Prágai Magyar Hirlap, 1927. október (6. évfolyam, 224-248 / 1558-1582. szám)
1927-10-05 / 227. (1561.) szám
'PBJCCT-MAiÖtaBR-HTHMfi 3 megsértve és a maga létalapjában megrendítve, itt ©Légedé tlenségével neon kanszolidláíó tényező, hát ez nem csoda, mert a teHjee nemzeti egyem- joguiság ée a teljes ezaaibdeóg megadása néBflüft az éUaan miiudenbime csak hatalmi tényező ée nem püma mater. A szlovákság sorsa Bbíben az álteabban azonban m ©alavókBóg éppen oly kenéssé tudta. magát as alma mater kebeléiben érezni, mist a mar gyártó*, mert a Bilorákságnat ktgjaora éná test, hagy m ön®ö cseh tör+flkrések tétaAapjáJbam támadják meg. Ha a szlovák egy táj lenne a cseühel, aftdkar a mostani politika talán a eriovókiság érd éltét bielé- gitíbetrté. De mert a ezíoválkság magáiban hordja mindazolkjat a jellegzeteseégelket, amelyek önálló nemzetté tesznek egy fajt, azért válik a legkiválóbb azflovtáíkok is, hogy nekik fájuk iránt kötelességük nem a csehszlovák irányzat elfogadása, amelynek szószólója Hodzsa miniszter, hanem Jtíft- telee&égtülk menmi azon az utón, amelyet a szlovákoknak kijelölt a nemes szándéka turóaszenbmáav toni komtité. Mert-© áJlhiamá egy szlovák is, hogy Hurfoan- Vftjamsky Savéfewóir, Mudrony János és a többi nagy szlovák hazafi helyeselné-© azt, hogy csehül bőszéinek immár' & szlovák fiák a hadseregben? csehül tanultnak az iskoíláham ? és már-már nem is szükséges & cseh és szlovák szó tár, amelyet a nyolcvanas években adtak ki Rózsahegyen, annak a telje* igazolására, hogy a cseh és a szlovák nyelv nem egy, mert lassan mindjobban haldoklik és halódik a szlovák nyelv magában Szlo- venszfkőban. További harc Szlovenszkó autonómiájáért Ezen a bajom csak egy segít: az autonómia. lAz az autonómia, amelyet a teljes következetességgel hirdet kezdettől fogva a keresztényszooia- liisteL párt. Az autonómia, amelyet mi követelünk, nem egy olyan áifium, miint amilyen áftíumlmiai dolgozik az agrárpárt a magyarok ellen a magyar vidéken, d© egy olyan szükségesség, amely nekünk, magyandkrtaik éppen, olyan életbevágóan beli, mint ahogy kel1 az a szlovákoknak is. Az autonómia nem lehet politikamentes, semmi állami alakulat nem lehet politikamentes. Autonómista harc — Hlinkáék nélkül íAa autonómiát azelfőtt a Hlinika-Mle néppárttal! együtt követeltük; sajnos, ma a Hffinfca- párt a bárótól félreállt. 0limik.a ma ugyanazt a szerepet játsza az apostoli pzotonotártusi jelvényeikkel, mint régebben Kossuth Ferenc Játszotta azt a Ivipót-a-endxM a kebelén. Amikor Kossuth Ferenc rálépett a „ilassan- Iassan“ megvalósítandó negyvennyolc eszméjére, éppúgy kisikflott alóla a talaj, mini Hlimlka és a néppárt; alól. És amikor Htónka képviselő a pász- fcorbotot arra használja föl, hogy azzal ütni alkarja a keresztén yszocialie ta párt ertovák oszttályái és annak vezetőit, jobbam tenné, hsa amta a hotna támaszkodnék, mert inog adatta a löld. Mi, a keresztényszoöialieta párt a parlamentben szívósan ragaszkodtunk a magunk álláspontjához, amely abban csúcsosodik ki, hogy Srtoveniftzkónak tefljes közjogi és teljes kultu- i ralis autonómiát kell adni. Ezért nem fogadtuk el a múlt ülésszakban és tiltakoztunk az ellen a közigazgatási törvény ellen, amely kiirtott minden tradíciót, megyét, határt, járást, várost és a lakosságot kerületekbe tagolva, ki akarja irtani a szlovenszkói öntudatot, s azért nem járultunk hozzá a költségvetéshez sem, mert nem akartunk anyagi erőt adni egy olyan kormányzatnak, mely a mi meggyőződésünk szerint káros e a bukásra megérett. A földreform: büntetőexpedic!