Prágai Magyar Hirlap, 1927. október (6. évfolyam, 224-248 / 1558-1582. szám)
1927-10-27 / 246. (1580.) szám
1927 október 27, csütörtök. Megismétlődött a Titanic borzalmas tragédiája A „Prínctpesse Mafalda“ olasz kivándorlóhajó a brazíliai partvidéken zátonyra futott és eisülyedt — Az 1600 utas közül nyolcszáz a hullámokba veszett — Magyarok, németek, olaszok, csehek az elpusztult argentiniai kivándorlók között — Szörnyű vérfürdő a sü- lyedő hajó fedélzetén — A felelősség a kivándortóügynököket és a hajó tisztjeit terheli Formosa parancsnokát. A. hajón elzárt kivándorlókat, akik nem törtek ki társaikkal, a Forma - a matrózai néhány perccel a teljes elsii1 ycőés előtt kiszabadították börtöneikből és a saját életük kockáztatásával a Formosa fedélzetére szálátctták. A francia jelentések szerint a felelősség elsősorban a Princdpessa Mafalda tisztjeit, legénységét és kabiuutasait terheli, akik embertelen brutalitással zárták el a kivándorlók elő! a. menekülés utjai*. JeülemEŐ, hogy a méntőosónakokban kiiárékig férfiak foglaltak helyei, mig a nők ős a gyermekek vagy a hajó fedélzetén maradtak, vagy dmcu- gokon és léceken hánykolódtak a tengerein. A memlöhajók nagy ívben fölkutatták a szereaicvs-'i' an- ség környékét és számos embert sikerült megmen- teniök a biztos haláltól. Xewyork, október 26. A háború előtti világ egyik legnagyobb katasztrófája, a Titanic elsülyedése óta nem történt oly nagyarányú és végzetes tengeri szerencsétlenség, mint tegnap este hét órakor (ílélamerikai időszámítás szerint) a brazíliai partvidék közelében, Bahia magasságában, ahol a 9200 tonnás „Frinci- peesa Mafalda“ nevű olasz kivándorlógőzös, fedélzetén 1200 — más jelentések szerint 1600 — emberrel a hullámokba veszett és utasainak számottevő része elpusztult. A gőzös, amely a nagy Navigasione Ge- nerala Italiana tulajdona volt, október 10-én hagyta el Génuát és éppen útban volt Santos felé, amikor Bahia környákén eddig ismeretlen okokból eisülyedt. Az első jelentések szerint a Principessa Maíalda kikötött Bahiában, majd rövid ottartózkodás után újra kifutott. Körülbelül 130 mérföld- nyire délkeletre lehetett a kikötőtől, amikor a bah iái rádióállomások egyre rohamosabb S. 0. S.-jole'ket fogtak föl. Megállapították, hogy a segélykérés az olasz hajóról jött, de inég mielőtt a kellő intézkedéseket megtehették volna, a rádiójelek megszűntek, ami azt jelentette, hogy a hajó végzetes helyzetbe került. Szakértők véleménye szerint a Principessa Maíalda valószínűleg nekifutott az e környéken siirii sziklazátonyok egyikének, léket kapott és menthetetlenül elveszett. A gőzöst Í9ö8-ban építették Olaszországban. 9200 bruttó regisztertonnával volt a nemzetközi hajókatalógusokba bejegyezve és utasainak száma Génuában 1600 volt, de háromszázan állítólag Bahiában partra szálltak. Az utasok között volt Benjámin Jegli, a híres olasz tenorista is. A hajón túlnyomó többségben szegény kivándorlók utaztak, olaszok, németek, csehek és magyarok, akik Argentínában akartak letelepedni. Az első vészjelekre több Bahiában horgonyzó gőzös a Principessa Maíalda segítségére sietett, de a nagy távolság miatt csak későn érkezett a helyszínére és nem tudta az összes utast megmenteni. Elsőnek a francia „Formosa" találta meg a szerencsétlenül járt hajót és sikerült is 120 hajótöröttet fedélzetére vennie. Az „Aíbéna“ német gőzös négyszáz utast halászott ki, mig az angol „Empire $tar“ kétszázak A legutolsó jelentések szerint az A kivándorlók London, október 26. A Brazíliából érkező jelentések egyhangúan azt hangoztatják, hogy a szerencsétlenül járt olasz kivándorlógözös túl volt terhelve s a hajótörést nem utolsó sorban ez a túlterheltség okozta. A Principessa Maíalda pusztulása alkalmával ismét a világ szeme elé tárul az a borzalmas sors, amely a szegény, alsóbb néposztólylioz tartozó kivándorlókat éri kivándorlásuk alkalmával. A szerencsétlen emberek, akik állatok módijára összezsúfolva, csaknem éílen-ezomjan és a legnagyobb nélkülözéseknek kitéve, lelketlen kuifárok kezében teszik meg az utat Európából Amerikáiba, gyakran olyan helyzetbe kerülnek, mint a kfözlétp- kori rabszolgák. Életükkel, biztonságukkal, vagyoninkkal senki seun törődik és ezrével rakják őket a kis, piszkos gőzösökre, csakhogy kevesebbe kerüljön a szállításuk. Egy ilyen, kivándorlókkal túlzsúfolt hatodren- dü olasz gőzös volt a Pirin'OÍpe.asa Maíalda is, amelyen legalább ötszázzal több utas utazott, mint amennyi elfért Tolna. Nem csoda, ha ilyen körülményok között a hajó nem navigálhatott kellő biztonsággal és a súly következtében rendkívül nagy m'élyjáratávai a Bahia közelében a víz színe alatt lapuló zátonyok áldozatává vált. A kivándorlóikat szállító Imfárok pedig sohasem gondoltak arra, hogy a véletlen szerencsétlenség esetén gondoskodjanak az utasok megmentéséről. Kevés csónak, sőt kevés mentőöv állt az utasok rendelkezésére, akik ennek következtében a menekülés legkisebb lehetősége nélkül pusztultak a tengerbe. Még szerencse, hogy a katasztrófa nem messze a partoktól, hanem Bahia közelében történi, mert különben nem hétszáz, hanem mind az 1198 ember a. tengerbe veszett volna. A Principessa Mala'ldla katasztrófája a szegény kivándorlók szomorú sorsának ismét egy szomorú fejezetét jelenti. Pánik és revolverharc a fedélzeten .Az egyik meróőuajó, a Formosra, már vissza- érkezett Bahia kikötőjébe és. legénysége beszámolt arról a szörnyű képről, amelyet a Primcipeaeia Maf „Abalom“ angol halászbárka szintén sok ! emberéletet mentett meg. Mindazonáltal a j megmentettek száma alig nyolcszáz és igy | valószínűleg hétszáz ember hiányzik. A öülyedő hajón borzalmas jelenetek játszódtak le. A megmentettek legtöbbje kétségbeejtő állapotban van és órákig tartott, amíg a megmenekültek ismét visszanyerték önuralmukat. Sokukat súlyos ideglázzal a kórházba kellett szállítani s néhányan megőrültek. A tultömött hajó vezetői nem gondoskodtak kellőképpen mentőcsónakok- rél s a sülyedés pillanatában véres és brutális tülekedés folyt a fedélzeten a mentőcsónakok egyes helyeiért. Aki nem fért csónakba, lécekkel, mentőövekkel, kötelekkel igyekezett a hajótól messze kerülni. A két- három óra múlva megérkező mentöhajók egyenként halászták ki a vizből a léiig ájult, agyonfagyott és leszakadt ruháju embereket. Közelebbi részletek még nem érkeztek, de minden megbízható jelentés körülbelül hétszáz halottról számol be. A legrettenetesebb statisztika A Principessa Maíalda elsüljed ése egyike a világ legnagyobb