Prágai Magyar Hirlap, 1927. október (6. évfolyam, 224-248 / 1558-1582. szám)
1927-10-26 / 245. (1579.) szám
1927 október 26, ezerd*. London ünnepli Ltoyd Georgeot, aki hatalmas beszédet mondott a revízió mellett A liberális párt programjába illesztette a békeszerződések revízióját és a kisebbségek védelmét — A qaeenshalü nagy mamiesztum — Ltoyd George eredményes elötörése — London, októbeír 25. Lloyd George betek óta erélyes akciót folytat a leszerelés mellett és az aktív népszövetségi politikáért. Beavatott körök szerint a volt premierül iiiiszter manőverei a választások előjátékának tekinthetők és kétségtelen, hogy az ügyes liberális politikus hatalmas rutinnal lát tervének végrehajtásához. Angliában nem titok, hogy az 1924-ben csaknem megsemmisült liberális párt megTijhodiva, tekintélyben és erőben gyarapodva készül az alsóház választásaira s ha a konzervatívokat nem is fogja végképpen letörni, bizonyos, hogy legalább 60—70 mandátumot elhódít tőlük. Lloyd George választási kampányának két alappillére van. Az egyik a leszerelés, a másik az aktív népszövetségi politika. A leszerelést csak a békeszerződések revíziója^ az antant oldalán megnyilvánuló jóakarat és az Oroszországgal való kibékülés idézheti elő, míg az aktív népszövetségi politika föltételei a nagyhatalmak százszázalé- kos- angaasálódása, ■ az általános garanciaszerződés megkötése és a népszövetségen kívül eső államok bevonása. A liberális politikus legújabban főleg a békeszerződések revíziója mellett tör lándzsát s hogy a kiváló emberismerettel rendelkező és az aktualitásokat mindenkinél biztosabban fölismerő Lloyd George választási agitációjának előterébe éppen ezt a problémát állítja, amellett bizonyít, hogy az angol nép széles rétegei előtt rokonszenves a békeszerződések revíziójának gondolata. Lloyd George híres, betenfcint megjelenő vezércikkeiben, nyilatkozataiban — mint a berlini The odor WoMfnak adott interjúiban — és beszédeiben hetek óta másról sem • tárgyai, csak a revízió szükségességéről — s ' hogy milyen eredménnyel, arra élénk fényt derít a Queenshallban, a népszövetségi ligák ' ülésén mondott tegnapelőtti beszédének tü- j neményes sikere. Népvándorlás Lloycl George beszédéhez i Az a bejelentés, hogy Lloyd George be- 1 szólni fog, egész Londont izgalomba hozta. < A Queenshall előtt tízezrekre menő tömeg várakozott, hogy valamiképpen befurakodjék a terembe, melynek méregdrága jegyeit — körülbelül ezeröíszázat — a londoni intellektuális és gazdasági 5 élet kiválóságai már három héttel ezelőtt szétkapkodták. Az állóhelyekért valóságos kézitusa Myt. Az előkelő társaság tagjai mellett kisemberek, ^ munkások, hivatalnokok, katonák tülekedtek a bebocsátásért és a terem másfélórával az 1 ülés megnyitása előtt zsúfolásig megtelt. A Y Queenshállít ez alkalommal a népszövetség- s ben egyesitett államok zászlaival díszítették s föl és * ott lobogott a magyar zászló is. A liberális pártot hivatalosan Lloyd George képviselte, a munkáspártot Snowden, a tory demokratákat pedig Duff Cooper. Lloyd ,r Georget Gébért Murray konferálta be, aki v kiemelte, hogy Lloyd George világélietében j- a béke nagy apostola volt és a háború előtt ],< a radikálisok lelkes vezére. ti Mily paradoxon az — mondotta —, hogy s: a világháború diadalmas befejezése ép- ji{ pcn az o nevéhez fűződik. <r Ez mutatja, mily tág képességű és helyéi ® : mindenütt megálló egyéniség a liberálisok - nagy vezére. A háború befejezése óta Lloyd . George ismét a békéért harcol s nem en• gedi, hogy a szövetségesek azt a győzelmet, • amelyet neki köszönhetnek, igazságtalansa- . gokra és hatalmi őrjöngésekre használják ki. Csak a revízió segíthet Percekig zugó taps után Lloyd George vAre belekezdhetett szónoklatába: — Európa helyzete tele van háborús lehetőségekkel — úgymond. Angliában egyszerűen elhallgatják azokat a háborús csirákat, amelyekről a kontinens lapjai per lon- gum et lation tárgyalnak. De az angol nép csak akkor válhat békebaráttá, ha az igazságnak megfelelően mutatják be neki a háborús veszedelmeket. A bajok kutforrása az a sok határincidens, amely az 1919-iki békeszerződések szerencsétlen és tévedéseken nyugvó határozatai nyomán keletkezett. Európa határkérdéseit csak a népszövetség tudná az általános lefegyverzés után békésen és