Prágai Magyar Hirlap, 1927. október (6. évfolyam, 224-248 / 1558-1582. szám)

1927-10-06 / 228. (1562.) szám

1927 október 6, csütörtök.

'T»IOT57a-7V\AC,VA,R •HTRT1ST>

3

SeIIPö Béni*

Örömmel vesszük fel a rési együttműködést

A keresztén^szoclaSista párt országos elnökének fontos bejelentései Ofáfrafüreden a két testvérpárt együttműködéséről — „Tiltakozom az ellen, hogy az egyházat az elnemzetlenités eszközeként használják fel“

Óidbr'.afiured, ok'óber 5.

Szüllő Géza clr. nemzetgyűlési képviselő, az országos keresz'ónysz,ocia’Í9Ía párt elnöke az ótátrafüredi országos pártvezetőségi ülésen hatalmas megnyitó beszédében a tegnap közölt bevezető részek után a következőket mondotta:

Egyház és Iskola az einemzetlenités szolgálatában

Sehol annyi visszaélést nem követnek el a demokrácia hangoztatásával, mind ebben az államban, ahol a demokráciát arra szerelnék fölhasználni, hogy belőlünk újra tudatlan tömeget teremtsenek, mert nagyon jól tudják, hogy mindaddig, amíg a magasabb értelmiség és anyagi függetlenség ál-ial vértezettek vagyunk, addig bennünket elnémítani és türelmes szolgává tenni nem lehet. Mi, keresztényszocia'isták tudjuk azt, hogy legerősebb támaszunk a jog.

A jogról soha le nem lépünk, de a jogról való lépési sem vagyunk h-ajiindób eltűrni.

/el emelj ük .fillakozó szavunkat az isko'ai ehrem- zetlenitő törekvések ellen. Követeljük legalább az úgynevezett kis iskolatörvény megváltoztatását. Fölemeljük tiltakozó szavunkat az ellen, hogy természetes jogunkat, az anyanyelvhez való jogot gyengítsék.

A római katolikus egyház felfogása szerint az egyház nem arra való, hogy benne akár nemzeti, akár elmemzetlenitő törekvések legyenek úrrá. Ma az egyházi nagy javadalmak tulajdonképpen zár alatt, vannak. Az egyházi javadalma- sok csak álékor kapnak belőle jövedelmet, ha ez a kormánynak tetszik és ez önkénytelenül függő v:szenyt teremt a nagy javadalmak és a kormány között. Ez magát az egyház .szabadságát érinti.

Az egyház nem ismerhet mellőzhető kisebbségeket

Fel kell emelni szavunkat az ellen, hogy Szloven&zkóban a ‘tottioiikus egyház szu- verénitésdit séntWen (te, egyház kebefében nemzéfiüxélgi politikáit űznek és sokhelyütt a kisebbségi szerződésre hivatkozva ,a 20 százalékhoz kötik a nemzetiségi kisebbség hitéleti nyelvének megállapítását.. Világosan leszögezem, hogy

ti 20 százáiék^ps kutasnak egyházi leégések bén semmi keresni valója sincs.

A római katolikus egyház szuverén, azt a kisebbségi szerződés nem köti, a aki ezt a törvényt az egyházra kötelezővé akarja tenni, az az egyházzal kössön nemzetközi szerződést, de amíg ez meg nem történik, addig a kisebbségi szerződés az egyházban nem kötelező, aki ezt állítja, az az államot az egyház fölé emeli. Ilyet pedig a’ katolikus egyház el nem tűr. A baj ezután az, hogy sokhelyütt, ahol az egyházmegyéik azt találják, hogy a magyarság nem üti meg a kormány számadatai szerint a 20 százalékot, hanem csak a 19 százalékot, o‘t máris megszüntetik a lehetőségét annak, hogy a templomokban a kisebbség anyanyelvén hallgassa az evangéliumot, az anyaszent egy ház intelmeit és saját nyelvén énekelhessen és imádkozhassék az Urához.

Mint ahogy felemeltem tiltakozó szavamat az ellen, hogy a püspökök „szlovák püspököknek"

nevezték magukat, mert az egyház csak római kato’ikus püspököket és nem szlovák püspökökéi ismer, úgy

tiltakozom ne ellen. hcMj-y m egyházat ap eünemretlenitő áUjKmpolitika eszközeként használók fel.