hajók afaszl r ói álnak. Az európai közvélemény még világosan emlékezik a Titanic borzalmas katasztrófájára. Mint ismeretes, ez az óriásihajó, a modem technika büszkesége, 1912-ben, legelső utján egy jéghegybe ütközőit, eisülyedt és a fedélzeten lévő kétezer ember közül 1010 a hullámokban lelte halálát. Európa és Amerika közvéleménye hétiekig nem tudott szabadulni a borzalmas szerencsétlenség hatása alól s nyugodtan mondhatjuk, hogy a háború előtti évtizedben nem volt a Titanic hajótöréséhez basonlitlxató hatású esemény. _ 1919 decemberé/ben a Lionebing nevű an gol gőzös sülyedt el s ennek a hajótörésnek ötszáz áldozata volt. 1904 júniusában a Sloctnm gőzös égett el nyílt tengeren s vele együtt ezer newyorkj kiránduló. Egy hónappal később a Norgen nevű norvég kivándorlólhajó pusztult el 660 emberrel. 1902-ben a Camorea angol gőzös futott zátonyra indiai'útija alkalmával s véle 739 ember pusztult a tengerbe. — A Naivigazion© General© Italiana hivatalos jelentés© szerint a Principessa Maíalda kivándorlóba jón 968 utas volt, mig a legénység száma 230-at tett ki. összesen tehát 1198 ember utazott a hajón, neon pedig 1600, mint az első amerikai hírek jelenítették. or&k tragedmja ialda katasztrófája nyújtott. Az óceán csendes volt, a fedélzeten este hét óra tájiban a megszokott élét uralkodott, a kivándorlók legnagyobb része az ét- kezőikbeo gyűlt össze, amikor a hajó hirtelen ráfutott egy olyan zátonyra, amely a tengeri térképeken eddig neon volt föltüntetve. Szakértők szerint az a zátony, amely az olasz hajót elpusztította, röviddel ezelőtt még nem létezett s valószínű, hogy a legutóbbi nagy óceáni földrengés emelte ki, úgy, hogy még nem vezették be a mappára. A tengeri eeismíkus változások gyakran teremtenek ilyesféle iqj zátonyókat. Az összeütközés hatalmas lökése után az utasok között pánik ütött ki. Az emberek eszeveszetten a fedélzetre tolongtak s a szűk lépcsőházakban a gyengébbeket, vagy a betegeket sorban agyonnyomták. Akik a fedélzetre érkeztek, azonnal a mentő- csónakokba vetették magúkat, de az utánuk nyomuló tömeg nem engedte, hogy a mentő- csónakokat a vízre bocsássák, mert mindenki saját maga akart elhelyezkedni bennük. Irtózatos kézátusa keletkezett A félig lebocsáitoít mentőcsónakok ott lógtak ég és víz között 8 fönt addig rtüncigálták és vagdosták a köteleket, amdg a csónakok felbillentek és utasaik a vízbe potyogtak. Időközben a józanabb elemek a fedélzeten szanaszét heverő lécekből és dorongokból tutajokat akartak összeácsolni, de a® eszeveszett dóloiaszországí kivándorlók ezt a nyugodt munkái is megakadályozták és izgalmukban lehetetlenné tették a tutajok vizrébo- csátását. A hajó tisztjei elvesztették fejüket és hogy a tolongást meggátolják, a kivándorlókat, feleségeiket és gyermekeiket hirtelen a hajó bolsejébe zárták és revolverrel a kezükben megfkisérelték, hogy legelőször az előkelőbb és gazdagabb kabinutasok megmentéséről gondoskodjanak. Kitörnek a bezárt kivándorlók Ez az embertelen eljárás a végsőkig csigázta a kivándorlók elkeseredését. Éktelen dörömbö- lést vittek végbe a hajó belsejében, majd öt perc j alatt fölfeszitették a lezárt ajtókat és vadállatok j módfára a fedélzetre rohantak, ahol, senkit sem kiméivé, néhány