Prágai Magyar Hirlap, 1927. október (6. évfolyam, 224-248 / 1558-1582. szám)
1927-10-28 / 247. (1581.) szám
CigL^V,^ Mai sBáumnnXc 1© e!<da! I^Wjl j VI. évf. 247. (1581) szám • Péntek 3 1927 október 21 ^ r —' •-.•-.I 1 i 1 ——————■——rm—|>T — —■mm—i—i ...Tirwniwrwinn—n~i-----nrirT i w m—ai mm....... ■ M wninmmmm■ wn------------------------irrnnwn——Ml——n—m—r h —ii—t-t—----------xiwu* JginiMian El őfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ké; külföldre: évente 400, félévre 200, negyedévre 100, havonta 34 K£. Egyes szám ára 1*20 K£ A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok Főszerkesztő: politikai nQ.pilo.pjCL Felelős szerkesztő: DZURANYI LÁSZLÓ FORGACÍI GÉZA Szerkesztőség: Prága II., Panská ulice 12, II. emelet Telefon: 30311 — Kiadó- hivatal: Prágai!., Panská ul 12/111.—Telefon: 30311.— Sürgönyeim: Hírlap, Fraha Kmzámrobbanás okozta a Primcipessa Mmimíém haf hmimsztróiájái Az első hírek túlzottaknak bizonyultak — Az olasz himnusz és a tisztek mókái csillapították le a kivándorlók pánikját ... Aki kitartott, megmenekült — Az állam születésnapjára (fi.) október 27. Holnap kilenc esztendeje lesz annak, hogy a csehszlovák köztársaság megszületett. Ámbár ez az idő az államok és nemzetek életében jóval kevesebbet jelent, mint az egyes ember arasznyi létében, a köztársaság kilencedik születésnapját mégis mindenfelé a legnagyobb fénnyel és pompával ünnepek meg. Mi azonban nem vagyunk hívei a hangos ünneplésnek és ezért ne vegyék tőlünk rossz néven, ha nem vegyülünk el a Prága utcáin örvendező és ujjongó népek sokaságába, hanem arról elmélkedünk, hogy azok, akik ma ünnepelnek és akiket ma ünnepelnek, jól fel- J használták-e az elmúlt kilenc évet és úgy! rendezték-e be ennek az államnak épületét,! hogy benne mindenki, aki ennek a köztársa-j Ságnak alattvalója, szép és lakályos otthont találhasson. Egy ilyen nap számtalan kérdést vet föl az ember előtt: Beteljesedett-e az a sok szép ígéret, amellyel az állam megalkotói az itt- lakő népeket biztatták? Megvalósult-e a keleti Svájc gyönyörű terve? Megadták a kisebbségeknek azokat a jogokat, amelyeknek biztosítása egyik föltétele volt az állam megalakulásának? Tudott-e a csehszlovák köztársaság jobb életlehetőségeket nyújtani a nemzetiségeknek, mint amilyenek között a csehek és szlovákok a régi Ausztriában és Magyarországon éltek? Meg tudta-e nyerni magának az itt élő idegen népeket és számit- hat-e azok szeretetére és ragaszkodására? Bármilyen könnyű is volna é kérdésekre választ adni, mi ez alkalommal mégsem akarunk rekriminálni, elkövetett hibákat fel- hánytorgatni és fölpanaszolni azt a sok fájdalmas élményt, amelyen kilenc év alatt át kellett esnünk. Ehelyett inkább a jövőbe tekintünk és tőle várjuk a semtséget, mert nem tudjuk és nem akarjuk elhinni, hogy a mi sorsunk mindig oly sivár és reménytelen legyen, mint amilyennek ma érezzük. Várjuk, igenis várjuk, türelmetlenül várjuk. hogy a csehszlovákiai magyarságra jobb napok virradjanak, amikor a magvarság maid együtt örvendezhet az örvendezőkkel. Mi még ma sem akarunk végleg letenni arról a reményről, hogy a csehszlovák köztársaság felelős vezetőiben egyszer mégis csak felülkerekedik a belátás és ha nem is a magyarság iránti szeretettől, hanem az észszerüség parancsára hallgatva, szakítani fognak a velünk szemben eddig alkalmazott módszerekkel, amelvek becsületes meggyőződésünk szerint az államnak még többet ártanak, mint magának a magyarságnak. A holnapi nap a legjobb alkalom arra, hosv ők is a jövő felé fordítsák tekintetüket és komolyan