Prágai Magyar Hirlap, 1927. október (6. évfolyam, 224-248 / 1558-1582. szám)

1927-10-16 / 237. (1571.) szám

Tj^ Hal Mtáinunk 16 oldal évf. 237. (1571) síim > Vasárnap * 1927 október 1í Előfizetési ér: évente 300, félévre 150, A cz/nripnczkni pc mczinszkni pllpnzpki nnrtnk Szerkesztőség: Prága II- Panská ulice legyedévre 76, havonta 26Kő: külföldre: SZlOVenSZKOleS rUSZVlSZK partOK ]2> emelet Telefon: 30311 - Kiadó­Évente 400, félévre 200, negyedévre 100, Főszerkesztő: politikai napilapja felelős szerkesztő: hivatal: Prága II., Panská ul 12/111. —T© havonta 34 Ke. Ejryes szám ára 1*20 Ké DZURANY1 LÁSZLÓ FORGACU GÉZA lefon: 30311.— Sürgönyeim: Hírlap, Prah! gW^‘w^fTrriiffFTl,,nr^Ti*Tr^^ III nini ■■inni i liflinmrimnrilMinililír^^ rrr IBIllllllMi SSS&-Í& Egyenlő elbánást! Deadley Heathcote, az ismert angol pub­licista, aki évek óta beiható figyelmet szentel a középeurópai kérdésnek azzal a mozgalom­mal kapcsolatban, amelyet Rothermere lord kezdeményezett a Daily Mail hasábjain, hosz- szabb tanulmányútra indult, hogy a helyszi- nen végzett objektív tanulmányai alapján ismerje meg a csehszlovákiai magyar kisebb­ség helyzetét. A nyár folyamán végezte Heathcote tanulmányúját, a helyszínen foly­tatta vizsgálatait, beszélt mindenféle rendű és rangú emberrel, tárgyalásokat folytatott szlovákokkal, ruszinokkal és magyarokkal is és most tapasztalatainak eredményét cikkso­rozatban adja közre a Daily Mail hasábjain. Az angol világlap, amely pünkösd óta beható figyelmet szentel a középeurópai kér­désnek és célja az, hogy az angol közvéle­mény figyelmét ráirányítsa az európai békét fenyegető veszedelmekre, tegnapi számában kezdte meg Deadley Heathcote cikksorozatá­nak közlését. Az angol publicista in concreto nem mond újságot a magyarság szempontjá­ból, mert hiszen azok a tények, amelyeket felsorakoztat, minden magyar előtt ismerete­sek, tízéves kisebbségi sorsunk keserves ál­lomásai ezek. Valószínű, hogy a Daily Mail újabb cikksorozata megint heves sajtóviharo­kat vált ki és talán a magyarságot is vád fog­ja érni, mintha örökösen a külföldre juttatott panaszaival alkalmat szolgáltatna az államel­lenes támadásokra. Mi, akik ismerjük a cseh nemzet szabad­ságmozgalmának történetét, tudjuk, hogy en­nek a szabadságmozgalomnak legfontosabb fejezete éppen a külföldi propaganda volt, amelyet a csehek már a háború előtti időben is nagy arányokban végeztek, de különös in­tenzitással folytattak Masaryk elnöknek és Ben esnek háború alatti emigrációja idején. A cseh politikusok között, vita folyik arról, hogy a felszabadítás érdeme kit illet inkább meg, a külföldön propagandamunkát végző politi­kusokat, vagy pedig azokat, akik idehaza maradtak és idebent aknázták alá az osztrák- magyar monarchiát. Azt hisszük, hogy ezt a vitát a történelem a propagandisták javára fogja eldönteni, mert ők bírták rá az antant államférfiait európai koncepciójuk olyan ki­alakítására, amely a cseh nemzet aspirációi­nak megfelel. Mi magyarok is tudjuk azt, hogy mit jelentett a múltban Seton Watson két évtizedes propagandája, amely az angol közvéleménnyel elhitette azt, hogy Magyar- ország elnyomja kisebbségeit. Éppen azért, mert a külföldi propaganda jelentőségét ismerjük, meg tudjuk érteni a csehszlovák közvélemény idegességét azzal a sajtőakcióval szemben, amely most már — ugylátszik — állandóan felszínen fogja tar­tani a magyar kisebbség kérdését. