Prágai Magyar Hirlap, 1927. október (6. évfolyam, 224-248 / 1558-1582. szám)
1927-10-09 / 231. (1565.) szám
10 IPEKÍÍAI^'VACítARHIRIiAB 927 október 9, vasárnap. Országokat söpörnének el a hullámok, ha a Hold közelebb lenne a Földhöz A tudomány előtt rejtélyes a Hold nagy hatása a Föld felszínére — Az apadás és dagadás problémája — Prága, október 8. A Hold mindig a románcok sziimfbóifuma volt; a poétáiknak és szerelmeseknek örök témája. A természet sokkal szebb és misztikusabb, amikor a Hold sugarai ragyogják be és sokan kívánták már, vajba közelebb volna hozzánk ez a „nyájas" égitest és nagyobb felületet mutatna, hogy mi is lássunk valamit abból, ami a Holdon történik. De az asztronómiusok sokkal behatóbban ismerik ezt a kérdést, semhogy ily balga kívánságaik volnának. Ha a Hold jelentékenyen közelebb volna, etz minden emberfia legnagyobb szerencsét- fensége volna. Ha a Hold például csali 60.000 inérföklnyáro Tojnia tőlünk, hallatlan viharok söpöraém«k állandóan végig a Földen. Olyan viharok, aaniIvoneílcröl emberfiának fogalma sem lehet. Asztronómusdk már régi idők Óta felfedeznék, hogy a tengerek hullámai főleg a Hold vonzásának tulajdoníthatók. Az apályok és dagályok a föld kerekségéin hatvan lábnyira variálnak. Mióla az óceánolc hullámai léteznek, ez mindig nagy gondot adott az emberiség hajózó részének. De hogy feleljünk a romantikus szerelmeseknek és poétáknak, az esetben, ha a Hold csak egy negyedére volna hozzánk közelebb, mint amennyire ma áll, a Föld valósággal el lenne söpörve azonnal és örökre. Példának okáért Newyork kikötőben a hullámzás négy és fél láb átlagban. Ha a Hold csak 60000 mérföld nyíre volna 240.000 mérföld helyett, a bináris vonzás közel háromszáz láb miágas hullámokat produkálna, ez esetben a hullámok a legmagasabb foikölcancoi ón is kereszt iiícsapn ánnk. A világ minden részén a Hold vonzóereje hatvannégyszeres erőre hatványozódna. Bostonban a tenger hullámzása kilenc és fél láb kfoa'öt variál. Ha egy modellt készítenénk, amelyen a Nap ötven lábnyira volna Földünktől, altkor a Hold csak egy és egy fél incsnyire kerülne mellénk viszonylagosan. & ez a kis távolság igen alapos meggondolás tárgyát keli, hogy képezze. Ha a már többször fellé telezett negyedtávolságnyira volna tőlünk, úgy a Föld tömege a hatalmas hullámok . következtében sokkal nagyobbnak látszanék. Nos, I Becs, október 8. Ma reggel Becsben szörnyű családi tragédia játszódott le, melynek közvetlen indító oka egy színdarabban, Schnitzler Arthur „Szerelmi játék" című világhírű drámájának egyik jelenetében előforduló esemény volt. John Károly 38 éves állam vasúti felügyelő már régebbi idő óta rossz viszonyban -élt 87 éves feleségével, egy ápolónővel. A férfi ugyanis féltékenységével üldözte az asszonyt, aki azonban nem vette komolyan a férfi elkeseredett kifakadásait és gúnyos hangon mindig azt a választ adta, hogy lsem engedi magát férjétől ellenőriztetni. A férfi elkeseredését fokozta az is, hogy a nő minden jövedelmét ruházkodására költötte és pénzével nem járult hozzá a közös háztartáshoz. Tegnap este John öreg édesanyjával a a Hold 389-ezier közelebb van hozzánk, a köbön 59,000.000, tehát a Holdnak ugyanennyivel nagyobb a vonzereje a Földön lévő víztömegekre, miint a Napnak. De számoljunk csak tovább Sir Isaac Newtonnal. A Nap tömege 26,000.000-szor akkora, mint