Prágai Magyar Hirlap, 1927. szeptember (6. évfolyam, 199-223 / 1533-1557. szám)
1927-09-28 / 222. (1556.) szám
MWgl ’ •' jU-SA* -á.~XJL&:<Á£Á*~Hr ■■■ Háromlámpás-népkészülék TELEFUNKON-BETA Olcsó — Hangerős —- Hangtiszta Egyszerű kezelés egyetlen kapcsoló segítségével Két veszedelmes nap után megenyhüli a német-francia feszültség Az október 16-i községi választások határidőnaptára A választási hirdetménnyel egyidejűleg itázeomégy napra (október 6-ig) közszemlére kitieiendők a választási névjegyzékek, melyek ezen időin beiül naponkint legalább három órán át, ötezer lakosnál, nagyobb községiekben pedig naponta nyolc órán át, s&omöaton- kiiint a déli órákban is, vasárnap pedig reg- gél 8 óráitól déli 12 óráig bárki által megtekinthetők. Szeptember 80-ig bezárólag benyújtandók az aránylagos választás iránti kérvények azokban a községekben, amelyeknek a lé- letkiszáma nem haladja meg a 700 lakost, és bejeílientondő a választási névjegyzékek sokszorosított példányainak kiadása iránti kívánság. Október 2-án déli 12 óráig kell a községi elöljáró ságinál benyújtani a jel öltliisttáikat valamennyi jelölt nyilatkozatával együtt. (A jelöltlisták helyesbítésére a választási meghatalmazottnak a helyi választási bizottság érteisiitésén'efc kikézbesítésétől számiJbva 24 óra áll rendelkezésére.) Október 5-én legkésőbb iil Össze a helyi választási bizottság. Október 6-ig bezárólag kell a ■választási meghatalmazottnak a visszalépett vagy elhunyt jelölték helyébe más személyt jelölnie Október 8-ig be kell jelenteniök az érdekelt pártok meghatalmazottainak a városi vagy községi elöljáróságnál, hogy jelöltlistáikat kapcsolják. Október 8-ig legkésőbb be kell neveznie a pártmeghatalmazottnak a felügyeleti hatóságnál (járásfőnökségnél) egy rendes és egy póttagot a választási bizottságba. Október 8-tól kezdődtől eg a választás napjáig a választói névjegyzékek újból közszemlére 'Mteendők és további változtatások már nem eszközölheitők rajtok, továbbá a jelölőlistákat ki kell függeszteni. Október 16-án közvetlenül a választás megkezdése előtt lehet bejeílerobemi a három bizalmi embert minden választási helyiségben. Október 16-án, vasárnap reggel 8 óraikor kezdődik a választás. — Bodis bolgár cár Budapesten és Prágában. SzióMbőlli jelentik: Boris tx%áir cár, áld bét nap óta az olasz király vendége, Középeurópába utazik. Yailósziin'üleg meglátogatja Budapestet, Prágát és Bécset. Október elején visszatér Szobába. Briatsd ma hirfe!@n elutazott Genfteől — Sfresemann és Briand genfi találkozásának íratása — A Quai d’Orsay békére int Gemf, szeptember 27. Stresemann és Briand tegnap ismét talállkoziott Genfiben. Beavatott köiriök szerint ez ia találkozás azok-1 inak a sajtóimamőv ereknek eilmsulyozására történt, amelyek Hinidenburg tanuembergi beszéde és Stiresemamn genfi nyilatkozata nyomán támadtak Franciaországban és azokhoz a harcias nyila tkozatokhoz vezettek, melyeket Poinoané, Barthou és Jaspair vasárnap több szoborlelepilezés alkalmával mondott. A háborús felelősség kérdésének ujra- lelvetése Franciaországban nagy nyugtalanságot keltett, Németországban viszont a közvélemény felháborodással vette tudomásul azt az újabb ellenséges kampányt, melyeit a francia minisztertanács és a hadsereg indított a (irodalom ellen. A két