Prágai Magyar Hirlap, 1927. október (6. évfolyam, 224-248 / 1558-1582. szám)
1927-10-26 / 245. (1579.) szám
1927 október 26, s/erdia. ^WŰ-7'AA<5taR.-HIlíME; MŰSORON KÍVÜL A FOG ADATLAK BOSSZÚÁLLÓ Pár is, október 20. Amiig Söhwa/rzibard pőre lassan fejlődik, a viliág nagy jiididiisdh és bőiber nyelvű lapjaiban, tehát a nagy zsidó nacionalista orgánum okiban, Newyorikiban, Galíciában, legyiidejü'lieg a pörrel kampány indult Schwarzr ibard tisztázására, akiiből könnyű iemine most ideális zsidó nemzeti mártírt csinálni, már aim-emnyire egy anarchista, legyen az Pirincip, vagy Schwaraband, alkalmas anra, hogy érdekel ts égek ideális nemzeti. mártírt faragjanak ibeldle. A sajtó-padok tele vannak távoli vidékekről érkezett, jiddiisoh vagy héber nyelvű újságok tudósítóival, akik bizonyára nem mulasztják eil az alkalmat, hogy miniden motívumot, ami menti Sehwarzbard ot, hangsúlyozzanak, s mindem terhelő momentumot halkitsanak. Ez eim.beriileg éirtbető, de politikailag ügyetlen, nagyon veszedelmes, fölösleges és-ebben az esetben nem is jogosult. A tárgyalás menetűben a mentő és terhei!ő tainuk deifil éjéiben, a tapoga tózasb am, ahogy vád iés védelem keresik a másik igazának gyönge pontjait, van valami ki-nem-mondo11, amit miindenkii tud, van valami a macskából és forró kásából, a,miihez mindenki fél hozzányúlni. Az igazság az, hogy (Sehwarzbard ügye nem zsidó nemzeti ügy, hanem a leg- Bziigotrüibb un«'gánválilálikozás. A vád nem emiliti ezt a körülményt, mert a meggyilkolt Pétkor,a jogi képrviselőiinek ’keffleimesebb, ha úgy állítják be a dolgot, mintha Sehwarzbard mögött valahol, az Isten tudja, hol, egy állig fcLégyveffzett, vérszomjas és marcona zsidóság állana, akik azonosítják magiakat Schwairz- íbard tettével, talán ímegbizást is adtak neki meá, s talán csakugyan vannak & oly veszedelmesek, oly fölif egy ve r zettek, vérszomjasak és marconák, hogy a pogromok, ha egyáltalán megesett ilyesmi, jogosult és elkeridbetetten akciók voltak a szegény és szolid, fegyver felen Petlljiura-tisztek részéről, Kiewhen, Minidén ío pogrom-kérdés körül forog, s ha Caimpindhi bizonyítani tudná, hogy Kiewbenv kézígráhátos, aknavetős zsidó ■vtegyeskeres- kedők 'fogadták a bevonuló Peti jura feih ér- zászlós, árvafánybaijas és fegjweirtelien, kizárólag népdalokat énekelő haidáit, nem habozna ezt bebizonyítani. De ezt, sajnos-, nehéz | bebizonyítani, annyira nehéz, hogy Petljuna | írévid uralkodása alatt s. k. kéziratokkal igenis több ízben tiltakozott hadseregénél a pogroím^kilenigések eliten —. a .látszat s. a kíiíjföldii.íthís^ziők. kedvéért-e, vagy s&vböip az más kérdés, — s egy,államfő nem tiltakozik pogromok ellen ott, ahol pogromok nincsenek; az angol király még egyetlen pogirom-tilaiimat nem adott ki, s a francia köztársaság elnökének sincs benne gyekor- j lata. Petlijiura azonban kiadott. Más: a védelem óvatosan elkerüli azt, hogy Sohwarzbaird tettének magánvá!!aikozás-jéd- Biegét kilhangsulyozza, ami, a védelem szempontjából, temmészetes, mert sokkal könnyebb védeni valakit, aki egy elnyomott faj mártírjának, bosszúállójának és szenvedélyes, ideális megtorlójának játsza ki magát, mint egy hisztérikus anarchistát, aki a maga számlájára meggyilkolja azt, aki neki nem szimpatikus. De az esküdtek számára, továbbá a nem- zetközri zsidó és uemzsidó közvélemény számára igenis nagyon fontos, hogy ezt a vitathatatlan részletet, ezt a végtelenül súlyos nuanoe-ot tisztázzák és leszögezzék: hogy Schw arzbamdin-aik, az ukrajnai zsidónak, soha zsidó részről senki, se hivatalosain, se titokban, se magánember, se szervezet, megbízást adott arra, hogy megtorolja az ukrajnai pogromokat. Hogy Sehwarzbard mögött nem áll és nem állott soha senkii, se az ukrajnai, se a nemzetközi zsidóság. S hogy nincs épeszű