Prágai Magyar Hirlap, 1927. október (6. évfolyam, 224-248 / 1558-1582. szám)

1927-10-26 / 245. (1579.) szám

1927 október 26, s/erdia. ^WŰ-7'AA<5taR.-HIlíME; MŰSORON KÍVÜL A FOG ADATLAK BOSSZÚÁLLÓ Pár is, október 20. Amiig Söhwa/rzibard pőre lassan fejlődik, a viliág nagy jiididiisdh és bőiber nyelvű lap­jaiban, tehát a nagy zsidó nacionalista orgánum okiban, Newyorikiban, Galíciában, legyiidejü'lieg a pörrel kampány indult Schwarzr ibard tisztázására, akiiből könnyű iemine most ideális zsidó nemzeti mártírt csinálni, már aim-emnyire egy anarchista, legyen az Pirincip, vagy Schwaraband, alkalmas anra, hogy érde­kel ts égek ideális nemzeti. mártírt faragjanak ibeldle. A sajtó-padok tele vannak távoli vidékekről érkezett, jiddiisoh vagy héber nyelvű újságok tudósítóival, akik bizonyára nem mulasztják eil az alkalmat, hogy miniden motívumot, ami menti Sehwarzbard ot, hang­súlyozzanak, s mindem terhelő momentumot halkitsanak. Ez eim.beriileg éirtbető, de politi­kailag ügyetlen, nagyon veszedelmes, fölös­leges és-ebben az esetben nem is jogosult. A tárgyalás menetűben a mentő és terhei!ő tainuk deifil éjéiben, a tapoga tózasb am, ahogy vád iés védelem keresik a másik igazának gyönge pontjait, van valami ki-nem-mondo11, amit miindenkii tud, van valami a macskából és forró kásából, a,miihez mindenki fél hozzá­nyúlni. Az igazság az, hogy (Sehwarzbard ügye nem zsidó nemzeti ügy, hanem a leg- Bziigotrüibb un«'gánválilálikozás. A vád nem emiliti ezt a körülményt, mert a meggyilkolt Pétkor,a jogi képrviselőiinek ’keffleimesebb, ha úgy állítják be a dolgot, mintha Sehwarzbard mögött valahol, az Isten tudja, hol, egy állig fcLégyveffzett, vérszomjas és marcona zsidó­ság állana, akik azonosítják magiakat Schwairz- íbard tettével, talán ímegbizást is adtak neki meá, s talán csakugyan vannak & oly veszedel­mesek, oly fölif egy ve r zettek, vérszomjasak és marconák, hogy a pogromok, ha egyáltalán megesett ilyesmi, jogosult és elkeridbetetten akciók voltak a szegény és szolid, fegyver fe­len Petlljiura-tisztek részéről, Kiewhen, Min­idén ío pogrom-kérdés körül forog, s ha Caimpindhi bizonyítani tudná, hogy Kiewbenv kézígráhátos, aknavetős zsidó ■vtegyeskeres- kedők 'fogadták a bevonuló Peti jura feih ér- zászlós, árvafánybaijas és fegjweirtelien, kizá­rólag népdalokat énekelő haidáit, nem haboz­na ezt bebizonyítani. De ezt, sajnos-, nehéz | bebizonyítani, annyira nehéz, hogy Petljuna | írévid uralkodása alatt s. k. kéziratokkal igenis több ízben tiltakozott hadseregé­nél a pogroím^kilenigések eliten —. a .látszat s. a kíiíjföldii.íthís^ziők. kedvéért-e, vagy s&vböip az más kérdés, — s egy,államfő nem tiltako­zik pogromok ellen ott, ahol pogromok nincsenek; az angol király még egyetlen pogirom-tilaiimat nem adott ki, s a francia köztársaság elnökének sincs benne gyekor- j lata. Petlijiura azonban kiadott. Más: a védelem óvatosan elkerüli azt, hogy Sohwarzbaird tettének magánvá!!aikozás-jéd- Biegét kilhangsulyozza, ami, a védelem szem­pontjából, temmészetes, mert sokkal könnyebb védeni valakit, aki egy elnyomott faj mártír­jának, bosszúállójának és szenvedélyes, ideá­lis megtorlójának játsza ki magát, mint egy hisztérikus anarchistát, aki a maga számlájá­ra meggyilkolja azt, aki neki nem szimpati­kus. De az esküdtek számára, továbbá a nem- zetközri zsidó és uemzsidó közvélemény számára igenis nagyon fontos, hogy ezt a vitathatatlan részletet, ezt a végtelenül súlyos nuanoe-ot tisztázzák és leszögezzék: hogy Schw arzbamdin-aik, az ukrajnai zsidónak, soha zsidó részről senki, se hivatalosain, se titok­ban, se magánember, se szervezet, megbízást adott arra, hogy megtorolja az ukrajnai pogromokat. Hogy Sehwarzbard mögött nem áll és nem állott soha senkii, se az ukrajnai, se a nemzetközi zsidóság. S hogy nincs épeszű zsidó, akii .bálaimákat mondana és örvendezne annak, hogy Sehwarzbard meggyilkolta Petljurát, — egy cselekedet, aminek hord­erejű irtózatos lehet, egy eszelős rémtett, ami semmit netm torolt meg, senkin nem segített, ellenben szenvedéseket és hetedizigieni bősszuakciókat hozhat Ukrajnában sokszáz­ezer szerencsétlen és ártatlan, nyomorult zsidó családnak. Ki fogadta föl Schwarzbardot bosszúállónak? Senki. Ki kérte -ezt a bosszút? Senki. Meg lehet bosszulni egy pogromot gyilkossággal? Soha. A pogrom mindig gyalá­zatos és gyáva, mert védtelen emberek, aggastyánok é.s gyermekek, asszonyok és leányok -szenvedését jelenti, mert ki/vülesik mindenen, ■ ami jogrend ember és ember között. De azzal, hogy egy meniimontani zsidó órás, hisztérikus és -megszállott ember, ké-ret- leuLÜl és fogadé liánul odaáll Párisban az ukrajnai pogromok megtorlójának, nem tehet, se ott, se máshol, újabb „zsidó-kérdést'* kreálni, újabb máglyát rakni a szenvedj hlyek­ből, amik e per körül füstölögnek. Sőhwarz- -band pere meg fog maradni, meg keli, hogy maradiján, Schwairzibard perének. Menilmon- tanból -nem lehet Ti-sza-e-szlár. Fgy ember gyilkolt. A motívum: politikai bossz-u. A tettet beismerte. Meg ,fog bűnhődni. De egyedül gyilkold, s bűnhődjön -is egyedül. Aki erőszakkal tetteseket keres e rém tetthez, mikor nincsenek, az gonosz tüzet szit, s irtó­zatos tűzvész -szikráit vetheti el. Hogy Peti jura olyan fehér bárány volt-e. ahogy’ az ukrán érdekeltség — volt ukrán tisztek, miniszterek, hadbírók, stb. — be­állítani szeretnék, az a per folyamán még e fog válni. Annyi bizonyos már, hogy „hall­gatva türt“ bizonyos kilengéseket. IIa eg> államfő hallgatva tűr, az mindig politikai hiba -akkor, mikor a feüdőtlen elem hangosan cselekszik. A felelőtlen ebem nem cselekszik ott, ahol az államfő nem tűr hallgatva. De mi köze -mindéhez Söhwurzbardnak Me-nilmon- tanból? Ki kérdezte? Ki kérte föl? Mórái Sándor. Kossuth tajtes BCIö&elsfeerg és Betgen Byílalheiata a képviselöteázfean as egyetemi tüntetésekre! ilyen sajnálatos események, amelyek az or­szág és a kormány'szempontjából nem kívá­natosak, A kormány teremtsen rendet az egyetemeken és mentse meg az országot a külföldön váló hamis megítél égétől. Általános érdeklődés mellett emelkedik szólásra Klebo’sberg gróf kultuszminiszter, hogy válaszoljon Pakots beszédére. A kul­tuszminiszternek az ifjúságot mindig szeret­nie kell, — kezdi beszédét, — de ez nem je­lenti azt, hogy a szigorúságból engedjen. Semmilyen áílamhatálöih nem engedheti meg, hogy az utcán és az egyetemeken verekedjenek. Én a rektorokat személye­sen tettem felelőssé az egyetemek rend­jéért. Ha ez nem sikerül, akkor javasol­ják az egyetemek bezárását. — Azonban senkitől sem vitatható el, hogy a törvény keretén belül szabadon nyil­váníthatja véleményét a numerus clausus mó­dosításával szemben. Ha ellenben a törvé­nyes kereteket túllépik, akkor a legnagyobb szigorúsággal kell eljárni. Petrovácz Wolff-páríi képviselő ugyan­csak a tüntetésekről beszél és kifogásolja a rendőrség erélyes fellépését a tüntetőkkel szemben. Bethlen válaszol Petrovácz beszédére s megcáfolja a. képviselőnek azt az állítá­sát, mintha a rendőrség indokolatlanul járt volna cl. A rendőrség minden alkalommal megál­lapítja a tényeket és azok mérlegelésével jár. el. Lehetetlenség, — úgymond hogy a kormány V rendőrségnek olyan rendelkezést adjon ki. amely lehetővé teszi, hogy keztyüs kézzel bánjon el bántalmázóival szemben. Ez egyenlő volna a rendőrség destruálásával. lyot az orosz hadügyi népbiztos helyet­tese Konstantinápolyban tett. Eddig szól a liberóii* vasárnapi lap je­lentése. Fejtegetéseit bizonyos mértékben megerősíteni látszanak ■ azok a kisérő körül­mények, amelyek lrak uj statútumáról szóló mostani tárgyalásoknál felmerülnek. Az an­gol keleti szakértők Iraknak