A magyar papképzés szomorú hefyzete

A püspökök között többen vannak, akik emlékezhetnek S mór hercegprímás szavára, aki a papszenteléseken mindig hangoz'atta: „ne felejtsétek, hogy én kathekizá’ásra és nem gramma'i- zálásra szentellek fel benneteket". Az egyház nem tesz különbséget nyelv és nyelv között, mert a Szemlélek által sugallt nyelv nem arra való, hogy azzal egy lelket a másik létektől elválasz- szon, de arra, hogy a nyelv által meg tudjuk egymást érteni. Ahogy fájt az, hogy sok százados tradicdöju mag----' hitszónoklatot megszüntettek,

sok „magyar misét" beszüntettek, úgy fáj az, hogy

a szemináriumban az anyanyelvűn ttdó egyházi ének még a szemináriumi kdpcüt- nában is tilos,

mint például Nagyszombatban, ahol a szemináriumi kápolnában és templomban csak szlovákul vágj' latinul énekelhet az ifjúság, pedig ezeknek nagy része magyar fiú. Fáj az is, hogy a papfel- vótelnéi és a szeminárium fenntartásánál szemmel láthatóan az a törekvés, hogy csökkentessék a magyar elem.

Mint jó katolikus akarok erre a nyilt színen is mulatni, mert tudom azt, hogy

ha a magyar leikipéga’orkodáp lehetősége csökkenni fog, ennek ac tMedmémye nem a# lesz, hogy a magyarok csehszlovákká leesnek, vagy elfeYjienek magyarul. de az. hagy el f tgjá-k hagyni az ágy házat, aha! nem d’! haitik meg ac Ur szavát

A igazi afo

Ugyancsak látjuk azt, mint már előbb érintettem, hogy az agrárrei'orm örve alatt a régi bir tokosokat megbüntetni, a szín magyar területek közé éket verni és a föld csábos Ígérete által a népben a nemzeti öntudatot meggyengiteni akarják. Szerencse, hogy a nép szeme már felnyílik és látja, hogy a földbir'okreform álital felszabadult földek nem a népnek osztattak ki, hanem idegeneknek, bevándoroltaknak adatnak át. Nem akarom untatni az igen tisztelt Pártvezieiőséget a statisztikai adatokkal, de

leszögezem azt, hagy a magyar altig egeikéi százaléknyi földel, a Szlovák pedüg aíig tizennyolc százaléknyi földet kárpáti az agráirefarm álh'i kiosztott terülc\?k- ből. Ez a köztársaság a föld efoélete áf- iait, nem agrárpodüXJcidl!, de nemzetiségi lilikét üz. A demokráciának msgtiigadá- sávati, nem a nép között osztja ki á föl- éteket, d!t a mapoidékbirtak teremtése ál- iái uj földbirtokos urtoszlály* teremt, egy uj „stoehfát“, amellyel póloüni akarja azt a szerepel, amelyet a petit farchá- flis érzelmű nép kör éhen afe azelőtti föld- birtolkos urvasati’y teliül bei

A demokrácia egy sajátságos tünete az, hogy itt, Csehszlovákiában a demokrácia nem arra szolgál, amire mindenütt másutt, hogy általa minden osztálybeli különbség megszűnik és a szüle'ésre való tekintet nélkül a tehetség szabadon érvényesülhet, a demokrácia ebben az országban nem erre szolgál, de arra, hogy hangosításával osz- táiygyülöletet teremtsenek. Az agrárpárt folyton az urak elnyomó törekvéséről beszél, folyton az osz'álygyülölelet szítja, de ennek az osztálygyü- lölet kinövéseinek első áldozatai azok az uj urak lesznek, akik a jogtalan módon elvett birtokhoz jogtalanul hozzájutva, nélkülözik azt a legitimációt, amelyet a törvényt tisztelő nép szemében a régi jogfolytonosság megteremtett. Az osztály- gyűlöletnek a felkeltése káros, mert

a társadalmi osztályok enfjHését

az elnyomott nemzetiségek sah* rém fogják úgy megérezni, mint megérzi ezt az uj hatalom, amely a gyüSötettől elvakitva, önmaga ellen növeli nagyba az ellenségeit.