a Holdé, tekintetbe kell venni a Hold és a Nap közötti tömeg különbségét és igy kell a távolsággal összehasonlítani. Ki kell számítani az 59 és 26 millió közötti proporciót, amelynek eredménye az, hogy a Hold 214-szer ef- fekbivebb erőt gyakorol reánk, mint a Nap (59 osztva 26-lal). A Hold-vonzáeokozta dagályt és apályt ma már gondosan mérik erre a célra' készített mű- szerelékei és csak az, akinek ez a foglalkozása, tudja megérteni, hogy ezek a gondos mérések a világot sokmvffláódoiíáros károktól mentették meg. moziban volt, amelyben Schnitzler Szerelmi játéliának filmváltozatát adták. A darabban előfordul egy jelenet, amikor az egyik férfi féltékenységből párbajra hívja ki vetélytár- sát. A párbaj a főhős halálával is végződik. Az előadás után a férfi sokáig elgondolkozva haladt hazafelé édesanyja mellett, mikor egyszerre csak kitört belőle az elkeseredés: — Kivel párbajozzam én? Hiszen nem is ismerem a gazembert! Ma reggel a két házastárs között újabb viszálykodás támadt, melynek folyamán John előrántotta revolverét és az asszonyra sütötte. A szerencsétlen nő rögtön meghalt. f John a gyilkosság után elrohant a lakásból és a legközelebbi rendőrszobán jelentette, hogy feleségét megölte. A rendőrség azonnal letartóztatta a gyilkos férjet. Agyonlőtte feleségét Schnitzler Szerelmi játék cimü drámájának hatása alatt Egy bécsi államvasuti felügyelő a színdarab mozivá!tozatának végzetes hatása alatt féltékenységből lelőtte feleségét — „Kivel párbajozzam én?“ Itt a hullámok a 600 lábnyi magasságot is elérnék. Easiport Maiine, ahol a hullámok jelenleg IS lábnyira is felcsapnak, 1152 Lábnyira növekednének a vízhegyek, ami olyan rémes, hogy mérföldekre söpörne el mindent messze a partoktól is. Egy ilyen hullám mindent elönt, kivéve a magas hegyek csúcsait. Senki sem élhetne Maine partjain. Bay of Fundyban a rendes hullámzás hálván 'lábnyi. Az uij árviz Mromnegyedimérföld magasra csapna a partokon és teljesen döntené nemcsak a partok mentét, hanem Nova Scotia és New Brunswick városokat a földdel tenné egyenlővé. San Francieko Btay, amelynek szintén négy láb huilláim- zásu vize van, ugyanolyan következmények előtt állana, mint Newyork. Seattle Washington, amely a világ egyik legforgalmasabb kikötőhelye, szintén eltűnne a föld színéről' a 700 láb magas hullámok erejénél fogva. És ilyen volna a szituáció az egész világon. A brit szigeteken a destrukció rémes volna.1 Angiba egy csapásra megszűnnie a világ legelső tengiPrészetá hatalma lenni, kikötői pillanat ck alatt tönkremennén ék. A partok mentén tornyosuló hullámok miatt ott minden élet megszűnne. Háromra egy edimérf öld magas hullámok zúgnának végig a partok mentén és be mélyen a szárazföldbe. A tenger hullámzása különösen Anglia keleti partjain igen heves, főleg a Bristol-csatornában, ahol most is hatvan léib magas hullámok tarajosodnak. Míg Wales partjain barminrihát láb mgaasak a hullámok. Ezeket az adatokat csak hatvaneggyél kell megszorozni és könnyen látható, hogy ezek a megnö- vefcedett vizhullámok a világ legnagyobb országait rombolnak le. Franciaország északi partjain húsz lábnyira csapnak a hullámok. Ez az ország szenvedne a legtöbbet, ha a Hold osuán 6O.OC0 mérföldnyire volna a Földtől. Ilyen hullámok mellett nem volna egyetlen egy, biztos kikötő sem a világon és csak nagyon kevés hajózható folyóval