Prágai Magyar Hirlap, 1927. október (6. évfolyam, 224-248 / 1558-1582. szám)

1927-10-09 / 231. (1565.) szám

1927 október 9, vasárnap. Folyt. Én béketürő ember vagyok. Annyira, hogyha paradicsomleves1, tökfőze éket diszaóliu3sal és dióspatkót kérek ebédre, akkor neikem nyugodtan lehet köménymagom levest, mákosmetéltet és pa­lacsintát adni. Szó nélkül megeszem. Sőt amilyen sorrendben a feleségem feltálalja. Szóval nem vagyok éppen egészen, összeférd eteden. Hanem ami sok, az már igazán sok. Ebéd után le szók iám feküdni a sezlónra kis pihenőre, de nagyon csalódik szerkesztő Ur, ha azt hiszi, hogy lehet pihenni. Feleségen ugyanis ilyenkor szókká az újságból a regényfolytatást ol­vasni. Ez alapjában véve még nem volna rám nézve baj. A baj ott kezdődik, hogy feleségem összes meglepetéseit, ijedelmeit, e!égede'lensé- get, a személyek összekombin.íLása iránti óhajait és vágyait ilyenkor közli velem. Alighogy elszumluok, felkiált a feleségem: „Jaj szent llslen, Zsiga képzeld, ez a Kálmán re­volverrel lelőtte az Irén csábítóját..." Én erre hirtelen ugróm fel a sec ónról és mert fólálom- bam csak annyit értettem, hogy: revolver és le- lót'e és ijedten érdeklődöm, hogy hol lakik, akit lelőttek?... O’yankor, amikor legjobban esnék az alvás délülán, olyankor kell nekem tudomásul vennem, hogy János -a nagybajuszt! kalandor, aki tulaj­donképpen hercegi sarj, csak a pénzéért szereti Kozák a gazdag riz/kemónyi'őgyáros leányát... Hogy az a robbanás két-három folyatással hama­rább a téglagyár pincéjében történt, onnan volt, mert a múltkori szalmakazal mögötti beszé'gelés- nek, mely Zeno és Aladár közt lefolyt, súlyos kö- vö’kbzményei voltak, kát hónap múlva a római gyorsvonat hálókocsijában, anrkor a kalauzt a vasúti töltés mellett lőtt sebekbe' és késsel a kö­nyökében megtalálták, amelyik azon a bizonyos napon ... Hogyha én ilyenkor a pokolba kívánom a rizs- keméüyitőgyárost a nizza—római gyorsvonatai együtt, továbbá, dühömben azon óhajomnak adok kifejezés1, hogy sajnálom, hogy kéMi írom foly­tatással hamarább az a bizonyos robbanás nem vitte el a fenébe az Aladárt, a szalmakazalt, a Rózáit meg a nagybaju-zu kalandort, akkor fel­borult a családi béke. De csak holnap ebédu'tán- ig, amikor is feleségem elfelejti, hogy ő haragszik tulajdonképpen énreám és mikor én szunditok, eikiált: — Zsiga! te Zsiga... Alszol, Zs'iga? És mi­vel én alszom, ö folytatja. Képzeld, Zsiga... ez a szegény Kukurbiti már megint menyasszony nélkül maradt. Most rövid három hónapon belül a. második menyasszonya halt meg! ... Te Zsiga, ez .a Kukurbiti igazán egy szerencsétlen, ember... Emlékszel, a múltkor, annál a mutatványnál a gázhombárnál leesett a jegenyefáról és eltörte elől a metszőfogait... azután kikosarazta a Nó­ra, aki. pedig a regény elején még mosogatőieány volt és igazán örülhetett volna a partinak... Te Zsiga., ez a Kukurbiti igazán egy boldogtalan sze­rencséden ember... Nagyon sajnálom... — Micsoda? — ugrottam fel, — hogy a Ku- kurbiíi szerencsétlen ember? Hát én mi vagyok? Én vagyok az igazi szerencsétlen ember, nem a Kuknübíti!!! A Kukurbiti ugyan leesett a jege­nyefáról, de ő ebéd után biztosan nyugodtan al- ha'ik, nőin úgy m:nt én. Tudja a sors, hogy mi­ért halt