mindenkinek megfelelve megoldani. Sem a nép- szövetség alkotmánya, sem a békeszerződések szövege nem zárja ki a revíziót. Sőt ellenkezőleg, Clémenceau kísérőlevele, melyet Versailles után Németországhoz intézett, nyomatékosan a revízió lehetősége mellett foglal állást. A kisebbségek kijátszása Súlyos háborús ok továbbá az is, hogy a békeszerződések materiális tartalmát tul- erélyesen és tulkeményen hajtották végre. — A békeszerződések — kiáltotta Lloyd George a terembe — tudj4 Isten, már amugyis túl szigorúak, de végrehajtásuknál azután minden olyan intézkedést mellőztek, amely a legyözöttek védelmére történt. A kisebbségek védelméről szóló paragrafusokat például sohasem hajtották végre lojálisán. A szerződés értőim éhen a rajnai mt-eg- szádást azonnal enyhíteni kellett volna, amint Németország eleget tesz kötelezettségeinek. Németország mindent megtett s a ’ Rajttavidék még mindig meg van szállva. — Óva intem Európát, hogy ne játszók í a súlyos veszedelmekkel és ne latolgassa a í megszállás 19öó-ön túli kiterjesztését! Isten 3 óvja meg ettől Európát! Négy csehszlovák katona esik ■ egy német katonára , Lloyd George ezután a leszerelési ki- i bérletek komolytalanságáról beszélt. c — Szabad addig Európa biztonságáról beszélni, amíg mindenegyes német katonára s Í0 francia vagy 4 csehszlovák katona esik? r A. legyőzött államok hadserege 250.000 em- s Perből áll, a győzőké tíz millióból. Ilyen kö- s rülmények között a népszövetség sohasem ralosithatja meg intézkedéseit, mert az erő- r >ek mindig leterrorizálják. A döntőbírósági szerződéseket ki kell t-erjeszteni és üreg kell 1 létformáim, hogy ily képtelenségek ne fór- r Juthassanak elő. s K A tűzfészek ^ — A Balkán, amely 1914-ben lángba bontotta Európát, továbbra is állandó háborús 7 neszedieiean maradt. De ugyanezzé vált a sa- s: ■okba szorított és elkeseredett Oroszország d s, amely sötét árnyhoz hasonlóan fenyege- ően ül Európa fölött. Tudom, hogy Oroszon- n zág beilleszkedése bizonyos veszedelmet je- 7J ént az európai közösségre, de sokkal na- Cí lyétoib veszedeCem Oroszország távc’maradúa. Kel'eteurópábaü szintén kritikus a hely-1 Sehol annyi politikai igazságtalanságot nem követnek »el, mint ezen a vidéken s Vilma aunexió'ja például olyan probléma, •ainihyniek megoldásával komolyan foglalkozni kellene. — Itt van az idő, hogy megalakítsuk azt az európai tűzoltóságot, amely adott esetben el tudná oltani a konfliktusok füzét. Most n: 0 olyan generáció él, amely belefáradt a küzdelembe és undorral fordul el a háború borzalmaitól. Az uj generáció számára a háború nem lesz többé élmény, hanem az a szenzác.a, amelynek ragyogását csali színházakban és mozikban látta. Ha a jelenlegi generáció nem biztosítja békés utón a békét, akkor a jövő generáció fegyverrel kezében ismét egymásnak esik. A frontharcosok feladata az, bog)' hatalmas és gyorsan ható be.íeszervezetet teremtsenek, amely a népszövetségen alapulva sokkal több garanciát nyújthat Európának, mint bármilyen katonai aorará/tiis. Európába, a konfliktusok arénájába, fusson be a béke versenykocsija és előzze meg a háború istenének kocsiját, hogy igy a vilagvoizeneiemből egyszer s mindenkorra kiküszöböljük a háborúkat! Ila a kontinens országai az erőszak helyébe nem a jogot és az észt helyezik, akkor a legközelebbi világháború kikerülhetetlen. Kémeterszág visszakapja Kamerunt Chamberlain uj aktivitása — A négyhatalmi paítíum kérdése — Franciaország megkapja Marokkót, Olaszország Szíriát Newyork, október 25. A newyorki sajtó Sir Austen Chamberlain angol külügyi államtitkár újabb külpolitikai aktivitásáról számol be. Az angol külügyminiszter legújabban négyhatalmi paktumot akar kötni, Anglia, Franciaország, Németország és Olaszország bevonásával. Az uj szövetségnek feladata a bolsevista propaganda leküzdése lesz; Chamberlain már tovább ment az eszménél és diplomáciai útra terelte az akciót. Németország politikai átorientálódásáért visszakapná Kamerunt, amely a háború befejezése óta Franciaország kezén van. Viszont az engedményért Franciaország szabad kezet kapna Marokkóban és a sziriai mandátumot Olaszország nyerné el. Róma désinter- essement-t jelentene be a Balkánon. A newyorki sajtó szerint Chamberlain tárgyalásainak eredménye csakhamar napvilágra kerül, Genf, október 25. A