rendelkeznénk. Hiszen csak egy kis bóránál az apály és dagály ideje között alig van bajé, amely meg tudna menekülni. És sok olyan folyó van, amelynek vízfelületén időről-időre a bóra söpör végig. Nagyon gyakori a bóra Bay of Fundyn, Severn, Angliában, Dél- amerikában és Kínában. Ha a Hold negyedannyira volna a Földtől a folyók nem Tolnának hajózhatók. És egy bóra végítéletet jelentene. Ebben az esetben a hullámok emelkedése és sülyedése is sokkal veszélyesebb volna, mint ma, mert a nagyobb magasság a viz mozgását és eleven erejét megsokszorozná. Sok millió mérföld veszne el az emberiség számára, mert a partoktól csak nagy távolságokra építhetnének. Az örök rejtély, hogy a Holdnak miiért van nagyobb erője Földünk felett, mint a Napnak. A Nap az egész solárds szisztéma felett uralkodik. Az összes égitestek autoritása alatt állnak és körülötte keringenek. Mindnyájan érezzük, hogy az egész égitestrendszerben a Nap az egyedüli energiaforrás. De ha a hullámok jönnek, a Napnak szerényen vissza kell vonulnia. Neki ahhoz a vonzáshoz, amit a kis Hold gyakorol, semmi köze. Pedig mint köztudomású, a Nap tömege óriási. Nem kevesebb, mint 26,000.090 Holdat lehetne elhelyezni benne, de akkor mér mindig elég anyag maradna arra. hogy 10.000 Földet lehessen gyúrni belőle. És a Nam 389-szer olyan messze van tőlünk. mint a Hold* A német film válsága Kevés igasl filmíró van, ez okozza a film válsj&gát, — mondja Menny Portén férje, aki orvosból fiimgyáros lett Pöstyén, október 3. Henny Portenéknek vendégük érkezett, Cári Fröhlich. Csupa bizakodás, csupa optimizmus a három em'ber. A pőstyéni víz-minden várakozást föliilmulóan megtette íratását, Henny Portén, akit két hónappal ezelőtt még hordágyon hoztak, ma már bot nélkül jár. Kjs- sé bizonytalanul még, de napról-napra erősödőén. A késő szeptemberi, barátságos nap éppen rásüt ragyogó arcára, amikor túláradó boldogsággal fordul vendégéhez: — Maga jelenti nekem az Egészséget. Most, hogy itt van és újra dolgozhatunk majd, most tudom csak, mit jelentett ez az öthónapos szenvedés és milyen gyönyörűséget jelent — a munka . . . S mig ők félrevonulnak, addig egy hosz- szabb beszélgetés során sok érdekeset mondott nekem a művésznő férje, dr. Wilhelm v. Kauffmann a német film nr/y válságáról s még a válságánál is nagyobb jövőjéről. Mert Henny Portén férje maga is filmgyáros. Evekkel ezelőtt még berlini gyakorlóorvos vott. De ma a Henny Portenről elnevezett filmgyárnak igazgatója. A német filmválság okai — A német filmgyártás mai helyzete nem könnyű. Néhány év óta semmivel sem szépíthető válság van, aminek az oka szintén nagyon kézenfekvő: az amerikai verseny. De nem csak ez az oka a válságnak. Hibás benne az a helytelen ipari politika, melyet Németországban folytatnak. — A német filmipar nagy problémája a bevitel kérdése. E körül valóságos harc dühöng. Vájjon szabad legyen-e az amerikai filmek behozatala, vagy korlátozott (kontingentált). A teljes behozatali tilalomnak is vannak persze hívei, de erre komoly közgazdász nem godolhat. Hiszen tanulnunk is kell és nem zárkózhatunk el teljesen a külföldi termelés elől. — A mérsékelt kontingentálásnak magam is hive vagyok. Nemcsak gazdasági szempontból, hogy a német filmipar is fejlődhessék. Művészeti szempontból is érdek, hogy a német filmnek meglegyenek az üzleti lehetőségei. Mert minden