Prágai Magyar Hirlap, 1927. október (6. évfolyam, 224-248 / 1558-1582. szám)

1927-10-26 / 245. (1579.) szám

1927 október 26, sserda. Nincs megegyezés a szociális biztosítás kérdésében a kormánypártok között A Lidové Noviny szerint a kérdés fölvetése napvilágra kozta a koalíció gyengeségét — A választások parlamenti hatásaként erőteljesebb lesz az ellenzék fellépése ugyancsak csatlakozik a csendőrökről elhang­zott dicshimnuszhoz. Különösen kiemeli a • csendőrök példás magaviseletét Szlovenszkón ] a magyar „fehér terror” határmenti támadásai alkalmával. őrömmel üdvözli a javaslatot, amely a csendőrök fegyver használati engedélyét kibőviti. ' Rámutat ezután arra, hogy mily óriási különb­ség van a mostani és a régi magyar csendőrök között. A régi magyar csendőrök, úgymond, . teljesen az akkori rezsimnek voltak a máso­latai. Brutálisak voltak és úgy bántak a nép­pel, mint az állatokkal. A mai csendőrök el­lenben tanácsadói és tanitói a falusi népnek. Kéri, hogy több szlovákot vegyenek fel a csendőrök kötelékébe. Heller dr. német szociáldemokrata beszéde után a szenátus többsége a javaslatot elfo­gadja. Letárgyalták még Hercz Sándor dr. ma­gyar kommunista szenátor mentelmi ügyét. A szenátus Hercz mentelmi jogát nem függesz­tette fel. Ezzel az ülés véget is ért Abauji magyar községek iskolaügyi sérelmei — Gregorovits képviselő interpellációja — Prága, október 25. Néhány hét előtt adott be kérdést Gnegtorovits Lipót, az orszá­gos keresztén yszocialista páTt nemzetgyűlési képviselője, Csécs és Mák ránc abauji közsé­giek magyarságának iskolaügyi sérelmei tár­gyában. Most újabb kerülést nyújtott be az iskoliaügyi miniszterhez ugyancsak abauji községek magyar lakosságának iskolaügyi panaszai ügyében. A közérdekű interpelláció adatait a következőkben ismertetjük: Gombospuszta község iskolájában a magyar anyanyelvű (gyermekek nem képe­sek az előirt tananyagot elsajátítani, miután az iskolában kizárólag csak szlovákul taníta­nak. Pedig a község az iskola létesítésekor szerződésileg kikötötte, hogy a beszéd- és érteiemgyakorlatot, az írást, az olvasást, a magyar nyelvtant és a számtant magyar -nyelven oktassák. A község lakossága a kér- déshez mellékelt és negyvenöt aláírást tar­talmazó memorandumának tanúsága szerint föltétlenül ragaszkodik a szerződés betartá­sához. Pány községben a beszüntetett reformá­tus iskola növendékeit beíratták a katolikus iskolába. Itt a tannyelv csakis a szlovák, jól­lehet. a szülők nagyobb fel© magyar $ a hiva­talos kimutatás is ötven százalékon felüli magyarságot állapított meg, A község ma­gyar lakosságának föltétlenül joga van a ma­gyar tannyelvű oktatáshoz. Szesztán a református iskola ugyan ma­gyar tannyelvű, de a görögkatolikus iskolá­ba bevezették a tiszta szlovák tannyelvet, pedig a görög katolikus szülők is magyarok­nak vallják magukat. Abaujsz'nán, ahol a magyarság a lakos­ságnak nyolcvan százaléknál nagyobb részét teszi ki, a szlovák-magyar tannyelvű iskola magyar osztályait fokozatosan beszüntetik. Alsócsáj, Beszter, Felső csaj és Garbó- bogdány községekben is a lakosságnak jóval 20 százalékon felüli rész© magyar nemzeti­ségű, azonban az iskola tannyelv© csakis szlovák. Az interpelláló képviselő az említett toözsínakban a magyarság nyelvi jogainak elető érvényre juttatását követeli. Prága, október 25. A parlament őszi üléssza­kának megnyitása alkalmával a cseh politikai pár­tok napilapjai vezércikkekben igyekeznek képet nyújtaná a pártok jövőbeni tevékenységéről. így a Ceské Slovo a nemzeti szocialisták választási győ­zelmének tudatában támadja a polgári kormányt, mely a lap szerint máris jelentős engedményeket juttatott a németeknek a cseh nép rovására. Föl­említi a párt a kormány kebelében fennálló egye­netlenséget is és az ennek következtében mutatkozó lassú munkát A Národni Listy ezzel szemben arról ír, hogy a kormány a legnagyobb