zsidó, akii .bálaimákat mondana és örvendezne annak, hogy Sehwarzbard meggyilkolta Petljurát, — egy cselekedet, aminek horderejű irtózatos lehet, egy eszelős rémtett, ami semmit netm torolt meg, senkin nem segített, ellenben szenvedéseket és hetedizigieni bősszuakciókat hozhat Ukrajnában sokszázezer szerencsétlen és ártatlan, nyomorult zsidó családnak. Ki fogadta föl Schwarzbardot bosszúállónak? Senki. Ki kérte -ezt a bosszút? Senki. Meg lehet bosszulni egy pogromot gyilkossággal? Soha. A pogrom mindig gyalázatos és gyáva, mert védtelen emberek, aggastyánok é.s gyermekek, asszonyok és leányok -szenvedését jelenti, mert ki/vülesik mindenen, ■ ami jogrend ember és ember között. De azzal, hogy egy meniimontani zsidó órás, hisztérikus és -megszállott ember, ké-ret- leuLÜl és fogadé liánul odaáll Párisban az ukrajnai pogromok megtorlójának, nem tehet, se ott, se máshol, újabb „zsidó-kérdést'* kreálni, újabb máglyát rakni a szenvedj hlyekből, amik e per körül füstölögnek. Sőhwarz- -band pere meg fog maradni, meg keli, hogy maradiján, Schwairzibard perének. Menilmon- tanból -nem lehet Ti-sza-e-szlár. Fgy ember gyilkolt. A motívum: politikai bossz-u. A tettet beismerte. Meg ,fog bűnhődni. De egyedül gyilkold, s bűnhődjön -is egyedül. Aki erőszakkal tetteseket keres e rém tetthez, mikor nincsenek, az gonosz tüzet szit, s irtózatos tűzvész -szikráit vetheti el. Hogy Peti jura olyan fehér bárány volt-e. ahogy’ az ukrán érdekeltség — volt ukrán tisztek, miniszterek, hadbírók, stb. — beállítani szeretnék, az a per folyamán még e fog válni. Annyi bizonyos már, hogy „hallgatva türt“ bizonyos kilengéseket. IIa eg> államfő hallgatva tűr, az mindig politikai hiba -akkor, mikor a feüdőtlen elem hangosan cselekszik. A felelőtlen ebem nem cselekszik ott, ahol az államfő nem tűr hallgatva. De mi köze -mindéhez Söhwurzbardnak Me-nilmon- tanból? Ki kérdezte? Ki kérte föl? Mórái Sándor. Kossuth tajtes BCIö&elsfeerg és Betgen Byílalheiata a képviselöteázfean as egyetemi tüntetésekre! ilyen sajnálatos események, amelyek az ország és a kormány'szempontjából nem kívánatosak, A kormány teremtsen rendet az egyetemeken és mentse meg az országot a külföldön váló hamis megítél égétől. Általános érdeklődés mellett emelkedik szólásra Klebo’sberg gróf kultuszminiszter, hogy válaszoljon Pakots beszédére. A kultuszminiszternek az ifjúságot mindig szeretnie kell, — kezdi beszédét, — de ez nem jelenti azt, hogy a szigorúságból engedjen. Semmilyen áílamhatálöih nem engedheti meg, hogy az utcán és az egyetemeken verekedjenek. Én a rektorokat személyesen tettem felelőssé az egyetemek rendjéért. Ha ez nem sikerül, akkor javasolják az egyetemek bezárását. — Azonban senkitől sem vitatható el, hogy a törvény keretén belül szabadon nyilváníthatja véleményét a numerus clausus módosításával szemben. Ha ellenben a törvényes kereteket túllépik, akkor a legnagyobb szigorúsággal kell eljárni. Petrovácz Wolff-páríi képviselő ugyancsak a tüntetésekről beszél és kifogásolja a rendőrség erélyes fellépését a tüntetőkkel szemben. Bethlen válaszol Petrovácz beszédére s megcáfolja a. képviselőnek azt az állítását, mintha a rendőrség indokolatlanul járt volna cl. A rendőrség minden alkalommal megállapítja a tényeket és azok mérlegelésével jár. el. Lehetetlenség, — úgymond hogy a kormány V rendőrségnek olyan rendelkezést adjon ki. amely lehetővé teszi, hogy keztyüs kézzel bánjon el bántalmázóival szemben. Ez egyenlő volna a rendőrség destruálásával. lyot az orosz hadügyi népbiztos helyettese Konstantinápolyban tett. Eddig szól a liberóii* vasárnapi lap jelentése. Fejtegetéseit bizonyos mértékben megerősíteni látszanak ■ azok a kisérő körülmények, amelyek lrak uj statútumáról szóló mostani tárgyalásoknál felmerülnek. Az angol keleti