Prágai Magyar Hirlap, 1927. november (6. évfolyam, 249-273 / 1583-1607. szám)
1927-11-13 / 259. (1593.) szám
Bratiami vádirata Károly extrőnörökös ellen ! Mefj8l8«S a román kormán# Steleleisleti ripirata. A tránárákis ISII ma négyszer mondott ie.Zlzi Lambrinc és Lupescunfi. EU árulta el Hacoilescuf? Kazinczy emléktáblája Brünnben (fi.) Prága, november 12. A brünni magyar főiskolai hiaMgaitól Corvóimia-egyesü'lteie vasárnap déitelőitt arszá' gos ünnepség köretéiben leiplezi le a epiM bergi várban Kazinczy Ferenc emlélötábláiját Splelberg börtöneihez a történelem gyászos eseményei fűződnek. A nemzeti és polgár: szabadság tömérdek hőse raboskodott -itt nehéz bilincseklbe verve, mert szembeszállni merészkedett az osztrák abszolutizmus eötiéi hatalimiaiival és torát megelőzve fanatikus hévvel hirdette azokat az eszméket, amelyeket néhány évtized maiivá még a bécsi kormány is kénytelen vodlt femtairtás nélkül elfogja 'mi. Különösein magyar és olasz sznöadiságihő- eck sínylődtek itt nagy számban. Mindaddig, amíg a hatvanas években mindkettőjük számára nem ütött a szabadság órája, a lombardiai olasz és a magyar egyformán szenvedett az osztrák zsarnokság súlya alatt. De egyformán háborodtak, tiltakoztak és küzdöttek is ellenie. Mi nálunk a Martiimovies-féle összeesküvés volt az első jeHe annak, hogy a politikai és egyéni szabadságinak a francia forradalomban kikiáltott elve milyen nagy hatást gyakorol szellemi életünk legkiválóbbjainak gondolkodására, Olaszországban pediig ugyancsak abban az időben, szintén a francia forradalom hatása alatt kezdett ébredezni az emberekben a szabadság iránti vágy, amely egy-'két évtized múlva a carbonári-mozgalomban már a leghevesebb erővel tört ki. A hatalom megérezte, hogy ezek az események milyen nagy veszélyt jelentenek reája nézve és véres kegyetlenséggel igyekezett elnyomni a lázadás csiráit. így került a vérpadra Martinovics Ignác, így jutott a spieibergi ka- zemattákha Kazinczy- Ferenc és igy komit ugyanoda néhány évvel Kazinczy kiszabadulása után Silvio Pellico, az olaszok nagy költője, aki legszebb müvében éppen brünni fogságának szenvedéseit énekelte meg. Pellico és társadnak tiszteletére néhány évvel ezelőtt emlékművet állítottak föl az olaszok a spieilbergi citadellában, most pediig a miagyar diákok le'kés buzgésága Kazinczy Ferenc emlékét is márvány táblával örökíti meg a morva fővárosban. így kerül egymás mellé az olasz és a magyar műk szimbóluma, még pedig egy olyan pciKdfcai fejlődés kezdetén amely a két, egymás iránt mindig rokonszenvező népet megint közös célok szolgálatába állítja. Kazinczy Ferenc azonban nemcsak azért áll kibei a szivünkhöz, mert oly időben viselte a fogság szenvedéseit a szabadság eszméjéért, anrkor a nemzet fiainak óriási többségi? még mé’y letargiába merülve tűrte me>g- gy^láztiatásál, hanem .még inkább azért, mert neki köszönhetjük a magyar nyelvnek azt a könnyeobégót és pallérozó ttsávát, amely nélkül irodalmunk sohasem érhette volna eil mai magas színvonalát. Fellépése korában, amint az már közös sorsa minden újítónak, sokan kinevették és kicsaifóliák Kazinczy! szokatlan szóképzésedért, de ő fölébe tudott emelkedni korliársati gunyjámsk és a tud* zárokat lassanként ethaigyvta, végül i.s megalkotta nyelvünk megújításának