Prágai Magyar Hirlap, 1927. október (6. évfolyam, 224-248 / 1558-1582. szám)

1927-10-15 / 236. (1570.) szám

Ma! szásn&snfe tO ©!«Sa| 0f$**(F i-f^| ^ VL évf. 236. (1570) szám • SxSSESTsifS'ílt * 1927 október 15 ÓAmWARHIMÚ > Előfizetési ár: évente ^°’fé^e150’ /I SzloveUSzkÓi és rUSZÍnSzköi ellenzéki pártok Szerkesztőség: Praga II., Pansltá u!;ce negyedévre 76, havonta 26 K£; külföldre: .. .* .... ^ 12, II. emelet. Telefon: 30311 — Kiado­évente 400, félévre 200, negyedévre 100, Főszerkesztő: politikai napilapja Felelős szerkesztő: hivatal: Prága II., Panská u! 12/III.—Te­havonta 34 Ke. Egyes szám ára 1*20 Ke DZURANY1 LÁSZLÓ FORGACH GÉZA iefon:30311. — Sürgönyeim: Hírlap, Praha WP áf%k W $? ÉS W M f I Csak a magyar nemzeti párt és az Őslakosok! Irt agyaroki ors^^nSs^fapáp< A magyar kormány nyilvánosságra hozta a francia jegyzéket Budapest, október 14. (Budapesti szer­kesztőségünk telefonjelentése.) A világsajtó­ban tegnap megjelent Paléologue levele, amelyet a francia külügyminisztérium volt főtitkára Diamandi párisi román követhez intézett s amelyben Paléologue a magyar sajtóban nere alatt ismert egykori diplomáciai jegyzéket ha­misításnak minősíti s kijelenti, hogy a francia kormány 1920-ban semmiféle tárgyalásokat a magyar kormány­nyal nem folytatott. A levélben foglaltakra vonatkozólag a Mikorára e sorok lekerülnek Szlovenszkó és Ruszinszkó magyar olvasói közé, már csak egy pár óra választja el őket a községi válasz­tások napjától, amelynél nevezetesebb ese­mény két év óta, az általános parlamenti vá­lasztások óta nem adódott elő a csehszlovák köztársaság politikai életében. Most fog eldől­ni, hogy négy esztendő tartamára kik veszik át városaink és községeink vezetését és most fog kitűnni, vájjon a magyarság birtokában van-e annak az erkölcsi erőnek, amely nél­kül egy kisebbségi sorsba került nép elpusztul és elvész a körülötte dúló fergetegben. A va-1 sárnapi községi választásoknak tehát úgy ál-1 talános nemzeti okokból, mint önkormány­zati életünk szempontjából kimagasló jelen­tőségük van és ezért mindenkinek, aki iga­zán magyarnak vallja magát, azzal az érzés­sel kell az urnák elé lépnie, hogy szent kö­telességet teljesít.; : : '' . A magyarság ma politikailag két pártban van szervezve: a magyar nemzeti pártban és a keresztényszocialista pártban. Ez a két párt vádalta magára azt a gyönyörű, de szerfelett nehéz és háládatlan föladatot, hogy a magyar nemzeti kisebbség és általában a szlovenszkói és ruszinszkói őslakosság előharcosa, anyagi és szellemi értékeinek istápolója és védelme­zője legyen. Kicsiny magból nőtt ki a két párt ma már terebélyes fája. Hét esztendővel ez­előtt, amikor a csehszlovák köztársaságban először kellett állampolgári kötelességeinket teljesítenünk, gyengék voltak a szervezeteink ' és a katonai diktatúra és statárium béklyói szorították össze az izmaikat s ezért akkor : még nem tudtuk megmutatni erőink teljessé- ' gét. A szervezkedés munkája csak ezután kö- i vetkezett el igazán és hogy minő eredménnyel, ( azt megmutatták az 1923. évi községi, járási és , megyei választások, amikor oly fényes győ- ( zelmet arattunk, hogy barát és ellenség egy- s aránt elálmélkodott rajta. A városokban és községekben mindenütt oly férfiakra bíztuk * képviseletünket, akiknek személye mindenki 1 számára garancia volt és akik erős karjukkal < hamarosan kirántották önkormányzati intéz- 1 menyeinket a kátyúból, ahová a kinevezett szo­ciáldemokrata képviselőtestületek hanyagsága, felületessége, hozzánemértése és rosszakarata folytán kerültek. A választóközönség készség- ^ gél el is ismerte ezeket az eredményeket, mert f amikor 1925-ben újból az urnák elé szólítottak j bennünket, a két párt megtartotta szavazatai- ( nak eddigi állományát és jelentékenyen meg- 2 erősödve került be a parlamentbe. i Vasárnap ismét be kell