Prágai Magyar Hirlap, 1927. október (6. évfolyam, 224-248 / 1558-1582. szám)

1927-10-23 / 243. (1577.) szám

-EBSSGH-iVVAtífe^'HílaiaB 1927 október 23, vasárnap. HRPLÚm 5ZRmOKRŐL írja: KRRINTHY PRI5YE5 Október 22. (Mennyi anindiemifélle számot Skedll tudni az earuberneik, 'hogy éiligazodjék egy ilyen nagy városban, megtalálja a hblyét, megtaláltassa magát azzal, aki keresi, — mennyi adatot keld nyilvántartani ahoz a minimálishoz, hogy egyenlő mértékkel mérjék (mérték 1 ez is egy szám) a legközönségesebb fcucatemberrel (tucat! ez is egy szám), vagy legalább épeszű ember-számba (szám! ez de egy szám) vegyék. Sokszor, nagy elbizakodottságainkban, kine­vetjük és lenézzük a matematikust, tudákos makacsságával, hogy folyton összead és kivon és oszt és szoroz, mintha azt hinné, hogy össze lehet adni egyik életet a másikkal, hogy ki lehet vonni az örömből a szenvedést, hogy el lehet osztani a boldogságot, hogy meg lehet szorozni egyik percemet a másik­kal, —- mégis, nemcsak nagy toldások, nagy költők is állították már, hogy a matematika a legösszefogóbb, legigazibb képe a világnak, fölötte áll minden filozófiának, forrása min­den vallásnak, sőt az egyetlen ut, (Newton Izsák szerint is) amin megközelithetjük (ab- strakció, azaz kivonási művelettel) magát a Nagy Együtthatót, minden egyenlet ismeret­lenjét, akii a köznyedtv Mindenhatónak iá nevez. Ám milyen természetesnek találják a kalapos-boltban, hogy nekem tudni kell a fejbőségemet, mekkorát nézne a suszter, ha képtelen volnék felvilágosítást adni a lábam méreteiről. Tudnom kell a gallérom számát és tud­nom kell a sorsjegyem számát. Ha az ember egy kis utazásra szánja magát, mennyi szá­mot kell megjegyezni, — a vonatét, az indulás idejét, a megérkezését, a kézipoggyász szá­mát, a fülke számát, a hotelszoba számát, a hordár számát, az étkezőjegyeim számát, az útlevelem számát, a könyvoldal számát, ahol abbahagytam az olvasást, — most számítsd ehez a szünetlen számolást, a percre sem enyhülőt, hogy mennyi pénzem van, mennyi hiányzik, mennyibe kerül ez, mennyit szán­hatok aura. Telte van számokká1! a zsebem. Minden­féle villamosjegy, elszámolás, leveleken szereplő házszám, Ha az egészségünkről van szó, számok útvesztőjén, számok nizskása- hegyón kell keresztülvágnom m agaim — mekkora a vérnyomásom, mennyi a pulzu­som, mennyi vérsejtem van, amire mind tekintettel kell lenni. Ezerféle rangsorba, lajstromba, aktába vagyok bevezetve, tisztában kell lennem a sorszámmal amit kaptam, minden mozdula­tomat, viselkedésem, az emberekkel való érintkezésem minden árnyalatát az határozza meg, hogy az ő szemükben hová, kihez, mi­hez tartozom, mennyit érek a mennyisé­gek között, élet és 'halál kérdés a szám, hiszem agyonlőhetem magam, ha kiderül, hogy Alapítva 1833. Telefon 33. + * S * diszmS A üveg, porcellán P nagykereskedése. $ KOSICE, Fö-utca 19. Nagy választék. Jutányos árak. (Annyi bizonyos, hogy mikor egy időben hevenyén ós felületesen olvasgatni kezdtem az emberi gondolkodás történelmét, az első, ami szöget ütött a fejembe, egy számomra furcsa felifedezés volt. A más értelemben vett filozófia, mint kiderült, az úgynevezett koz- imogon iákból, világképekből, ezek viszont a kozmológiákból, villágjelk épekből, vflágme sók- bői származtak, — végre kozimogoniák és kozmológiák valami ködös ós kusza, megint