ország viszonya piülaA&toyiliag feszült s így érthető, ha a két nagy békeküJliügyminiszter minden alkalmat megragad az ellentétek kiküszöbölésére. A tegnapi találkozó kétsége télenül a feszültség enyhítése céljából jött létre. Megállapítható, hogy a külügyminiszterek összejövetele máris kedvező következménnyel járt. A Petit Pair isién szerint az összejövetelt Stresemainn kezdeményezte és már hétfőn reggel meghívta a francia külügyminisztert, hogy a háborús felelősség kérdésének kelle- m.etilen diszkusszióját letompitsa. A két külügyminiszter a találkozó elején kölcsönösen szemrehányást tett egymásnak egyrészt a Franciaországban, másrészt a Németországban elhangzott nyilatkozatok miatt, később azonban a tónus megenyhült és húsz perc múlva a két külügyminiszter már barátságos kézszo- ritással vált el egymástól. Megállapítható, hogy a két. külügyminiszter találkozása a francia Quai dOrsayt is lecsillapította. ’ ... A külügyminisztérium utasítást adott a párisi sajtónak, hogy mérsékelje hangját. Ez meg is történt és a tegnap még féktelenül uszító francia lapok ma reggel nyugodtan és józanul Ítélik meg az eseményeket. Az Édho de Paris, amely tegnap miég darabokra akarta szakítani Németországot, ma megkísérli, hogy tárgyilagosan foglalkozzék a (háborús felelősség kérdésével. Megállapítja, hogy Németország és Franciaország felfogása között óriási 1 ellentmondás tátong, mely egyúttal az annyiszor megkisérelt fcibékülési politika kerékkötője is. Franciaország a kibékülést a versiaiillesi békeszerződés elfogadására alapozza., Németország viszont csak úgy hajlandó megnyugodni, ha a békeszerződést revideálják. • Léan Blum a Populaíredben azt kívánja, hogy a jelen körülmények között ne bolygassák a háborús felelősség kérdésiét. Fölösleges iám arról beszélni, hogy „ki kezdtek. A versaiiletsi szerződésnek az a megállapítása, hogy Németország volt a háború oka, nem jelenít semmit és nem lehet bántó senkire nézve. Az Ítéletet csak akkor lehet meghozni, ha Franciaország is megnyitja levéltárait. Briand-t Parisba sürgönyösték Géni, szeptember 27. Briand, aki eredetileg még egy-két napig Genfben akart maradni, ma délben váratlanul visszautazott Parisba. A francia fővárosból valószínűleg rendkívül fontos jelentések érkeztek, amelyek a külügyminisztert eredeti útitervének megváltoztatására kényszeritették. Briand hirtelen távozásával magától értetődően minden további német-kan cH tárgyalás lehetetlenné vált. Ma Genfben egészen határozottan azt állítják, hogy a két külügyminiszter tegnapi „exhibiciója“, az a hosszú közös séta, amelyet Stresemann és Briand egymásba karolva a népszövetség palotájának folyosóján végeztek, szánt-szándékos tüntetés volt és a Berlinben és Parisban elterjedt vad hírek ellensúlyozására történt. Anglia békére int London, szeptember 27. A Westminster Gaizette azt ajánlja Németországnak és Franciaországnak, hogy ne bolygassák a háborús felelősség kérdését. Ha a Hindembuirgból Tóéit döntők iróöág összeülne, anháfc pártatlan ítélete épp oly kelleim-etien. lenne Németországra nézve, mint a versaiitesi békeszerződés. A háborús felelősség kérdésének bolygatása a Dtawes-szerződés végrehajtását is Veszélyezteti és egyes 'angol körök szerint Németország most azért beszél annyit a háborús felelősségről, mert