gondoljanak arra, hogy az állam érdeke megköveteli a magyarsággal szemben eddig követett magatartásuk gyökeres megváltoztatását. Elvégre nekik is lát- niok kell, hogy a külföldön egyre szélesebb hullámokat ver föl az a mozgalom, amely a békeszerződések revízióját követeli. A csehszlovákiai nemzeti kisebbségek mai helyzete az a forrás, amelyből e mozgalom állandóan táplálkozik. Ellensúlyozásának egyedüli módja nem a kard. mint azt sokan a hatalmon levő urak közül gondolják, hanem egyedül a kisebbségek megbékítése, a megértés és igazság irányának követése és azoknak a kötelezettségeknek hiánynélküli teljesítése, amelyeket az uj állam nevében Saint-Germain- ban magukra vállaltak. Csupán ilyen módon lehet a külföldet megnvugtatni aziránt, hogy a kisebbségek a mai állapotokat nem fogják akarni fölborítani. * Benes külügyminiszter tegnapi expozéja- l bán azt mondotta, hogy az esetben, ha kétji állam között valamely terület miatt konflik- 1 tus támad, ezt nem lehet azáltal kiküszöböl- s ni, hogy a határokat megváltoztatják, hanem i a megoldás egyedüli helyes módja a liberális j s nemzetiségi politika. Mi tökéletesen egvetér-! r tünk a külügyminiszter urnák ezzel a felfo-jt gásával és reméljük, hogy ez a kijelentése j r nem egyszerű frázis, mint annyi sok más,! i amelyet az q szájából hallottunk, hanem aji Newyork, október 27. Ma reggelre bebi- i zonyosodott, hogy a Principessa Mafalda ha- ! jótöréséről beszámoló első jelentések túlzót- j tak voltak. Az esti órákban Newyorkban még mindenki 800—1000 halottról beszélt s az olasz hajóstársaság cáfolatának senki sem hitt. Reggelig azonban kitűnt, hogy a halottak száma S4, legfeljebb 68. A Formosa 450, a német Athéna 450, az angol Empire Star teherhajó 202 és a Rosetti 122 embert mentett meg. Hivatalos jelentés szerint a hajón össze-vissza 1258 ember tartózkodott. Az Avelona nevű angol hajó csak tiz órával a szerencsétlenség után érkezett a hely színére s igy nem sok embert menthetett már meg. az Avelcma további tizenhárom óra hosszat hajózott a Principessa Mafalda roncsai körül, számos üres mentőcsónakot és mentőövet talált, de embert már nem menthetett meg. Az Empire Starra menekült hajótörötteket a Formosa vette át. Rio de Janei- roi jelentések szerint az utasok nagy része kisebb hajókon Bahiába érkezett. A hajótöröttek szerint a szerencsétlenséget kazánrobbanás okozta. A mentési munkálatoknál összesen tiz hajó vett részt. Azok az utasok, akik a pánik első pillanataiban a vízbe ugrottak, vagy akik résztvettek a fedélzeten lefolyt dulakodásokban, elpusztultak, mig a nyugodtan várakozók mind megmenekültek. ( Kazánrobbanás Az Associated Press pernanbucoi autentikus jelentése szerint a Principessa MaSal- da szerencsétlensége a következőképp történt: Amikor a hajó kapitánya meggyőződött arról, hogy a gőzös a heves kazánrobbanás következtében el fog sülyedni, parancsot adott, hogy haladjon teljes gőzzel az Abrolhos szíriek leié, amelyek alig néhány mérföld távolságban vannak a parttól. Ez- alatt az idő alatt a hajó zenekara a nyolcszáz fedélközi utas megnyugtatására állandóan az olasz nemzeti himnuszt játszotta, a tisztek és a matrózok pedig az utasok közé vegyültek, akiket mókákkal és biztató szavakkal szórakoztattak. A Principessa Mafalda több órahosszat haladt teljes gőzzel a part felé, mielőtt a lék katasztrófához vezetett volna. A legénység nagy része megfeszített erővel szivattyúzta a vizet a gépházból. Időközben megérkeztek a mentöha- jók és az utasokat át lehetett szállítani. Minden csodálatos gyorsasággal történt