Prágai Magyar Hirlap, 1927. október (6. évfolyam, 224-248 / 1558-1582. szám)

1927-10-26 / 245. (1579.) szám

1927 október ’zJá, szerda. !A romániai taglista mozgatom siámoitewo méretedet Oltott Letartóztassák és a IhatíltórwéiíysEék elé állítják Károly eKiró^oröRös hintákét — As elsé karlpsta Mjság wessí jelen­lset meg — Regge&Sg tartó minisztertanács ^ykaresíben Izgalmak a budapesti kommunistapiSr tárgyalásán Budapest, október 25. (Budapesti szer­kesztőségünk telefonj elentése.) Szántó Zoltán és társainak kommunista bünperében a mai törvényszéki főtárgyaláson a tanuk kihallgatá­sára került a sor. Alig kezdték meg az egyik tanú kihallgatását, amikor Hébelt Ede dr. szo­ciáldemokrata képviselő, az egyik védő, fel­pattant helyéről és bejelenti az elnöknek, hogy védence a közönség soraiban felismer­te az illetőt, aki rendőrségi kihallgatása alkal­mával bántalmazta. ...... — Mutassa meg, ki az, — szólt az elnök a vádlotthoz. Amikor a vádlott a karzatra mutat, az el­nök felszólítja az illetőt, hogy igazolja magát. — Sohár Sándor államrendőrségi detek­tív vagyok, — mondja a közönség mozgolódá­sa közben a karzatról a vádlott által megje­lölt férfi. A következő pillanatban egy másik vád­lott is felugrik helyéről és ugyancsak megje­löl a karzaton egy férfit, aki viszont állítólag őt bántalmazta rendőrségi kihallgatások al­kalmával. Az elnök ennek is felveszi sze­mélyi adatait. Vrana Róbert államrendőrségi detektív az illető. E rövid intermezzo után Schweinitzer Sándor rendőrtanácsost a budapesti főkapi­tányság politikai osztályának helyettes veze­tőjét hallgatják ki tanuképen. Eddig 15 kommunista összeesküvést lep­lezett le, mondja a rendőrtanácsos nyilatkoza­tában. Nem igaz az, hogy a vádlottakat, amint azt ők állítják, a rendőrségen bántalmazták volna. Olyan gyorsan ütöttek rajt a vádlotta­kon a rendőrség detektivjei, hogy nem volt idejük kellőképen megszervezniük védekezé­süket s igy mindent beismertek. Fényképmá­solatban mutatták be a vádlottaknak a kom­promittáló okmányokat, úgy hogy azok kény­telenek voltak felhagyni a tagadással. Éjjeli ki­kérdezések is voltak a rendőrségen, de ezek mindenféle bűnügyben szokásosak. A norvégjai választások eredménye veszedelemmel fenyegeti a norvég koronát Oslo, október 25. Tegnapig befejezték a norvég parlamenti választásokon leadott sza­vazatok össze számlálását. A hivatalos ered­mény a következő: a jobboldal és a jobb­ól diait támogató úgynevezett szabadelvű bal­párt 31 mandátumot kapott, a miérsiéfkolt ikon- zen vatlv parasztpárt 26-ot, a demokrata párt 30-at, a munkáspárt 59-et, a kommunista párt 3-at, a munkásdiemiokraták egyet, A vá­lasztások eredménye leginkább a tőzsdén látszott meg, a/hol a norvég korona észreve­hetően veszített értékéből. Csak a norvég ál­lami bank erélyes közbelépésének és áldo­zatkészségének volt köszönhető, hogy a tőzs­de idegessége nem vált katasztrófává. xx Minden intelligens ember meg kell, hogy tffgyc a Kis BiehmetU Bukarest, október 25. A román belpoliti­kai életet hetek óta ismét komoly veszede­lem fenyegeti. Bratianu brutális és elsősor­ban a miniszterelnök egyéni érdekeit előse­gítő politikájának nyomán a lakosság köré­ben újra mozgalom támadt Károly extrón- örökös visszahívására. Eddig csak párisi la­pokból és magánielentésekből tudtunk a ro­már karlista mozgalomról s legföljebb az ex- trónörökös egy-két mérsékeltebb hangú nyi­latkozata jelentett pozitívumot. Most azonban Romániában oly dolgok történtek, amelyek mindennél fényesebben igazolják, hogy a ro­mániai' karlista-mozgalom számottevő mére­teket öltött. Timisi állomásán tegnap éjjel letartóz­tatták Manoilescut, az Avereseu-kormány volt pénzügyi államtitkárát, aki Parisból jövet Károly extrónörököstől több