Prágai Magyar Hirlap, 1927. szeptember (6. évfolyam, 199-223 / 1533-1557. szám)
1927-09-09 / 206. (1540.) szám
Í927 szeptember 9, péntek. Eesias tüpadia — itriErair Eeisüieiri a ssasnseti szocialisták fawaifi ossccsiae’tíát fienes öenfftoőB válaszol Gaida vádjaira — Stribrny lapja újból támadja és hasugsággal vátí©3|a Eensst — Mit alkart a Ben©s»e8Se«es Ga|da»SlrSbrny« Mlavacse&s „asstaSi&rsaság44? - Miért nem megy bíróság elé a hlSISlgyzalnlsxter T Prága, szeptember 8. Egv év óta folyik a légelkeseredettebb sajtópolénna a cseh politikai táborban arról, hogy ki akart tavaly júliusban forradalmat előkészíteni. Az egyik csoport azt állítja, hogy a forradalom előkészítésének kezdeményezője Gajda volt, a másik csoport viszont azt erősíti, hogy Benes akarta puccsszerűen a választási rendet megváltoztatni és alkotmányellenesen diktatúrát akart prokla- málni. Gajda a Kölnische Zeitungnak adott interjújában ismételten az oktroj vádjával illette Benest. Erre a vádra válaszolt most Géniből a külügyminiszter s természetesen cáfolja Gajda állításait. Benes külügyminiszter a cseh távirati iroda utján küldött nyilatkozatában megállapítja a következőket: Gajdéval bizalmasan sohasem beszélt. Vendégként csak mint a nemzetvédelmi minisztérium vezető funkcionáriusát hívta meg Gajdét, vele azonban soha politikai dolgokról nem tárgyalt. Egy alkalommal Girsa dr. meghatalmazott miniszter kérésére meghívta Gajdét is, azonban vele négyszemközt ekkor sem beszélt, hanem csakis Syrovy és Cecek tábornokok jelenlétében. Másokat figyelmeztetett és óva intett Gajdétól, mert ö Gajdéban nem bízott. Benes továbbá azt állítja, hogy a puccs- történet elejétől végig kigondolt dolog, amit azzal is igyekszik bizonyítani, bogy Gajda állítása szerint a puocsról folytatott beszélgetés után nyomban jelentést tett. Stribrny- .nek, ez pedig 1926 április 9-én történt volna, tehát olyan időben, amikor Stribrny már nem volt miniszter. Ezzel bizonyítja Benes, hogy Gajda nem mond igazat. Ezt azért tartotta szükségesnek Benes a nyilvánossággal közölni, mivel Gajda volt tábornok újabb nyilatkozata egy külföldi lapban jelent meg s épp ezért árthat a köztársaságnak. Gajda-Stribrny-Hlavaesek A Rizská Stráz a puccstervről ezekel írja: Ma már ismeretes, hogy 1926 tavaszán a hradzsini klikk, illetve Benes klikkje puccsot tervezett az állam alkotmánya ellen, amellyel hosszú időre biztosítani kívánta a baloldali szocialisták befolyását az állam vezetésében. Minthogy a baloldal egyes polgári pártok ellenszegülésétől tartott, Benes. —- a fascista lap szerint — lakására hívta Gajdét, az ak- ■ kori vezérkari főnök-helyettest és .kikérte a , véleményét a hadsereg várható állás-foglalása felől. ; Ugyanebben az időben egy állandó asz- 1 taltársaság is alakult, amelynek tagjai | < Gajda, Stribrny, Hlavacsek és Perka dr. , voltak. Az asztaltársaság előtt, — amikor Gajda , Benes puccsterveiről informálta Stribrnyt, Stribrny maga kijelentette, hogy ez a hir nyugtalanítja őt és bőgj’- már ő is hallott valamit és szükségesnek tartja, liogy a politikai vezérek pártállásra való tekintet nélkül komolyan foglalkozzanak ezzel a veszéllyel. A fascista lap állításából tehát ismét napvilágra kerül az, liogy Benesékke] szemben egy másik klikk állott s ennek Gajda és Stribrny volt a vezetője. 1 Ha visszagondolunk a tavalyi sajtókam- 1 pányra, amikor a cseh nemzeti szocialista ( Ceské Slovo-ban a választási rend módositá- i sáról megjelent cikkek különösen a kisebbsc- ^ gek körében nagy felháborodást keltettek, ^ úgy arra a következtetésre kell jutnunk, hogy . valamilyen oktroj-akcióről a nemzeti szocialista pártban akkoriban tényleg tárgyalhat- * tak. Hor,’r .a volt ennek a puccstervnek az in- 1 spirálója, azt a távolból figyelő embernek megállapítani igen nehéz, mert hiszen akkoriban Stribrny és Benes még egy párthoz tartozott. A választási rend módosításának cikkeit Kachanek irta, aki ma