szakértők Iraknak helyzetét és különösen Feisal király helyzetét Bagdadban komolyan veszélyeztetettnek látják, meri elsősorban Iraknak a népszövetségbe való gyors felvétele van a tárgyalások homlokterében. Valószínű, hogy az angol protektorátusnak nemzetközi hátfedezetet akarnak adni és Irak integriiását nemcsak angol Ígéretekkel, hanem a népszövetség által is biztosítani akarják. . A kínai angol hadsereg leépítése, az angol hadügyminiszter indiai utazásának lemondása, az a lázas sietség, amellyel az épülőfélben levő hadihajók elkészítését szorgalmazzák, az angol territoriális hadsereg számára yaló ujonrozás fokozódó aktivitása, úgyszintén a hadsereg tartalékának 140.000 főben való megállapítása, mind olyan jelek, hogy angol katonai körökben nem könnyű szivvel néznek a következő tavasz elé. Az irak államnak és Perzsiának orosz és török részről való fenyegetése, amely most olyan lapban jelent meg, amely egyáltalán nem szereti a riasztó híreket, megmagyarázza az angol diplomatáknak lázas tevékenységét Oroszország peremállamaiban is, amely igyekezetek arra irányulnak, hogy Oroszország nyugati szomszédai közölt az összes lappangó és akut ellentéteket az útból eltávolítsák, hogy az orosz imperialistákat a nyugati peremállamok civódása a jövő esztendőben nehogy középső Ázsiában intenzív aktivitásra bírja. A moszkvai Isvestija mai számában éles cikkben fordul az észt kormány magatartása ellen, amely Angliával való egyetér ősben Lettországra nyomást akar gyakorolni, hogy az orosz—lett kereskedelmi szerződés létrejöttét, amelyről most a lett szejra tanácskozik, megakadályozza. A lap szerint ezek a szé- . gyenteljes beavatkozások Lettország belső ügyeibe példa nélkül állanak. Angliának baltikumi- követe, Vanohan, beismerte, hogy a szovjetorosz—lett szerződés Anglia számára kényelmetlen lenne. A lett népnek azonban az Isvestija szerint be kellene látnia, hogy egyedül a szovjetkormány az, amely Lettországot egyenrangú tárgyalófélnek tekinti és amelynek célja az, hogy mindkét részről előnyös szerződést kössön. London, október 25. Tegnap kezdődtek m(eg Londonban az angol kormány tárgyalásai Feisal iraki királlyal és miniszterelnökével a Nagybritan- nia és Irak közötti viszony ujjászabályozásá- ra, továbbá Irak államnak a népszövetségbe való belépésére vonatkozólag. A Llovd George szolgálatában álló Sunday Chronicle konstantinápolyi tudósitója nagyon érdekes cikkben leplezi le ezeknek a tárgyalásoknak világpolitikai hátterét. A cikk írója a keleti kérdésnek elsőrendű szakértője. Megállapításainak lényege a következő: Az Anglia és Oroszország közti viszonyban tulajdonképpen a komoly krizis a következő tavasszal fog kitörni. A konfliktusnak magva! az egész középső Keleten, Persiában, Törökországban, Mezopotámiában, Palesztinában és Örményországban el vannak hintve. Moszkva hintette el ezeket a magvakat. Megbízható információim vannak arról, hogy Oroszország olyan terveken dolgozik, amelyek az angol gyarmatok biztonságát veszélyeztetik és Angliát Ázsiában uj háborúba bonyolíthatják. A bolsevi- kiek abban a meggyőződésben vannak, hogy az általuk előkészített háború az Empire szétbomlására, külföldi piacaink elvesztésére, kereskedelmünk megbénítására és végeredményben az angol forradalom kitörésére vezet. A tervet úgy. dolgozták ki, hogy egy Irak ellen indítandó török hódító hadjárattal kezdődnék, amellyel egyidöben Oroszország is hadat indítana Perzsia ellen. Oroszország erre az ürügyet abban a várható elutasításban találná, amely a perzsa parlament részéről nyilatkoznék meg az orosz—perzsa szerződés ellen. Irak nacionalistái az Irak állam teljes önállóságának közeli lehetőségéről álmodoznak. A jövő év tavaszáig létrejön a teljes megértés és együttműködés közöttük és a törökök között, még