helyzetét és kü­lönösen Feisal király helyzetét Bagdadban komolyan veszélyeztetettnek látják, meri el­sősorban Iraknak a népszövetségbe való gyors felvétele van a tárgyalások homlokte­rében. Valószínű, hogy az angol protektorá­tusnak nemzetközi hátfedezetet akarnak adni és Irak integriiását nemcsak angol Ígéretek­kel, hanem a népszövetség által is biztosítani akarják. . A kínai angol hadsereg leépítése, az an­gol hadügyminiszter indiai utazásának le­mondása, az a lázas sietség, amellyel az épü­lőfélben levő hadihajók elkészítését szorgal­mazzák, az angol territoriális hadsereg szá­mára yaló ujonrozás fokozódó aktivitása, úgy­szintén a hadsereg tartalékának 140.000 fő­ben való megállapítása, mind olyan jelek, hogy angol katonai körökben nem könnyű szivvel néznek a következő tavasz elé. Az irak államnak és Perzsiának orosz és török részről való fenyegetése, amely most olyan lapban jelent meg, amely egyáltalán nem szereti a riasztó híreket, megmagyaráz­za az angol diplomatáknak lázas tevékeny­ségét Oroszország peremállamaiban is, amely igyekezetek arra irányulnak, hogy Oroszor­szág nyugati szomszédai közölt az összes lap­pangó és akut ellentéteket az útból eltávolít­sák, hogy az orosz imperialistákat a nyugati peremállamok civódása a jövő esztendőben nehogy középső Ázsiában intenzív aktivitás­ra bírja. A moszkvai Isvestija mai számában éles cikkben fordul az észt kormány magatartása ellen, amely Angliával való egyetér ősben Lettországra nyomást akar gyakorolni, hogy az orosz—lett kereskedelmi szerződés létre­jöttét, amelyről most a lett szejra tanácskozik, megakadályozza. A lap szerint ezek a szé- . gyenteljes beavatkozások Lettország belső ügyeibe példa nélkül állanak. Angliának baltikumi- követe, Vanohan, beismerte, hogy a szovjetorosz—lett szerződés Anglia számá­ra kényelmetlen lenne. A lett népnek azon­ban az Isvestija szerint be kellene látnia, hogy egyedül a szovjetkormány az, amely Lettországot egyenrangú tárgyalófélnek te­kinti és amelynek célja az, hogy mindkét részről előnyös szerződést kössön. London, október 25. Tegnap kezdődtek m(eg Londonban az angol kormány tárgyalásai Feisal iraki ki­rállyal és miniszterelnökével a Nagybritan- nia és Irak közötti viszony ujjászabályozásá- ra, továbbá Irak államnak a népszövetségbe való belépésére vonatkozólag. A Llovd Geor­ge szolgálatában álló Sunday Chronicle kon­stantinápolyi tudósitója nagyon érdekes cikk­ben leplezi le ezeknek a tárgyalásoknak vi­lágpolitikai hátterét. A cikk írója a keleti kérdésnek elsőrendű szakértője. Megállapítá­sainak lényege a következő: Az Anglia és Oroszország közti viszony­ban tulajdonképpen a komoly krizis a következő tavasszal fog kitörni. A konfliktusnak magva! az egész középső Keleten, Persiában, Törökországban, Mezo­potámiában, Palesztinában és Örményország­ban el vannak hintve. Moszkva hintette el ezeket a magvakat. Megbízható információim vannak arról, hogy Oroszország olyan terve­ken dolgozik, amelyek az angol gyarmatok biztonságát veszélyeztetik és Angliát Ázsiá­ban uj háborúba bonyolíthatják. A bolsevi- kiek abban a meggyőződésben vannak, hogy az általuk előkészített háború az Empire szétbomlására, külföldi piacaink elvesztésére, kereskedelmünk megbénítására és végered­ményben az angol forradalom kitörésére ve­zet. A tervet úgy. dolgozták ki, hogy egy Irak ellen indítandó török hódító had­járattal kezdődnék, amellyel egyidöben Oroszország is hadat indítana Perzsia el­len. Oroszország erre az ürügyet abban a vár­ható elutasításban találná, amely a perzsa parlament részéről nyilatkoznék meg az orosz—perzsa szerződés ellen. Irak naciona­listái az Irak állam teljes önállóságának kö­zeli lehetőségéről álmodoznak. A jövő év ta­vaszáig létrejön a teljes megértés és együtt­működés közöttük és a törökök között, még pedig angolellenes