a Vecerni Listnek a felelős szerkesztője, amely lap ma is elégkö- , zeli viszonyban áll a fascista szervezettel. J Ebből tehát mégis csak alkothatunk ma- r gunknak némi képet arról, hogy tulajdon- r képpen ki állott a puccstervek mögött. z A Vecerni List Benes válaszával foglal- i kozva ismételten megállapítja, hogy Be- c nes akarta a puccsot. g Benes a Ceské Slovo-ban elhelyezett bi- é zalnii embereivel 1926 áprilisában már a puccsszerű választási rendet inspirálta. Benes Stribrnyvel csak április végén beszélt, tehát már e cikkek megjelenése után. A „Parlament“ cimii revüben ugyancsak megjelent egy cikk erre,, a puccszerii választási rendről, s ezt a cikket Benes bi- (- zalmasa, Hrusovszky Igor képviselő irta. ,1 A. Vecerni. List szerint 1926 április 20-án ü Kiofács szemrehányást tett Kachaneknek h amiatt, mert fascista szellemű cikket irt a választási rend módosításáról s ezt — a Vecerni List szerint — Kachanek Benes kezdeményezésére irta. A lap megállapítja, hogy Benes nem mond igazat és tagad, s unt egy rajtakapott vásott kölyök. Állításával szemben áll az ellenállitás. Benes mást állít, mint Stribrny. Az egész kérdést csak akkor lehet tisztázni, ha Benes nyilvánosságra hozza azt a le-velet, amelyben Sfribrnyt puccstervekkel vádolja meg. Ebben a levélben is azt hazudta Benes. — Írja a Vecerni List — hogy Masaryk elnök Stribrnyt ellenőriztette. Benes azonban mindig kitért a nyílt válasz elől és nem is perel. Benest most vádolják — fejezi be a lap — és kötelessége a becsületét megvédeni. Hadd kerüljön a nyilvánosság elé ez az ügy, mert itt nem is Benes becsületéről van szó, hanem a köztársaság miniszterének a becsületéről. Pereljen tehát! A harc Benes és Stribrny között tehát most ismét elmérgesedett és politikai körökben nagy érdeklődéssel várják a további fejleményeket. Egy konszolidált kulturállambau ugyanis páratlan a maga nemében az a módszer, hogy egy aktív miniszter, akit már több ízben az alkotmány ellen törő puccsterwel vádoltak meg, csupán a sajtó utján demen- tálja ezeket az állításokat és nem állítja a vádlókat a vádlottak padjára. Benes válaszának utolsó mondataiban hangoztatja, hogy szükségesnek tartotta a részletes válaszadást Gajda levelére a nyilvánosság előtt, viszont a jobboldali sajtó a cseh néppárti Lidové Listyvel az élén, valamint a kommunista Ru- dé Právo is egyenesen felszólítja Benest, bogy most már föltétlenül perelje be mindazokat, akik öt alkotmányellenes puccsal vádolják, mert csakis egy független bíróság előtt lehet ezt a végnélküli ügyet tisztázni és rendezni. lönleges helyzetére is alkalmazza. Levele világosan mutatja, hogy a békeszerződés szerzői nyillan szándékoztak lehetőséget teremteni a, panaszok megszüntetésére, ha ilyenek felmerülnének. A cikk azt a reménységet fejezi ki, hogy ezt a jelónio? ygteljes megnyilatkozást Románia és Csehszlovákia államférfini sem hagyják figyelmen kívül. Stribrny bemeri, l?e$yrésztvett a pincsiére eüítészitésében Olmiitz, szeptember 8. Stribrny volt miniszter u.j pártjának Oknützben tartott ülésén, amelyen nagyobbrészt fascistáík voltak jelen, nagy politikai beszédet mondott. Éles támadásokat intézett a Hradzsin és Beüss -ellem., viszont Klofácsot nem nagyon bántotta, miután szerinte Kiofács nem más, mint Be,nes terveinek a végrehajtója. A nemzeti szocialista pártba csak abban az esetben lép vissza, ha onnan az összes karrierhajhászó- kat és becstelen embereket kizárják. Majd saját érdemeit sorolja fel, így többeík között rámutat arra, hogy mint vasút ügyi miniszter 40 ezer cseh vasutast helyezett át tiszta németlakta vidékekre, hogy ezzel is a, cseh kisebbséget megerősítse, A vasutak államosításával a. csehszlovák vasútiaknak több mint egyh armadát kiragadta a német társaságok kezéből. A pártból való kizárását gyerekes ínynek minősítik. A végrehajtással ugyan Kiofibsot bízták meg, d;e erre a felhatalmazást Esnestél, sőt még magasabb helyről kapta. Eerreis olyan ember, aki nem tudja elképzelni azt, hogy 14 napig ne legyen miniszter. Ezért elárulta saját pártprogramját. 