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy ennek a propa­gandának nem mi szolgáltatjuk az anyagot, hanem az a sérelmes kormányzati rendszer, mely a múltak tanulságain nem okulva, a bosszuállás politikáját folytatja és a magyar­ság kisebbségi jogait nem akarja teljesíteni. Ezerszer és ezerszer hangoztattuk, hogy Kö- zépeurópa mai konstrukciója mellett, amely az osztrák-magyar nemzetiségi kérdés helyé­be öt állam kisebbségi kérdését teremtette meg, a béke és nyugalom csak usry lehetsé­ges, ha a kisebbségek teljes jogait elismerik és a kisebbségeket nem mint másod- vagy harmadrangú államipolgárokat kezelik, ha­nem egyenlő elbánásban részesítik az állam többi polgáraival. A világ lelkiismerete fel­ébredt és ma nem lehet ott folytatni, ahol 1914-ben abbahagyták. Az uralkodó nemzeti­ség fogalmának el kell tűnnie a nemzetiségi állam kormányzási rendszeréből, nem lehet­nek kiváltsásroltak, csak egyenlő joguak, mert egyenlő kötelességnek. A Daily Mail újabb cikksorozata meg­győzheti a csehszlovák kormányt arról, ho$r azok a külföldi újságírók, akik nvugodt íté­lettel és nyitott szemmel vizsgáHák a cseh­szlovákiai magyarság helyzetét, elítélik a ma­gyarságai szemben alkalmazott kormány­zati politikát. A világnak felébredt lelkiisme­retét tehát nem lehet semmiféle domonstrá­Cenabég prágai albán követ meggyilkolása aj bonyodalommal fenyeget a Balkánon Atgiviadh Bébi albán diák golyója egy prágai kávéházban leteritetíe a jugosziávbarát politikust, aki közeledést kereseti a kisantanthoz — Cena sógora volt Achmet Zogunak — Beszélgetés a meggyilkolt kövei prágai barátjával9 Roiíer alezredessel Prága, október 15. A balkáni zilált poli- ■ tikai viszonyok rövid három éven beilül már ' másodízben avatták Prágát véres politikai 1 szenzáció szimibelyóvé. Mintegy három évvel ! ezelőtt egy Cíeookov nevű bolgár diák meg- j gyilkolta a S tambul inskij-ko.rmány volt prá- jgiai követét, Daszkalovot, aki kormánya bu- Ikása után továbbra is Prágában maradt. A prágai esküdtszék a gyilkost felmentette, de az ítélettel lütegsemanísitiették s a tábori es­küdtszék huszévi {egyházra ítélte Ciconko- vut, aki a fegyházban kevéssel rá meghalt. : Most a zavaros Balkán legkaotikusaibb or- j szagának, Albániának újonnan kinevezett prágai követét érte a balkáni politikusok I sorsa: ! Cena béget tegnap este egy albán diák | gyilkos golyói eltávolították az albán politika szinteréről. Albánia diplomáciai képviselőt küldött Prágába Oeua béget, Albánia belgrádi követét, | néhány héttel ezelőtt nevezték ki az albán kormány jugoszláviai és csehszlovákiai ügy­vivőjévé Belgrád székhellyel. Cena bég pár nappal ezelőtt Prágába érkezett, hogy meg­bízatását a csehszlovák külügyminisztérium­nál és a köztársaság elnökénél akkreditálja. Mivel azonban a köztársasági elnök ez idő szerint Kistapolcsányban tartózkodik és csak a jövő hét folyamán tér vissza Prágába, a kö­vet is Prágában maradt. Cena bég a Veucel- téri Pass age-szállóban vett ki egy apparte- jment-t, kíséretében csupán inasa és sofőrje ! volt, A követ esténként a Passage-kávéháa- ! bán tartózkodott, ahol teljesein szabadon mozgott, bár politikai pártállása számos el­keseredett ellenséget szerzett neki s több iz- : ben kapott figyelmeztetést az ellen© készülő ! merényletekről. Cena bég azonban nem vet- ! te komolyan ezeket az intéseket s Prágában jis, ahol számosán ismerték — különösen a szerb diákok —, személye épségének meg­védése ■ érdekéiben semmiféle óvintézkedést nem tett. Szokásához hiven az albán követ tegnap este is letelepedett a Passage-kávéház máso- 1 dik emeletén megszokott asztalához és csak­hamar a belgrádi „Politika" olvasásába mé- 1 'Ivedt. A kávéház titokzatos látogatója A Vencel-téri Passage-kávéház, amelyet csak nemrégiben alakítottak át, hatalmas, . cióval, aláírások gyűjtésével megtéveszteni . és egyedül a polgárjogok biztosítása és a ma- i gyarsággal szemben az egyenlő elbánás elvé- | nek alkalmazása győzheti meg a külföldet I arról, hogy itt komolyan értelmezik a demok- ' ráciát, amelv magában foglalja a kisebbségek i egyenjogúsítását is. két emeletiből álló helyiség; az emeleteket belső lépcső köti össze. A jazzband-zenéjü kávéház egyike Prága leglátogatottabb mu­latóhelyeinek, termei állandóan tömve van­nak. A személyzetnek néhány nap óta fel­tűnt, hogy egy rendkívül kistermetű, gyönge testalkatú, sovány, kurtabajsru fiatalember naponta többször is f jelent a kávéházb&n és az első emelet bejáratánál, egy kiugró asztalkánál foglalt helyet.. A fiatalembert