Prágai Magyar Hirlap, 1927. október (6. évfolyam, 224-248 / 1558-1582. szám)

1927-10-22 / 242. (1576.) szám

X, Aaí számunk 1© ®C«Sal VI. évf. 242. (1576) szám ■ SzOHlfe&t 3 1927 október 22 nltvedÉv! ,« héventt ^VéLé-Tfe-M150’ A szlovenszkóiés ruszinszkóiellenzéki pártok ^nskáKu,;c.9 negyedevre 76, havonta 26 Ké; külföldre: A 12, II. emelet Telefon: 30311 — Krado­évente 400, félévre 200, negyedévre 100, Főszerkesztő: politikai napilapja Felelős szerkesztő: hivatal: Prága II., Panská ul 12/HI. — Te­havonta 34 Ke. Egyes szám ára 1*20 Ke DZURANYl LÁSZLÓ FORGACU GÉZA *efon:30311.— Sürgönyeim: Hírlap, Praha A BOJKOTT Kassa falain is megjelentek az öles plaká­tok, amelyekben a szlovák liga azzal a felhí­vással fordul Kassa szlovák lakosságához — és nyilvánvalóan a sorok között a csehekhez is, — hogy bojkoltáiják a magyar és magyarul érző zsidó kereskedőket, ne vásároljanak és ne rendeljenek náluk árut, mert minden fillérrel, amelyet magyar kereskedőnek és iparosnak adnak, ellenségeiknek erejét növelik. Ez a felhívás nagy izgalmat és méltó felháborodást váltott ki Kassa őslakos társadalmának köré­ben, de a hirdetett bojkottmozgalom hull/.- mai nem maradtak meg egy nagy szlovenszkói város határai között, tudomást szerzett róla a fővárosi sajtó is és a sajtóirodák révén most már a külföldi lapokban is megjelennek a kü- j lönös felhívást ismertető közlemények s a hoz- j zaja fűzött kommentárok. Egy németországi nagy lap, amely a német közgazdasági élet­ben elhatározó szerepet játszik, nem mulaszt­ja el például ehhez a híradáshoz a következő megjegyzést hozzáfűzni: „Érdekes és jellem-j ző, hogy ez a felhívás egy olyan város falain j jelent meg, amelyről a hivatalos statisztika | azt állapította meg, hogy csak húsz százalék­ban magyar s a mostani községi választások alkalmával a szavazatok hatvan százaléka mégis magyar jelöltekre esett." A csehszlovák köztársaság belpolitikai vi­szonyairól nem a leghizelgőbb felfogás ala­kult ki a külföldön.és ezt nem mi állapítjuk- meg, hanem keserves mea culpázással a cseh! sajtó is elismeri. Olvassuk csak végig azokat a cikkeket, amelyek Berthelot híres prágai lá­togatását kommentálják. A francia külügyi po­litikának nagyjelentőségű faktora egyenesen abból a célból jött ide, hogy figyelmeztesse az illetékeseket, mennyire rossz hatást vált ki még a Csehszlovákiával leginkább rokon­szenvező francia közvéleményben is az az örö­kös torzsalkodás, amely az úgynevezett állam­alkotó elemek, tehát a cseh politikai pártok kö­zött dühöng. Berthelot nyomatékosan figyel­meztette Benest, hogy az ilyen belpolitikai helyzet erősen érezteti' hatását külpolitikai vo­natkozásban is-és éppen ezért prágai utjának főcélja az volt, hogy a cseh pártok között hely­reállítsa a Burgfriedét. A jövő mutatja meg, hogy missziójának meglesz-e az eredménye, de a mostani állapotok minden obejktiv kül­földi megfigyelőnek azt a képet adják, hogy itt a bellum omniuin contra omnes korszaka dühöng. Harc folyik a nemzetiségek között, harc folyik a társadalmi osztályok között és Csehszlovákia két nagy problémájának: a nemzetiségi és szociális kérdésnek megoldása még csak kezdeti állapotba sem jutott. Ez a helyzet moraliter nem nagyon tá­masztja