Prágai Magyar Hirlap, 1927. szeptember (6. évfolyam, 199-223 / 1533-1557. szám)

1927-09-09 / 206. (1540.) szám

2 ^Agair^ACVAtt-wmiitfl'p 1927 szeptember 9, péntek. ei in ii wiiifaa——mbm—— rozatájiaik benyújtásától. A ; határozati javaslatát Varsóban meg nem fogadták el és Olaszország aláírása is késik. 4 nagyhatalmak kisajátították a lengyel indítványt Géni, szeptember 8. A fltemgytal anectOftü és a nagyhatalmaik által átvett békemamlesz- tum szöveg-e a késő délelőtti órákban érke­zett a népszövetség elnökségiéhez. A javasla­tot egyenlőire Anglia, Franciaország és Német­ország terjesztette be, Lengyelország és Olaszország aláírása még hiányzik. A javas­lat szövegét a népszövetség tara ácsa csak ak­kor közli, amikor a népszövetség elnöke a levél alakjában érkezett okiratot már felol­vasta a plémim ellőtt. A lengyel ajánlatból, amely eredetileg egy keleti Locarno megkötésére irá­nyult, majd a nagyhatalmak ellentáiiása következtében általánosabb és a genfi jegyzőkönyvhöz hasonlóbb szerződés- tervvé alakult át, most a nagyhatalmak gyámkodása és átvétele után alig ma­radt több, mint egy platonikus és elmé­leti nyilatkozat, amelyben a népszövet­ség újra hangsúlyozza békeszeretetét és szükségesnek tartja az általános euró­pai garanciaszerződés megkötéséi. Hosszabb patetikus bevezetés után aiz aláíró hatalmak azt javasolják, hogy a Gonfbetn összegyűlt államok képviselői jelentsék ki békeakaratukat és fogadják meg, hogy a jö­vőben minden háborús konfliktust békés és döntőbírósági utakon hajlandók elintézni. Amint az elnök fölolvasta a javaslatot, Sokai lengyel delegátus kap szót, aT'; részletesen megindokolja a nagyhatal­mak és Lengyelország tervét. A nagy­hatalmak képviselői közül elsőknek Briand, Stresemann, Chamberlain és Scialoja szólalnak lel. A kisbatómak izgalma még nem c .l .ipo- : diott A Locairno-hatálmák s a többi állam kö­zött óriási szakadék tátong. A kishalaknak 1 képviselői szíerirat népszövetségi politika he- , lyeitt eddig mindig külön politikát űztek \ Géniben és a nagyhatalmak ravaszkodás xik- i kai az eredeti lengyel javaslatot is olymódon i változtatták meg. hogy az ismét csak a kis- hatalmak kijátszását jelenti. A délelőtt módosított s délután felolva­sott lengyel határozat szövege igy hangzik: , A népek szövetségének gyiilei-- te ] elismeri azt a szolidaritást, amely eggvéI5 forrasztja a nemzetközi közösséget. A } népszövetség egyetlen törekvése, hogy az j általános békét föntartsa és garantálja. Megállapítja, hogy támadó hadjáratok nem tekinthetők a nemzetközi viszályok szabá­lyozása eszközeinek, mert nemzetközi bűnt jelentenek. Ha a népszövetség tagjai ünnepélyesen lemondanak a támadó had­járatok viselésének jogáról, akkor !yan t légkört teremtenek, amelyben köiw d­i végezni az általános lefegyverzés nagy munkáját. A plénum éppen ezért a követ­kező határozatot fogadja el: 1. A támadó hadjáratokat egyszer s mindenikorra be­tiltják. 2. Az államok között keletkezett . viszályok elintézésére a népszövetség . N egyedül békés eszközöket tart megenge­dettnek. A gyülekezet kijelenti, hogy a népszövetség tagjainak kötelessége ezt a két alap elvet elfogadni és követni. Paris bizonytalan Páris, szeptember 8. A francia, sajtó még nem találta meg önálló haragját a kis államok genfi pafotaif-orír a dalmával kapcso­latban. Egyet azonban minden lap elismer: valaminek történnie kell, ami az általános izgalmat lecsillapítja. Franciaország mindent elkövet, hogy a „megfegyelmezett és meg- rendszabályozott“ lengyel határozatot . ra vigye. A párisi hangulatot a legjobban a i Figaro tükrözi. A lap szerint a lárma min­■ dán bizonnyal ed fog ülni. A vita úgy fog vég- i ződni, mint általában az inteirpelliációs viták í és a pártnapok, melyeken mindig szakadás ■ fenyeget s azután mégis minden jóra fordul egy többé-kevésbé platónikus határozat el­fogadásával. A Petit Párisién rendkívül erősnek tart­ja a genfi forradalmi mozgalmat. A lengyel javaslatot esetleg elfogadják, de többet semmi esetre. Viszont a módosított lengyel javaslat elfogadásával a „haladópár­tok" nem igen lesznek megelégedve. A németek elfogadták a lengyel javaslatot Berlin, szeptember 8. Beavatott körök szerint a német delegáció még tegnap éjjel egyhangúan elhatározta, hogy elfogadja a nagyhatalmak által módosított lengyel javas­latot. Ma reggel Stresemann alá is irta a nép­szövetség elnökéhez intézett levelet. Német felfogás szerint a birodalom minden akadály nélkül elfogadhatja ezt az indítványt, mert a 1 támadó hadjáratok kiküszöbölésére vonatkozó tartalma teljesen fedi a néniét álláspontot. Berlinben még az elég jobboldalt álló Tágli- che Rundschau is helyesli a módositó lengyel határozat német elfogadását. Felvételi pályázat a Prágai Magyar Menza kedvezményes helyéire A Magyar Nemzeti Párt Kulturális Szak­osztálya az 1927—28. iskolai év folyamán is­mét fentartja Prágában a Magyar Menzát. Lehetséges, hogy a ntenza fentartójának szerepét a magyar nemzeti párt Kulturális Szakosztálya átruházza más alakulatra vagy megosztja más alakulattal, de mig ez a lehe­tőség valóra válik, vállalja az előkészítés és vezetés munkáját. A teljes áru ebéd ára 5 korona, a vacso­ra 4 korona. A kedvezményes áru ebéd ára 4 korona, vacsora 3 korona. Ezenkívül több diák részesül féláru s teljesen ingyenes ellá­tásban. A kedvezményes, illetve féláru s ingye­nes helyek iránti kérvényeket folyó évi szep­tember 20-áig Törköly József dr. szenátor, Prága, Parlament címre kell beküldeni. A kérvényhez csatolandó oly szegénységi bizo­nyítvány s ennek egyszerű — nem hitelesí­tett másolata, amilyet a főiskolák a tandíj­mentesség elnyereséséhez követelnek meg; csatolandó továbbá a tanulmányi előmenetel­ről szóló igazolás (kollokviumi bizonyítvány, szigorlati, államvizsga bizonyítvány). Ingye­nes és féláru ellátásra csak oly főiskolai hall­gatók számíthatnak, akik oly tanulmányi eredményt tudnak felmutatni, hogy a legkö­zelebbi félévben tandíjmentességben része­sülhetnek. A teljes áru ebéd és vacsora iránti je­lentkezések az iskolai év folyamán is elfo­gadtatnak. A kérvénynek, illetve a jelentkezésnek tartalmaznia kell azt a nyilatkozatot, hogy a kérelmező, illetve a jelentkező a Menza ház­szabályainak aláveti magát. A kedvezmények 1927 október 1—1928 január 3l-ig terjedő időre adatnak meg. A menza vezetősége fentartja magának azt a jogot, hogy indokolt esetekben a kedvez­ményt időközben megvonja (a jegyek elide­genítése, oly esemény, mely miatt a hallgatót a főiskoláról kizárják, a házirend megsértése stb.) A menza helyiségei: Prága I., Kari óvá u. 30. cim alatt vannak. Prága, 1927 augusztus 1. Törköly József dr. A Menza főgondnoka. (Fenti közlemény szives átvételét tiszte­lettel kérjük.) — A király hejlmera k«r.