ó ÍA kormányzat oly irányban működik, hogy tönkre tegyen bennünket, sztovenszfcőiak&t és ezáltal elérje célját, az egységes cseh államot Hogy ez igy van, arra nézve idézem Hodzsa miniszternek szavait, aki a Ro therm ere-levelekre azzal válaszolt, hogy kíméletlenül végre kell hajtaná mind a földbirtok-, mind az erdőtörvény kétes reformjait. Kilátszik itt a lóláb: m agwáirefonm, a földhirftoktörvénr. az ortlő- törvény a bümtetűexpedicjó: a szegíéusnyé tenni aikaró expedíció. Ez ellen tehát harcolni nekünk kötelességünk! Akarom, hogy tudja a gazdatáreadalom, hegy nekünk, a kereeztényszodallista pártának is az a törekvésünk, hogy mindem tailpisPiaittmyi földet megtartsunk a magunk fajtájának. Bár sohasem hirdettük a reálpolitikát, a reálpolitika elbukása után azért mi nem hagyjuk cseriben azt a törekvést, hogy az agrárreform ne büntetés legyen, ne a faji öntudat kiirtására irányuljon, de az agrár-reform legyen az, aminek lennie kell, legyen a helyes gazdálkodási lehetőség megteremtése. (■A beszéd befejező részét anyagtarlódáB miatt j holnapi számunkban közöl jük.) Pártjaink törvényhozói diadalmas körúton a választók között Szüllő Géza dr. az országos keresztényszodallsta párt elnöke nyilatkozik a pozsonyi lista Ügyében — A gömörl magyarság teljes egységben — A gálszécsvldékl szlovákság tömegesen csatlakozik a keresztényszodallsta párthoz — NópgyUlések sorozata Délszlovenszkón Prága, október 4. A magyarság pártjainak választási kilátásai napról^napra szánté váratlan tempóval javulnak és mind nagyobb tömegek csatlakoznak a két párt zászlaja alá. A közös listákat a magyarság mindenütt spontán lelkesedéssel fogadta s a pozsonyi incidenshez hasonló eset máshol sehol sem fordult elő. A pozsonyi eset likvidálása — mint az országos kereszlényszocialista párt elnökének mai számunkban közölt nyilatkozata mutatja — folyamatban van s igy a magyarság országos összefogását semmi disszonancia nem fogja megzavarni. A magyar vidékek egységes fölvonulására gyönyörű példát nyújt a cömőri magyarság, mely Rozsnyó kivételével, ahol a külön- listát az országos választási intéző bizottság engedélyezte, mindenütt közös listával megy az urnák elé. Páratlan az a siker, melyet az országos keresztényszocialista párt a szlovák vidékeken ér el, ahol uj és uj tömegek fordulnak el a centralista pártoktól s az autonómia leghívebb harcosainak zászlaja alá állnak. A keresztényszocialista párt legutóbb Gálszécsen és Czéktén tartott nagysikerű szlovák uépgyü- léseket. g&l minden téren rendszeresen 6s kiszámítva a legnagyobb igazságtalanságokat követik el, úgyhogy nemhogy egyenlőséget élvezne népünk, de másod, sőt harmadrangú állampolgárokként kezelik. Az úgynevezett szociális kormányzás Ígéretekkel és a nép boldogitásának hangos jelszavaival táplált uralmára rámutatva kemény szavakkal bélyegezte meg ezt, mely jobb sorsot, boldogulást ígért a köztársaság minden lakosának nemzetiségi különbség nélkül, nralma azonban nem volt egyéb, mint a magyarság elnyomás és a népünkön elkövetett igazságtalanságok végtelen láncolata. Bővebben foglalkozott a magyarságot életérdekeiben megtámadó földbirtokreform rendszerével, hangoztatva, hogy a magyar földművelő nép sohasem fog lemondani azokról a földekről, melyek egyedül csak őt illetik meg, majd a községi választásokkal kapcsolatban a magyarságot egyetértésre hívta fel, azzal fejezve be beszédét, hogy: most csalt egy hitvallásunk lehet s ez az, hogy magyarok vagyunk s azok is akarunk maradni! Ezután Kalitza Sándor és Méhes Rudolf mondott beszédet. Délután Nyaradon volt nagysikerű gyűlés, hol Vida Imre megnyitója után Márk Ilona virágokkal köszöntötte Füssy képviselőt. Koczor képviselő Kőhidgyarmaton, Kéménden és Bényen Az országos kar- szoc. pért a magyar választási egységért Pozsony, október 4. Az országos kérésztényszocialista