elsősorban az tette feltűnővé, hogy legtöbb­ször felöltőjét sem vetette le, noha néha órákig is elüldögélt, olasz és francia apókat óva sva. A szálloda személyzeténél 'két napja néhányszor érdeklődött az albán követ felől és igyekezett ahhoz bebocsátást nyerni. A’ követ azonban nem volt hajlandó senkit sem fogadni.' A különös megjelenésű — látható­lag külföldi származású — fiatalember teg­nap este szintén megjelent a kávéházban és ; a bejáratnál lévő asztalhoz ült, úgy hog\ a kávéház első és második emeletéről eltávo­zó vendléseknek mellett© kelleti elhal ad­niuk. ■ Két lövés dörrenése szakítja meg a isiit Cena bég, miután az újságokat átfutotta, háromnegyed 10 órakor kifizette számláját és távozni készült. A kávéház igazgatója még lekisérte a belső lépcsőkön az első emelet­re, ahonnét a követ egyedül ment az első emelet előcsarnokában lévő ruhatárba. Oda­lépett a ruhatár asztala ólé és átnyújtotta jegyét, kabátját és kalapját kérve. Ugyan­akkor azonban, amikor a követ elhaladt az ismeretlen fiatalember mellett, ez hirtelen felemel­kedett és követte Cena béget. A követ háttal állott a kávéházi teremnek és ép­pen kabátját készült átvenni. A népesen látogatott kávéházban a jazzband éppen sziiajul zúgott, amikor az előcsarnok zsi- bongásába egymásután két lövés dördült el. A kávéházi vendégtek abban a hiszem- ben voltak, hogy a jazzband nagydobja adta a túlér ős hangokat és semmi rosszat sem sejtettek. A ruhatárosnő és egy-két a ruhatárban tartózkodó vendég rémülten látták, hogy az albán követ térde megroskadt és teste az asztalra hanyatlik. Mindez pillanatok alatt játszódott le. A ruhatárosnő elbeszélése szerint az ismeretlen fiatalember mintegy más­fél méternyire közelítette meg a neki háttal álló követet, majd felemelte kez- tyiis jobbkezét és a keztyüben elrejtett revolverből két lövést tett Cena bégre. Mikor a ruhatárosnő felocsúdott első rémü­letéből, hangosan kiáltozni kezdett: — Ez a fiatalember tette a lövéseket! A gyilkost lefogták A gyilkosság színhelyére közben meg­érkezett a kávéház igazgatója is, aki a fő- pincérrel fe akarta fogni a merénylőt, hogy esetieges öngyilkosságát megakadályozza. Ez azonban a fegyvert minden ellenállás nélkül letette a ruhatár asztalára a fopinoér elé és .tört francia nyelven így szólt: „Je suÍ3 venu pour le tuer!“ (Azért jöttem, hogy megöljem!) Mialatt a személyzet a merénylőt ártal­matlanná tette, egy vimohradyi ügyvéd fel­tépte az eszméletét veszített követ ruháját és ingét s a két fejsebet igyekezett bekötözni. Politikai gyilkosság történt A ruhatárban ekkor már összefutottak a kávéház összes vendégei és látva a történ­teket, rá akarták vetni magukat a gyilkosra. A tömegből egy szőkehaju fiatalember ek­kor rossz cseh kiejtéssel felkiáltott: —- Hagyják ezt az embert, itt politikai gyilkosság történt. Majd a következő pillanatban eltűnt a zűrzavarban. Közben értesítették a rendőr- igazgatóságot és a mentőállomást, mindkét helyről hamarosan a helyszínén termettek a. detektívek és a mentők. A mentők a már teljesen elalélt követet beszáHütották a mentőkocsiba és a sebészeti klinikára akar­ták átvinni. Azonban Cena bég, akit a me­rénylő golyód közvetlenül a tarkója fölött ér­tek és amelyek behatoltak a nyultagyba, még a kórházba való szállítása közben meghalt. A merénylőt a detektívek vették át az igaz­gatótól, aki a tömeg dühe elől testével vé­delmezte az idegent. Át kísérték a Heinrichs- gassei rendőrbiztosságra, ahol a gyilkos át­adta útlevelét. A gyilkos albán diák Az útlevél adataiból kitűnt, hogy a merénylő Algiviadh Bébi elbasszáni illetőségű albán diákkal azonos. A gyilkos 1904-ben született és egy római líceum hatodik osztályának a tanulója. Algi­viadh Bébi kevéssel ezelőtt Rómából Pécsbe utazott, onnan pedig október 10-én Prágába jött fel, hogy a gyilkosságot végrehajtsa Tettét azzal indokolta, hogy meg akarta akadályozni, hogy a szláv barát politikát folytat] követ hazá-

Next

/
Thumbnails
Contents