m,eg a kéé menyasszonya; azért, nehogy megnősüljön és hozzám hasonló sorsa legyen... Én vagyok a szegény, dacára, hogy megvannak a metszőfogaim és nincsen falábam és ezüst gégém! mert én még aludni sem tudok ebéd után. Engem sajná’j te! Ne őt! Mert én, szavamra mondom, lerendelem ezt az újságot. És én reggelenkinl szorongva lesem a posláf és el van rontva az egész napom, de még a más­napom is, ha látom a regény végén, hogy FolyL köv., mert akkor, kedves szerkesztő Ur, én tu­dom, hogy ebéd után. nálunk is folyt. köv. Buda László. — A román' állam kisajátítja a Iiajdu- {lorcgi ger. katolikus püspökség birtákaáí. Kolozsvárról jelentik: Pásztori Árkád volt avast gljrörkatolikus lelkész annak idején egész vagyooiát a hajdú dorogi g'örögkatoliikus magyar püspökségre hagyta. Vagyona hatal­mas ingatlanból állott, amely most Romániá­hoz tartozik. Ezt a birtokot a szatmári agrár- bizottság zár alá vette és megindította a ki­sajátítási eljárást ©Méné, azon a címen, hogy a birtok tulajdonosa, aki most a görög,katoli­kus magyar püspök, külföldön lakik. A ki­sajátítás ellen Miktőssy István püspök féíeíb- bezéssel élt. A legfőbb agrárbizottság ma végső fokon kimondotta, hegy a birtok je­lenlegi tutaj ionosát távollevőinek, minősíti s igy az 1400 holdas birtokot véglegesen ki­sajátítja. | élete és ml vei | Irta PAPP VIKTOR b Második bővített kiadás 8 kép- * $ $ melléklettel k i A mii foglalkozik BEETHOVEN —a- ^ $ gyár vonatkozásaival, müvei jellemző- ^ aével, valamint szakszerű sorrendben a *> felsorolja müveit. ^ \\ A szép kiállítású mii ára 28 Kos. ^ Nowyork, október 8. Amerikai lapjelentések szorint a lezajlott mexikói forradalomban CaT elnök negyven ismert tábornokot, politikust, ügyvédet és újságírót végeztetett ki. Ennek a kegy' len politikának amerikai vélemény szerimt aligha lehet üdvös következménye. Goanez tábora szabadlábon van, befolyása nagy és tegnap szövetséged kötött az Amerikában száműzetésben éli Huertával, Mexikó volt köztársasági elnökével. Tegnap Callcs letartóztatta Padlaivicinit, az Unive • sál volt főszerkesztőjét, akit általában a forradalom intoHoktuáfc vezérének tartanak. A rögtön:tói bíróság holnap Ítélkezik sorsáról. Pallaricdni, áld a latin amerikai világ legzseniálisabb újságírój nak és publicistájának számit, rendkívül népszerű Mexikóban és elfoglalása mindenfelé óriási fe! tűn est keltett. Mexikó City. október 8. Lap jel öntések szerint Alíenso de la Huerta, Mexikó volt elnökénél öccse, hét kis erőjével együtt Nogailes környékén a kormány csapatainak kezébe kerüli. Oaitles tá\ iratot intézett a csapatok vezetőjéhez, amelyben megparancsolta, hogy Huertát azonnal végezzél ki. A katonaság a pazUncsnaik nyomban eleget tett és mind a nyolc clfogcttat agyonlőtte. csak a dagáiyos tenger pariján játszadozó ; gyermekhez méltó, a férfira nagyobb feladat ihárul: az igazságot kiharcolni és az emberek | közötti lelki érintkezést fentavtani. Németor­szág legbefolyásosabb szellemi nagykövete volt ő a külföldön. A daimon diadalmaskor* fh Tkomas Maim legjobb barátja, ScheSiamer Hermán tragédia ja — PSMasmtnyi eíme zavarában agyanszmeía a tem&yú, azután saját magát haíél fasebezve leugrott a negyedik emeletről Bellin, október 8. Ma délután