csak más szemmel nézve értelmetlen és ön­kényes számtani játék, az úgynevezett kabb&li szUka forrásából buggyantak elő. Fantasztikus és hóbortos saámkabaliák- és szánibabonák maradtak bent az emberi gondolkodás őskorából, végeredményei vala­mi érthetetlen számolási műveletnek, aminek magyarázatai és levezetései elvesztek, — de én már nem tudok mosolyogni rajtuk, mióta megtanultam, hogy példának okáért a mi báron idímeoziÓB világképünk, ami nélkül gondolkodni és beszólni se tudnánk, egy ilyen, a görög filozófiába véletlenül be­csúszott é* bent maradt titokzatos hármas­at á w kabalájából alakult ki rendszámé és íudomfaayí.) Számomra —■ (nini csak, minden pereiben újabb felfedezést teszek a szavak gyökvonásá­ban: hiszen ebben a szóban is, hogy szá­momra, benne van a szám, a „számomra" szó is annyit jelent, hogy én, a viliág közepe, csak egy szám vagyok) — szóval számomra épp olyan elengedhetetlen feltétel, hogy a nagy coordimata-rendtszer valamely kis pont­ján meghatározzam létezésemet, mint .bárki számára. Ezért kéül tudnom azt a sok számot, mióta a világon vagyok. Nemcsak tudnom, figyelmem is kell májuk, számon kell tartani a számokat, hogy módosulnak, változnak. Az első szám, amire emlékezem, évszám volt: ezernyoloszázkillenevenhat, első ráesz- méliésem az időben való elhelyezkedésemre. Aztán a házszám, ahol akkor laktunk, hétéves koromban, Bezerédy utca tizennyolc. És mennyi tházszám azóta, amik kevés ki­vétellel megmaradtak bennem, mint fölös­leges teher (bár ki tudja?, ha összeadnám a Iházszámokat, talán kijönne belőle valami). Ha csak így hevenyében megpróbálom elsorolni, mennyi számot kedil tudnom ma­gammal és mindazon dolgokkal vonatkozás­iban, amikre szükségem lehet, hány számot, csak ahoz, hogy normálisnak tartsanak és ne röhögjenek a szemembe, amennyiben valami egyszerű kérdésre nem tudok felélni, — kész Franki Móricának feeflfl. tartanom magam. Mert ugye mit szólnának a legegyszerűbb tárgyaláson, ahol személyi adatokat vesznek ■fel, ha nem vágnám ki gondolkodás nélküli az év és nap-számot, amikor születtem, ami­kor iskolába jártam, katona voltam, meg­nősültem? Hogy hol lakom, hányadik emele­ten, hogy hány szobám van és (hány gyerekem és mennyi a fizetésem? A téloíonszámokról nem beszélek, — ez küllőn tudomány. Valamikor, még emlékszem ná, nem volt telefonkönyv, a teltefonos kis­asszonyoknak minden számot kívül kellett tudni, hathónapos kurzuson tanulták. Ma minden rendes városi ember tud legalább annyi teteionszáimot, mint amennyit ezeknek kellett tudni akkor. már nem számitok, hogy nem szorzók és nem osztok, mint a Nagy Semmi, akit .nem számit,anak az élők közé. * Igenis, az élők közé. Mert hiába próbá­lom meignyugtaini magam, hogy ennek semmi köze az élethez, hogy ez csak olyan eliga­zodás, ez a mindenféle szám — emberi talál­mány a szám, a rend kedvéért, a természet­nek nincsen dolga vele. Nagy tévedés. A természettudomány, ahogy egvre szabatosabban igyekszik megismerni élet és lét ellenségeit, egyre nagyobb megdöbbenés­sel kénytelen felismerni, hogy a természet bizonyos rejtelmes, majd — hogy azt nem mondtam, kabbaiisztikus számokkal dolgozik A kristályok képződése, minden anyag- alakü'ás ősformája határozott szám-rend­szerek kényszere szerint történik: két-három- négytengelyes formákban. Az elemek atom­számát mintha