Prágai Magyar Hirlap, 1927. október (6. évfolyam, 224-248 / 1558-1582. szám)
1927-10-05 / 227. (1561.) szám
1937 oEtomer o, szerda. nőé, ]': Aki. Per--i é-.- Yágveesc községeinek kiküldöttei. Biskoroványi Ernő meleg bevezetője után Hlavatj* Mariska üdvözölte Szüllő Gézát és gyönyörű virágcsokrokkal ajándékozta meg. Szívből jövő üdvözlő szavaira a pártelnök meghatva mondott köszönetét, majd óriási tapsvihar és éljenzés közepette mondta el lelkes beszédét. A szűnni nem akaró zajos ováció után Pigler István dr., a párt járási elnöke köszönte meg az országos elnöknek látogatását. A gyűlés után közös ebéd volt a Belovics-fé’e vendéglőben, ahol a peredie-k 30 tagú küldöttsége kereste fel az országos elnököt. Vá'gsellyéről Gálán tára ment át Szüllő Géza, útközben Vágkirálvfán és Kajaion küldöttségek fogadták és a fehémrhás lányok virágcsokrok halmazával borították el az autót. A népgyülíés színhelyére Gálán tán ugyancsak ezrekre menő tömeg gyülekezett össze. A szomszédos Kajak Tósuyárasd. Hidas-kürt, Vizitelek Diószeg, Feketenyék, Nagymácséd. Vá-ga, Taksony, KosuMj és Tallós községekből nagy számban vonultak fel a párlhivek. A kocsik megszámlálhatatlan sora igyekezett a népgyüMa színhelyére. A gálán faiak nevében a -hatéves GálPy Valika üdvözölte Szüllő Gézát. Majd a ludaskürti és a galánbú bé'yi- csöport üdvözlése következeik amelyet Ben kő Rózsika és Letocha .József plébános tolmácsolt. A gyűlést Várady Béla körzeti elnök, plébános nyitotta meg, majd Szüllő Géza szólóit a megjelentekhez és szavaival zugó tapsorkánt támasztott a megjelentek soraiban. Ugyancsak teljes elismerés követte Gro- gorovits Lipót nemzetgyűlési képviselő beszédét, akit a pártelnökkel együtt melegen ünnepelt a tömeg. Az országos elnök még ugyanaznap Deákira is ellátogatott, ahol újból megismétlődött az a lelkes fogadtatás, amelyben mindenütt része van. Fedor képviselő Gáisssácsen és Céksss Kassa, október 4. Vasárnap Gálszécc; és vidéke I: irha-katlanul lelkes népgyiilés köreiében tett hitvallást az országos ko iresztónyszociaiista párt programja mellett. Déli Mtizenkettare sűrű töuraegeik 'lepi k el Gáiszécs főterét. A Kassa felől autón érkező Fodor Miklós neinaetgyülési képviselőt ’ kitörő lelkesedéssel fogadták. Kovák István , dr. helyi elnök megnyitó beszéd*© után Ke- dor Miklós nemzetgyűlési képviselő éliénketn epse telte Szloveusaskó nyomorúságos helyse- ; tét s amidőn rámutatott arra, hogyha a foly- ' tón felhozott panaszokat és sérelmeket a ' kor mányhatalom a fennél Ló törvények érteimében orvosolná, nem lenne szükség Szíloveniszkón arra, hogy a hatóságok Ro- i tbeamierteMellenas tüntetéseket rendezzenek, - kirendelve azokra még az. iskolásgyermefoo ■ két is, amint az legutóbb Tőketerabesen és Rimaszombatban történt. Ratkermene lor d ne v ének említésekor Szabol András rolniokár vezér, aki most Gájszóes -és vidékén a Kajmán-déle iparos- pártnak megfizetett agitátora, izgágáskodni . kezdett $ fókezhetetlen közbeszó'lásadval a J gyűlést megzavarni igyekezett, a tömeg ha- l( ragja Szabol ellen fordult és csak a esendőr- ség tapintatos közbelépésének köszönhette, hogy a lelkes hallgatóság ott a hely szánén meg nem lincselte. A csendőrség védő- , gyűrűjében fceliliett a népgyülésröl távozná®. , Ez az incidens még lelkesebbé tette a tömeget. Fedor Miklós másfélórás beszédé- a vél valósággal fanatizálta a tömeget. * Utána Tost László központi titkár * buzdította az egybegyűlteket az autonóm iá- ' hoz hü országos keresztén yszocialista párt j tárri ogatására. , Végül Kovák István dr. helyi elnök < mondott köszönetét Fedor Miklós képvise- ,] lőnek. <i A gyűlés után a vidéki községek kül- f döttsé-gei bejeleaxte'tték Fedor Miklósnak, hogy községeikben készek megalakítani a ker.