három órakor Hermáiul George SoheilAucr iró lakásán meggyilkolta huszoiiyodcéves tit­kárnőjét, Kaiba,rína von May erí. SeheSi- auer a titkárnőt több késszurással halálra sebezte, úgy hogy ez kevéssel rá meghalt, azután pedig ugyanazzal a késsel többször mellbeszuría magát, majd átvágta ütőereit és a negyedik emeletről levetette ma .gát a ház udvarára. Még élt, amikor beszállítot­ták a kórházba, de röviddel rá szintén belehalt irtózatos sérüléseibe. A tragédia inditóokait mély homály fedi. Seheffauer és titkárnője között, aki az iró uj regényét irta gépen, nyilván szó­váltásra került a sor és Seheffauer erre berohant a konyhába, ahonnan egy hosz­sz\i konyhakést hozott ki, amellyel több­ször az Írógépnél ülő titkárnő mellébe szúrt. Azután tudatára ébredve tettének, háromszor mellbedötíe magát, felvágta, ereit és két centiméter mély vágást ejtett torkán. Majd az ablakhoz lépett és egy kétségbeesett kiáltással levetette magát a mélységbe. Seheffauer negyvenkilenc éves volt. Számos szépirodalmi, politikai és művé­szeti könyvet irt angol és német nyelven. Az utóbbi időben Thomas Manna! a Romá­né dér Welt könyv ser óra tát adta ki. Mint fordító Heinét és Thomas Mamit angolra, Wilde-et németre fordította le. Feleségé­től egy év óta különváltál! élt. A desimomkusíré és Ennyit mond a száraz szövegezésű, szűk­szavú távirati jelentés. „Seneflawer iró meg­gyilkolta titkárnőjét, azután öngyilkosságot követett el . . . Feleségétől! egy év óta kü­lönváltam ólt . . . Negyvenkilenc éves volt . . . Tettének oka ismeretiem/1 Pedig éppen ez a negyvenkilenc év, ami Heirmann George SciheiPiauer életét jelenti, ez magyarázza meg tragédias halálát is. Az irodalomtörténészek az irók bizonyos típusát a filozófia megismerésein keresztül diómizoszimák vagy daimoniknsnak nevezik. A höldedtíni, kleisti, nietzschei, viílloni, az Ady-tipus ez, a nyugtalan, sürüvérü, haj­szolt, üzekedő, örökké forrongó, soha meg nem állapodó, másukban kárhozó irók kate­góriája. Nos, Hermán,n George Seheffauer negyvenkilenc éve ezen daimon jegyében telt eh Két világrész hordozza meg hátán, három nép melegedik forró Isiiké fényénél. Goethe barátjának unokája Kaliforniában Egyik őse Frigyes Ágost veim ári feje­delem udvari szobrásza volt, aki Goethével és SdhiTlerreil barátkozott. Apia kivándorolt Amerikába, az örök nyam Kaliforniáiba s ott született Hermann George Soheiffaneir is. San Francisco izzó napja égette barnára bő­rét, a kaliforniai óriási tűn dórimét nagy­szerű pompája közepette nőtt fel. Már zsen­ge gyermekkorában hol ecsetet ragadott, hogy meglesse az ég és a tenger összefolyó, megfoghatatlan kékjét, hol házakat épített a tengerparton, melyeket azután szétrombolt a dagály, hol ritmusok érzések keltek benne szárnyra. A gyermek felnőtt, gyönyörű ifjúvá ser­dült, akit rajongással vettek körül nagyszá­mú barátai. Kalifornia akkor még nőm élt az arany­láz, a newyorki és csikágói aranyimádat árverésében, régi spanyol családok kö­rében művészek nagyszámban éltek ak­koriban a mai filmvárosok helyén. % Ezen művészbarátai körében a fiatal Seheffauer érzi magában a művészi elhiva­tottságot, művész akar lenni, de szülei sür­getésére sem tudja magát elszánni, hogy ver­seket írjon, képeket