Prágai Magyar Hirlap, 1927. október (6. évfolyam, 224-248 / 1558-1582. szám)
1927-10-16 / 237. (1571.) szám
1927 október 18, vasárnap. ját elárulja s Albánia olassorientáeióju politikáját meghiúsítsa. 'Műbőr arról értesült, hogy a követ Beüjgtrád- bél Prágába érkezik, felutazott ide s a smi- cbovi Bailkán-szálléban vett ki lakást. Megtudva, hogy a követ állandóan a Passage-ban szokott tartózkodni, fed járt a kávéháziba, hogy végzetes szándékát végrehajthassa. A gyilkosság estéjén — amint a főpinoér előadta — három pohár konyakot fogyasztott el. Asztala mellett három jugoszláv diák s egy diáklány tilt, akik a gyilkosság után, mikor a merénylőt a tömeg dühe elöl keletit meg védelmezni, megkérdezték tőle, hogy kinek a megbízásából követte el tettét s ki fizette meg érte. A merénylő azonban azt felelte, hogy tisztára a saját elhatározásából nemzete javára akart, lenni. A kihallgatás A Hedmri<hsgasse-i r endŐnbiztosságir öl átfcisértek a rendőrigazgatóságra, ahol megkezdték kihallgatását. Azonban a kihallgatás eleinte nehézségekbe ütközött, miután a merénylő az albán nyelven kívül csak olaszul és tört francia nyélven 'beszél. Az olasz tolmács pedig csak éjjel félttiaenkét órakor érkezett meg. A merénylő 'teljesen degenerált, infantilis benyomást kelt. Huszonhárom évét nem ‘látni meg rajta, mindenki tizenhét esztendősre becsüli. Ruhái kopottak, csak egy tüzTÖrös nyakkendő ri M öltözetéből. Bai- kán-szálőbeli lakásán csak egy kis bőröndöt találtak, amelyben néhány ruhadarab volt. A boncteremben A tragikus véget ért albán követ holttestét átszállították a német kórboncam intézett hullaitermébe. A holttestet hétfőn fel tette az esetről a belgrádi követséget és intézkedést kért a temetésre vonatkozólag. Valószínű, hogy a holttestet be fogják balzsamozni és átszállítják Relgrádba, ahol örök nyugalomra helyezik. ffí«NBü' ^(RStférelí orgonagy-'ra JjtejV/fifiOrí Szilézia Világhírű ism- plomi orgonák, prospekislpck, »-Hlamo* fujístá- szerkazet. ICItOn# ajánló lévaiéi: elsőrangú szaktekintélyektől. 54 áres tapasztalat 1827-!g £270 dj orgonát sze, eltOnk. Bruckner, Rleger-féle orgo-ÍJén Játszik. Cena big titkos prágai missziója Belgrád, október 15. Ceaa Bég meggyilkolásával kapcsolatban belgrádi beavatott körök még a kővetkezőkot állapítják meg: Az a körülmény, hogy az olas abarat Albánia jugoszlávpárfci belgrádi követót akkreditáltatta Prágában, mindennél világosabban igazolja, hegy Albánia a legújabb időben közeledést keres a lcisanitaint felé. Cena Begturik feladata volt ezt a közeledést előkészíteni s valóban, ő lett volna az egyetlen személy, aki, jugoszláv barátságára és kiváló régi prágai összeköttetésedre építve, a közeledést keresztül is tudta volna vinni. A közvetlen cél az volt, hogy Albánia valamilyen formában belép a kisan fám liba. Cena Bég az elmúlt szerdán megjelent Bence külügyminiszternél, akivel beható tárgyalásokat folytatott. Ezek a tárgyalások kétségtelenül Albánia és a ldsantant viszonyára vonatkoztak. Csak a külügyminiszterrel folytatott megbeszélés után került volna sor a szabályos akkreditálásra és Cena Bég csak október 26-án jelent volna meg Mosaryk elnöknél, hogy átadja megbízólevelét. Ezt azonban a merénylő gyilkos golyója meghiúsította. Jugoszláviában az a vélemény, hogy az oiaszborát albánok kellő időben értesültek Cena Bég missziójáról és minden rendelkezésükre álló eszközzel arra törekedtek, hogy a rendkívül ügyes és befolyásos diplomata biztos sikerrel kecsegtető misszióját lehetetlenné tegyék. Cena Bég halálával a jugosziávpárti albánokat snlyos veszteség éri, mert megfelelő egyéniség híján, aligha valósíthatják meg régi tervüket: Albániának Jugoszláviához és a kisam tant hoz való közeledését. Esek után az albániai olasz befolyás ismét erősödni fog, ba csak Jugoszlávia a körülmények hatása alatt nem szánja magát döntő és PTÍkvnki's Minősekre. wnw^c_'wrEa»a»«a Megnyílt az újonnan épült ESPLAMDE LUXUSHOTEL Stadtpark, Wllson pályaudvarra! szemben Belgrád, október 15. Cena Bég prágai és belgrádi albán követ meggyilkolásának Ilire fájdalmas szenzációt