kom­promittáló levelet hozott magával. A le­velek a vezető román politikusokhoz vol­tak címezve s részletesen latolgatták Ká­roly visszatérésének lehetőségeit. Manol- lescu november elsején lapot akart indí­tani, amelyet állítólag Károly pénzelt volna és amely szócsöve lett volna a kar- Msta-mozgalomnak. A lap címe „Craiu Rou“ lett volna, azaz „Uj Csillag”, de a két szó „Uj Király“-t is jelenthet. A román cenzorok kétszeres buzgalom­mal vigyáznak arra, hogy a sajtóba semmifé­le hir se kerüljön Károlyról. Az ellenzéki pár­tok a kamara csütörtöki megnyitó ülésén in­terpellálni szándékoznak a sajtó elnyomatá­sa miatt. Tegnap délelőtt Bukarestben mi­nisztertanács volt, amelyen Dúca belügymi­niszter jelentést tett a karlista-mozgalomról és az életbeléptetett ellenrendszabályokról. A miniszterek délután ismét összeültek s meg­beszéléseik a késő éjjeli órákig húzódtak. Mindez azt bizonyítja, hogy Romániában ko­moly a helyzet. A román külügyminisztérium Mánoilescu elfogatásáról két hivatalos jelentést adott ki. Az elsőt a külföldnek szánták, rész­letesebben számol be az eseményről, de Károly nevét nem említi. A második hi­vatalos jelentés, amely belföldi haszná­latra készült, sokkal kurtább és jófor­mán érthetetlen. Manoilescut minden valószínűség szerint haditörvényszék elé állítják, mert Bukarest­ben még mindig ostromállapot van. A lefog­lalt levelek között van egy, amelyet Károly herceg Mária királynéhez intézett. A levél azt bizonyítja, hogy Károly és Mária kibékül­tek s a királyné minden erejével az extrőn- örökös visszahívása mellett foglal állást. Mánoilescu kihallgatása a késő éjjeli órákig tartott, majd a jilavai katonai fogházba szál­lították. „A köztársaságnak nincs szüksége uj pénzverdére” „Önkény, despotizmus, provokáció” A SBovenská Politika, Hodssa miniszter pozsonyi lapja az ui pénzverde terve miatt rendkívül éles cikkben támadja Prágát Prága, október 25. A körmöcbányai pénz­verdének sorsa, illetve egy nj. prágai pénz­verdének a fölállítása körül ismét, fellángolt a vita a pozsonyi szlovák sajtóban. így a teg­napi Slovensky Dennik és a mai Slovenská Politika öles cikkekben tiltakozik az ellen, hogy a körmöci pénzverdét elhelyezzék. A Slovenská Politika, Hodzsa miniszter lapja, rendkívül éles vezércikkében azt írja, hogy „amit Prága az állami pénzverde körül csinálni készül, csak három szóval illet­hető: hivatali önkény, despotizmus s Szlo- venszkónak, valamint a szlovákoknak el­vakult provokációja „Az eset egyenesen iskolapéldája annak, hogyan tudják Prágában — írja tovább a Slo­venská Politika — rosszakaratból Szloven- szkót nyugtalanítani, megalázni és ingerelni. A köztársasaságnak Körmöcbányán van állami pénzverdéje, amely nem csupán a szükséges feladatokat végzi el, de kellő munka hijján eléggé nem is lehet foglalkoztatni. Az állam- fordulat után több mint kétszáz ember dol­gozott benne, ma állítólag csak hatvan. Aki tehát azt mondja, hogy a köztársaság­nak szüksége van még egy pénzverdére, nem mond igazat és aki egy prágai pénzverde felállítására dol­goztat ki terveket és költségvetést, az két kéz­zel szórja hiábavalóan az állam pénzét. Azok a beszédek és Ígéretek, hogy a Balkán-államok számára fogunk pénzeket verni, hamisak, mert ezek az államok, Jugoszlávia, vagy Ro­mánia, saját maguk is állítanak föl pénzver­déket. Az a felfogás, hogy Prágában olcsób­ban fog lehetni majd a pénzt előállítani, szin­tén nem felel meg a valóságnak, mert Prágá­ban sokkal nehezebb a megélhetés és az újon­nan befektetett tőke is kiaknázatlanul marad. Ezzel szemben Körmöc kötelezte magát hat műteremből és hat családi lakásból álló ház fölépítésére s egyéb előnyöket is kínál, hogy a pénzverdét megtarthassa. Tény az, hogy az uj pénzverde felállítása