Prágai Magyar Hirlap, 1927. október (6. évfolyam, 224-248 / 1558-1582. szám)

1927-10-05 / 227. (1561.) szám

1927 október 5, szerda. * Tdrköli szenátor megakadályozta a rimaszombati diákságnak a Rotkérmere* ellenes tüntetésre való kirendelését A p93íts2á!ó FaSuba igazgatót a szenátornak kellett figyelmeztetni a középiskolai fegyelmi szabályzat rendelkezéseire — A Rothermere-ellenes tüntetések alkonya Rimaszombat, október 4. Vasárnap tar­tották meg Rimaszombatban, a köztársaság­nak statisztikailag is kimutatott legmagya- rabb városában a Rothermere-ellenes tüntető népgyülést. A rendezők a szokásos recept szerint az összes hivatalos apparátusokat és minden követ megmozgattak, hogy a sziuma- gyar Rimaszombatban minél nagyobb számú tüntetőt vonultassanak fel. Különvonaton és teherautókon a kora délelőtt hordták össze a messze szlovák községekből, főleg Tiszolc és Klenóc vidékéről a tüntetőket. Délelőtt liz órakor zeneszó melleit álla­mi zászlók alatt mintegy ezer ember vonult fel a főtérre Rothermere-ellenes tábláikkal. Különösen nagy számban voltak képvi­selve a szlovák községek tűzoltói, továb­bá asszonyok és feltűnően sok kiskora gyermek. Rimaszombat őslakos polgársága telje­sen távoltartotta magát a tüntetéstől. Több állami hivatal és intézmény tisztviselőit hi­vatalból felvonultattak, egyedül a törvény széle vezetősége nem adott ki ilyen utasitást. A szónokok a már ismert tartalmú beszédeket mondották. A szlovák nép nevében a halinába és becskor ha öltözött Moncol klenóci tanító beszélt. Rendzavarás nem történt, csupán egy magyarul közbekiáltó falusit vezettek elő, amiért a szónok beszédébe beleszólt: — Rimaszombatban beszéljen magyarul! — Kihallgatása után azonban szabadlábra engedték. s A gimnázium! igazgató politikai tüntetésre bsüfegstia a magyar ifjúságot A tüntetéssel kapcsolatban Rimaszom­batban nagy megütközést keltett, hogy Falu­ba János reálgimnáziumi igazgató az egyes osztályokban hirdetményt köröztetett, amely­ben elrendelte, hogy a tanuló ifjúság résztve- gyen a tüntetésen. A hirdetmény szövege nagyjában ezt tartalmazta: Újabb időben hazánk ellen egyes körök­ből hazug támadások keltek szárnyra. Töb­bek közt azt állították, hogy Ti nem tanulhat­tok anyanyelveteken. Rimaszombat és kör­nyékének lakossága összegyűl, hogy méltó felháborodásának adjon kifejezést. A tünte­tésen gimnáziumunk ifjúsága is résztvosz, hogy mély hazaszeretetének ezzel is kifeje­zést adjon s tiltakozzék a felvonuláson a ha­zug vádak ellen. Gyülekezés vasárnap dél­előtt fóltizkor a gimnázium udvarán. Elvár­juk, hogy az ifjúság a nagy célhoz méltóan komoly és illedelmes magaviseletét fog tanú­sítani Törköly szenátor kitaniija Falakát Törköly József dir. szenátor, a magyar nemzeti párt országos elnöke ezen hír vétele után, mely a magyar szülők körében nagy megbotránkozást váltott ki, azonnal levél­ben figyelmeztette Faluba igazgatót arra, hogy az iskolaügyi minisztérium 8836/19. számú határozatával jóváhagyott középis­kolai fegyelmi szabályzat 22. paragrafu­sának 2. bekezdése alapján, mely az is­kolában minden politikai izgatást és po­litikai pártoskodást eltilt, ne rendelje ki a tanulóifjúságot a felvonulásra, hanem < határozottan tiltsa el az abban való rész­vételtől. A levélben jelezte, hogy levelét felküldte egyidejűleg Svehla miniszterelnöknek, Hod- zsa, Gazsik és Tiso minisztereknek. A levélnek meg is volt az eredménye, amennyiben a