egyetértéssel vonul be ma a parlamentbe és az őszi munkaprogram teljes si­kerrel fog tető alá kerülni A Lidové Noviny szintén vezércikkben foglal­kozik a parlament megnyitásával és a községi vá­lasztások teremtette helyzet alapján igyekszik a parlament őszi ülésszakát körvonalazni. Kifejti, hogy százegynapi szünet után a parlament ugyan­olyan viszonyok között nyitja meg őszá üléssza­kát, mint amilyenek között a nyári ülésszak befejeződött Nem tudni, hogy mi mindent fog eredményezni az őszi ülésszak akár az úgynevezett magas politiká­ban, akár pedig a konkrét programot illetően. Ugyan sorra kerül a költségvetés és a szociális biz­tosítás novellálása, de éppen az utóbbi ügy az, amely már a nyári ülésszakban sem kerülhetett tár­gyalás alá a koalíciós pártok egyenetlenkedése következtében. Finom ékszer a legszebb ajándék Weinstabl Móricz Ékszerész Pozsony, Halászkapu utca 2. szám. Most pedig, bár a szünet alatt kellett volna a kor­mánypártoknak megegyezniük, megegyezésről sző sincsen, sőt az egész ügy felfedte a koalíció gyön­géjét. És ez éppen az az ügy, amelynek a pártok egy régebbi megegyezése szerint a polgári kor­mány konzervatív politikája talpkövének kellene lennie. A koalíciós pártok helyzete — állapítja meg a L. N. __valamennyire megváltozott a községi vá­la sztások eredményének következtében is. Mert éppen a koalíció volt az, amely a választások­ból politikumot ostiilBt s ennek következtében némileg megszenvedte a választásokat, mert a pozitív ellenzéki pártok — a Lidové Noviny nyilván a Stránsky-pártra gondol elsősorban __ megerősödött öntudattal kerültek ki a választásokból. Ezt nem szabad figyelmen kívül hagyni, mert az ellenzéki hangok sokkal biztosabban és erő­teljesebben fognak elhangzani a parlamentben, annak ellenére, hogy a kormány továbbra is meg­felelő többséggel rendelkezik. A jövőre vonatkozó­lag a lap azt jósolja, hogy az uj ülésszak nem a koalíciós pártok egyöntetű fellépésének a jegyében fog lefolyni és utal arra, hogy a köztársaság politi­kai viszonyai nem olyanok, hogy túlságosan egy­oldalú és túlságosan harcias rezsimet eltűrnének. A mostani bizonytalanság még hosszú ideig fog el­tartani, azonban kormányválságra nem kerül sor. A lap végül felhívja a csehszlovák politikai ténye­zőket, hogy a köztársaság fennállásának kilencedik i évfordulója után, amikor a köztársaság jubileumi j tizedik évébe lép, egymáshoz való közeledéssel ké- | szüljenek a jubileum megünneplésére. ország, Olaszország és Belgium olyan bé­két kényszeritett Magyarországra,* amely nem csupán mélységesen megalázó volt egy tiszteletreméltó nemzetre, de feltéte­leiben egy uj balkáni, ha ugyan nem európai, sőt világháború lehetőségét fog­lalta. — Európa és a világ békét és megnyug­vást akar, Magyarország pedig igazságot ki­van azért, hogy végre egész Európának része legyen a békében, amely után annyira sóvá­rog. León Blum folytatja leleplezéseit Paris, október 25. A Quotidieu folytatja Millerand elleni támadásait. León Blum szo­cialista vezér megismétli állítását és közli, hogy a francia külügyminiszter 1920-ban föl­ajánlotta segítségét Magyarországnak a tria­noni szerződés megváltoztatására. Ez alka­lommal nemcsak a magyar államvasutak át­vételéről volt szó, hanem Franciaország el­lenszolgáltatásképpen azt kérte, hogy Ma­gyarország csatlakozzék a Szovjetoroszország ellen irányuló katonai intervencióhoz. Mil’e- rand fölajánlkozott, hogy Csehszlovákiától ki­csikarja a magyar hadsereg szabad átvonulá­sának a jogát. Panasz a gyógyalap ellen Szlovcnszkó, október. A gyógyalap (liecobny fond) nagy szociális program mellett megalakult. Belekényszeritették i az összes hivatalnokokat, tanárokat, tanítókat s a j katolikus lelkészeket kivéve, akiknek Prerauban külön gyógyalapjuk van, a többi összes felekeze- j tek lelkészeit. Programjukba vették, hogy a für- | dőre szorult tagoknak méltányos