a költségvetés­ben nyolc millió koronával szerepel. Kínosan hat, hogy az egész csuf játékot né­hány érdekelt művész-- és nem művészember űzi, akik az uj intézet által karrierhez akar­nak jutni és nem akarják eltemetni magukat a „szlovák Mucsán”. Ha Englis dr. pénzügymi­niszter egy gyenge pillanatában Ígéretet tett a pénzverde fölállítására vonatkozólag, ak­kor rosszul igért, mert megfeledkezett a saját takarékossági és célszerűségi jelszavairól. Ha a hivatalok nem korrigálják ezt az elsietett el­határozást, úgy korrigálni kell a parlament­nek, amelyben a szlovákok pá£t-* irán^- és csoportkülönbség nélkül kimondhatják döntő szavukat: nem engedélyezzük.” ; w A Siovák jó tanácsa A cikkel a Slovák mai száma is foglalko­zik és azt ajánlja a Slov. Politika cikkírójának, akiben Stefánek Antalt, a tanügyi referá­lás volt vezetőjét sejti, hogy nem Szlovén- szkón, hanem Prágában üssenek az asz­talra. A parlament tárgyalni fogja az állami költség- vetést, amelyben a prágai pénzverde nyolc millió koronával szerepel, az agráriusok te­hát szavazzanak a költségvetés ellen. Az agrá­riusoktól nemcsak szép beszédeket, hanem tetteket is elvár a lap. Mikor rendezik véglegesen a bolseviki hadikárok ügyét? Fedor Miklós kérdése a nemzetvédelmi miniszterhez Prága, október 25. Az 1919. évi hadműveletek ideijében keletkezett u. n. „bolseviki hadiikárok” megállapítása céljából annak idején a legtöbb köz­ségiben bizottság-járt, amelynek hivatalos közegei katonai személyek is voltak. A bizottságok és járási főnökségek összeiratták a károkat 8 egyes helye­ken ugyan egyesek már kaptak is valamilyen kár­térítést, de még mindig vannak- nagyon sokan, akiknek kára a mai napig sincs megtérítve. így nem kaptak például kártérítést — kevés kivétellel — a nagyimihályi és a nagyszalámei károsulták; nem ikaptak továbbá kártérítést Perényben a had­műveletekkel kapcsolatban életüket vesztett Vinter Ferenc, Forrai Gyula, Filip Sándor és Huimemk Sándor szülei sem. A Bodrogköz sok községében 1919-ben a román megszállás okozott súlyos károkat. Ezeket a káro­kat sem térítették még meg eddig, dacára annak, hogy a hivatalos kármegállapitást annak idején megejtették. Most Fedor Miklós, az országos keresztényezo- cialista párt nemzetgyűlési képviselője kérdést in­tézett a nemzetvédelmi miniszterhez, akitől azt kérdezi, hogy hajlandó-e*minden egyes nem rende­zett kártérítési ügyet a legrövidebb idő alatt ren- deztetni a a kártérítési összegeket, sürgősen ki­utaltatni. — Felhívás a körmöcbányai volt öregdiákok­hoz. Budapestről jelentik: A körmöcbányai öreg­diákok állandó asztaltársaságának megalakítása céljából felkérjük mindazokat, akik a körmöcbá­nyai főreáliskolában végeztek és annak tanulói voltak, hogy november 5-én este félnyolc óra­kor családtagjaikkal egyetemben Budapesten a Dohány-utcai Bösch-féle vendéglő különtermében megjelenni szíveskedjenek. Akik a megjelenés­ben akadályozva volnának, közöljék címüket Mol­nár Ferenc főmérnökkel, Budapest, ,VI. yörös- marty-utca 42* I. em. 12. a. alptt. ­A PRÁGAI MOZIK MŰSORA: ADRIA: Casanova (Főszerepben: Mosjukin Iván). HVEZDA: Casanova, JULIS: Hajsza a maharadzsa ékszerei utón (Harry. Piel legújabb kalandja). KAPITOL: Az a csábitó Valami (Glyn legújabb regénye után). • • 1 KORUNA: Harry Piel legújabb blöffje. LUCERNA: A vörös betű (Lilian Gish-sel). SVETOZOR: A nő nagy hazugsága (Társ. dráma). Igló, október 25. Folgens Comél, Igló város nyugalmazott polgármestere, a magyar nemzeti párt szepesi kerületének elnöke, október 23-án váratlanul elhunyt. Folgens Cornél nevével nőtt össze a Szép esség legszebb és legfejlettebb városának, Iglónak hábo- ruelőtti virágzása. Az ő polgármestersége alatt, nőtt naggyá ez a város és ha közbe nem jött