keltett a jugoszláv fővárosban. A hir a késő éjjeli órákban terjedt el és a reggeli lapok már vezércikkeikben foglalkoznak vele. Közismert tény, hogy Cena Bég egyike volt a jugoszláv-albán barátság, sőt szövetség, legkitartóbb hiveinek, akit még sógora, Achmed Zogu olaszbarátsága sem tudott eltéríteni meggyőződésétől. Belgrádhan rendkívül szerették az előkelő albán családból származó, müveit és kedves követet, akinek befolyása hazájában oly nagy volt, hogy Achmed Zogu a követ határozott jugoszláv-barátsága ellenére nem tudott megválni tőle. Jugoszláv politikai körök nyíltan hangoztatják, hogy a néhány hónappal ezelőtt kitöréssel fenyegető albán—jugoszláv háborút egyedül Cena Bég akadályozta meg, aki teljes személyi presztízsét latba vetette Belgrádban a szerb katonai párt agresz- sziv kezdeményezéseinek ellensúlyozására. Politikai nyíltsága miatt világéletében zaklatott és üldözött férfi volt a belgrádi albán követ s & jugoszláv fővárosban jól tudták, hogy nyomában állandóan gyanús alakok settenkednek, akik csak az alkalomra vártak, Ingy eltegyék láb alól A meggyilkolt követ akadályozta meg a jugoszláv-albán bábom kitörését Jellemző, hogy amikor az albán jugoszláv tértét átszámították a német kórbonctani inA Kathremer-Iéle Kiteipp malátakávé ázott ital, amelyet minden szülő gyermekének fó lelkíísmereíiel adhat. Az orvosok ezrei ajánlják, különösen a kicsinyeknek és a serdülő ifjúságnak, ezen örökké legjobb családi italt. Figyeljen az eredeti csomagolásra. A K allűréi oer-féie Kmeipp maláia- kávé szabadon kimérve nem kapható. időre megszakadt, Cena Bég nem hagyta el Belgrádot, hanem mint magánszemély továbbra is a jugoszláv fővárosban maradt. Egyesek magatartását azzal magyarázzák, hogy fél Achmed Zogu haragjától s nem mer hazájába visszatérni, mások viszont úgy érveltek — s ez volt a valószínűbb — hogy Cena Bég, aki élt és halt meggyőződéséért, belgrádi tartózkodását még a diplomáciai viszony megszakítása után is a két állam között fölmerült feszültség enyhítésére használta föl. Beavatott körök szerint elsősorban neki volt tulajdonítható, hogy a szerb katonai pár1 jobb belátásra ébredt és a fenyegető balkáni krízisből nem lett újabb háború, esetleg világháború. AchmecI Zogu, Albánia kényura, nem szerette Cena Bégét, de határoz.:ttan nagystílű kvalitásait nem nélkülözhette. Belgrádba nem küldhetett más embert, mint őt, akit a jugo- szlávok rendkívül szerettek. Diplomáciai tehetsége páratlan, amit különben az is bizonyít, hogy ámbár Tiranában nem volt persona grata, mégis meghagyták a fontos jugoszláviai követi állásában, sőt a prágai követi tisztet is ráruházták. Cena Bég, aki 1917-től 1919-ig Prágában élt, nagyszerű összeköttetésekkel rendelkezett a csehszlovák fővárosban, különösen a német körökben s a jelek szerint prágai pozícióját arra akarta felhasználni, hogy közeledést keressen Németországhoz. Cena bég politikai szerepe Az albániai olaszbarátok jól tudták, hogy Cena Bég rendkívüli tehetségével, nagy őszvSSIÖAIOM) (33 Zoltán gúnyosan mosolygott g azt mondta: szívesein. Kihozta a hegedűt s pengetni kezdte a húrokat. Aztán rágyújtott egy nótára. Nincsen magosabb az égnél. Nincs kutyább a szerelemnél... De már ezt Boka Pista nem bírta, rá- kezdteti ő is és velük fújta s a tenyerét csapkodta, a karjával játszott: Ki nem hisizi próbálja meg... Magara is úgy tanultam meg... Esik eső, csak úgy szakad, Szeretnélek, de nem szabad! Nehezemre van a járás, N ehéz tőled a megvál ás ... De a Rozika hangja! Az úgy nyílt meg, ahogy kibontakozik a virág, ahogy meghasad a hajnal s elönti fénnyel a világot, ügy festett ki az ajkai közül, mint a rózsa szirmából az illat. Zoltánnak eszébe jutott a Rozika szava, hogy. úgy szeretne beszélni, mint a virág szaga, s a szive meggyötrődéit és könnyes tett. Ilyenkor csak káromkodni tehet: hogy van ilyen szörnyűség a világban. Egy lotyó telkében ilyen szépségek s egy Ti teái lány ajkán ilyen szívót bizsergelő, megnyugtató, vigasztaló adomány, ez a hang s ez a dal... Mikor olyan pontosan tudja, hogy semmi érzelem nincs a szó mögött és