-szoc. párt helyi szervezetét. Azután a ^ G amfora n-us vendéglőben társasebéd volt, amelyen az első pohár-köszöntőt Ti .a b e r György horjovoei kisgazda, a volt Hlinka- párti 'szervezőt elnöke és agitátora mondotta szlovák nyelven, bejelentve azt, hogy i a hallottak hatása -alatt testes tüldielikestül a ke resztén y szccialisjta párt szolgálatába áll. u-orf-e községben Frimmer János róm. kát. plébános, helyi elnök szlovák nyelven nyitotta meg a népgyülést. Fedői Miklós a délelőtti lelkes hangulat, hatása alatt másfélórás, ötletekben ragyogó, szlovák és magyarnyelvű beszédben ismertette a helyzetet, mélyet a hallgatóság folytonos lelkesedő tetszésnyil-vániitásokka! szakított | még. Itt is számos küldöttség lelkes osatla- ! hozását jelentette be az országos keresztény szoci aiista párt zászlójához. A kér. szoc. párt aépgyűlése Kírályhelmecen Iviivályhelímeoeai ugyancsak fényesen sikerült (uépgyülést tartott az országos keresz- í én ys zookilisí a párt. A népgyülést Mok.ry László, helyi szervezeti elnök nyitotta meg. .majd utána FI eis eh ma un Gyula dr. főtitkár mondott. szépen fölépített beszédét. Rámutatott arra, hogy a megyei vyborban a magyarság érdekeiért mily óriási munkát fejtett ki a párt s örömmel jelenti, hogy közbenjárására •a királyheimeci és perbenyikj megyei ut te].je*s kijavításához e napokban hozzákezdenék. Rámutatott a földibirtokrefonm igazságtalan végrehajtására, melynek egyedüli célja a telepítés, nem pedig az, hogy a magyarság földhöz jusson. Fleisóhmann dir. beszédét a hallgatók lelkesedéssel fogadták. Ezután Dér f i n y á k Gusztáv titkár és B e 111 a Sándor községi bíró mondott buzdító beszédet, mire a gyűlés lelkes hangulatban véget ért. Párkányban hat párt jelölt "Puxkí&itóuik jelenti Párkányból: A választási láz uralja ma Párkány egész közéletét. A törvény álltai e-lőirt határidőre hat párt adta be jelölőlistáját és pedig: 1. a csehszlovák szociáldemokrata párt: listavezető Sictaajin József vasúti alkalmazott; 2. Ictwniimiiniistapért: Balázs Vince földműm- feá's; 3. köztársasági magyar főJdonövespárt: Po- ssár József kisgazda; 4. községi gazdaságii párt: Úriján Ferenc ipar társulati elnök; 5. csehszlovák egyesült pártok: Fil-ipek Ferenc; 6. a kereszi'ény- szoaialista és nemzeti párt egyesített listája, melynek ©lén Medlen István, espe-resplébán os, Tóth Márton pékmester és Németh József kereskedő neve szerepel. A harminc képviselőtestületi man- dátuméci szxáztii-zennégy jelölt küzd.. Páriáit Istrati, a románból lett világhírű francia iró kipellengérezi Nagyromániát A népe hajdani szenvedéseit ecsetelő iró tragédiája — „Nem lehet addig a művészetre gondolom, amíg a román tisztek áldozatait meg nem bosszultam“ Párig, október 4. (A P. M. H. munkatársától.) „Uj Gorkij születeti, — nyilatkoztatta ki Romáin Roilan néhány évvel ezelőtt, — mint egy izzó szél száguldott be Párisba valahonnan a Balkán felől!" Párnáit Istrati, egy görög nevű, romín származású obskúrus ember az uj Gorkij, akit Rolland úgy vezetett be a francia irodalomba, mint néhány évvel azelőtt a Rombay-bót elindult Rudjard -Kiplinget a felfigyelő Wilde: „Uj csillag érkezik Kelet felől!** ’A görög csempész fia „La fia-nme nous a tant brulé, le grand vént nous a tant gélé" — mondja egy régi breton kolostori ének s Panait Istrati az az ember, akinek valóban már minden láng égette a lelkét * a világ minden szele fagyasztotta már csontjait. Egy görög csempész, (akit fia sohasem ismert), a egy erőtől duzzadó, napién p» ra&ztasszony véletlen egyesüMséből szár- mázott s már tizenkétéaes karában valami eUenál,ha\r‘fdlan vándarkedv taszítja ki a világ s az élet oPszigutjájra. A látni akaró szemek s az érezni akaró szív csillapíthatatlan vágya hajszo'ja az élet mélységein iés magasságain keresztül, kalandról-kalandra. Ezer alakban egyazon szomjas télek Megosztja kenyerét rablókkal