párt elnöksége közli: Etikailag egy pártközi megállapodás éppen úgy köt, mint egy törvény. Az országos keresztényszocialista párt vezetősége megállapodott a magyar nemzeti párt vezetőségével a községi választásokat illetőleg, amely Pozsonyra nézve még külön is megállapodott. Ez a megállapodás a párt minden szervezetét kötelezi. Aki ezzel szembehelyezkedik, az a pártfegyelem és párthüség ellen vét. Miután a pozsonyi párt helyi szervezete az országos pártvezetőség megállapodását nem respektálta, a magyar nemzeti pártot megillető helyekről tudomást venni nem akart, magát túltette a kötelező szabályokon. A pozsonyi szervezet ellen ezért elrendelem a fegyelmi vizsgálatot g a magyar nemzeti párt vezetősége előtt ezen incidens miatt sajnálatomat fejezem ki. Szüllő Géza dr. 8. k. országos pártelnök. A magyarság választási egysége Csömörben Rimaszombat, október 4 Rimaszombatban a magyarság a magyar nemzeti párt és az országos keresztényszocialista párt közös listájával megy a választásba. Rimaszombat ma is ott van a példát adók sorában, mert az ottani magyarság megérti, hogy mit jelent a magyarság összetartása a sorsdöntő időkben. A magyar nemzeti párt és az országos keresztény-szocialista párt közös listájának listavezetője Törköly József cbr. szenátor, a magyar nemzeti párt országos elnöke. A magyarság listájának száma 5. A magyarság közös listáján kívül még a következő címmel ellátott listák adattak be Rimaszombatban: 1. kommunista, listavezető Maiina Pál szabó, 2. cseh néppárt, listavezető Szita mérnök, 3. zsidópárt, listavezető Singer Rezső főrabbi, 4 csehszlovák együttes pártok, listavezető Faluba János gimnáziumi igazgató. A magyarság körében kínos meglepetést keltett, hogy Cseh István nyugdíjazott törvényszéki elnök, volt ág. ev. egyházi felügyelő, akit a magyarsághoz még rokoni szálak is fűznek, magát a cseh néppárt jelölő listáján jelöltette. Ezen eltévelyedést a magyarság kellőképpen fogja méltányolni. Rimaszombat magyarsága bizonyosra veszi, hogy a választáson győzni fog. Gömör magyar vidékein is sikerrel halad előre a magyarság választási harca. Rozsnyó kivételével valamennyi községiben a két magyar párt közös listával vesz részt a választásokon. A magyar nemzeti párt gyűlései Délszlovenszkón Komárom, október 4. Mindannak dacára, hogy a hatóságok mindent elkövetnek a magyar nemzeti párt gyűléseinek megakadályozására, a párt a sok lehetetlenné tett gyűlés mellett mégis nagy erővel lépett fel s egymásután tartja választási gyűléseit. A múlt hét folyamán Nagykeszi, Ekel, Imely, Martos, Ekecs, Apácaszakállas, Balony, Keszegfalva, Nagyine- gyer és Lakszakállas községekben tartott gyűléseket, melyek az elmúlt vasárnap a következő gyűlésekkel folytatódtak: Richter szenátor és Holota képviseld Tardoskedden Tardoskedden több ezer főnyi hallgatóság előtt folyt le a népgyülés. A gyűlés megnyitása előtt egy tardoskeddi kisgazda megható beszéddel üdvözölte Richter szenátort abból az alkalomból, hogy a Szentszék felhatalmazása alapján visszanyerte lelkészi hatáskörét, amivel az egyház egy értékes munkájú szolgáját, a magyarság pedig egy törhetetlen hitű, munkabíró, lelkes vezérét tarthatja meg benne. Richter szenátor hosszabb beszédben foglalkozott általánosságban a politikai helyzettel ,majd a községi választások fontosságával, összetartásra, igazi keresztény szeretetre intette a hallgatóságot, lángoló szavakkal ostorozva mindazokat, kik — magyar létükre _- a visszavonás és gyűlölet magvait hintik a magyar nép közé. Felszólította a hallgatóságot, hogy ne tűrje ezt tovább, hanem — ha kell — kérges és kemény öklével sújtson le mindazokra, kik e kutmérgezésre vállalkoznak. Könnyeket csalt ki a hallgatóság