kedvezményt nyújtanak. A nyári fürdőszezon előtt azért a be- i teg hivatalnokok, papok, tanárok, tanítók a járási : vyborokhoz kérvényüket benyújtották. így pL a gálszécsi járásban néhány ilyen beteg ember fo- | lyamodott is kedvezményért. Kérvényüli a törvény | követelményei szerint mindeniköknek kellőleg fel is volt szerelve, betegségük orvosi bizonyitvány- nyal igazolva, ajánlva voltak orvosaik által, hogy kinek melyik fürdő szükséges. A járási vybor ezek I alapján a folyamodók kérvényeit figyelembe is | vette, a gyógyalap prágai központjának, amelyik különben a betegségeket a távolból ellen sem őrizheti, csak az lett volna a feladata, hogy a vy­bor előterjesztését honorálja. A beteg emberek jő reménységgel el is mentek a kijelölt fürdőbe, a legtöbbje kölcsönpénzzel, várva költségeiknek , legalább részben való visszafizetését, hiszen a gyógyalapra évente igen tekintélyes összeget fi­zetnek. És mi történt? E napokban kapták meg a betegek a központ határozatát, amely szerint ké­résük mind egy szálig elutasittatott. No de mégse ! legyünk igazságtalanok. Mégis volt egy kivétek í Az egyik folyamodó ref. lelkész, aki már évek óta 1 súlyosan reumatikus beteg és emiatt már több ! gyógyfürdőt volt kénytelen használni, a központ- i tói határozatot kapott, hogy költségének 50 szá- ■ zaléka meg lesz térítve, csak küldje be a fürdő- | igazgatóság által kiállított számlákat. Augusztus i 29-én a számlákat, melyek többheti fürdőköltsé­gek gyanánt 2500 koronát tettek ki, a központba i be is küldötte. E napokban aztán lejött a lelkész részére a 2500 korona 50 szá­zaléka. vagyis 194, szóval: egyszázkilencven- négy korona. ; Prágában ugyanis a 2500 korona 50 százaléka 194 korona. Általános különben a panasz a gyógyalap ilyetén eljárása ellen. És vájjon mivel lehet ezt. az eljárást indokolni? Talán a gyógyalap gyenge üzemével? Nem. Csak nemrég olvastam a gyógy­alap félévi számadásának kimutatását, amely sze­rint a félévi tiszta jövedelem csekély 10 millió koronát tesz ki. Persze igy könnyű rövid idő alatt milliókat összeszedni a betegek rovására. Mennyi­vel humánusabb a katolikus lelkészek preraui győgyalapja. E napokban egy r. katolikus lelkész­szel beszéltem, akinek rövid két heti fürdőhasz­nálat után 1000 koronát utalt ki még fürdőbe me­netele előtt a gyógyalap, sőt ez a humánus intéz­mény odáig megy, hogy ingyenes helyeket szerzett a lelkészek szá­mára különféle fürdőkben, mig im a milliókat megtakarító prágai gyógyalap több heti fürdői használat után 194 koronát utal ki, nem is szólva arról, hogy a betegek 99 szrza- lékát ridegen elutasítja. Vagy itt is a nemzetiségi szempontokat veszik figyelembe? Ily körülmények között a gyógyalap rövid működése után megérett arra, hogy jobblétre szenderüljön. Nagy pro grammal lépett a világba, de úgy látszik, a szükkeblüség és az önző szempont ezt is hamar kivégzi. Figyelő. — Elkészült Ford nj típusa. Newyorkíból jelleniük: A Ford-társaság köz'li, hogy elké­szült az uj autótípus első darabja. Az uj típusra máris 375.000 megireuclelés érkezett. Különleges intézkedésekkel a társaság a ré­gebben tervezett 8000 kocsival szemben napi 11.000 kocsit képes ©1'őúllitam. Semmi akadálya sem leket annak, hogy a trianoni szerződés uira európai konferencia elé kerüljön Sir Sidney Lowe előkelő angol publicista nyilatkozata — A francia és angol közvéleményt kell ostromolni — Budapest, október 25. Sir Sidney Lowe,, a nagyszerű angol publicista és történetíró, aki ritka alapos ismerője Keleleurópának és j a Balkánnak, a budapesti „Újság” londoni munkatársának jelentős nyilatkozatot tett a reviziós kérdésről. — Békeszerződéseket régebben is újra fontolóra vettek és nemzetközi szerződésedet már régebben is revíziónak vetették alá — kezdte nyilatkozatát Sir Sidney —, azárt semmi akadálya sem leket annak, hogy a trianoni békeszerződés is újra európai konfe­rencia elé