tanulóifjúságot nem láttuk a felvonuláson. Vasárnap reggel a gimnázium kapuján szlovák- és magyarnyelvű felírás várta az ifjúságot, melyen az állott, hegy az időjárásra való tekintettel nem vesz részt a felvonuláson. Mivel egyes értesülések oda szóltak, |iogy a polgári leányiskola is résztvesz a felvonulá­son, Weszely igazgatóhoz is hasonló figyel- i mezíető levél küldetett. Rimaszombat véleménye Rimaszombat magyar polgársága, mely távol tartotta magát a gyűléstől, türelmesen fogadta az ellenvéleményt, amely a szinma- j gyár városba jött, hogy hangot adjon. Ezt az | ellenvéleményt azonban a rimaszombati ma­gyarság nem hagyja a maga számlájára inni. Ezt bizonyítja a „Gömöir" szombaton megje­lent számának vezető helyén megjelent óvás, mely a következőképp szól: „Órás! Arról értesülünk, hogy a felső ^ Rima mentén fekvő több szlovák községből, főleg Jászoléról, október 2-án (vasárnap) reg- z gél nagyobb tömeg jön Rimaszombatba avé- D getí, hogy itt valami tüntetést rendezzen. D Tiszteletben tartjuk mindenkinek véle­ményszabadságát, politikai meggyőződését, v hívei vagyunk a szabad gyülekezési jognak s h jogosultnak tartunk sérelmekkel szemben tüntetéseket is, de azon szokatlan és eléggé el nem ítélhető eljárás ellen, hogy szlovák községekből a magyar Rimaszombatba jöjje­nek tüntetni és tiltakozni, már eleve óvást i! emelünk, mert Rimaszombat a túlnyomóig s; magyar rimaszombatiaké, akiknek nevében, h egyenesen e célból más vidékről jöttek, meg­bízás és felhatalmazás nélkül jogosan és tör­vényesen itt semmiféle tüntetést vagy tilta­kozó gyűléseket nem rendezhetnek s ha en­nek ellenére mégis megteszik, ez a cselek­mény minden egyéb lehet, csak a magyar Ri­maszombat akarat- vagy véleménymegnyilvá­nulása nem“. A fféüiivsSaSes Sáp megelégelte a tüntetéseket Prága, október 4. Már hetek óta rámuta­tott a P. M. H. arra, hogy a szlovák liga Szlo- venszkő minden vidékén, minden vasárnap számtalan Rothermere-ellenes tüntető gyűlést rendez és ezekre a jegyzők révén a falusiakat mozgósittatja, továbbá vasúti kedvezmények­kel is csábítja. Az egész Rothermere-ellenes akciónak azonban a külföld felé semmi hatása pém volt. Erre vall az a tény is, hogy vezető szlovák férfiak már a Rothermere- ellenes tüntető népgyülések beszüntetését javasolták. Nem lesz érdektelen ezen akcióval kapcsolato-, san a félhivatalos Ceskoslovenská Republikát idézni, amely teljesen kiferditve próbálja lep­lezni az egész akció óriási fiaskóját. A félhi­vatalos ugyanis többek között ezeket irja: A magyar propagandának egyetlen célja és ered­ménye az, hogy Szlovenszkó a csehszlovák esz­me, az állam és a szabadság mellett tüntetett és alkalmat adott arra is, hogy Szlovenszkón a magyarok és németek, természetesen nem az ő politikai vezéreik szája ize szerint nyíltan az állam alapjára helyezkedhessenek. Ha az első tény a csehszlovák eszme győzelmét igazolja, úgy a másik azt bizonyítja, hogy a kisebbsé­gek nálunk — irja a Ceskoslovenská Republi- ka — politikai vezéreik minden kiabálása da­cára teljesen megelégedettek és helyzetükön semmiféle változást nem kívánnak. — Ma már látjuk — folytatja a lap — hogy az összes szlovákok egyek a cse­hekkel, azonban számos szlovák tényező állást foglalt a további tiltakozó népgyür Itisek rendezése ellen és azokat már tel­jesen be is kellene szüntetni. Tény az, hogy ezt az akciót senki sem szervez­te meg (??), hanem a szlovákok önként indí­tották