amerikai filmember is kénytelen elismerni azt, hogy a német filmnek felbecsülhetetlen jelentősége van a filmművészet fejlesztése terén. Az amerikai, verseny. — Az amerikai filmnek nagy előnyük van. óriási ott az elhelyezési lehetőség. A legnagyobb, legköltségesebb film is kifizetődik már a belföldi piacon is. Amerikának nai gyón nagy és fejlett a mozi-hálózata. Úgyhogy } ami külföldre megy, az már tiszta haszon, j Lehet nyomni az árakat, lehet „konhurráim". — A német film azonban rászorul az exportra, mart énélkül nem rentábilis. Ezért kell hihetetlen küzdelmet folytatnia az amerikai fiim versenyével. — S én mégis feltétlenül bízom a német film jövőjében. Nem a vámkontingentálás fog javítani a helyzeten, hanem a közönségnek az a kontingentálása, melyhez az Ízlés javításán keresztül fogunk eljutni. Már ma is érezhető, hogy az amerikából érkező átlagfilmeknek mindig kisebb a publikuma. Ezzel szemben minden jó munkának sikere ^olt. A német film presztízse, művészi presztízse folyton növekedőben van s ha eredményes munkával ez még javulni fog, úgy szabaddá lehet tenni teljesen az amerikai filmek behozatalát. Az ut Amerika meghódításához. — A lényeg: jó filmet adni. De ehhez nem az a módszer vezet, melyet az utóbbi időben gyakran felvettek német producerek, hogy „amerikanizálták" a német stílust. Más az amerikai ízlés és más az európai. Az európai kultúra régibb, mélyebb, alaposabb: nagyodb igényű. Ezeket a kifinomodott igényeket kell kielégíteni s akkor a speciális s művészi tartalmú európai Ízlés elindulhat a siker reményével Amerika meghódítására . . . Az Ipar és a Művészet a filmben Egy nagyon nehéz kérdést tettem fel dr. Kaufmannak. Nehezen is válaszolt. Azt kérdeztem, ebben a nagy programban, melynek végső célja, utópista célja, hogy a német filmipar meghódítsa Amerikát, ebben a nagy programban, melynek megvalósulásában hinni kell annak, aki ismeri a német erő, kitartás, tehetség, alaposság és akarat nagyszerű lendületét, vájjon ebben a programban és különben is az egész filméletben mi a fontosabb: az ipar, vagy a művészet ? . . . Régi nagy probléma. Azóta él, amióta film van s ellenségei, lekicsinylői vannak a filmnek, melyet előszeretettel neveznek művészet nélküli iparnak. Kaufmann dr, elgondolkozva válaszolt: — Nagyon nehéz kérdés: ipar vagy művészet? . . . Boldogtalan házasság, melyben egyik félnek sem lehet igaza . . . Aki vizsgálja a dolgok lényegét, az nem uagyzolhat. Az ipari szempontoknak valóban igen nagy szerepük van a filmnél. Egészen más itt a helyzet, mint a színpadon. Ha egy színdarab megbukik, az nagyon kellemetlen. Nagy kár. De már a második előadáson, amint észreveszik a bukást, sietnek uj darabot előhozni. A díszleteket átfestik s megy minden a régiben . . . — Egy film ha, megbukik, az katasztrófa... Tönkreteheti a filmgyárat. Mert az üzleti irányok sokkal nagyobbak. A befektetés óriási s ha az nem amortizálódik, megfojthatja a gyengébb vállalatot. — Az ipari és művészi szempontok összeegyeztetéséhez sok tapintat s kölcsönös megértés kell. Mint ahogy a technikai kiállítás s a művészi szempontok összeegyeztetése is sok gondot át a rendezőknek. Mert a halas édestestvére ugyan a sikernek, de a tiszta művészettel hadilábon áll. Technikai szemfényvesztéssel Amerikából rontották el a közönség ízlését. Ott nem kíméltek költséget a technikai