matematikus számította volna ki, oly hibátlan sort alkotnak — nem ismert El F E L Irta: mÓRICZ Z515monQ A gróf lesütötte a fejét, nagyon kedve­sen s szemérmesen tudott mosolyogni. — 3500 holdat és hét budapesti házai — No de, hova? —■ Elvertem. Mindenki megrémült. Itt, ahol a földet annyira értették s úgy megbecsülték, a lel­kek megállották. — El? — Az apám is segített, — mondta a gróf. A kapitány lekönyökölt az asztalra s evikkerjén át maga elé nézett: — Ilyenkor érzem, hogy mégis kis ember vagyok. Tudja isten, hiányzik belőlem az a szép nagy könnyelműség . . . Senki sem mosolygott rajta, mert min­denki érezte, hogy az elfogyasztott s ellocsolt palack borok elvesznek, mint a gyermek já­téka, emellett az iram mellett. — Hogy lehet ezt megcsinálni? A gróf a cigarettája hamvát leütötte, s szerényen s kissé huncutul maga elé nézett — Na igen, hát volt, hogy elment a. vonat s külön vonatot füttettem . . , Itt, ahol a vasúti jegyet is meggondolták az urak s azért nem mentek fel Pestre tiz éve­ken át, mert fene kőt vasútra, mély csönd bo­rult el, mind az őszi köd. — Hadnagy korodba? — Igen. Újra hallgattak. Mert ez olyan valami volt, amit lehetett s kellett emészteni. ,Ké- rődzeni egy ilyen szón ... — Mikor 'Marosvásárhelyre megérkez­tem, mint tiszthelyettes a huszárokhoz . . . egyik este a tiszti asztalnál látom, hogy olyan papirt vesznek elő az urak, olyan keskeny hosszú papirkát ... És kezdik irogatni . . . Aláírta azt mind, kezdte az alezredes s vé­gig a kadettekig mindenki ráirta a nevét . . . Odaér hozzám, nézem. Kétszáz koronáról szólt a váltó . . . Azt mondja az alezredes: írd csak alá fiam, avval se lesz az jobb . . . Csöndesen nevettek s összehajoltak. — Már én akkor az apámtól ki voltam nevelve . . . Éppen Pestről mentem le. Az öreg ur értesített, hogy a Kaszinóban vacso­rázunk . . . Felmegyek . . . Már az öregnek be volt hütve a pezsgő. Kérdi, hogy no fiam, mit iszunk? . . . Mondom, ha már vele va­gyok, pezsgőn alól.nem adom. Törleyt, mond­tam neki nagy büszkén . . . Azt mondja rá: Szamár . . . ur nem iszik magyar pezsgőt . . . Jő . . . S az arcán egy kicsi mámor villant el. Nem a gyenge borok mámora, hanem az em­lékezésé . . . Mikor az első adósságot csinál­tam önkéntes koromban, ötezer koronát, na­gyon drukkoltam, mit szól az öreg, nem is mertem megírni, a kapitányom irta meg neki. Erre az atyám rögtön tízezer koronát küldött táviratilag, hogy „ha a gyereknek nem vol­na elég". — Jő, — mondták az urak s mosolyogtak. — Hát itt is. Az volt az első dolga az atyámnak, hogy a maros vásár helyi takarék­ban a nevemre letett egy kis pénzt. S mikor nézem a váltót, mondom, én ezt nem irom alá, adjanak egy másik papirt, majd megmu­tatom, hogy azt egyedül is értékké változta­tom . . . Bámultak aztán másnap, hogy szó nélkül kifizették az aláírásomra a kétszáz elemeiket fedeztek fel, egyszerűen úgy, hogy számítottak erre a számításra. De az élet viliágában is szerepeinek ezek a furcsa kaba­lák. Az emberi test hőfoka harminchét —■ éppen harminchét, nem több és nem keve­sebb. Mihelyt több, vagy kevesebb, már nincs emberi élet, — aminthogy semmiféle élet nincs bizonyos határozott hőfokon alul és felül: akárhogy berzenkedik a természetet Lenéző szellem ós lélek, a természet nem enged a negyvennyolcból, amit egyszer ki­mondott. S aki ezeket