pedig angolellenes alapon. Irak nacionalistái akkor meg fogják kísérelni, hogy a most Londonban Angliával uj tárgyalásokat folytató Feisal királyt megbuktassák. Miután Angliát Irakkal kötött szerződése kötelezi a királynak és kormányrendszerének védelmezésére, török csapatok fognak beavatkozni a nacionalisták oldalán. Törökország, amely nemrégiben éles angolellenes propagandát vezetett be hivatalosan, ezt azért teszi, hogy az összes örmény törzseknél rokonszenvet keltsen fel. Jellemző, hogy ez az éles angolellenes propaganda köz- | vétlenül azután a szigorúan titokban tartott látogatás után következett be, ame- I Hünkáék nem lépnek ki a kormányból? Prága, október 25. A Tribuna jól informált körökből úgy értesül, hogy a szlevák néppártnak a kormányból való kilépéséről elterjedi hírek minden alapot nélkülöznek. Megfelel ugyan a valóságnak az, hogy a néppárt néhány közigazgatási és gazdasági követelésének a teljesítését igyekszik a kormánytól kiharcolni és hogy a választási agitáció ! következtében a csehszlovák néppárttal elég- 1 gé feszült viszonyba került, mindez azonban semmiképpen sem érinti a pártnak a kormányban való részvételét. A Ksed igazgatóságát még a napokban átviszik Kassára Prága, ok lóbe r 25. A Reforma, Najman vasutügyi miniszter pártjának lapja feltűnő helyen közli,, hogy értesülése szerint a magyar hivatalos lapban most jelent meg az a rendelet, amely megengedi, hogy a Kassa— oderbergi vasú trész vény társaságot töröljék a magyar részvénytársaságok névjegyzékéből. Ezzel meg van adva a mód, hogy a Kassa— oderbergi vasutat Csehszlovákiában nosztrifi- kálják és székhelyét Kassára áthelyezzék. Az áthelyezés Budapestről Kassára már a legközelebbi napokban megtörténik. I. A Prágát Magyar Hírlap I ;/\ f w HU • if # p ip # csak régi és uj előfizetőink kapják meg || i iHdffy iwo€$,€&§f§M Naptárat 5Tt°^rfpori^éscsoma^íásihPu'M * ■ seg beküldése uían. Az 5.— hommai a ű (pipir® november havi eíolizeíéshez kérjük íj ‘ csatolni 5 Budapest, október 25. (Budapesti szer- i kesztőségünk telefonjelentése.) A képviselő- - ház egy heti szünet után ma újból, összeült. : A mai ülésen nyújtotta be Bethlen István , gróf miniszterelnök á Kossuth Örök érdemeinek és emlékének törvénybeiktatásáról ‘ szóló ■ törvényjavaslatot. A javaslat indokolásában a miniszterelnök kijelenti, hogy amikor az or■ szág a parlament épülete előtt küzlelkesedés- sel örökíti meg Kossuth Lajos történelmi alakját; ugyanakkor az országgyűlés is le akarja róni régóta tartozó háláját az alkotmányos szabadság, jog, egyenlőség lánglelkü apostola iránt, ezért a nemzet újjászületése, egysége, függetlensége, alkotmányos fejlődése és szabadsága körül szerzett elévülhetetlen érdemeit, valamint a nemzet lelkében soha el ne-m múló emlékezetét törvénybe iktatja. A képviselőház a miniszterelnök bejelentését egyhangú éljenzéssel fogadta. A javaslatot átutalták a bizottsághoz. Az egyetemi tüntetések ügye A napirendi javaslat tárgyalásánál heves v közbeszól ások között szólalt fel Pakots. Megemlékezett a numerus clausus enyhítése miatt kirobbant tüntetésekről. Lehetetlen — ugjr- memd, — hogy a jelenlegi konszolidációs i korszakban az egyetemi ifjúság tüntessen. A j tüntetésekért nem a fiatalság, hanem a fel- ! bújtok feielősek. (Nevezze meg a bujtogató- kat! — hangzik a balközópről.) Nyilatkozzék a kormány, hogy végre akarja-e hajtani a numerus clausus revízióját, vagy pedig megtűri az agitációt és ’ arra hivatkozva fel hagy tervével. A ?e bújtok izgatják az ifjúságot. Haller közbekiált: Nevezze meg őket! Pakots: Az ön szelleméből fakadnak az A szovjet tataszra offenzivát készít Anglia kőzépázsiai érdekszférája ellen yj tüzvessedslem fenyegeti a világot -- Anglia lázasan készülődik — m án az IraMárgyaSások laátlss'éísen 1