genfi mandátum bizottság tegnapi ülésén az az eszme merült fel, hogy a bizottság a genfi tárgyalások befejezése után menjen testületileg Londonba, és a Foreign Oöice-en folytassa tárgyalásait. Ezt a tervet az támogatja, hogy a népszövetség pillanatnyilag az iraki, a kameruni és a togói mandátumról tárgyal s nem szeretne olyan döntést hozni, amelyet Anglia később kifogásolna. —BBWHMBBB A szenátus elfogadta a csendőrtörvényt HöMld Illés után nijbél elnapolták a szenátust — Legközelebb november 8-án ülésezik — StoeSola Hornéi rossz véleménye a régi magyar csendőrről Prága, október 25. A szenátus mai ülése előtt a klubelnökök tartottak tanácskozást, amelyen eredetileg azt kívánták, hogy Engiis pénzügyminiszter a szenátus mai ülésén mondja el expozéját, kívánságuktól azonban elállottak, miután Hruban szenátusi elnök bejelentette, hogy ma csak rövid ülés lesz s a szenátust újból elnapolják november 8-ig. A közbeeső idő alatt ugyanis a szenátus bizottságai feldolgozzák a benyújtott kormányjavaslatokat, amelyek között szerepel a földmérési munkák uj szervezetéről és több kereskedelmi szerződés ratifikálásáról szóló javaslat. Tudomásulvették még, hogy a külügyi bizottság holnap délelőtt fog ülésezni, amelyen Be- nes külügyminiszter is megjelenik s a bizottsági tagok kérdéseire felvilágosításokkal fog szolgálni. A plenáris ülést déli féltizenkét órakor nyitotta meg Hruban elnök. A kormány tagjai közül jelen voltak Svehla miniszterelnök, Sra- rnek, Cserny, Mayr-Harting, Gazsik és Pe- routka miniszterek. Hruban megnyitójában szívélyesen üdvözölte a szenátus tagjait, majd közölte a tárgysorozatot, amelyen a csendőrtörvény és egy mentelmi ügy szerepelt. A csendőrtörvényt az alkotmányjogi bi- ncttság részéről Havelka dr. cseh agrárius szenátor referálta. A referátum után vita indult meg, amelyben öt szónok vett részt. Touzil kommunista szenátor az első szólok. Az általános politikai és gazdasági helyiéiről beszél, amely szerinte hosszú évek óta iseppet sem változott. Az adóreform, úgy-1 mond, csak rosszabbitótta a helyzetet. A nemzeti kisebbségek elnyomása nem j , szűnt meg azáltal, hogy az aktivista németek is benn ülnek a kormányban. A legsötétebb reakció kormánya hajtotta végre a most lefolyt községi választásokat. Az agrár párt, tehát a miniszterelnök pártja, a legnagyobb erőszakot alkalmazta Szlovenszkőn és Ruszinszkóban a választások alkalmával. Sturc (kommista) közbekiált: Terrorral! Dundr (kommunista: A csendőrök segítségével! Fuj! Touzil folytatja: A munkásnép azonban ítélkezett a kormány felett s az ítélet alapján a kormánynak vissza kellene lépnie! A kommunista párt minden elnyomás ellenére is nagyon megerősödött, mert a munkásnép a kommunisták mellé állott s követeli a szovjetrendszer bevezetését. Bradács al elnök, aki közben átvette az ülés vezetését, Touzilt e kijelentése miatt rendreutasitja. Touzil beszéde végén követeli Szovjeí- oroszország elismerését. írja ki a kormány — mondja — az uj nemzetgyűlési választásokat, maga a kormány pedig menjen az ördögbe! A munkásság most fokozott erővel szervezkedik a burzsoázia elleni harcra. Európában egyedül a szocialista kormányok tudnak rendet teremteni! Touzil után Pichl cseh nemzeti szocialista és Novák cseh szociáldemokrata szenátorok beszéltek. Beszédük dicshimnusza volt a csendőrök felelősségteljes munkájának s felemlítették, hogy a köztársaság fennállása óta a csendőrség 45 tagja veszítette életéi kötelessége teljesítése közben, számosán pedig könnyebbén-sulyosabban niegsebesüsok. Sztoőjola Kornél dr. szlovák agrárius mKm satu mm mm mm mki fefc sm*~'sÉM ""Imí á*i r*n mm ** ** -MP~*** ...BSE.. HU IM NÉLIJhl-JWl JtlUtA—jüü mj _ m éSzavatoltan klórnélküli! I . ^ Mikroszkopikusan finom alapelemeinek (amorph kémiailag: hal, | W 1 aszénsavas mész) nagymérvű mechanikai tisztító ereÍ« ®lts j jÉf Í|r jaT iCB m ^ ^ k'-v My rövid időn belül vakító fehérré teszi a fogakat és fodorment. « E ^ ay ^ ^ ize révén a szájban kellemes hűvösséget és tisztaságot idéz eló ■* Chlorodont a legideálisabb szer a sárga fogak ellen. (Gör< g Chlorodont fogkefe KŐ 8.—, KŐ 7.— es KŐ 5.— Ch,oros = zSldessárga; odontes « fogak) és teljese. | Chlorodont fogpaszta K5 4.- és Ki 6.- fogkefe * Íj * m' ""iJ* '"'m óh# sjy"~~iia ah ab—tfar-aw. ^" m " w *w" ^ 0m