nagy müvét. Ez az ő legnagyobb érdeme, amiért mi magyarok neim lehetünk elégné hálásak neki. Ho a magyeir irodalom és tudomány egy rövid évszázad Leforgása áLait nemcsak helyre tudta hozná az elődök mulasztásait, de soha nem remélt tökélyre emelkediciít és a szellemi leneseik egész tárházát hozta létre, ugv ezt elsősorban K'"n;inczyniaik, a neoíóistók vezéréinek köszönhetjük, rfki addii? csiszolta és foiw.zfotte nvéivünkeí. aimég alkalmassá nmi vált mindazoknak a fogiaöimakniak és goudolaBukarest, november 13. Jelentettük, hogy Bratianu kormánya az extrőnörökös eddigi éle- i téré vonatkozó összes iratokat és a trónöröklésről való lemondására vonatkozó hivatalos ; okmányokat röpirat alakjában nyilvánosságra hozza. A röpirat tegnap jelent meg és az okmányokból kiviláglik, hogy Károly extrőnörökös 1918 óta több ízben mondott le trónöröklési jogáról, mig 1925 decemberében a nemzetgyűlés is ki nem mondta trónfosztását. 1918-ban mondott le először Károly trónörökös, amikor Lambrino Zizivel Odesszába utazott. A király annak idején Marghilomannal, Avarescuval és Bratianuval tanácskozott az ügyről és e tanácskozások alkalmával egyedül Bratianu vette védelmébe a fiatal trónörököst. A tanácskozásokon nyert megbízás alapján Károly herceggel is tárgyalt, hogy Őt jobb belátásra bírja, hí sikerült is neki,' amennyiben Károly visszavonta lemondását, morgana- tikus házasságát felbontotta, amit a semmi- tőszék is kimondott. Hw. évre rá azonban újból lemond Károly herceg, de ez a lemondása sem végleges, amennyiben nemsokára szakit teljesen Lambrino asszonnyal és feleségül veszi Helena görög hercegnőt. Harmadszor 1925-ben mond le a fiatal román trónörökös, amikor viszonyt kezd Lupescuné- val, Lupeseu ezredes feleségével, szül. Wolf Lyával. Éltkor hivatalos kiküldetésben Londonba megy, Alessandra királyné temetésére innét már haza sem tér többé, hanem Olaszországba megy, ahol végül negyedszer is lemond azzal, hogy tiz évig nem is tér vissza Romániába. Egyúttal lemondott fiáról és annak vagyonáról is. Ferdinánd király ekkor belátta, hogy a dolgon változtatni nem lehet és 1925 decemberében a koronatanácson, majd a nemzetgyűlésen is rendezték a trónörökös lemondási ügyét, valamint a régensséget. 1928-ban Károly extrőnörökös levelet intézett Olaszországból a patriarchához, amelyben kijelenti, hogy saját lelkiismerete és akarata szerint cselekedett, senki őt semmire nem kényszeritette. Az erélyes Manoilescuné Bukarest, november 13. Beavatott körökben arról beszélnek, hogy Manoilescut a hatóságoknál Papacostea bukaresti volt postavezérigazgató, Averescu politikai titkára jelentette fel. Az ügy úgy pattant ki, hogy a napokban Manoilescuné társalgás közben Papacos- teahoz fordult s igy szólt hozzá: — Férjem érkezéséről csak hárman tudtunk: Avarescu, én és Ön. A generális kétségtelenül nem volt áruló, én szintén nem lehettem s igy csak ön lehetett az, aki a hatóságoknál följelentette Mihályt. Az energikus asszony erre a vendégek előtt kétszer arculütötte Papacosteat. Nem engecléí vésik a gyuiafehérván kongresszusi Bukarest, november 13. A belpolitika legújabb szenzációja, hogy a kormány nem engedélyezi a nemzeti parasztpárt gyulafehérvári nagygyűlését. Az Univerzul az ügyre vonatkozólag a következőket Írja: A nemzeti