-s®oc. nap közi otthon zárói!onepétye. Kanályhelirnecröl jelenítik: Az or­szágos keresztényszöoialista párt női szakosztálya a nyári hónapokban Királyhelmecen egy napközi otthont tartott fen, amelyben kisgyermekek nyer­tek elhelyezést. A napközi otthon, amelynek ve­zetését Barócsy Ilonka látta el, most tartotta zá­róünnepélyét. Az ünnepélyen a szép számban megjelent szülők legteljesebb megelégedésüknek adtak kifejezést a- otthonban kifejtett eredményes nevelő munka fölött. RESxÉNT- IRTA •- ALŐRICÉ 2$I<ViOND (4) — Persze. — Hát akkor hijd meg az úribarátun- kat. Nek-em még haza kell egy kicsit szólani, i meg a tanyára is ki kell merami, özekkel a terek emberekkel, de alkonyaira ott leszek. — Fizetni. — Ötven pengő a hitel, — mondta Zoltán. Fölállottak s mind a négyem kimentek a nagy vendéglő elé. Az idegein úgy ment ve- velük, mintha mindig hozzájuk tartozott volna. Hirtelen befordult a sarkon a kis Wagner. Erre Csuli mély tisztelettel fordult az idegenhez. — Nagyon meg vagyunk tisztelve gróf ur, hogy tudomást méltóztatott venni a vámo­sunkról — Tanár ur, jöjjön csak tanár nr — Wagner odafutott. — Engedje meg Exoélleneiád, hogy be­mutassam városunk büszkeségét, Wagner Szigfrid zenetanárt. A kis Wagner reszketve adta oda a ke­zét. Alázattal sündörgött. — Nagyon boldog vagyok, nagyon bol­dog vagyok, kegyelmes uram, de nem Szig- fried vagyok, hanem Arthur. — Becsben volt kérem alázatai gróf ur, a nagy Operában karmester. — Korrepetitor, jawohl Exzellenz, — szólt a zenetanár. — Nagy ember, városunk büszkesége, ExoéLleneiádmak meg kellene ütet hallgatni, micsoda egy muzsika van ebbe a kis em­berbe, A vigéc bólintott s egy szót sem szólt. A kis Wagner alázattal mosolygott s húzódott vissza. Borbiiró és Zoltán közre vették az idegen urat, aki valóban impozáns jelenség volt, mindkettő,) uKnél magasabb, s csak úgy világított róla az előkelőség. Csuli visszahúzódott egy kicsit s azt mondta a Wagnernaik: — Gróf Goluchovsky Agenor. Wagner visszasugta : — Nagyon boldog vagyok, nagyon bol­dog vagyok. Csuli elfordult, hogy ufánalép az urak­nak, de a Wagner belekapaszkodott a ka­bátjába: — Csulikám, Csulikám, ma estére össze­hívom az énekkart és szerenádot adunk a gróf urnák. — Nem jó lesz az te Szigfrid, — mondta Csuli, mert csak Szigfridnek szokták hívni a kis Wagner Arthurt. — Koncertet kell csi­nálni. — Koncertet. — A grófnak ma úgy sincs ideje. ' Két napra kivisszük a tanyákra, mert tanulmá­nyozza az agrikulturt, tudod, hanem csütör­tökön estére behozzuk, ha akkorára egy jó egészséges koncertet tudnál csapni. — Boldogan, boldogan, nagyon boldog vagyok, — mondta Wagnerka s mikor ott­hagyta őt Csuli, egész testében remegve ma­radt az utcasarkon, utána se mert nézni gróf Goluohovsky Agenamak. Istenem, ilyen sze­rencse — Egyszerre felrajzolt a fejében min­ién koncertemlék. Mit tudna ő csinálni — Csak volna anyag — Mit tehet ezekkel a buta koponyákkal kezdeni — A kis Lüstig-láiny — iibban az egyben lehet bízni, az egy fonó­mén — de általában — kénytelen lesz maga játszani a leurtöbhet — Mikor Csuli utolérte az urakat, azok a patika előtt állottak. Borbirő nagy képpel magyarázta a vá­rost a grófnak, aki különösképpen egy szóval sem tiltakozott a kimévéztelése ellen, a város mevez etességeit. — A templomunk, gróf ur, azér fordul a hátával a városnak, mert azt még a törökök építették, osztán Mekka felé keltett fordítani a fejét. Mert gráf ur, Mária Terézia ő csá­szári felsége elrendelte, hogy a kálvinisták ne építhessenek semmiféle templomot, igy osztán a kálvinisták a szolnoki basához for­dultak segítségért, ammeg azt mondta, épít­hetnek, d!e a tornyának Mekka felé kell for­- dúlni. így osztán Mekka ide, Mekka oda, mondták az atyafiak, inkább mekkázumk, de legyiik templom, az istenit, gróf ur. A gróf kegyesen hallgatta a szakszerű . magyarázatot; szerencsére ő se tudta, hogy • áll a dolog Mária Teréziával s a törökökkel, i Hogy még a Mária Terézia nagyapja, Lipót volt az, aki a törököket kiűzni engedte Sa- voyai Eugénnak az országból; tehát ő is he­lyeselte a kálomista felfogást, hogy Mekká­idé, Mekka oda. Ahogy Csuli