1 Stribrny nyíltan beismeri, hogy a tavalyi puccs előkészítésben résztvett, mert csak abban látott lehetőséget arra, hogy a népszerűtlen, de szükséges törvények:*< életbeléptethessék s azután az alkotmányos állapotokat ismét V . . évitolták volna. Gajdéval és a iascistákkal azonban semmi közössége nincsen. Beszéde végén leleplezésiekkel jött elő Stribrny és kijelentette, hogy eredeti nemzeti szocialista párti jegyzőkönyveknek a birtokában van, amelyeknek fény kép másolatait : legközelebbi jövőben nyilvánosságra hozza. Ezekből az okmányokból kitűnik, hogy a szocialista, pártok 1919-ben titkos maffiaként dolgoztak. Soukup dr.-t és Stribrnyt lehetetlenné tették. Külön bizottság alakult, melynek tagjai Benes dr., Heiischrnann, Yesély dr., Dusiek dir., Kiofács és Sald'a voltak, akiknek feladatuk volt a szocialista pártvezetést a realisták kezébe átjátszani. Ezekkel, az okmányokkal. nemi akart Stribrny az elnökválasztás előtt a nyilvánosság elé lépni, nehogy úgy tűnjék fel, mintha az elnök ellen hangulatot kívánna kelteni. Most azonban nem fog hallgatni és vádat emel Benes és társai ellen a nagy közvélemény előttit. Lloyd dosrge f zeniácfö* leweie a magyar kérdésről MIS mondott CSemenceau 19l9»ben a békeszerződések békés módosításainak lehetőségéről! London, szept. $. A Daily Mail mai számában szenzációs politikai jelentőségű levelet tartalmaz, amelyet Lloyd George intézett Földiák magyar hírlapíróhoz. Az újságíró ugyanis legutóbb levelet intézett az angol liberális párt vezéréhez, amelyben azt a reménységét fejezte ki, hogy a békeszerződések revíziójára sor kerülhet. Lloyd George válaszában első sorban kijelenti, hogy az angol közvélemény teljes mértékben méltányolja azt a tényt, hogy a magyar nemzet és akkori miniszterelnöke az 1914. évben kitört katasztrófáért felelőssé nem iehetö, hanem a nemzetet és kormányát is tiszteletreméltó motívumok vonták bele a háborúba. Inkább elvi alapján Írja ezt a levelet, mint a tények alapján. Nem mondhat véleményt abban a kérdésben, hogy a csaknem kizárólag magyar határlakosságot akarata ellenéi e csatolták volna a trianoni'békeszerződésben Csehszlovákiához, Romániához és Jugoszláviához. Abban azonban teljesen egyetért a hozzáintézett levél Írójával, hogy a csehszlovák parlamentben levő tizenkét magyar képviselő tiltakozásai erős indító okul szolgálhatnak ennek az egész ügynek a felülvizsgálására. Ö maga nem volt a trianoni konferencia tagja, de mégis az 1919.. 1920. években kötött összes szerződésekre vonatkozólag nyomatékosan arra mutathat rá, hogy azoknak szerzői a szerződéseket sohasem tekintették olyan befejezett valóságoknak, amelyeken a jövőben semmi változást ne eszközölhetnének. Lloyd George ezután Clemenceaimak egyik levelére utal, amelyet a párisi békeszerződés elnöke 1919 junius 16-án intézett a német' delegációhoz. A levélben Clemenceau ana nvuta-t rá, hogy o, szövetségesek abban a meggyőződésben vannak, hogy a békeszerződés nemcsak igazságos, hanem olyan bázist állít fel, amelyen Európa népei barátságban és egyenjogúságban élhetnek. Ugyanékor ennek a szerződésnek megvolt az a gépezete, hogy minden nemzetközi problémát olyan viták utján, amelyekkel az 1919. évi szerződés időről-időre módosítható, békés utón elintézzen, hogy azt az uj tényékhez és az újonnan adott viszonyokhoz alkalmazza. Lloyd George rámutat arra, hogy a békekonferencia minden egyes résztvevője mérlegelte azt a lehetőséget, hogy a szerződések bizonyos pontjait vita tárgyává lehet tenni és a népszövetség utján az esetleges revíziót végre lehet hajtani. Lloyd George levelének leközlésével kapcsolatban a Daily Mail vezércikkben foglalkozik a kérdéssel és kijelenti, hogy Lloyd George levele igen nagyfontosságn állami okiratnak tekinthető. Azokat az elveket, amelyeket