alá Benes külföldi megnyilatkozásai-, nak s idehaza elhangzó expozéinak örökösen ! visszatérő refrénjét, hogy Csehszlovákia az európai békének és egyensúlyi helyzetnek' legfőbb biztosítéka. Medice, cura te ipsum! —• gondolják erre azok a külföldi szakértők, akik; nem frázisok alapján alkotnak Ítéletet. Ma na-! gyón divatos a locarnói szellemről beszélni, de! — sajnos — csak beszélnek róla s nagyon he-1 lyesen állapítja meg Bethlen István gróf ma-! gyár miniszterelnök, hogy a locarnói szellem nagyon sok kérdésben, úgy látszik, nem akar, vagy nem tud érvényesülni. Hogyan léphet fel Csehszlovákia közép­európai viszonylatban a locarnói szellem ér-! vényesitése érdekében, amikor a.belső Loear-j nő megvalósítására sem tesz semmi komoly! lépést? Hogyan léphet fel az az állam az eu-! rópai nemzetek egyenjogúságának plattform-! ján, amely saját portáján különbséget tesz' első, másod és tizedosztályu állampolgárok: között? Hogyan képzelhető gazdasági kiegyen-! litődés és megegyezés a szomszédos államok- j ICsaiiesoün Hsa csillára lesz Peking, október 21. Csangcsolin marsall elrendelte, hogy peking házait és utcáit min­denfelé rendbehozzák. Egész festöhadsereg szállta meg az utcákat s a munkások lázas sietséggel renoválják a fővárost. Jól értesült kínai körökben úgy vélik, hogy ez a renová­lás a kínai köztársaság várható legnagyobb eseményének egyik előjele. Általában han­goztatott vélemény ugyanis, hogy Csangcsolin hamarosan császárrá koronáztatja magát és a nagy politikai tettet óriási ünnepségekkel szándékszik megünnepelni. Bratianu köztársaságot mkm, Mártii királyné az extrónörökös pártjára állt A bukaresti udvari belviszály újabb fejleményei — Károly szakított Lsspesctméva!, igy visszatérésének nincs akadálya — Bmtianu és Mária elkidegüít egymástól — Uj román delegáció Parisban Paris, október 21. Havas-ügynökség hi­vatalos színezetű jelentése szerint az utób­bi napokban számos román politikai sze­mélyiség érkezett Parisba, hogy ismét föl­vegye a tárgyalásokat Károly extrán örökös­sel. A herceg visszatérése most már lehet­ségessé vált, mert időközben „bizonyos fel­tételek teljesültek". A Journal nagy cikk­ben igyekszik tisztázni ezeknek a feltéte­leknek mibenlétét és valószínűnek tartja, hogy Lupescu asszony és Károly trónörökös szakítása volt az, ami a visszatérést lehető­vé tette. Károly herceg életét ezentúl ko­molyabb céloknak szenteli és szakit kön­nyelmű életmódjával. Károly román barát- jai eondiíio sine qua non-ként állították föl, hogy Károly meghozza ezt a szentimentális áldozatot és mintegy igazolja önmagát a ro­mán közvélemény előtt. Az Oeuvre szerint a hercegnél megje­lent román delegátusok mind a román nem­zeti paraszípárt tagjai. Lupescu asszony és Károly extrónörökös már nem él együtt és a királyi herceg mindenben hajlandó ele­get tenni a bukaresti politikusok kívánsá­gainak. Beavatott körök szerint Károly visz- szatérését 1928 januárjára vagy februárjára tervezik, a nemzeti parasztpárt Párásba ér­kezett tagjai jóformán demarsot intéztek Károlyhoz, hogy szakítson Lupescu asszony­nyal és határozza el a visszatérést. Károly elhatározása és visszatérése azért, sürgős, mert Romániában a dinasztiát ko­moly veszedelem fenyegeti