önkényes bélemagyadózás­nak véli, amit csak ráfogunk a természet* re, — azt emlékeztetem a Legutóbbi év­tizedek biológiai kutatásának egyik leg­csodálatosabb felfedezésére, az úgynevezett mendelizmusra. E felfedezés szerint az élőlények építőköveiben, a sejtekben, bi­zonyos testeosk'éket találtak. A sejtanyag festése után — a testecskéknek, a kromozo- máknak számbeli összehasonlításából kide­rült, hogy számuk jellemző arra az élőlényre, amelynek sejtjeiben feltalál­hatok. A kutya sejtjeiben ennyi és 'ennyi van, a mókuséban kettővel több vagy kevesebb, — minden fajtának meg van a maga határozott kromozoma-száma. Es most jön a bomba, a nagy ágyú, a minden matematikus meg­szégyenítő, csodálatosain rejtelmes és csodá­latosan egyszerű logikája a logikátlansággal vádolt természetnek, — kiderült, hogy a mi* a kétnemüeknél két sejtféLe van csak, amik* egy élőlény testét alkotják, egyetlen, illetve a kétnemüeknél két sejtféle van csak, amik* nők kromozoma-száma nem annyi, mini a többié, hanem annak pontosan a fele? és ez a két sejt éppen a petesejt és a eper* mium, a magsejt és a porzóaejt, az a kettő a sok között, melyeknek egyesüléséből, vagvt* a két szám összeadásából származik a többi, születik az élet, igazolódik a világ teremtőjó* nek pontos és szabatos számítása. koronát . . . Mingyárt híre ment egész Er* délyben, hogy Krőzus érkezett Transsylva­niába. Melegen, feszülten nevettek. — Háromezerötszáz hold és hét pest! ház, — szólt ábrándosán a gróf. — És a nő? A gróf mosolygott — A nő is segített . . . Kérdi az atyáin hol voltatok? . . . Elmondom, hogy egy tánc- helyiségben ... No és mit csináltatok?.. * Ittunk, táncoltunk . . . s igy tovább . . . Azt mondja rá: Meg vagyok sértve. Úri fiú ilyen helyre nem megy . . . Tarts barátnőt magad­nak . . . Jó . . . S félig lehunyt szemmel mosolygott, visszafelé nézett magába, a múltba . . . S ma . . . Nincs az az iró, aki fantáziá* val bírja, amit én valósággal csináltam, s ma.« semmim . . . — Vannak emlékeid, — sóhajtott a k*6 pitány. A legbiztosabb és legenyhébb csokoládé hashajtó HSIarakat: VSrös Rák ?£**' Bratislava tar doboz in 3.60KB, xx Szebb és olcsóbb ajándékot nem vehet gyer­mekének, mint a Tapsifüles nyuszika. ■ % 4 Hasasnál] a fel ezt a rendelőlapot a elmével ellátott levélpapír rendelésre —— ................... 10 0 boríték, 100 levélpapír, gyönyörű kazettában csak 45*— Ke A. KÖDYM, PRAHA II* NÁRODNI TÉ« 38, A. OSZTÁLY Nyomtassa ax alul megadott nevet és címet 100 elsőrendű levélpapírra és 100 amerikai formájú hasonló minőségű finom szürke bélésű borítékra. A 45*— K2 Összeget egyidejűleg küldöm. — (A nevét és címét olvashatóan Írja a legjobb tintaeernxával. Ax egéu címadásra csak 3 sort használjon) Néví ---------------------------—-----—---------------—----------------------------------------------­ts | Foglalkoxáa, vagy rasgs ------------ ■ -——............................................................ Sf l r. ___________________________________________ g un : ------------------------------------------------------------------------—...................................................—------­| K edvem részletfizetések! Mindenkinek a lakását legolcsóbban és legmodernebbül rendezi be Kedvező részletfizetések! I | P. Vaidi bútorgyára, Praha Wi., Podlipného 997,

Next

/
Thumbnails
Contents