alapon. Irak nacionalistái akkor meg fogják kísérelni, hogy a most Lon­donban Angliával uj tárgyalásokat folytató Feisal királyt megbuktassák. Miután Angliát Irakkal kötött szerződése kötelezi a király­nak és kormányrendszerének védelmezésére, török csapatok fognak beavatkozni a naciona­listák oldalán. Törökország, amely nemrégi­ben éles angolellenes propagandát vezetett be hivatalosan, ezt azért teszi, hogy az összes örmény törzseknél rokonszenvet keltsen fel. Jellemző, hogy ez az éles angolellenes propaganda köz- | vétlenül azután a szigorúan titokban tar­tott látogatás után következett be, ame- I Hünkáék nem lépnek ki a kormányból? Prága, október 25. A Tribuna jól infor­mált körökből úgy értesül, hogy a szlevák néppártnak a kormányból való kilépéséről el­terjedi hírek minden alapot nélkülöznek. Megfelel ugyan a valóságnak az, hogy a nép­párt néhány közigazgatási és gazdasági köve­telésének a teljesítését igyekszik a kormány­tól kiharcolni és hogy a választási agitáció ! következtében a csehszlovák néppárttal elég- 1 gé feszült viszonyba került, mindez azonban semmiképpen sem érinti a pártnak a kor­mányban való részvételét. A Ksed igazgatóságát még a napokban átviszik Kassára Prága, ok lóbe r 25. A Reforma, Najman vasutügyi miniszter pártjának lapja feltűnő helyen közli,, hogy értesülése szerint a ma­gyar hivatalos lapban most jelent meg az a rendelet, amely megengedi, hogy a Kassa— oderbergi vasú trész vény társaságot töröljék a magyar részvénytársaságok névjegyzékéből. Ezzel meg van adva a mód, hogy a Kassa— oderbergi vasutat Csehszlovákiában nosztrifi- kálják és székhelyét Kassára áthelyezzék. Az áthelyezés Budapestről Kassára már a leg­közelebbi napokban megtörténik. I. A Prágát Magyar Hírlap I ;/\ f w HU • if # p ip # csak régi és uj előfizetőink kapják meg || i iHdffy iwo€$,€&§f§M Naptárat 5Tt°^rfpori^éscsoma^íásihPu'M * ■ seg beküldése uían. Az 5.— hommai a ű (pipir® november havi eíolizeíéshez kérjük íj ‘ csatolni 5 Budapest, október 25. (Budapesti szer- i kesztőségünk telefonjelentése.) A képviselő- - ház egy heti szünet után ma újból, összeült. : A mai ülésen nyújtotta be Bethlen István , gróf miniszterelnök á Kossuth Örök érdemei­nek és emlékének törvénybeiktatásáról ‘ szóló ■ törvényjavaslatot. A javaslat indokolásában a miniszterelnök kijelenti, hogy amikor az or­■ szág a parlament épülete előtt küzlelkesedés- sel örökíti meg Kossuth Lajos történelmi alakját; ugyanakkor az országgyűlés is le akarja róni régóta tartozó háláját az alkotmá­nyos szabadság, jog, egyenlőség lánglelkü apostola iránt, ezért a nemzet újjászületése, egysége, függetlensége, alkotmányos fejlődé­se és szabadsága körül szerzett elévülhetetlen érdemeit, valamint a nemzet lelkében soha el ne-m múló emlékezetét törvénybe iktatja. A képviselőház a miniszterelnök bejelen­tését egyhangú éljenzéssel fogadta. A javasla­tot átutalták a bizottsághoz. Az egyetemi tüntetések ügye A napirendi javaslat tárgyalásánál heves v közbeszól ások között szólalt fel Pakots. Meg­emlékezett a numerus clausus enyhítése miatt kirobbant tüntetésekről. Lehetetlen — ugjr- memd, — hogy a jelenlegi konszolidációs i korszakban az egyetemi ifjúság tüntessen. A j tüntetésekért nem a fiatalság, hanem a fel- ! bújtok feielősek. (Nevezze meg a bujtogató- kat! — hangzik a balközópről.) Nyilatkozzék a kormány, hogy végre akarja-e hajtani a nu­merus clausus revízióját, vagy pedig megtűri az agitációt és ’ arra hivatkozva fel hagy tervé­vel. A ?e bújtok izgatják az ifjúságot. Haller közbekiált: Nevezze meg őket! Pakots: Az ön szelleméből fakadnak az A szovjet tataszra offenzivát készít Anglia kőzépázsiai érdekszférája ellen yj tüzvessedslem fenyegeti a világot -- Anglia lázasan készülődik — m án az IraMárgyaSások laátlss'éísen 1

Next

/
Thumbnails
Contents