Németországra állítottak fel, Magyarország küAbauji magyar községek , nyelvisérelmei Prága, .szeptember 8. ) Az ulóbbi betekben csehszlovák államférfiak 1 nagy előszeretettel hangoztatják, hogy Csehszlová- kiában a magyarság a kisebbségi jogok teljességét i élvezi és bogy a magyaroknak különösen az isko- lakérdés terén semmi panaszra sem lehet okuk. r Erre a szerénytelen állításra a közismert sérel- l mes esetek hosszú sorozata mellett most erősen t rácáfol Gregorovits Lipótnak, az országos keresz- í lényszocialista párt nemzetgyűlési képviselőjének- két legújabb sürgős kérdése is, amelyeket az iskolaügyi miniszterhez intézett Csécs és Makra ne abauji községek iskolaügyi sérelme tárgyában. Mindkét község lakcmágának túlnyomó többsége magyar nemzetiségű s ennek darára az iskolák magyar tannyelvét kii- 1 lönbözö erőszakos magyarázattok alapján megszüntettek cs a magyar nyelvet a lakosság ismételt kérése dacára sem hajlandók a tanügyi hatóságok törvényes jogaiba visszahelyezni. Az érdekelt lakosság nevében kérdezi a képviselő a minisztertől, hajtandó-e a szülők kérelmet respektálni s hajlandó-e mindkét községben még ez év szeptemberében a magyar tanügyi elemi iskolát meg- nyitta'ni. Ugyancsak Gregorovits Lipót képviselő nyújtott be kérdést a miniszterelnökhöz Szepsi község nyelvi sérelmei tárgyában. Szepsi lakossága ugyanis az 1921. évi népszámlálás szerint 93 szár* zalékában magyar és Szepsi • vidékének is túlnyomó része szinmagyar. Ez a letagadhatatlan körülmény tennészetesen úgy Szepsi, mint a /idék 1 magyar közönségének jogot biztosit a örvény alapján, arra, hogy a Szepsiben működő hözbúa- talok ügyeit magyar nyelven intézze el- A törvény világos intézkedése azonban Szepsi') m c ab holtbetünek bizonyult, s ~ bármely hivatalba lép be a magyar fél, úgy érzi magát, mintha színtiszta szlovák vidéken tartózkodna. . Az állami hivatalokban a. tisztviselők valameuy- nyien csehek, vagy a legjobb esetben szlovákok. A postán a felírások csak szlovák nyelvűek. A járásbíróság csak szlovák nyelvű iratokat, idézéseket és végzéseket ad ki. Az iskolákban is akadályozzák a magyarság nyelvi jogainak tökéletes, törvényes érvényesülését. Kérdésében Gregorovits képviselő kérdezi a miniszterelnököt, mily módon óhajtja az ismertetett jogtalanságokat és kisebbségi sérelmeket orvosoltatni. Nem szüntetik meg a szatmári egyházmegyét Kolozsvár, szept. 7. (Saját tudósítónk távirati jelentése.) Rómából érkező jelentések szerint a 87 éves Boromissza Tibor szatmári püspök mellé az apostoli Szentszék utódlási joggal segédpüspökké kinevezte Pazsitny Bonaven- tura aradi minorita szerzetest, az erdélyi minorita rend tartományfőnökét. Magyar katolikus körökben az utódlási jogot illetőleg fen tartással fogadják a hirt, mert az eddigi konkordátumtárgyalásoknak, amelyek Róma és Bukarest között folytak, egyik feltétele volt a területében erősen megcsonkított; szatmári egyházmegyének a jelenlegi püspök halála után való megszüntetése. Ha tehát Róma utódlási joggal nevezte ki Pazsitny Bona- venturát a szatmári püspök segédpüspökévé, akkor ez azt jelenti, hogy a Róma és Bukarest között már régóta húzódó konkordátumtárgyalások az eddigi közlésekkel szemben kedvezőbb elintézést nyertek. Pazsitny segédpüspökké való kinevezését a magyar katolikus világ örömmel üdvözli, mert a minorita szerzetes esztendőkön keresztül mint a Szent Péter templom magyar gyón tatója élt Rómában. A petróieumháboru genfi, vagy hágai döntőbíróság elé kerül Newyork, szeptember 7. Sir Henry De- terding, az angol naftatársaságok elnöke, közölte a sajtóval, hogy hajlandó a uafíasziudi- ká tusok és Szovjet Oroszország viszályát egy genfi vagy hágai nemzetközi t. öntőbiró >ág elé vinni. Ezt a nyilatkozatot általában úgy fogják fők mint Anglia válaszát Sztálin egyik legújabb beszédére. Beavatott körök valószínű Mennek tartják, hogy a nagy peiaó- leumháiboruban békét lehetne teremteni 3