pillanat alatt elfoglalták a mén- J tőcsónakokat. A kabinutasokat a vízbe dobálták, a tiszteket pedig, akik revolvert rántottak, le- fegyverezték és félrelökdösték. Közben a hajó kötelességtudó távirdászai hidegvérrel ültek helyükön és szakadatlanul adták le segélytkérő távirataikat. Elsősorban nekik köszönhető, hogy Babjából idejekorán több hajó futott ki a Principessa Mafakla segítségére és a vízben úszkálok nagy részét sikerült megmenteni. Két órával a szerencsétlenség után a Formosa már feltűnt a láthatáron és a francia hajó tisztjei nemcsak a mentési munkálatokat vezették, hanem kénytelenek voltak átvenni a parancsnokságot a már sü- lyedő Princdpessa Mafaldán is. hegy némiképpen rendet teremtsenek az anarchikus és a veszedelmet tetőző állapotokban. Maga a Principessa Maiaddá kapitánya kérte föl erre kétségbeesetten a A hét év előtti rossz ómen A Rio Grande do Sül nevű brazíliai cirkáló kifutott, hogy segítséget nyújtson a Principecsa Mafalda hajótöröttjeinek. Érdekes, hogy hét évvel eaaelőtt az európai sajtó egy téves jeleni és nyomán azt jelentette, hogy a Principessa Mafalda a karra futott és hétszáz emberrel fedélzetén ehjűlysdt. A jelentés akkor tévesnek bizonyult, de a hajé mégsem kerülte ki bejelentett gonosz sorsát. A legújabb jelentések szerint a katasztrófa a bahia — pemamiboicói útvonalon történt, az északi szélesség 16. fokánál és 48 percénél és a nyugati hosszúié ág 37. fokánál és 44. percénél. A megmentettek száma 720. mig 700 ember a hu bajnokba veszett. MVs J jelentések szerint az áldozatok száma n’ yrr’t r.-. e J a nyolcszázat. Berlin, október 26. Néhány nappal ezelőtt jeíigntettük, hogy Parker Gidfbert, Németország jóvátételd főbiztosa, memorandumot intézett a birodalmi kormányhoz, melyben tiltakozik a berlini pénzügyim i ni szté- riuim túlzott költekezése elten és főleg a tervibe vett hivatalnoki fizetéseméi lést kifogásolja. Parker Gifflbert intervenciója egész Európáiban nagy pert vert föl, de legkülönösebbem Franciaországiban, ahol Németország nagy költekezését hosszabb idő óta rossz sz-aimel figyelik. Francia vélemény szerint ugyanis a német birodalom tudatosan halad az uj pénzügyi és gazdasági krízis felé, hogy igy elgáncsolja a Daw es-terv ezetet és megszabaduljon a jóvátételtől. A német birodalom közvéleménye viszont Kókler német birodalmi pénzügyminiszter titkolódzó eljárását kifogásolta, főleg azt, hogy a pénzügymini sátor nem hozta nyilvánosságra Parikor Gilbert memorandumát és nem tájékoztatta a közvéleményt az esemé- nyelkrőiL A birodalmi gyűlés főbizottsága ma délután foglalkozott Parker Gilbert memorandumával. Köhler pénzügyminiszter expozét mondott Németország jelenlegi pénzügyi helyzetéről, a közgazdaság fejlődéséről és a Daw es-ja vaslat 1928-as beosztásáról. A bizottság tárgyalásai alatt a kormány állandó érintkezést tart fönn a jóvátéteHi főbiztossal, aki állandóan tájékoztatja a bizottságot az antant .szakembereinek véleményéről. A berlini sajtó tovább követein, hogy a memorandumot nyilvánosságra hozzák. A birodalmi kormány viszont közölte, hogy a memorandumot már csak azért sem hozhatja nyilvánosságra, mert a jóvá téteti főbiztos sem követeli ezt. A nyilváoosságr ahoz atal különben sem eiágűtené ki a