s amikor a Mafalda elsülyedt, a kapitány és a tisztek nyugodtan elhagyhatták a haját. A partról rengeteg mentőcsónak és kis hajó futott ki a vízben úszkálok megmentésére. A tönkrement áru között van a Rio de Ja- neiro-i Baccarini cég félmillió álarcoskosz| Köszönő levél Irta Sziillö Géza A községi választások lezajlottak. Jóleső ölömmel állapítom meg azt, hogy a választásból az országos keresztényszocialista párt ló- ! nyegesen megerősödve került ki; és bár olyan erős közületek, mint Érsekújvár, Léva, Komárom, még nem is nyilvánultak meg, az 1925. évi képviselőválasztáshoz képest szárn- : beli megerősödésünk 50 százalékos emelkedést mutat. A választások minemüségét a kormánypárton levő Hlinka András rettenetes terro- runak minősiti, az összes csehszlovák ellenzéki pártok az agrárpártnak a földosztással való visszaélését a legélesebben elitélik, ezekhez én nem fűzök újabb megjegyzéseket, de konstatálom, hogy ennek dacára Szíovenszkó őslakossága az 1925-ben leadott 82.550 szavazatunkat 126.800 szavazatra emelte fel! Hogy ez mit jelent, az állami és társadalmi organiz musok rendszeres, minket lemorzsolni akaró i harcával szemben, azt mindenki megérti és | méltányolja. j Köszönet illeti ezért az eredményért a párt j képviselőit, szenátorait, központi főtitkárságát, ! a párt körzeti és helyi elnökségeit, de első- ' sorban magát az őslakosságot, amely minden megfélemlítés és minden csábítás dacára híven kitartott pártunk zászlaja mellett Amióta a pártot vezetem, soha meg nem inogva két pilléire épitfettem a politikámat. Akarom Szíovenszkó autonómiáját, akarom a gazdasági, társadalmi és kulturális életnek a kéresztény morál alapján való szabályozását. Küzködöm tehát a cseh nacionalizmus ellen, amely egységes nemzeti állammá akarja tenni egész Csehszlovákiát és küzködöm ama | racionalizmus és rideg materializmus ellen, amely a köztársaság gazdasági és kulturális vezetését jellemzi. Amikor megválasztottak a párt elnökének, az első látogatásom Rózsahegyre szólt, ahol tiszteletemet tettem Hlinka Andrásnál, akit régi néppárti képviselőkoromtól ismertem s akinek nagy kvalitásait és önzetlenségét igen sokra tartom s felajánlottam, hogy a közös érdekű autonómia s a közgazdasági élet önállósága tekintetében működjünk együtt. A politikai tárgyalások során a parlamentben azon kívül is felajánlottam minden külföldi összeköttetésemet, hogy a Szíovenszkó ősla- | kosságáért való küzdelemben a szlovákság érdekeit is védeni kívánom. Ezekre a becsületes és őszinte törekvéseimre a néppárt egy részéről sértő és a parlamentáris illembe ütköző kifejezések voltak a válaszok, másrészről pedig közömbös és fölényes hallgatás volt törekvéseimre a felelet. Szíovenszkó a szlovenszkőiaké és nemcsak a szlovákoké, mert Szlovenszkón a többséget alkotó szlovákság és a többi őslakosság érdeke ugyanaz. Ezt a keresztényszocialista párt választóközönsége megértette és helyesli a politikai céljainkat, mert nem véletlen az, hogy Nyitra, Trencsén, Liptó, Sáros, Zemplén, Zólyom és a többi majdnem tisztán szlovák megyék lakosságai a Hlinka-pártot elhagyták és a keresztényszocialista párt önálló s majdnem teljes szabad autonómiával bíró szlovák osztályához tagozódtak. A választóközönség érzi, hogy az ősi vármegyéknek az eltörlése, Szlovénszkómak tartománnyá való átalakítása a pittsburgi szerződésnek meghazudtolá- sa s érzi azt, hogy az, hogy a pár excellence katolikus néppárt egy kabinetben ül a szabadgondolkodás típusát képviselő Benessel, ez a katolikus princípium megtagadását jelenti. De a