szeméből- midőn a hős magyar katona, Kiss Ferenc tragikumát ecsetelte, ki élete feláldozásával akadályozta meg a hírhedt rablógyilkos Lecián szökését. íme, a csehek irredentizmussal vádolják a magyart és egy hős magyar katona vére pirosra festi az ohnützi fogház falait, amikor magyar hűséggel és becsülettel teljesíti kötelességét. Ezután Holota János nemzetgyűlési képviselő tartott hatalmas lendületű beszédet. A nagyhatású tartalmas beszédet, amely a politikai élet minden aktualitására kiterjedt, holnapi számunkban ismertetjük. Délután Richter János szenátor Deáki községben tartott nagysikerű gyűlést. Holota János dr. képviselő pedig Vág- sellyén és Diőszegen mondott nagy lelkesedéssel fogadott beszédeket. Füssy képviselő Csilizpafakon és Nyáradon Csilizpatason Csémy Károly elnök üdvözlő szavai után a község ifjusága virágokkal fogadta Füssy Kálmánt, aki beszámolójában vázolta a párt tevékenységét és ostorozó szavakkal mutatott reá arra, hogy amig a hivatalos körök és a kormány megfizetett sajtóorgánumai napról-napra állandóan egyenlőségről és demokráciáról beszélnek, a valóságban a magyarságKoczor Gyula nemzetgyűlési képviselő Kőhidgyarmaton, Kéménden és Bényen tartott gyűléseket, melyek mindenütt a községek lakosságának teljes részvételével, emelkedett, lelkes hangulatban folytak le. Koczor képviselő mindenütt tömör beszédben ismertette a magyarság helyzetét és az ebből származó kötelességeket s az elmúlt nyolc óv szolgáltatta példákkal és tapasztala-* tokkal igazolta a magyarság megsemmisítésé-* re irányuló politikát, mellyel szemben a legteljesebb egységgel kell a küzdelmet felvenni, mert ez nem azért támadja meg létalapjában az egyeseket, vagy nem azért mellőzi mindenütt, különösképpen pedig a magyarságra életbevágó földbirtokreform végrehajtásánál népünket, mert az egyik zsellér, a másik gazdasági cseléd, kisgazda vagy iparos, vagy egyik ilyen, a másik amolyan felekezetű, hanem egyedül és kizárólag csak azért, mert ezek magyarok. E támadás indító oka egyúttal megmutatja a védekezésben követendő utunkat is: a magyarság bármily felekezetű, bármily foglalkozású vagy bármely vagyoni állapotban levő tagjának is egy erős, megbonthatatlan egységben való összefogásának szükségességét. A Rothermere-akciőval kapcsolatban óva intette a magyarságot az agant provokátoroktól, és figyelmeztette, hogy tartózkodjon az ügyben bármily módon való beavatkozástól. Különös uyomatékkal figyelmeztette a magyar földművelő népet a nemzete iránti kötelességre: a kitartó, szorgalmas munkára, a törekvő tanulásra, hogy elérhessük azt a törekvésünket, hogy a magyar élet minden tényezője a magyar föld rögéből, a magyar földmivelő őserejéből fakadjon, mert csak ha ez bekövetkezik, láthatjuk legbiztosabb alapokra lerakva a magyar jövőt. Ez a kötelesség, ez a cél vezessen bennünket minden lépésünknél s ha erős hittel, erős akarattal megfogadjuk, hogy ezen utón járunk, úgy nincs a földnek az a hatalmassága, mely megakadályozhatná a magyar óhajok, a magyar imádságok teljesülését! A kéméndi. gyűlést, melynek lelkes megnyitóját és bezáró szavait Porubszky Lajos dr. plébános tartotta, este a bényi gyűlés követte. Mindkét gyűlés őszinte lelkesedéssel ért véget. 1927 október 5, oserfe. Szil!!# Géza Vágsellyén. (■alantén és Deákin Pozsony, október 4. (Saját tudósitónk jelentése.) Gyönyörű arányokban megnyilatkozó rokonszenv jegyében folyt le az országos keresztény szocialista vasárnapi népgyü- lésének sorozata. Szüllő Géza dr., a párt fáradhatatlan országos elnöke Vágsellyén, Galántán és Deá- ki-bán mondott beszédet. Vágsellyén ezrekre menő tömeg várta már a párt szónokait, többek között Vágkirályfa, Vághosszufaiu, Tor-