semmi létek a hang alatt. Hát ez az egész világ egy csalás!? Miből lehet miegitélná a telket, ha .nem ahhál: hogy hat rám... Jaj és ennek a tenymak a mosolya, a nevető édes szája, a hajnalszmü drága piros arca s a boszorkányos szeme: mind az ártatlanság és a szűziesség címere s ha nem tudná, hogy mindent tud és akar, akkor azt kellene hinni, hogy egv kislány, aki előtt egy kétértelmű kis mosolyt sem lehet elejteni... Meg kell őrülni attól, hogy ez már megint dolgozik; a buta csirke; a „grófot" puhítja. Ez a nevetés, amelyről azt hitte, csak az övé; ez a szem, ez az odaolvadó nézés, amelyről azt hitte, csak -az ő szerelme gyújtotta tel... Valami olyan ordítás készült kitömi belőle, hogy kiszakadjon a szive és kiköpje a világra. — Mit törődik ez a bestia a többivel, ezek parasztok, büdös és nagybajai parasztok, akik nem érzékenyek az ő bájaival szemben, de a gróf: azt igen — azért érdemes — — Táncolni, Rozi! A 'lány fölllbbent a. helyéről, mintha a szél felemeli a lehullott szirmot. Oly légiié-1 sen és puhán s úgy adta magát a Zoltán karjára, mint egy lehelte tkönnyü selyemsált s úgy mosolygott, de úgy, mintha semmi se lett volna köztük, mintha boldog volna, kimondhatatlanul boldog, osak a mosolyában, a táncában, a pehelyszerü könnyűségében lehet kimondani az odaadását. — Nem az enyéim, nem az enyém, — mondta Zoltán, mig a Róka Pista muzsikájára táncoltak. — Nem az enyém, nem a tied, senkié! Felkapta a lányt a levegőbe s úgy emelte magához, ágy nézett a szeméibe. Belenézett s nem látott benne semmit. — Jaj Zoliibáosi, de igazán, Milyen erős. Zoltán letette, megállt a azt mondta neki: 1 — Na, milyen ember a gróf? A lány lesütötte a szemét: — Nagyon jó ember! — mondta odaadással Erre ügy vonaglott a férfi keze: pofon- vágja; hogy haljon meg bele. Vagy mit csináljon vele. „Jó ember!" ... Jézus Mária, ennek minden férfi jő ember. Minél grófabb, annál jobb. Tovább lökte s a lányt elkapta a kis Halmos! s mint kutya a koncon, úgy kapott rajta s betykén-^vigám kezdett vele táncolni. Zoltán inni kezdett. Nem bárt magává!, nem bírta teimni magát, S megkezdődött egy olyan vad mulatós, amilyet a rómaiak sose ismertek, se a görögök, mert ehhez pogány vad barbár vér kell Magyar vér és magyar, háromszáz esztendős, nemzeti bánat, — István öcséin, — kurjantotta az ezredesnek, — István öcséin, megazisten! gyere táncolni, kedves Istvánom! — öreg vagyok én mán, — dörmögte az ezredes, aM a kártyától, ha egyszer belekóstolt, egy percig sem tudott szabadulni. — István öcsém, egy nappal fiatalabb vagy nálam, ötödik Ferdinánd alatt nyerted csak, a kadietti rangot! én pedig Tömöri tekintetes ur mellett voltam adjutant a mohácsi csatába, megazisten! Nevettek s Zoltán egyedül járta; elvesztette a lányt is; azt is másnak a kezére adta, mint a hegedűjét s csak maga járta! — István öcsém, ölelő karokkal várlak! — 8 felrángatta az öreg óbestert a székről. De az öreg, ha egyszer felállt, kj is rúgta a csizmát s olyan egy táncba kezdett abba nyomba, hogy Csak úgy retyegett a tornác. Mindenki álmélkodva s örömmel nézi e az öregurat. — Kegyelmes gróf ur, úgy nézd meg ezt. az embert! — kiáltotta Zoltán, — korkép e! A koronázáskor tetet festették a subickos katulyára, mint legszebb huszárt; most csak romja van! — Nono, — mondta az öreg s nevetve törfilgette s kicsit szemérmesen magáról a verejtéket. —. Ha most , látna Albrecht főherceg, pertu beszélne veled! — Úgy is Sízokott, — mondta az ezredes. — És vissza? Erre az ezredes hallgatott a kereste a szákét. Zoltán tovább ugratta. — Engem is megszólított egyszer pertu egy tábornok,, de én ugyanúgy feleseltem vissza neki,, mert vezérkari zugsíirer voltaim! — S kaptál egy pofont. — Nem, semmit, csak azt mondta a káplár, hogy úgy nézek ki, mint egv suttogó szerelmi dráma! . . . (Folytatjuk.) % 2 lógják boncolni. A véletlen tragikus játéka, hogy éppen holnapra várta a követ Belgrádiad! a feleségét, aki most már osak férje hült tetemét fogja meglátná. A Passage-hotel igazgatósága még ma reggel táviratilag, ért esiCena bég meggyilkolása ui balkáni krízist jelent