közönséget, ment ez a memoranidiuim beletartozik a Parker Giilbertbel folytatott tárgyalások hosszú ■láncolatába, melyből kiragadva önállótlam, zavaros ás érthetetlen. Mindenesetre bizonyos, hogy ia német politikai élet az eljövendő napokban rendkivül sokat fog a jóvátételi főibiztos memorandumával, foglalkozni A kormányválság veszedelme ugyan elmúlt, de annál jobban fenyegetnek az ügy külföldi komplikációi. Roham a D a wes-tervezet ellen Franciaországban és Angliában ugyanis mindinkább terjed az a vélemény, hogy Parker Gilbert közbelépését nem szabad elszigetelt jelenségnek tekinteni. A jóvátétel! főbiztos idejekorán észrevette, hogy Németországban döntő támadást készítenek elő a Daw es-javaidat ellen és ezért interveniált. A nagy költekezésekkel, az egyro szaporodó amerikai kölcsönökkel a birodalom kőim ven olyan helyzetbe kerülhet, hogy nem folyósíthatja a Dawes-járandóságokat. Az amerikaiak elsősorban saját pénzük törlesztését fogják követein és Amerika támogatásával Németország azt véli elérni, hogy a Dawes- tervből származó kötelezettségeit bizonyos időre felfüggesztik. Különösön Parisban .kisérik nagy figyelemmel Parker Gilbert és a német kormány vitáját. A Malin a német bankok és ipari vállalatok túlzott költekezését bűnösnek mondja. Nagyon tévednek a német pénzügyi körök — úgymond —, ha agy vélik, hogy túlhajtott amerikai kölcsönpolitikájukkal a Dawes-tervet elgáncsolhatják. Németország sohasem remélheti, hogy köl- cscntörlesztéseit a Dawes-fizetésekoél fontosabbnak ismerik el. Amerikának is nagyobb érdeke-, hogy a Dawes-tervezetnek beteget tegyenek, mint hogy nélkülözhető i 'pénzét gyorsan visszakapja. A Dawes-tervezct t Anglia létérdeke London, október 26. A Daily Telegraph diplomáciai tudósítója Parker Gilbert memorandumával összefüggésben rámutat arra, hogy az angol adófizetők szempontjaiból ,rendkívül fontos a Dawes-torvezet fizetésiéinek pontos betartása. Anglia 1928-ban 27 és fél millió fontot kap Németországtól a Daw es-javaslat értelmében s ez az összeg abba a helyzetbe hozza az angol kincstárt, hogy a jövedelmi adót 5 és fél százalékkal csökkentse. Angina véleménye is az, hogy mindenek előtt a jóvátételnek kell eleget tenni és Amerika várhat a német kölcsönök visszakövetslé.-é- vel. Amerika ugyan nőm irla alá a londoni szerződést, de elfogadta a londoni szerződésen alapuló párisi szerződést, amelyben szintén megállapítást nyert az, hogy a jóvátétel minden más kötelezettségnél fontosabb és először a Dawes-terv evet járandóságait kell kifizetni. Aljechin—Capablanca AJjechin győzött Buenos-Aires, október 26. A huszadik játszma a negyvenedik lépés után függőben maradt. Aljeehinnek bástyája, futója és négy gyalogosa volt Casablancának két bástyája és egy gyalogosával szemben. Az ujrafelvé- telnél az orosz bajnok precíz játékával érvényesítette anyagi túlsúlyát. A meccs állása 4:2, 14 remis mellett, Aljechin javára s most már valószínűnek látszik, hogy az izgalmas meccs győztese Aljechin lesz. Anglia és Franciaország a Dawés-tervezet megváltoztatása ellen Parker CÉsítoert memorandumának következményei — Rémetek amerikai kSIts^npoiiilEfájukkaS akarják elgáncsolni a jóvátételt — angol ad&fózefők létérdeke, hogy Németország fizessen -