paraszt- párt vezetősége ma a belgüyminisztériumban engedélyt kért a gyulafehérvári kongresszus megtartására, mert e vidéken még ostromállapot van érvényben. A lap szerint a kormány csak abban az esetben fogja a nagygyűlés megtartását engedélyezni, ha azt nem, Gyula febérvárott, hanem más városban tartják meg. — A Politika már arról értesül, hogy a kormány értesítette a nemzeti parasztpártot, hogy nem engedélyezi a kongresszusnak Gyulaiéit érvárott való megtartását, hanem más erdélyi városban megengedi. Tekintettel arra, hogy a párt már minden előkészületet megtett a kongresszusra, a nemzeti parasztpárt vezérei értekezletet tartottak az. ügyben és valószínűleg interpellálni fognak a kormánynál az engedély megtagadása miatt. Egyes pártvezérek annak az óhajuknak adtak kifejezést, hogy a kongresszust Balázsfalván tartsák meg. Újabb letartóztatások Romáméban Bukarest, november 12. A Manoileseu- üggyel kapcolatban legújabban bűnvádi eljárás indult Jonel Anghelescu ellen, aki Gega volt belügyminiszter kabinetfőnöke veit. Az a feljelentés érkezett ellene, hogy Károlyiéi kapott leveleket rejteget lakásán. Jóllehet a házkutatás eredménytelen volt, az eljárást mégis megindították ellene. A tegnapi nap folyamán ugyancsak házkutatást tartott a bukaresti rendőrség Caovskv nevű Párisban élő volt román fő- tisztviselő feleségének lakásán, mert az asszony férjét Párisban többször látták Károly herceg társaságában. Két újabb letartóztatás is történt a román határon. Az egyik határállomáson őrizetbe vették Ni- eolu magánzót és Coeca őrnagy feleségét. Mindketten Párásba akartak utazni, állítólag bizalmas misszióval Károly extrón- ö rákoshoz. sédével a szép terveit meg n-etm valósították. Holnaptól kezdve tehát Brünnben, ebben az idegiem városban is tudni fogják, hogy mit jelentett számunkra Kazinczy Ferenc működése. A holnapi ünnep az egész cseh szikivá-! Idái magyarság ünnepe, amelyre már esek j azért is szívesen zarándokolniuk el, meri j Kazinczy korszakalkotó müvének egyik fon- j fos részlete Kassa kuruc városához fűződik Ebben a városban szerkesztette ő a „Magyar Museium“-ot, első irodalmi lapunkat és azóta is ott van az ő kultuszának középpontja. Kazinczy működése a i'egszoroisrifcbam ösiszeifügig az akkori Fekőmasyarorszá'T szellemi tőreik- j véseive'l és ezért kétszeres hódolattal hajiunk J meg nagy emléke előtt. Manoilescu háromórás védőbeszéde Bukarest, november 12. A Manói le scu- pör iránt óriási az érdeklődés, de a tárgyalótermet a hatvan védőügyvéd és negyven, legnagyobbrészt külföldi újságíró csaknem betöltötte, úgy hogy az érdeklődök közül csak naigyon kevesen juthattak be a tereimbe. A mai tárgyaláson ManoiiLescu mintegy három óra hosszat tartó beszédet mondott. Minde>- nekelőtit egy vezércikkét olvasta fel, amelyet a Cray Nuova című még meg nem indult lap számára irt. E cikkben részletesem fejtegeti a Károly extrőnörökös ' érdiekében indított akciók rugóit. Hangsúlyozza, hogy törvényes eszközökre gondolt és semmi forradalmi akcióra. Akciója nem irányult az alkotmányos rend fölforgatására, hanem Károlyt csak mint a régensfaonács , tagját kívánta jogaiba visszahelyezni. aroileiscu után a tanúkihallgatásokra került, a sor, akik közül mindössze négyein jelentek meg a tárgyaláson. Először Manlu, a