meg a mozgalmat. Ma már a szlovákok bebizonyíthatják akaratiakat a községi válasz­tásoknál, ahol alkalmuk nyílik számos város­házát megtisztítani a régi rezsimtől (?). A félhivatalos Ceskoslovenská Republika állítása teljesen ellentmond a valóságnak, mert hiszen ma már mindenki tudja és maguk a szlovákok sem titkolták azt el, hogy a Rother- mere ellenes tüntető népgyüléseket a szlovák liga rendezte és a vasutigazgatóságok hivatalos átiratban értesítették az összes vasúti elöljáróságo­kat, hogy a Rothermere-ellenes tüntetők­nek 50 százalékos vasúti jegykedvezményt ^ adjanak. A félhivatalos fenti cikke elárulja, hogy a fél- hivatalos kormánylap milyen „tárgyilagosan" informálja olvasóközönségét. Arany, ezüst, gyémánt a legjobb tőkebefektetés Weinsíabl Móricz ékszerész Pozsony, Halászkapu utca 2. szám. A világbajnoksági meccs nyolcadik játszmája Buonos-Airos, október 4. A világbajnok- sági moccs nyolcadik játszmáját tegnap este kezdték neg. Aljechin vezette a világos bá­bokat. A nyugodt menetű játszma a 41. lé­pésben félbeszakadt g valószínű, hogy az új­ból való felvétel után néhány lépés múlva remis-vei végződik. A meccs állása 2:1 Ca- pabianca javára. Még nincs megesweiés Prága és a VaiiScán fsüiütl ai egirBiásmegirélc kérdésében Prága, október 4. Az Ippa kormánykörökből nyert értesülései szerint a Vatikánnal folyó tárgyalások rövidesen befejezést nyernek. A Husz-ünnop kérdése ma már nem okoz — e hírek szerint — semmiféle nehézséget, g amíg a csehszlovák kormány a Husz- nap vallási jellegét hangoztatja, a Vatikán viszont csehszlovák nemzeti ünnepnek tekinti. A tárgyalások folyamán állítólag megállapodásra jutott a kormány a Vatikánnal az állam szuverénitása szempontjából a kongnia kérdésében. Az Ippa értesülése szerint a felekezeti iskolák állami felügyelete a mai mértékben változatlanul meg fog maradni. Ami a püspökök kinevezését illeti, a csehszlovák kormány hajlandó azt a módozatot el­fogadni, hogy megtartja a maga számára az előterjesztési jogot, viszont nem tart olyan jogokra igényt, amelyek az osztrák-magyar monarchia államfőjét és kormányait meg­illették. Az egyházmegyék területi rendezése kérdésében még nincsen megegyezés. A kormány egyúttal a kettős ünnepek kérdését is rendezni akarja oly módon, hogy az erre vonatkozó törvényt változatlanul fen tartja, azonban husvót, pünkösd és karácsony má- sudnapjára általános munkaszünetot rendel ©L A Szlovenszkói Magyar Közművelődési Egyesület alap­szabályait kisebb módosítások­kal újból felterjeesztették Komárom, október 4. (Saját tudósítónktól.) Két és fél esztendeje múlott, hogy a Szlovenszkói Magyar Közművelődési Egyesület megalakult Komáromban azzal a céllal, hogy gegit.tógére siessen a falu kultúrájának. Ez a Szlovenszkó minden magyarlakta vidékét átfogó egyesület ok­tóber első napjaiban l^apta vissza módosítás végett az 1925. julius havában benyújtott alapsza­bályait és az egyesület ideiglenes vezetősége azonnal rendkívüli közgyűlést hívott egybe Ko­máromba, melyen megjelent Szíklay Ferenc dr. kassai kulturreférens is. A rendkívüli közgyűlésen Szijj Ferenc dr. nyug. komáromi polgármester elnökölt és meg­állapította, hogy a kivánt módosítások jobbára olyanok, amelyek az egyesület lóuyegót nem érintik. A közgyűlés az elnöksúg indítványa foly­tán az összes, a belügyminisztérium szlovenszkói osztálya által kivárni módosításokat vita nélkül elfogadta és ax alapszabályokat