hozzájuk -ért, egy cigáiiyasz- szony állott elibe. — Kézit csókolom, tekintetes uram, — mondta éneklő hangon, — egy kis kölest, ké­zit csókolom, szabad-i egy kis kölest szedni, kézit csókolom? — Lehet, lehet, — mondta Csuli, — jö­hettek s magyarázva mondta az idegemnek: — Vannak nekem olyan • szikes fődjehn, (hogy ha a viz rajta áll, be se érdemes vetni, -'hát kölest tettem bele, de a meg olyan rongy lett, ebbe az alföldi kultúrába, gróf ur, liógy nem irdemes learatni, hát ilyenkor oszt oda szoktam adni a cigányoknak. Ük osztán ki­szedik szálankint, osztán seprűt kötnek be­lőle — Hát gyűlhettek no, — szólt a cigány- asszonynak. — Csókolom a kézit, tekintetes uram, hányán gyühetüuk? — Ahányan váltok. — Jaj kézit csókolom, de hányán? — Ejnye az ördög vigyen el, jöhettek húszán. A cigányasszony aztán nagy hálálkodva « nagy. boldogan csókolta volna a kezét, de ő lerázta i(Folylatjuk.)_ % Anglia nem adja oda hadseregét pénzét és erejét holmi apró-cseprő keleteuró­pai ügyek rendezésére. A lengyel javaslat ezenkívül a rajnai ki­ürítés kérdésével is összefüggésben áll. Németországot olyan helyzetbe akarja hozni, hogy a népszövetségi paktum 21. cikkelye értelmében vett legitim eszkö­zökkel ge kérhesse keleti határának meg­változtatását, Paris és Varsó bejelenti, hogy abban az esetben, ha Anglia nem adja oda garanciáját ennek az tervnek, akkor ezt agresszív célnak fogja magya­rázni, amely a rajnai megszállás bizony­talan időre való kitolását eredményezi. Éppen ezért Anglia és Németország most vállvetve egy fronton küzd. Apponyi felszólal a leszerelési vitában Genf, szeptember 8. Apponyi Albert gróf, Magyarország delegáltja a népszövetségi kon­ferencián, újságírók előtt kijelentette, hogy az ismét napirendre kerülő leszerelési vitában okyetlen felszólal. Apponyi Magyarország ál­láspontját fogja ebben a kérdésben megvilá­gítani. Chamberlain kijelentése szerint a ro­mán—magyar kérdés a jövő hét elején kerül a népszövetség plénuma elé. — A prágai diákmenza javára egy magát megnevezni nem akaró trencséni urinő 100 koronát küldött szerkesztőségünkhöz. A ne­mes szivü adományt illetékes helyre juttat­tuk, amely azt hálás köszönettel nyugtázza. London, szeptember 8. Rendkívül jel­lemző a genfi helyzetre a Daily Telegraph diplomáciai levelezőjének egy jelentése, mely visszatükrözi azt a konsternációt, ame­lyet Chamberlain visszautasító magatartása a Genfben összegyűlt kis nemzetek között kel­tett. A lap szerint a kis nemzetek valahány­szor nagy hangon békéről és biztonságról be­szélnek, mindig eleve föltételezik, hogy Nagy- britannia egész szárazföldi, tengeri és légi haderejével, minden vagyonával garantálni fogja a különféle' kishalai mák épségét. Ezt a kötelezettséget Anglia nem vállal­hatja, már pedig e nélkül minden álta­lános garancia illuzórikus. A genfi jegyzőkönyvet is a domíniumok­nak ezirányu akadékoskodása buktatta meg. A Genfben összegyűlt hatalmak tehát most nem a genfi jegyzőkönyvet szándékoznak fel­újítani, hanem valami hozzá hasonlót, de ked­vezőbbet akarnak, mig Hollandia határozot­tan a genfi jegyzőkönyv mellett foglal állást, viszont a tegnap kiosztott lengyel tervezet már hallani sem akar róla és mást igéi. Viszont Hollandia terve általános, Len­gyelország pedig csak sajátmagára gondol. Mindketten azonban olyan nyilatkozatot ikarnak Angliától kicsikarni, amely egyenlő volna az általános és minden vitás esetben isszeülő, nemzetközi garanciákkal rendelke­ző döntőbíróság, azaz a genfi jegyzőkönyv lé- íyegének elfogadásával. Ezt Anglia nem _ fo­gadhatja el, mert nem költheti adófizetőinek

Next

/
Thumbnails
Contents