nemzeti par° sztpárt vezére mondja el tanúvallomását, aki Károly extrómörökös lemondási nyilatkozatának előzményeit vázolja. Utána Virgil Madigeairu nemzeti parasztpárti titkárt hallgatják ki, aki ez év februárjában és augusztusában meglátogatta az extránörököst Parisban. E két látogatásáról azt mondja, hogy megbízatása volt a nemzeti parasztpárt részéről, hogy Károly tudomására hozza aszhat a feltételeket, amelyek mellett viszaférése Romániába lehetővé válna. Ezzel a mai tárgyalás be is fejeződött. Kleöe’sbera a smuem cFsksks módosítása mellett Récs, november 12. A Neue Freie Presse sajtóankétet rendezett, amelynek során megszólaltatta Klebelsberg Kunó gróf magyar közoktatásügyi minisztert is, aki a felekezeti korlátozások megszüntetéséről nyilatkozott. A magyar kultuszminiszter nyilatkozatában többek között a következőket mondja: — Ami azokat a híreszteléseket illeti, hogy Magyarországon a keresztények és zsidók között elmérgesedett, volna a viszony, ezek a hírek helyreigazitásra szorulnak. Minden magyar ember tudja, hogy milyen értékes erőket köszönhet Magyarország a zsidóságnak. A numerus clausus körül történt legutóbbi eseményeket csak Magyaroroszáe ellenségei élezték ki. Én a miniszterelnökkel enyhít már régebben és szilárdan el voltam tökélve, hogy a numerus clausust módosítani fogjuk és kiküszöböljük azokat a rendelkezéseket, amelyek a zsidóság ellen irányulnak. Módosítani fogjuk a törvényt, hogy egyszers- mindenkorra megszüntessük a felekezeti korlátozásokat. A wales! hercee akciója a frontharcost őntelíőtan London, november 12. A fegyverszüneti nap alkalmával a walesi herceg az Albert- halli népgyülésen még egyszer rámutatott arra, hogy nemcsak a halottakra, hanem az élőkre is gondolni kell és támogatni kell a volt frontharcosokat, akiknek egv része ma munkánélkiil áll. A tömeggvüléssel kapcsolatban a volt frontharcosok tüntető fáklyás- menetet rendeztek. A felvonuláson több mint tízezer ember vett részt, élén a walesi herceggel és Churchill pénzügyi kancellárral Mai számunk w oldal ^ ^ ^ ^ sz^m 3 Vasárnap * 1927 november 13 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, SzlovetlSlkÖi és rUSZÍnSzkoi pUpnrpki nrírfnk Szerkesztőség: Praga li„ Panská uíice negyedévre 76, havonta 26 Ké? külföldre: " SZLOVCTIS2KOI es TUSZITISZKOI eUenzekl partöK ,2 „ emele * Telefon . 30311 _ Kladd. évente 400, félévre 200, negyedévre 100, Főszerkesztő: pOlltlKCLl nCLpiLCLpjCL Felelős szerkesztő: hivatal: Prága!!., Panská ul 12/III.—Tehavonta 34 Kő. Egryes nzÁm ára 1-20 Ke DZURANY1 LÁSZLÓ F0RGACH GÉZA lefon: 30311. — Sürgönyeim: Hírlap. Praha foknak kifejez ésiéme, amelyek a művelt emberek között otthonosak. Kazinczy Ferenc a szalonnyelvek ramgjána emelte az addig parlagi magjoar nyelvet és ezzel megtiememtette nemzetiségünk föntiaírtásániak lieigbizfosabb eszközét. Nekünk Legdrágább kincsünk a nyelvünk, amelynek érvényesüléséért ma iá 'készek vagyunk szembeszállni minden eliLorr- ségünkkel és ezéirt úgy érezzük, hogy Kazinczy Ferenc emlékezetének tisztelőbb emtrirtása egyszersmind a magjvar nyelv megtásztelését •is jclisnti. Há’iásak vagyunk a brünni magyar fiuknak, hogy a hölnap leilepliezendő emléktábla tervét felvetették és nemi nyugodtak meg miindaiddjg, amig a niagyair társadalom segít-