Nem akarok kitérni hosszasan az ipari és kereskedelmi téren megindított harcra sem, amely a cseh nagyipar érdekében a szlovenszkói gazdasági élet megsemmisítését eredményezi. A csehszlovák áL’amvasuit tarifáiig rendszere, az ipari protekcionizmus, az adókulcs rettenetes igazságtalanságai itt megölik az ipart s ha egyszer a nagybirtokok felosztása által a birtokta- lan béresek családjai s a megállított gyárak munkássága feltámad, akkor ennek következményeit szintén az a hata'om érzi meg elsősorban, amely maga ellen nevelte fel ezeket az ellenségeket is.

a mmwwBF nemzeti zárttal

Uj parlamenti ülésszak előtt állunk és előttünk a községi választás. A parlamenti ülésszakra is, a községi választásra is megújult erővel indul a pártunk. Megújult erővel, mert azok, akik egy ideig nem voltak velünk, a szeretettel feléjük nyújtott jobbunkat elfogadták és visszatértek hozzánk, megújult erővel, mert

megvalósult az a régi tervem, hogy a pártban a szlovák osztály minél erősebb önállóságúvá és erősebb átfogó erejűvé legyen.

Ezt szolgálja az, hogy a szlovák osztály tágkö- rü autonómiával és önálló főtitkársággal megalakult mind keleten, mind nyugaton, hogy életrekelt a „Vod‘a L‘udu, amelynek szerkesztéséért hálás köszönetemet fejezem ki itt Petrásek Ágoston, kiváló publicistái és hirlap- irói kvalitású tagtársunknak. Megerősödött a keleti osztály, melynek éltető lelke a pártnak országos alelnöke, Dobránszky János, akinek maradandó érdemeit külön meg kell itt említenem. És megújult erővel indult a harcba pártunk azért is, mert természetes politikai fegyvertársunk, a magyar nemzeti párt világos és félre nem érthető módon bejelentette azt, hogy szakit a reálpolitikával. Maga Szent- Ivány József ünnepélyesen bejelentette „az aktivizmus halálát" és bejelentette azt, hogy a nemzeti párt az ellenzék táborába megy át. .örömmel jelentem ezt be, mert két esztendő nehézsége távolodott el az útból. Vége szakadt ezzel annak az időnek, amely természetes ellentétet jelentett, de ezzel gyengítette a szlovenszkói őslakos politikai erőket.

Amikor az egyik párt az ellenzékben állt, a másik párt pedig a kormánypártiság vizein evezett, akkor együtt haladni logikusan lehetetlen volt. Ez most megszűnt és megvalósíthatjuk újra azt a stratégiai régi igazságot, amellyel valamikor győzelemre segítették a

német hadsereget, követhetjük a német vezérkar tanítását: „Getrennt maschieren, ve- reint schlagen.

Azonban régi igazság: clara pacta honi amid. Világosan és kétértelműség nélkül kell minden szerződést megkötni, mert akkor nincs félreértés és állandó a barátság. Így tehát világosan te kell már most szögeznünk azt, hogy hogyan tudjuk elképzelni azt,, hogy a jövőre a fegyverbarátságunk fel ne bomoljék, ami, sajnos, ezelőtt megtörtént.

A pártszervezet

nagy politikai jelentősébe

A csehszlovák államban a politikai pártok nagyobb szerepet játszanak, mint másutt, mert Csehszlovákiában nemcsak a pártok, de a politikai pártklub is a parlamentben közigazgatási tényezői minőséggel bir. Tehát Szent-Ivány tisztelt barátom lévai beszédének az a megállapítása, hogy szerinte nem fontos a párt, mert: „nincs keresztény, nincs liberális, nincs monarchista, nincs köztársasági párti magyar és nincsenek autonómisták és nincsenek osztálybeli különbségek az elnvo matásban",

hát ez csak társadalmilag áll, de politikailag nem áll. Politikailag nálunk csak párt által lehet a parlamentben megnyilvánulni. Ezért hozta létre Hlinka a néppártot, Svehla az agrárpártot, Kramár a nemzeti demokrata pártot, stb. Csak egy elismert párthoz való tartozandóság által lehet a parlamentben politikát csinálni, a pártban pedig csak párt- határozatok alapján lehetséges a pozitív politika.