a Bratianu-test- vérck részéről. Ez a két politikus ma már csaknem kizárólagos ura Romániának s be­folyása óriási Bukarestben, Viszont Bratia- nuék érzik, hogy a nép egyre növekvő nn- dorral fordul el tőlük s igy hatalmukat mi­előbb legalizálni akarják, hogy a lakosság haragja ne váljon katasztrofálissá. Az utób­bi napokban kínos összezördülés támadt Mária királynő és Bratianu miniszterelnök között. A királyné Parisba akart utazni, hogy ott találkozzék fiával. Bratianu érezte, hogy Mária cl akarja árulni £s azért nj ir­tán a szemébe vágta: — Ha Fenséged még továbbra is zavar­ni fog engem családi ügyeivel, akkor ki­kiáltom a román köztársaságot! Bratianu tó! minden kitelik: Az ellen­zéki politikusok jól tudják, hogy a román köztársaság Bratianu kegyéből élő szánal­mas átalakul a t lenne és éppen ezért min­dent elkövetnek, hogy a katasztrófát elhá­rítsák. Károly herceg visszatérése nem utóoia többé s maga a királyné, aki eddig határozottan Bratianu befolyása alatt állt, akarja most, hoav az erélyes és a népnél rokonszenves Károly visszatérjen az or­szágba. Amerika fegyverkezik London, október 21. A Daily News washingtoni jelentése szerint az amerikai kormány újabb tizenkét, egyenkint tízezer tonnás és tiz-tiz 21 centiméteres ágyúval föl­szerelt gyorscirkáló építését határozta el. Ugyanekkor a flotta 148 óriási harci repülő­gépet is kap, amelyek közül 48-at a torpedó­vetésre is berendeznek. A cirkálók öt éven belül elkészülnek, úgy hogy öt év múlva Amerika 30 modern cirkáló fölött rendelke­zik, mig Angliának ugyanebben az időben csak 29 ilyen hajója lesz. kai, ha egy társadalmi csoport, mint a szlovák liga, gazdasági harcot hirdet az őslakos társa­dalom egyik csoportja ellen, amely az uj vi­szonyok következtében amugyis a legnagyobb vérveszteséget szenvedte? Való tény, amelyet az adókönyvek számoszlopai igazolnak, hogy az őslakos iparos és kereskedőtársadalom száz százalékkal nagyobb adóterhek alatt nyög, mint az a kedvezményezett réteg, amely­nek uj cégtáblái Morván túli nevekkel ékesek Szlovenszkónak és Ruszinszkónak minden vá­rosában. A hivatalos pénzügyi politika mellé most már a társadalmi erők felvonultatását is tervezik? Egy dadogó erkölcsi igazolás el fog hang­zani a szlovák liga akciójának igazolására, de mi már most letörjük ennek az élét. A régi magyar tulipánmozgalomra fognak alludální, csakhogy, mint mindenkor, úgy ebben az eset­ben is sántít az analógia. A magyar tulipán- mozgalom erőteljes nemzettársadalmi szer­vezkedés volt nem magyarországi zsidó, szlo­vák, szerb, román kereskedő és iparos ellen, hanem az osztrák gyártmány ellen a magyar- országi és nem a magyar kézen levő ipar erő­sítése érdekében. A „magyarnak Pécs, német­nek Bécs“ jelszó nem azt mondta, hogy ne vegyünk szlováktól árut, hanem azt, hogy svéd­országi gyufa helyett rózsahegyi gyufát vásároljunk s az egérfogót se Becsből rendel­jük, hanem vegyük meg a mi derék hegyvi­déki házalóinktól. Azt az ipart akarta ez a mozgalom megerősíteni, amelyik fenn a Tátra, Fátra alján a szlovák munkások tízezreinek adott kenyeret. Ami a bojkottmozgalom reális értékét il­leti, arra nem sokat adunk. Peconia non ölet, idézhetjük Hadrianus mondását. A kereske­delmi