tökély megközelítésére. Ott csak pénzkérdésnek tekintették a film elkészítését. A német film hatása az amerikaira — Ennek, ha nem is megváltoznia, enyhülnie kell. A technikázás tulka jtása a lelkét veszi a dolognak. S ezen a téren már is érezhető a német film hatása az amerikaira. Nemcsak annyiban, hogy a beérkezett német rendezők egymásután hajóznak át Amerikába, az elismert német operatőrök egymásután szédülnek át „a nagy lehetőségek hazájába", hanem az originális amerikai rendezőknél is. gyakran érezhető, olyan hatás, melyen nem nehéz valami németes jelleget felfedezni. — Ezek a tünetek azok, melyek a néme és az európai film nagy-nagy lehetőségeit er gedik remélni. Kevés a jó filmkézirat — A legszomorubb fejezet, a film nagy világválságának egyik főoka: a kéziratkérdés. Nincs anyag. Legalábbis igazi, a film számára predesztinált anyag nem igen van. Nem szabad azt hinni, hogy a világirodalom mérhetetlen gazdagsága, regényekben és színdarabokban kifogyhatatlan kincseháza a filmnek. Bele keli nyugodni abba, hogy sem a regény nem film, sem pedig a színdarab nem az. Nekünk más kell. „Filmisch geschriebene Sachen.“ Olyan szuzsék, melyek a film lehetőségeinek alapos ismeretével készültek. — Csak a legutolsó időkben tapasztalunk olyan tűrne tekét, hogy igazi Írók úgy kapcsoló rínak a filmhez, hogy eredeti fitan- dar alkokat írnak. Ebben nagy része vasi án! nak, hogy a fiUrngy árosok felismerték, hogy I a jó szcenárium hallatlan érték. S megszűnt az, hogy egy kéziratot úgy honoráljanak, ami teljesen aránytalan a film egyéb költségelvek — Ma már sok jelentős iró van, aki úgy kapcsolódott bele a filméletbe, hogy künn él a stúdiókban s megismeri a dolgok lénye* gét. Végig kell inaskodni a branchot, hogy valóid mester lehessen. — Kétségtelen, hogy ma még gytermek- cápőiben tipeg a film. S átesik a legtöbb csúnya gyermekbetegségen. De az is bizonyos, hogy holla,ttom kulturfaktor ma is és a fejlődési lehetőségei beláthatatlanok. — Ismétlem, ahhoz, hogy kikerüljünk a giccsből, elsősorban a világ nagy irótehetsé- geinek fantáziájára, segítségére van szükség. Értékes kéziratok kellenek s meglesznek az értékes filmek is. Az európai film jövője és a magyar írók — Látja kérem, — fejezte be Kauimann dir. ezzel az érdekes s bennünket különösen érdeklő közléssel tartalmas, magvas előadását — a magyar írókra különösen nagy feladat vár az európai filmművészet fejlesztése körül. A magyar drámairás a legfrissebb, leg- invenciósabb talán Európában s nem mélység nélkül való. Csak sajnálni tudjuk, hogy olyan tehetségek, mint Mohiár, Bíró, Bródy és mások pillanatnyilag elveszetteknek látszanak az európai film számára s Amerikában dolgoznak. Az európai film közeledd fellendülésében azonban bizonyosan az ő nagyérlékil segítségükre is lehet majd számítani. Sándor Dezső, Ilii I—iiU.il iJJUJBHail» .................................- JE GENYÉK A jegenyék élnek s tiltanak, leveleik híreket hoznak a mély-szép földek kohóiból, s ha hitünk kevés, nyarak fogytán: ősszel bánatunkra borulnak. Ó szent fa, messze hirdetője fel nem hasadt magyar talajnak, hogy uj hir jöhet még felölünk s a, halottak oly égbenyulón, oly szépen, nem bocsájlón haltak. Hogy sírokból eleven élet és égverő törzsek is nőnek — hogy mély sors álmodása küldi: a magányosan vigyázókat, az egek felé üzenőleet. Fája Géza. %