és koldusokkal, lakik a Boszporus titokzatos váraiban, földművesekhez szegődik el a tavaszi szántáskor, több mint gyanús uzsorások és orgazdák házában vállal alkalmazást. A benne szüntelenül ágáló -démon pillana'nyi nyugalmat sem engedélyez neki, keresztülhajtja a Balkánon, Kisázsián, pincér, cukrász, lakatos, üstfo-ltozó, mechauikus, i'öld- és kikötőmunkás, vizhordó és gyümölcsárus, újságíró és straudfényképész, de főképpen csar vargó alakjában barangolja be az országutakat. -Kisázsiáról Szíriába, Libanonba, Egyiptomba, onnan Görögországba, Olaszországba, majd Déifran- ciaorszá-gba veti hányatott sorsa. Ezer és ezer kép, ember, sors, tragédia ivódik fel világraéhes .szemein keresztül tárulkozó leikébe, elraktározna őket anélkül, hogy tudná, mit is keresnek ezek az ő életében ... A prowencei kUmc&mühélyben Délfranciaországbau, a gazdag, de döiyfös parasztok Provenceáhan azonban, úgy látszik. a hullámok mégis összvcMpfák a viharokon már számtalgriszor (ítfíoelt, nyugtaim élethajás fölött. Végül is egy kovácsmester, aki nem tudni,, a zae- fiit sejti meg benne, vagy csak a sorsüliözött, letört embert sajnálja-e meg benne, magához ve- <szi, ellátja étellel, ruhával, hajlékot nyújt neki ,és beavatja a francia, nyelv titkaiba. így él Párnáit Istrati a provencei kovácsmühe.yben, franciául tanul, mikor egyszerre csak feiötlüc benne és életet kíván mindaz a benyomás, amely vándorlásai alatt beíevésődött szomjas leitcébe. Ügyetlenül veszi kezébe a tollat, ezt a- különös szerszámot, mely életet tud varázsolni a lélekben szunnyadó bolt, anyagba. Egyre több írás halmozódik fel a gyalu'latlan asztalon, egyre kerekebb, határozottabb vonalakban! Az öngyilkos Inuc&utemle Romáin Hollandkor farul De alig támad fel benne elveszettnek hitt •életkedve, mikor megint minden összeomlik bene. Egy napom álv&ypfi1 nyakkal bukkantuk fpá, a még meleg tes; vMetfctl egy Ijevét h,p ver. Az öngyilkost megmentik az életnek, a csöppnyi életszikra újra teljes ragyogásában világot fel benne. A levelet, melyet az életmentők megdöbbentően különös búcsúlevélnek találnak, eljuttatják Romain Rollandihoz, a jelen legnagyobb francia Írójához. Rolland mélységes megrendüli őssel olvassa el az öngyilkos búcsúlevelét, melyben égy héHSl babmnokülő ember « süket és vak világ elleni vdátbeszéltébe — két humoréé elbeszélést sző. Akkor kiáltott fel Rol'andban a zsenit megérző ösztön, amikor Iáttau, hogy egy ember az utolsó órájában elbeszéléseket k1, amelyek duzzadnak a humortól. A lángén felszabadul Panait Istratit Romáin Rollandók megmentik az emberiség s az irodalom számára. A szabaddá tett, mérhetetlen forrásból mmt teljes erejével buzog fel az irás, egymásután születnek meg a tpgrigyo- góbb elbeszélések ée regények, amelyeket csak a legmagtísfsbb mértékkel éehet mérni. Eleven jellemzés, érzékeltető plasztika, éles meglátás, a lényeg megmarkolása karakterizálja ezeket a könyveket. „Zograffi Adrián elbeszélései"', „Kyra Kyralina", „Angiéi apó", „A sna-govi dom- nica", „Groza" — ezek azok a regények, amelyek majdnem kivétel nélkül a szabadságért küzdő régi Arraéniában, a hóditó és kegyetlen törökök ellen küzdő hajdúk földjén játszódnak le. A regények minden sorát mélységes emberi érzés, a- szabadságeszmék és az emberi méUóság tisztelete hajtja át. „Nem szabad imi, amíg Ratmániában..." És most történik a nagy letörés, Panait Istra- tinak, az immár világhírre emelkedett francia hónak egy újabb krízise, amelyből nem lát kivehető utat. Tízévi távoliét után visszatér hazájába, a „felszabadított" Nagyromáuiába a hajdúk fia. Néhány hónapi romániai tartózkodás után azonban már újra Franciaországban látjuk, ahol a következőképpen számol be döbbenetes otthoni •tapasztalatairól: „Mindaz, amit a Dnyeszter és a Tisza között (láttam, meggyőzött arról, bőgj- szélmalmok