kerüljön. A berlini kongresszus, a westtáliai béke és a bécsi kongresszus csak néhány pél­dája annak, hogy békeszerződéseket igen­is, újra fontolóra lehet venni, valahány­szor a világ rájön arra, hogy a felek egyi­kével igazságtalanság történt és hogy a közérdek kívánja annak jóvátételét. — Fontos körülmény, amelyet számba kell venni, hogy a trianoni szerződés egyfor­mán kötelez minden a szerződésben érdekelt felet s minthogy Magyarország azt panaszol­ja, hogy a vele szemben álló felek nem tart­ják magukat a szerződés elveihez, a szerző­dést aláíró hatalmaknak teljes figyelmüket kell erre a kérdésre szentelniük. Elsősorban a népszövetséjz feladata ez, mint a kisebbsé- ‘ gek védőjéé. ^ — Nem szabad elfelejteni, hogy Magyarországnak a békeszerződés alá­írásait or nem volt módjában a szerződés tartalmához hozzászoknia, hanem egysze­rűen el kellett fogadnia, amit a nagyha­talmak jónak láttak a nyakába varrni. — Ausztria kényre-kedvre megadta ma­gát a háború végeztével s ennek következése az volt, hogy azt az országot, amelyet — aka­rata ellenére — a háborúba rántott, Magyar- országot: feldarabolták és mind kiterjedés, mind népesség tekintetében jelentéktelen or­szággá redukálták. A háborúban vesztes államok között — Németország, Ausztria, Törökország — nincsen egy sem, amely annyit vesztett volna és oly szigorú büntetésben része­sült volna, mint Magyarország. — Aunyival érthetetlenebb ez, mert min­denki tudja, hogy Magyarország mindenkor a legnagyobb rokon érzéssel volt Anglia és Franciaország iránt, vagyis ama két ország iránt, melyek a trianoni szerződés aláírásával resztvettek elbuktatásában. — Magyarország lakossága majd 21 mil­lióról 9 milliónál valamivel többre csökkent a békeszerződés következtében. Ennek foly­1 tán a magyarok milliói élnek jelenleg idegen uralom alatt. Különösen Franciaország és Olaszország Ítélte ezt a trianoni békeszerző­dés idején helyesnek, Európa délkeletiének és a Balkánnak hatalmi egyensulyhelyzete érdekében. De nem szabad elfelejteni, hogy olyan kormányok felfogása volt ez, melyek csakis „háborúsán” tudtak gondolkozni. Ami Angliát illeti, Lloyd George elismerte, hogy a trianoni béke szerzői a szerződést sohasem Ítél­ték annyira tökéletes alkotásnak, hogy változtatni ne lehetne rajta. xámi fontos megállapítás, tudva azt, hogy Lloyd George nem volt tagja annak a tanács­nak, mely a trianoni békeszerződés pontjait megszerkesztette. —- Nagybritanniának sohasem volt szán­déka a magyarok érzelmeit megbántani s va­lószínűleg másként alakul a helyzet, ha az angol kormány és nemzet a trianoni békekö­tés idején teljes figyelmét a történő esemény­nek szentelhette volna. Nem szabad elfelej­teni, hogy az angol közvélemény egészen más gondolattal volt elfoglalva azontájt és nem törődhetett azzal, ami Keleteurópában és a Balkánon történik. Mindezt összevéve azt tanácslom Magyar- országnak, hogy vigye ügyét újra meg új­ra Nagybritannia és Franciaország Köz­véleménye elé és ne hagyjon nekik bé­két addig, raig a közvéleményt fel nem rázta. — Mi, nyugateurőpaiak el nem feledhet­jük, hogy a nagy háború végtére is a Balkán­ról indult el. És mikor Magyarországot „bal- kanizáljuk”, emlékezetünkbe kell vésnünk, hogy a veszedelemnek uj fészket raktunk, melyből előbb vagy utóbb újabb szerencsét­lenség áradhat Európa békéje és stabilizáció­ja felé. Mi azt akarjuk, hogy Európában béke és nyugalom legyen s azért feltétlenül szük­séges, hogy a világ tudja, mi is történt valójában, mikor Nagybritannia, Francia­| Öt nj Gárdony! regény! | h A leggazdagabb könyvtár is szegény, $ Ha nincs benne Gárdonyi-regény!!! ^ & Szunyogh miatyánkja .... Kcs. 32.50 ^ Hatalmas harmadik ............. „ 26.— \ Am iket az utleiró elhalllgat „ 26.— ^ \ Tda regénye .................... 52.— £ \s Hallatlan kíváncsiság .... „ 26. t N Kopható l(ÍBdóMvntaIitn2tI)L<ti. % 4

Next

/
Thumbnails
Contents