bizonyítanunk ■ politikai érettségünket és fegyelmezettségün- í két. Be kell bizonyítanunk, hogy rendithetet- t lenül bízunk nemzetünk életrevalóságában, s igazságos ügyünk diadalában, városaink s v községeink jövőjében és pártjaink céikitüzé- r seben. Minden magyar embernek ezért a ke- e resztényszocialista és a magyar nemzeti párt 1; listáira kell adnia a szavazatát, mert csak igy ti készíthetjük és mozdíthatjuk elő sokat szén- g vedett népünk jobb jövőjét, amelyben ismét | n hinni és remélni kezdünk. A kétkedés sötét J ]? szelleme, amely az elmúlt évek súlyos meg- i h próbáltatásainak hatása alatt lelkűnkbe be- j lopózott, eltávozott körünkből és ma erőseb-; n Franciaország megígérte az Igazságtalanságok orvoslását s a Kisebb­ségek védelmét - A szomszédállamok megértő vlszoayéssak alapja Magyar Távirati Irodát felhatalmazták a kö­vetkezők közlésére: — A francia külügyminisztérium volt fő­titkárának, Paléologuenak, Diamandi párisi román követhez irolt levelét a külföldi sajtó úgy kommentálja, hogy 1920-ban a magyar és a francia kormány között semmiféle tár­gyalások nem voltak. Minthogy ez a tények­nek meg nem felel, a magyar kormány szük­ségesnek tartja a következő okmány közlé­sét, amelyet Fouchet, az akkori magyaror­szági francia főbiztos a francia kormány megbízásából 1920 junius 24-én a magyar kormányhoz intézett. A jegyzék ,'iÁ ki Pál gróf akkori magyar miniszteré lökhöz volt címezve s a következőképpen hangzott ma­gyar fordításban: A francia Jegyzék szövege — Miniszter Ur! Kormányom megbízá­sából van szerencsém Nagy méltóságod tudo­mására hozni, hogy a párisi külügyminiszté­riumban lefolyt tárgyalások következménye­képpen felhatalmazást kaptam arra, hogy Nagyméltóságod előtt a következő nyilatko­zatot tegyem: — A francia kormány meg van győződre arról, hogy Középeurépa jólétének gyors helyreállítása, ami lényeges eleme az általá­nos béke megerősítésének, nem érhető el másképp, mint az érdekelt államok kölcsö­nös közreműködése utján. A francia kormány ehhez képest kész megkönnyíteni minden tárgyalást, amely ennek érdekében megin­dul egyfelől a román, csehszlovák és jugo­szláv kormányok, valamint másfelől a ma­gyar kormány között abbéi a célból, hogy a mondott államok és kormányok között meg­értő viszony teremtessék, ami szükséges alapja az ilyen együttműködésnek. —- A francia kormány szem előtt tartva a békeszerződést, amelyet aláirt és attól a nyi­latkozattól vezettetve, amely a szövetséges és társult hatalmak részéről a magyar dele­gációhoz intézett kísérőlevélben mutatkozik, hajlandó jószolgálatait érvényesíteni minden olyan Magyarország és szomszéd államai kö­zött barátságos megegyezést célzó lépésnél, amelynek célja kiküszöbölni az ellenséges­kedés minden okát az érdekelt felek általá­nos megelégedésére. Ezeknek a lépéseknek az említett kísérőlevélben érintett feltételek között az volna a célja, hogy egyrészt orvosoljanak bizonyos gazda­sági és néprajzi igazságtalanságot, más­részt kiegészítsék a kisebbségek védel­mének biztosítására már létesített hatá- rozmányokat. — A francia kormány nevezetesen kész a magyar kormány számára megkönnyíteni a tárgyalások megkezdését a szomszédos kor­mányokkal, hogy a forgalom kölcsönös sza­badságára: a vasút, posta, távirat és közle­kedési szabadságra, pénzügyi és vízügyi kér­désekre stb. vonatkozóan a jelenlegi helyzet kölcsönös utón méltányosan rendeztessék és pedig abban a mértékben, hogy a megegye­zések összeegyeztethetők legyenek azokkal a szerződésekkel, amelyekben Franciaország mint a szövetséges és társult főhatalmak egyike résztvett. — Ennek a nyilatkozatnak hatálya attól a naptól kezdődik, amikor a francia csoport­tal létesített megállapodások a magyar tör­vényhozásnak megfelelően teljes és tökéletes érvényt nyertek. — örömmel tölt el, hogy ily módon a köztársaság