres angol író egyszer s mindenkorra összeveszett a munkáspárttal és a Labour Parív soha többé nem fogja támogatni képviselőjelöltségétA közvélemény itt megérzett valamit, ami igaz — jobban, mint a művész, aki a szobrot kitervezte és jobban, miDí az a bi- ló bizottság, mely a szobrot elfogadta és díjjal tüntette ki. Kossuth nem szomorú alakja történelmünknek. A sorsa: harc, bukás, száműzetés, — lehet az, de a hangulata nem az. Életének nem a szomorú elemei varnak tudatunk előterében. Börtöne a dicsőség küszöbe volt szemünkben, szabadságharci szereplésének lelkesítő momentumaira szeretünk gondolni, angliai és amerikai szónoki sikereire emlék3 lenini ? ilifflzis 1311 feiszfil a csehszlovák valutapolitikában E&SKs Btíniüxfar háromszsras f és k&SSsS§vtttsi feizaSgsásbau — a péaz&imttniszíer islfeét RK$!:6rle a rési EausáUasoSt fiKi&mdtzAR A aga I POf*éf'r(f |án ti ^ megtisztítja a szervezetet a belekben képződő rothadásos anyagoktól,- élénkíti a mingyeK működését, felfrissíti a vérkeringést, megelőzi az j érelmeszesedés és az öregségi elváltozások kifejlődését. Ki pEtalé ki*- és ísagyOvcnteeM. . i,ti-M - _____Síétköldésl-hcly : Egitiátid) iiescríívit íorrásvúllaíat liomás'om. ÁrJeíyzéU tsmcteladcrknali isii Eati-a béresííBí c. | m\ mi __ a.wr-.vnrvüyi.t-’*r1 r- r nnrarr nr—1 nmMi»w~ni~iTr 1 ■mi 1 1 .nTnr ir-nr r~imr 1 w ■mm 1 Kin 1 jiimiwiwwiiwwbw ■'» 11 ■■ ■ n—vr