Nem lehet a „szabadkéz“ politikát csinálni addig, amíg parlamenti rendszer van. Mert, a „szabadkéz“ azt jelenti, hogy mindenki azt, csinálhatja, amit akar, vagy ami neki tetszik. Ez a politikai életben kivihetetlen és lehetetlen, mert a gyakorlat azt mutatja, hogy a politika a parlamenti államban hasonló a sa-kky oz, ahol, bizonyos szabályokat meg kell tartani. Ha a torony úgy kezd mozogni, mint ahogy csak a futónak szabad és a király úgy ugrálna, mint ahogy csak a ló ugorhat, akkor ez nem volna sakkjáték és igy van ez a parlamenti rendszerben is. A pártok és a közös klubbok kötve vannak azokhoz a szabályokhoz, amelyeket közös tanácskozás után elfogadtak, ez azután nem a „szabad kezet" jelenti, hanem a „lekötött kezet" jelenti, s ez kizárja az extraturokat, ez kizárja az egymás ellen való vetélykedést.

Ha a „kötött kéz" kötelmeit nem ismerjük el, akkor lényegében támadjuk meg azt, amit fentartani kötelességünk. Soha ne feledjük:

a párt nem öncél, de pótolhatatlan és he- lyettesithetetlen eszköz.

Ahogy a cél nem a szántás, de az aratás. De azután éppen úgy szántás nélkül nincs ara tás.

Mi igaz barátsággal és örömmel vesszük fel az együttműködést ott, ahol ez megszakadt 1925-ben, dolgozzunk együtt, állapodjunk meg együtt, de amit elhatároztunk, azt tartsuk meg teljes következetességgel.

Ssiowenszlcő őslakossága és a Rothermere-akcKő

Nekünk, a szlovenszkói őslakosoknak most mindannyiunknak különösen össze kell tartanunk, mert nem tudom beszédemet befejezni, hogy rá ne mutassak arra a nagy hullámverésre, amelyet előidézett Rothermere lordnak híres cikke.

Rothermere lord Csehszlovákia régi nagy barátja. Csehszlovákia érdekében rávilágított az állam stabilitását veszélyeztető sok ferdeségre és azért én vettem magamnak a bátorságot és a parlament színe előtt Nyíltan fejeztem ki ő lordságának köszönetünket. Számos támadás, számos invektiva lett ezért jutalmam, pedig ez a cselekedetem nem egyéb, mint nyilt és lojális kifejezése annak, hogy mi úgy érezzük, hogy ebben az államban a mostoha gyermekek és a büntetésre alkalmas asszimilálandó kisebbség vagyunk s aki értünk síkra száll, annak hálásak vagyunk; s hálásak vagyunk annak, aki a konszolidációt előmozdítja.

Nyíltan ismerem el, hogy a csehszlovák állam alkotói bátorsága tiszteletreméltó volt és ezeknek a tiszteletreméltó példáknak a követése mindnyájunkra nézve állampolgári kötelesség!

Mi éppúgy mint a csehek, a törvény alapján állunk és én a kisebbségi konferenciákon,

amelyeknek szerencsés vagyok egyik vezetője lehetni, valamint azon nemzetközi testületek kebelében, amelyek a tartós béke megteremtésén munkálkodnak, a törvény szigorú

betűihez ragaszkodva hirdetem igazságunkat. Hirdetem azt, hogy csak a krisztusi szeretet, alapján lehet a világot a válságból kiemelni és csak akkor lehet tartós békét teremteni, ha a kicsinyek jogát éppen oly nagynak ismerjük, mint a nagyokét.

„Ne csüggedjen senki"

Kérem az igen tisztelt Pártvezetőséget, hogy az uj ülésszak előtt bátorításával támogassa törekvéseimet, kérem arra, ne csüggedjen senki és. türelemmel és szorgalommal működjék elveink megvalósításán.

Amikor idejöttem, erdők között vitt az utam. Az erdőkben láttam különböző fákat, fenyőt, bükköt, ihart, nyárfát és tölgyet. Egy kiváló dendrológus ismerősömtől tanultam ott meg, hogy a tölgyfa, amikor mint csemetéi elültetik, nyolc évig változatlanul marad, egy arasznyit se nő. Az egész nyolc év alatt csak a gyökereit ereszti be mélyen a földbe, keresi az erősséget, az összeköttetést az anyafölddel, hogy ezzel megnyerje a támaszt az elkövetkezendő viharokkal szemben. Amikor már teljesen erősek a gyökerek, akkor emeli fel koronáját az égnek és lesz századokon keresztül viharral és vésszel dacolni, de árnyat is nyújtani tudó királynője a rengetegnek.

A mi pártunk parlamenti élete most nyolc esztendős!

A nárt veszteségei

Mielőtt beszédemet befejezném és rátérnék a szokásos bejelentésekre, két nagy és je-