fessen vagy házakat épitsen-e. A társaság középpontjában állan­dóan ő áll, az élet Kaliforniában már akkor is gyönyörű mámor volt. A társaság igyek­szik ezt a mámort legteljesebben megélni a mahagóni-erdőkben, a Boheniian Club misz­| tikus ünnepségeket rendez, amelyeken asz- szony nem működhetik közre, melyeket asz- szony nem tekinthet végig. A vörőskérgü óriásfák lampionos fényben égnek, az egész liget nagy színház benyomását kelti. Schef- fauer akkoriban irta meg Baldur fiai cimü ünnepi játékát, amely a germán mithológiai mondára támaszkodik. Építeni városi &s tjovoi • • • 1904-ben ellenállhatatlan vágy támad benne, hogy utazni menjen s megismerje Európát. A hajó Angliába viszi, ahol költői hajlamainak nyitott tág utat. Megösmerkedik és barátságot köt Európa valamennyi vezető művészével és szellemével. Seheffauer elha­tározza, hogy Angliában marad. Azonban két évvel később a sanfranciskói katasztrofális földrengés megrendíti lelkét, hajóra száll s hazamegy San-Francisco-ba. Az összeomlott város romjai fölött fantáziája monumentális város képét látja, építeni akar. Nem szürke palotákat, kaszárnyaszerü bérházakat, hanem ideális város, uj Ak- ropolis képe lebeg szemei előtt. Azonban terve nem talál megértésre, megtört fantáziával elmegy Nvwyorkba s on­nan újra Angliába, hogy ott végleg letele­pedjék. Angliában megismerkedik egy fiatal költőnővel, feleségül veszi, felépiti saját el­gondolásai szerint készülő házát s mivel hír­neve folytonosan emelkedőber van, boldog keretek között alapozza meg jövőjét. Ember az embertelenségben 1914-ben kitör a világháború, amely tel­jesen felborítja nyugalmát s kiforgatja már- már révbe ért lényéből. Barátai kérlelése el­lenére elhatározza, hogy hazatér ősei hazá­jába, Németországba. A szörnyű világzavar­ban tisztán akar látni, felül akar emelkedni baráton, ellenségen, az embertelenség pusztításai közepette vissza akarja nyerni emberiességét. Fiatal felesége hűségesen kö­veti Németországba, ahol férje számára a ki­látástalan harc, a meddő magányos küzde­lem ideje kezdődik meg. Seheffauer a szerinte egyedül érvényes igazságot hirdeti: a népek között minden harc és vita elle­nére a szellemi közeledés és kapcsola­tok igazságát. Kulturmissziót tölt be, német művészek­nek külföldre való útját egyengeti. Ameri­káról és Angliáról szóló könyvei számos ha­mis felfogást oszlatnak el és uj fénybe állít­ják a két államot. Seheffauer, aki tengeri és eget festett, házakat épített és verseket köl­tött, most úgy hiszi, hogy mindez valóban j Baldur fia rég eltűnt már benne. Uj cé­lok s tiszta akaratok hevitették nyugtalan lel­két, mikor — ugylátszik — ismét felébredt benne a daimon. Feleségét elhagyja, ez a bajor hegyvidék nyugalmában keres menekülési a tönkre­tett élete elöl, Seheffauer pedig, akit is­mét a régi, ködös, bizonytalan, hajszoló láng emészt, lázasan dolgozik, oldalt ol­dal után ir, fejezetet fejezet után diktál le titkárnőjének. A felajzott idegek azonban gyöngébbnek bizonyulnak a daimon kárhozatánál, nyilván elborult aggyal, elsötétült lélekkel tragédia attitűddel befejezi az életét, mely egyedül ké­pes választ adni a ma délutáni berlini táv­iratnak. Seheffauer bűnös halálának oka a hajszolt élete volt... < — n ■»rrTagg*ig^T*’31^p'g>-g-^jBarate&fc«gMMi|1‘l ' — Felhívás a Ksod nyugdíjasokhoz! A kassai vasutigazgc'tóeág a f. évi okt. 1-éu kiadott 40. sz.' hivatalos lapjában leközölte a f. övi szept. 