keresztényszocialista párt sikere nem csak a néppárttal való harcban látszik, de látszik az agrárpárttal szemben is. Ezzel a csábitő jelszavu párttal szemben is megállóit tümje is. A ruhákat Gónuából szállították Délamerikába. Rio de Janeiro izgalomban Amikor az olasz kivándorló hajó borzalmas katasztrófájának híre elterjedt, a lakosság tömegekbe vonult a Navigazioue Generálé Italiana palotája elé és izgatott feszültséggel várta a közelebbi jelentéseket. A ha- jőstársaság a késő esti órákban hírül adta, hogy összesen 68 ember halt meg. Szakértők szerint a Principessa Mafalda egyik hajócsavarja áttörte a hajó fenekét s a gépházba tóduló víz kazánrobbanást okozott. A Formosa, a mentőhajók vezetője, ma délután érkezik Rio de Janeiroba, ahol ünnepélyesen fogják fogadni. Újabb részletek Newyork, október 27. A Principessa Mafalda hajótöröttéinek egy része ma partot ért. A hajótöröttek egyhangúan kijelentik, hogy a szerencsétlenséget kazánrobbanás okozta. A hajó kedden nyugodtan szelte a hullámokat és az utasok éppen vacsorára gyűltek össze, amikor a gőzös hirtelen megállt. Senki sem tudta, mi történt s az első pillanatokban a vészhirek nyomán pánik keletkezett. A legénység nyugodt és okos magatartása meggátolta a pánik végzetessé válását. Ebben a tekintetben is túlzottak voltak az első hírek, amelyek, mint minden hasonló alkalommal, most is a legénységet és a tiszteket okolták. A távirdászok nyomban vészjeleket adtak le, a matrózok pedig lebocsátották a mentőcsónakokat. A vészjelekre elsőnek a Formosa, az Athéna nevű holland gőzös, a francia Moselle és az angol Empire Star feleltek. Elsőnek a Formosa ért a hajóhoz, abban a pillanatban, amikor a Principessa Mafalda első csónakjai 3lhagyták a hajót. Javában folytak a mentési munkálatok, amikor az olasz kivándorlóhajó kazánja felrobbant Az exploziő fölszakitotta a Mafalda egyik' ildalát, a hajó azonnal oldalra billent és né- íány perc alatt elsülyedt. A fedélzeten levő itasok a vízbe ugrottak és igy menekültek neg a biztos haláltól. Csakhamar tiz segéd- íajó volt már a helyszínen s a beállott sötétég dacára órákig kutatták a környéket. 68 itas hiányzik. A legújabb jelentések szerint i Pera nevű görög hajó szintén több hajótö- ’öttet halászott ki, úgy hogy az eltűntek szára ismét csökkent. A magyar utasok Budapest, október 27. A brazíliai partok nellett elsülyedt olasz kivándorló hajón sok! lácskai és bánáti magyar kivándorló is uta-j ott. Sorsukról egyelőre nem érkezett jelen-! és. A hajó kabinutasai között volt Bán Sán- lor dr. magyar fogorvos is. legutóbbi hónapok eseményeiből leszűrt tanulság és erélyes figyelmeztetés az állam belügveinek intézői részére. Valóban: a csehszlovák állam fenni áradásának legbiztosabb módja, ha szabadelvű politikát inaugurál a kisebbségekkel és főként a legtöbbet szenvedő magyarsággal szemben. Liberalizmus alatt természetesen azt értjük, amit e szóval a mi nagyjaink: Kossuth Lajos, Deák Ferenc. Eötvös József és a többiek fejeztek ki. Az államnak fölébe kell helyezkednie az egyes nem.............mű mi..mii M * ze teken, tartózkodnia kell mindentől, ami az ! egyiket a többi rovására meg nem okolt elÖ-. < nyökfcen részesíthetné és legfőbb feladatát j < a legteljesebb jogegyenlőség, igazságosság,,] méltányosság és megértés megvalósításában!, kell látnia. Ha az állam hajójának korma-! | nyosai holnap megfogadnák, hogy a liberális! nemzetiségi politikát, amit maga Benes ajánl; nekik, becsületesen végre fogják hajtani, ak- 1 kor nekik is kevesebb aggállyal és kétellyel ( kellene a Jövőbe nézniük, '