volna a világháború, úgy Igló ma Kassa mellett Kelet- ezlovenszkó legnagyobb és legmodernebb városa lett volna. Folgens Comél, mint városatya, fárad­hatatlan tevékenységet fejtett ki és ezen gigászi munkájáért ■ még' a változott viszonyok mellett is mély hála kisérte őt életében is a város lakossága részéről. Folgens Comél azonban nemcsak, mint a vá­ros adminisztratív vezére szerzett nagy érdemeket, hanem a Zipserföld kultúrája, társadalmi élete és turisztikája érdekében is felejthetetlen és örökbe­csű munkát végzett. Az uj államalakulat utáu nyugalomba vénüli, dó. azért továbbra is aktiv munkása volt a város­nak és-szepesi kultúrának'. Amikor -a magyar nem­zeti párt megalakította a szepesi körzetet, egy­hangú lelkesedéssel választották meg a körzet el­nökének, mert a párt nagyon jól tudta, hogy egye­dül Folgens Comél az a férfi, aki szervezőképessé­gével, rátermettségével és határt nem ismerő agi­litásával a szepesi körzetet eredményesen fogja vezetni Folgens Cornél elhalálozásával Igló város leg­nagyobb polgárát, a szepesi magyarság pedig egyik legerősebb oszlopát vesztette el. A gyászoló család az alábbi gyászjelentésé adta ki: özv. Folgens Cornélné szül. Márczy Olga úgy a maga, mint gyermekei: Aladár, Arisztid, Adrienné és férje, Piovarcsy Egyed, valamint kis unokája, iPiovarcsy Ildikó, továbbá nővérei: Detrichné szűk Folgens Vilma, Sdholtané szül. Aiexy Margit és az összes rokonság nevében megtört szivük mély szo­morúságában tudatja, hogy felejthetetlen áldott jó férje, az imádott drága jó apa, testvér és rokon, Folgens Comél nyug. polgármester, a magyar nem­zeti párt szepesi körzetének elnöke, f. évi október 23-án délelőtt fél 9 órakor életének 67-ifc, boldog házasságának 36-ik évében váratlanul jobblétra ezen,derült. Drága halottunk földi maradványait t hó 25-én délután fél 3 órakor fogjuk a gyászházból az ág. evang. hitvallás szertartásai szerint az igié temetőben örök nyugalomra helyezni. — Á katolikus püspöki kar prágai konfe­renciája. Ma délelőtt kezdődött meg a prágai ér­seki palotában a csehszlovákiai katolikus püspö­ki kar szokásos évi konferenciája. Résztvesz raj­ta Kordacs dr. prágai érsek elnöklete mellett Precsan dr. olmützi érsek, Bárta budweisi, Kas- par königgrátzi, Gross leitmeritzi, Kupka brünni, Klein bruntáli püspökök, a német lovagrend nagymestere, továbbá Bubnics rozsnyói, Csár- szky kassai, Gojdics eperjesi, Jantausch nagy- szombati, Kmetykő nyitrai, Vojtassák szepesi és Gébé ungvári püspök. A konferencia két napig fog tartani. — Halálozás. Retniczed és micsinyei Reniczky Gizella október 14-én példátlanul munkás életének 80. évében Bécsbem el­hunyt. Szombaton, 22-én helyezték el örök nyugalomra a rákéi családi sírboltban a környék előkelő társadalmának impozáns résavétmieguyilatkozása mellett. Az elhunyt­ban Reniczky Kálmán nyug alispán, özv. Pri- leszky Pálué szül. Reniczky Mária, özv, Em­iméi Károlymé szül. Reniczky Anna és ém* Saontagih Bélámé szül. BenicZky Izabella testvérét gyászolja. — Szepesi németek deputációja a prágai parlamentben. A parlament folyosóin ma délelőtt nagy feltűnést keltett a szepesi németek festő? csoportja, akik ősrégi népviseletben jöttek fél Prágába, hogy a német és magyar képviselői klu­bokban előadják a törvényhozóknak a szepesi németség kulturális és gazdasági követeléseit. A nedves, hűvös és változékony p.| időjárás a ím reumában szenvedőknek É nagy kínokat okoz. Masszírozza magát orvosi tanács |j|| alapján eredeti S jp|| Hl iP^ JP1II menthoi s6sfeorssesss®3 É Az „Alpá“-val való masszázs nagy j|| megkönnyebbülést, élénküítebb ||| vérkeringést, tökéletes táplálko- zást, izomerösödést és az idegek ||É felfrissülését idézi elő. jjP Folgens Cornél I

Next

/
Thumbnails
Contents