26-án kelt 25833—I. sz. azon rendele­tét, mely azon nyugdíjasok és azok liátrama.rndotrjai nyugdijának rendezésére roreartílwhflik, kiknek a nyugdija még nem lett a 287—1924. sz. tör­vény szerint rendezve. Vonatkozik ez főleg az 1920. évi 690 ez tör­vény szerint nyugdíjazottakra, még pedig a kö­vetkezők szem előtt tartásával: 1. Mindazon nyugdíjasok, kik 1921 március 1-től a Ksod szolgálatában való meghagyásukat nem kívánták, valamint ezek özvegyei és árvái tartoznak 1927 okt. 22-ig egy 8 koronás ok- inán ybély éggel ellátott rövid kérvényt beadni (lehet német nyelven is), melyben a kassai vas­út igazgat óság szept. 26-iki 25833—I. sz. rendo'eie, illetve a minisztérium 1026 dec. 20-iki £3231. pers. 3. sz. rendeleté alapján nyugdíjuknak 1926 január hó 1-től számított rendezését s az I. sz. pótlék kiutalását kérik. Hogy a vasúti miniszté­rium az I. sz. pótlék kiutalását is elrendelhesse, tartozik minden fentemlitett nyugdíjas egy. a ha­tóság által kiállított 6 3 koronás ckménybélyeggel ellátott'’ „vagyontalansági11 bizonyitványi csatolni. A minisztériumra címzett kérvény ezen mellék­lettel (ha a hatóság annak kiadását megtagadja, a nélkül) azon szolgálati főnökség utján nyúj­tandó be, ahol az illető nyilván lesz tartva (ahol tehát szenet, fát, kőolajat vételez, ezabaöjegyet kapott stb.). Aki a fenti terminust elmulasztja, a vissa,* ható nyugsdijrendozástól elesik és nyugdijrendezése csak a kérvény beadását kö­vető hó ldől számit. A fenti kérvénytől függetlenül, tehát külön kérhetők a családtagok után is a pótlékok, melye­ket a minisztérium belátása szerint fog folyósí­tani. A pótlékok — engedélyezés esetén _ nem fognak visszamenőleg folyósittatni, hanem csak a kérvény beadását követő hó ldől. Ezen családi pótlékokra nincs igényük azok- naik, kik vagyonialanságukat igazolni nem tudják, nem csehszlovák állampolgárok, avagy, ha a fele­ség, illetőleg kiskorú gyermekek, kik után a pótlék kéretik, alkalmazásban vannak, vagy hasz­not hajtó foglalkozást űznek. Az ezen pótlékot kérők teíhá’ az erre vonatkozó okmányokat a kér­vényükhöz csatolná tartoznak. A külföldiön lakó nyugdíjasok az okmányokat az ottani csehszlovák követséggel is láttamoztatni « a kassai igazgatósághoz beküldeni tartoznak. 2. Ugyanezen határozmánvok mérvadók azon nyugdíjas okra is, akik unifi- kálva nem lettek, avagy azt nem kérték, az úgynevezett Kend-menekiittekre és azok hát- ramamadottaina, továbbá mindazon alkalma­zottakra, kik 1926 dec. 31. előtt a külföldön helyezkedtek cl, beleértve az úgynevezett régi nyugdíjasokat is. Mindazon nyugdíjasok, részére, kik 1926 dec. •31-i.ke után helyezkedtek el állandóan külföldön, avagy csak átmenetileg tartózkodnak ott, a fenti rendezést a minisztérium csak külön kérvényre • és kivételesen enged'Aezi. Radványi K. ny. felügyelő. rhsrvés-kothák ezüst csomagolásban V4 liter forró vizben feloldva egy HK| lányér tiszta, erős, zamatos marhahuslevest adnak Megmiehmm mhamojet s BmgyMk&Bságoi hB^eíeii el egy nagy német ró

Next

/
Thumbnails
Contents