életnek egy törvénye van: szolidság és tisztesség s mert ez a törvény teljesen érvé­nyesül őslakos kereskedőinknél és iparo­sainknál, nem is féltjük őket. Vidi etiam iára aüos veníos, más szeleket is láttunk már. Tud­juk azt is, hogy Bat'a is magyar nyelven hirdet Alfonz király Olaszországba utazik Madrid, október 21. A spanyol királyi pár Barcelonába utazott. Primo de hív éra megváltoztatta eredeti tervét és sok munká­jára hivatkozva Madridban maradt, inig a királyi pár kísérőjének a belügyminisztert rendelte ki. A miniszterelnök október 30~án mégis Rarcelónába utazik, hogy elbúcsúzzék a királytól, mielőtt Alfonz Olaszországba megy. A király előreláthatólag olaszországi utján csak Nápolyban fog tartózkodni, ahol négy napig lesz az aostai herceg vendége. A spanyolországi nuncius néhány nappal ez­előtt megkapta a pápától azt az engedélyt, hogy Alfonz király Olaszországban tart óz kod hat, anélkül, hogy a pápát meglátogatná. A Heinkel-repülőgép útja Lisszabon, október 21. A D 1220 jelzésű H-einked-neipülőígép ma reggel 6 óra 40 perc­kor lisszaboni idő szerint (8 óra 10 perc kö­zépeurópai idő) felszállt s az Azori szigetek irányában elhagyta a kontinens területét. Francia-luxemburgi barátsági szerződés P&riSj október 21. Briamd francia kül­ügyminiszter és Reoh luxembourgi mini- u- elmöik tegnap aláírtak a francia-luxemburgi barátsági és döntőbírósági- szerződést. A szer­ződés időtartama ‘ tiz év. Luxemburg Bel­giummal is ugyanilyen szerződést kötött. A középnémetországi szénsztrájk a befejezés előtt Berlin, október 21. A középnémetországi barnasaéusztrájk megszüntetésére irányuló tegnapi tárgyalások eredménytelenül vég­ződtek. Beavatott körök most azt remélik, hogy a döntést a kormány külön erre a célra kirendelt bizottsága fogja meghozni, mert mindkét fél, a munkaadók is, a munkások is, eleve kötelezőnek ismerték el a kormány döntését. Valószínű, hogy a munkások jelentős béremelést kapnak. Eredeti követelésük 80 pfenniges többlet volt, később 85 pfennigre szálltak le, de a kormány 60 pfenniges ajánlatát is elfogadják. A kormány döntésének elfogadását rövid, határidőhöz kötötte, mert a sztrájk elhúzódá­sa most már komoly katasztrófát jelentene. A munkát hétfőn okvetlenül újra megkezdik a bányákban. s nem küldi ki a magyar vevőt a boltjából. A cseska-trebovai állomáson magyar nyelvű fel­irattal is ellátott stanicliban adják fel a cuk­rot a reggelivel a kassai gyorsvonatra. Azon­ban a szlovák liga felhívása hasznos tanul­sággal járhat őslakos iparosainkra és kereske­dőinkre. Láthatják, hogy. választások előtt a gazdasági érdekek azonosságának ürügyén szintelen, vagy osztályalapon szervezett pár­tokban édesgetik a magyar iparost és keres­kedőt, aki ilyenkor testvér és lojális elem. Mikor azután a választás véget ér, jöhet a boj­kott. Megtanulhatják kereskedőink és iparo­saink, hogy politikai és gazdasági téren egy az érdekük az őslakosság többi osztályával. Azért kell szenvedniök, mert magyarul be­szélnek, ha magyarok és ha zsidók, tehát ön- gyilkosságot követnek el. ha kiszakítják gyö­kerüket a magyarság televényéből. írt a ta­nulságot mindenesetre tiszta szívvel köszön­jük a szlovák liga bojkottmozgalmának.

Next

/
Thumbnails
Contents