kormányának tolmácsa üehe- tek és megragadom az alkalmat, hogy meg- j újítsam Miniszter Ur előtt nagyrabecsülése- J met. A francia köztársaság főmegbizotlja: M. Fouchet 3. k. Tituiescu meg akarja nyerni Mussolinit London, október 14. A londoni lapok azt, a szenzációs hirt közük, hogy Tituiescu román külügyminiszter rövidesen Rómába utazik, hogy meglátogassa Mussolinii. A Daily Telcgraph diplomáciai tudósítója a román külügyminiszternek római utazásá­val kapcsolatban azt Írja. hogy londoni dip­lomáciai körökben ennek a látogatásnak nagy jelentőséget tulajdoniíanak, tekintet­tel arra, hogy Tituiescu római utjának cél­ja felöl semmi kétség sem foroghat fenn. Tituiescu feladata minden bizonnyal az, hogy meglapitsa a Románia számára most már túlságosan kellemetlen magyar— olasz barátság bizalmas kötelékeit és a ma­gyar-román vitában Románia pártjára bírja Olaszországot. ben, mint valaha, bízunk a magyarság elhiva­tottságában, érzelmei közösségében és egy­ségre törő akaratában. Vajha a küszöbön álló választások igazolnák reménységünket! Vajha mindenkinek megmutatnák a magyarság erős, elhatározott akaratát! Vajha egy kemény acél­lá forrasztanák össze mindnyájunk vágyát és törekvését! Vajha egyszersmindenkorra vé- getvetnének a pártoskodásnak és visszavonás­nak, amely a magyarnak minden nagy politi­kai erénye ellenére mindenkor a legnagyobb hibája volt! A községi választásokra mindnyájunk megelégedésére két pártunk egységes zászló alatt vonul fel. Számos helyen közös listát I nyújtottak be és ott is, ahol ez nem történt , meg, a legteljesebb harmóniában dolgoznak, együtt a közös cél érdekében. A ránkvirradó vasárnapot tehát a nemzeti egység ünnepének . kell tekintenünk. Egyetlenegy magyar se ma­radjon le erről az ünnepről és senki se rontsa 1 el annak méltóságos lefolyását Mindenki^ ■ hasson át az a tudat, hogy a nemzetnek szűk sége van minden fiára és ezért felekezeti é: osztálykülönbség nélkül csak olyan szavazó- cédulát dobjunk az urnába, amelyen a keresz­tényszocialista és a magyar nemzeti párt je- leltjeinek nevét látjuk ékeskedni | Svehla: Emelni ke!! a parlament tekintélyét Prága, október 14. Svehla miniszterelnök az agrárpárt elnökségének ülésén részletesen nyilatkozott a bel- és külpolitikai helyzetről. Hangoztatta, hogy a viszonyok stabilizálásá­nak jegyében kell továbbhaladni és különösen rendezni kell a vizsonyt az állam és a Vati­kán között. A miniszterelnök szerint a vi­tás kérdéseket a kölcsönös egyetértés jegyé­ben fogják rendezni. Végül hangoztatta, hogy emelni kell a parlament tekintélyét. A parlamenti elnökség tanácskozásai Prága, október 14. A képviselőház elnök­sége október 17.-én hétfőn tart ülést, kedden pedig a nemzetgyüiés mindkét házának el­nöksége ül össze s a parlament őszi ülésszaká­nak programjáról fog tárgyalni. A parlament legközelebbi ülése október 24.-én, vagy 25.-én lesz. Az első ülésen Englis pénzügyminisz­ter & jövő évi költségvetés benyújtásával kap­csolatosan expozét fog mondani, ugyanaz nap még egy formális második ülés is lesz, amelyen a költségvetést kiutalják a költségve­tési bizottságnak. —msem mm* Működik a macedón forradalmi komité Belgrád, október 14. A Pravda szerint a macedón forradalmi komité kiküldöttei meg­bízást kaptak arra, hogy Branje és Skoplje kö­zött a fővasutvonalat több helyen felrobbant­sák. A rendőrség azonban idejekorán megtud­ta a dolgot és megakadályozta a merényletet. A tizenharmadik játszma remis Buenos-Aires, október 14. A két Alje- hin-nyeríe játszma után újból nyugodtabh menetű küzdelem következeit. A péntek este lejátszott tizenharmadik meccs-játsz­ma, melyben Capablanea volt világos, már a 27-ik lépésben rcmisvcl végződött. Állás 3:2 Aljcc’nin javára 8 remisjáíszma mellett 1 A nemzeti egység ünnepnapja (fi.) Prága, október 14.

Next

/
Thumbnails
Contents