ellen hadakoztam. Mig minden erőmből azon voltam, hogy a görög és török okkupáció alatt ei. szenvedett gonoszságoloat a világ tudtára adjam, a román kormány valóságos középkori beshali- tással dúlt Nagyrománia lakossága közöd, amelyet idegen hatalom máj nem tartott m>g«za!lás alatt fin a szácévelőtti vérengzéseket és erő- ssalaoskodásokat irtom meg, — de mik etek az viszonyok, csecsemők és agyők legyilkoldsdhoz képest? pedig a román hadsereg tisztjei voltak azok, akiket a bukaresti szenátus nemzeti bősöknek (nyilvánított ki « akik Basszarábiában gyilkoltak. íMegtépett szívvel tértem vissza Franciaországba és meg esküszöm, hogy soha többet nem gondolok a művészetire, amíg nem bosszultam meg azokat az áldozatokat, akik sírjukból Rikoltják felém és valaraennyiük fe/Lé: „Mielőtt a művészetre gondolnátok, — legyetek egy kis részvéttel irántunk!" Panait Istratit, akit Franciaország menteti tmeg az irodalom számára, Románia olveszej- tefte az emberiség kárára. Járványos megbetegedés után |f a lábbadozók általános gyengeséget és fáradságot jói éreznek. Ilyenkor az izmok elernyed- pl tek, az idegek túlfeszültek. Masszíroz- zuk magunkat, orvosi előírás szerint, |p jljjj ns e n t Re- e i sésborssesssel g Ez a masszázs fokozza a vérkeringést, Lj erősiti az izmokat és emeli a munka- |V| képességet. Permetezzünk „fiLPÁ“-t lakásainkban és üzlethelyiségeinkben. Ezáltal elér- pl jük a levegő tökéletes fertőtlenitéséí, í||j Kérjünk csak eredeti csomagolású |&j „ALPA“*t sértetlen ólomzárral. Mac DonaEd védelmezi a genfi jegyzőkönyvet London, október 4. A Daily Héráid hasábjain Ramsay Mac Danáid védelmébe veszt a genfi jegyzőkönyvet, amely az o nevéhez fűződik, de beismeri, hogy a béke- szerződések re víziójának szükségessége kérdésében nem lehet nézeteltérés. A győztesek, úgymond, a békeszerződéseket nem az igazságosság, hanem a bosszúvágy szellemében állapították meg, A revízió mértéke az államok magatartásától függ. Ha. ezek folytatják a bosszúvágy politikáját, akkor a revíziónak annál gyökeresebbnek kell lennie. A népszövetségnek kötelessége gondos figyelemmel kísérni a kisebbségek sorsát, mert ettől nagyon sok függ. Pozsonyi választási horoszkóp A városházán most a választási kombinációk jegyében folyik a munka. Egy beavatott városházi ember szerint egyes pártoknál nagy meglepetésekre van kilátás. így a kommunisták maguk is el vannak készülve rá, hogy veszítenek mandátumukból, mert a katonaszavazatok elesnek, ami Pozsonyban vagy háromezerkétszáz voksol jelentett a kommunisták javára. Az eddigi öt képviselő helyett csak négy, de lehet, hogy csak három kommunista mandátum lesz. A Hliuka-páxt kormánypárti volta miatt veszített népszerűségéből s ezért eddigi öt mandátuma helyett csak négyre számíthat. A két párt rovására bizonyára a keresztényszocialista pért fog megerősödni. A kereszrtényszocialista pártnak eddig 14 mandátuma volt. A zsidó párt |zintén veszíteni fog, mert sokat ártott neki a széthúzás és különösen az, hogy a politikamentes gazdasági párt listája is vonzó hatással van szavazóira. Két mandátumnál többet ez a párt sem igen kap. Már most a választási horoszkópot így állíthatjuk össze: 1. Csl. nemzeti szocialista párt 2 2. Nemzeti demokratapárt 2 3. Kommunistapárt 4 4. Német szoc. dem. 2 5. Csl. nemzeti munkapárt — 6. Német választási szővetség 2 7. Csl. szoc. dem. párt 4 8. Szlovák néppárt 4 9. Politikamentes gazdasági pár! 2 10. Keresztényszocialista párt 16 11. Pozsonyi iparospárt és Bund der Landwirte - 2 12. Köztársasági agrárpárt 4 13. Ortodox zsidópárt — 14. Zsidó egységes párt 3 15. Magánalkalniazotíak 1 ™48 Ezek szerint, a csehszlovák pártok (beleértve a Hlinka-pártot is) tizenhat mandátumot remélhetnek- amivel szemben az őslakosok pártja 23-at, a kommunisták, zsidók 7-et nyerhetnek eL % 4