ismét felter­jeszti Brajía mellett beszakadt eoy pontonhíd a gyakorlatozó" katonák alatt Bukarest, október 4. A X. dobrudzsai hadosztály Braila közelében tartotta hadgya­korlatait & Dunán. Amikor a gyalogság a pontonhidon menetelt, hirtelen olyan erős vihar támadt, amely a hidat szétszakította s a rajta menetelő katonák valamennyien a Dunába estek. Kétségbeesett életmentés kö­vetkezett, de a nagy vihar miatt teljesen le­hetetlenné vált minden mentés s a katonák nagy része a hullámokba veszett. Eddig még nem tudták megállapítani, hogy a katasztrófa mennyi áldozatot követelt. Kedvezőbbé vált Magyarország népszövetségi helyzete Apponyl Albert nyilatkozata kedvező genfi tapasztalatairól Budapest, október 4. (Budapesti szer­kesztőségünk telefonjelentése.) Apponyi Al­bert gróf az Az Est munkatársának nyilatko­zott genfi benyomásairól. Az ősz politikus e nyilatkozatában többek között a következőket mondotta: — Bizonyos, hogy jobb hangulatban tá­voztam el Géniből, mint ahogyan odamen­tem. Tagadhatatlan, hogy Németország belé­pése a népszövetségbe az egyensúlyi vi- * szonyokat előnyünkre változtatta meg. Ezentúl sokkai szabadabban lehet olyan szempontokat is a vitába vonni, amelyek né­hány évivel ezelőtt egészen tilos terület vol­tak számunkra. Azonban még igy is távol áll a népszövetség attól, hogy valóban részrehaj- latlan fórum legyen. Haladás azonban feltét­lenül tapasztalható. A revízió gondolatát csak azért vetettem fel, hogy megismerjem, meg­változott-e az antant álláspontja velünk szem­ben és hogy lehet-e erről egyáltalában beszél­ni. Mondhatom, a franciák már nem olyan fogcsikorgat­va beszélnek a kérdésről, mint néhány évvel ezelőtt, amikor még meg se kísérelhettük volna en­nek a kérdésnek felvetését. Most már nem­csak meghallgattak, bizonyos mértékben, ha­nem még helyeseltek is. Cziráky János gróf hirtelen halála egy budapesti templomban Budapest, ok tóbeír 4. (Budapesti szer­keszt őségünk telefon jelentése.) Tegnap dél­után hat óra tájiban a budaipeisti Fe.remc- nemdi templom bán Cziráky János gróf áj tatosság közben hirtelen rosszul leit s mire a mentők megérkeztek, /már halott volt. | A tragikus eset a templom hívői sorában nagy megdöbbenést keltett. A betvemhárom éves öreg ur az együk mellélöoltár élőit ájtatoskodott, egyszerire csak szivéhez kapott és halk nyöszörgéssel a padra borult A hívők körül többen hozzá­siettek és élesztgetni próbálták az ájultat Odajött Teofit páter is a közelii gyóntató­székből s mikor Cziráky giróf kissé magához tért, meggyóntatta és a haldoklók szentségiét feladta rá. Néhányan ért esi tették a mentő­ikét is s azok hamarosan meg is érkeztek, de a mén tőorvos már csak a beállott halált tudta konstatálni. Cziráky János gróf dúsgazdag főúri csa­ládból származik. Életében hatszor nősült. Egyik felesége kedvéért kilépett a katoli­kus egyházból, de utolsó felesége kedvéért isimét visszavétette magát a katolikus eygház kebeléibe s azóta na/ponta eljárt a Ferenc- rendiek templomába ájtatoskodni. Édias- atyja előkelő szerepet játszott 0 monarchia politikai életében. Külügyminisztériumi oszr tályfőnök volt, majd főud várnagy és a fő­rendiház örökös tagja. Egyike volt azoknak a kiválasztottaknak, akiket Ferenc József az aranygyapjas renddel tüntetett ki. A tragi­kus módon elhunyt CziTákv János gróf csá­szári és királyi kamarás s fiatal korábai aktív huszárkapitány volt 5

Next

/
Thumbnails
Contents