ennek az uj „fogantyúnak" segítségével ki akar bújni köteléssé- geá állói. Nevetett hozzá, vastagon, borosam, bátor nem volt részeg, csak a szaga dűlt belőle a bornak. — Fene egye meg a magját ennek a góbénak, mert székelyfaj >ez a Csörgő, ennek is, csak az apja szakadt ide, az is úgy jött, nem vöt néki semmije. Egy szekéren jött, az isten tolója honnan. Itt meghalt a felesége e oszt beileházasodótt a leggazdagabb famíliába, Jdies jányt vett ed, ez is Ides jány, az öreg Csuliimak a félesége. Unokatestvére neki, az a szerencséje, mer nem vöt köztük soha szerelem. Bánta is az asszony, hogy az öreg merre s hol mariát. Nagyon jófajta nép. Nagyon .derék egy tisztességes asszony, finom urj asszony; mőegyleti elnöknő a városba. Minrient ü csinál. Nagyon frigyük is értle az öreget, mindenki, mer nem kívánhat füllé olyat az ura, hogy a meg ne tégy© s el ne niízze neki. Újra hallgattak egyket, akkor így folytatta: — Ugye miijen takaros az a kis tanyás- n.é. Mint egy vánkos. Egy jó meleg dtunyha. Csendesem rohögdélt. ■— No Ujjunk inán ie, a Zódltáin nem jön. Majd megjön. Fehér kerti székeik vótak a tornácon, fiinom fonott székek, abba ültek. Eíönehaizták a tornác elejére e belenézték a szép holldsugaras éjszakába. Boirbiiró beszélhetett, Zoltán csak neim jött. Úgy hogy Borbdró ahogy oelfeült a kényelmes székbe, elkezdett nehezedni a nyelve, a szeme s a vendég egyszer csak azt a furcsaságot vette észre, hogy egy félbeszakadt mondat közepén elkezd hortyogni. Most aztán maga maradit s az ő szemeire is ráeneszkedeitt lassan az álom. Zoltán ezalatt bevitte az ezredest a vendégszobába, lefektette, eztán végigment a szobákon s egyre mohóbb és sdietőbb léptekké! ért be egy hátuké szobába. Benyitott, egy kis éjjeli lámpa égett az ágy mellett s az ágyban aludt a lány. . Leült meflilé a székre és nézte az arcát. A lány mosolygott. Felnyitotta a szemét, aztán tovább aludt. De mosolygott. <3 periig elfeledkezett a vendégeiről e nézte, nézte, éberen és egyre izzóbb éberséggel a 'lány arcát, amely olyan volt, mint az aflimiaviriági Nézte ezt az arcot, ezt a különös arcot, amelyet sohasem bírt eleget nézni. Mondta magában, hogy: — Szép? — Szép ez? — Nem szép — A lány egy vékony nyári takaróval vodt letakarva, furcsáin, elszédülten feküdt, mintha az álomba beleszédült volna. Szinte iérez- ■' ni lehetett, ahogy kering vele az ágy, lendül, szédül, dimbolyog. Az éjijéül mécses mozgó, bolygó fénye ott volt az arcán. A haja barna, volt, kicsit lanamyosbama s lazán csapott le a homlokára, eigy hajfürt a fülét szabadouhagyta. Milyen szép kis porcogó fülecsike, miilyem édes kis kagyló, kis csigabiga,. Milyen furcsa, miből áll az ember, a lány, a nő . . . Nézte, nézte; az álla gyönyörű volt, hamvas és 'egészséges, az egész lány oly egészséges volt és töltött, imimf egy tökéletes rózsabimbó. S a szája mosolygott Édes kis íves és duzzadt szájao&ka volt, olyan volt, mint egy illatos bimbó, piros volt a halarvány arcban, de ez a ballaváinysiág vadam! retnídkivüliiség volt, mint az elefántcsont, mig uj, friss és fehér, az egész arca olyam volt, mintha elefántcsontba volna metszve s finomra, simára csiszolva ... S a nyaka, drága kis tokája alatt a gömböüyeg kedve® nyalka 8 a válla, melle, áhogy a formák tova hajlanak, ahogy a tenger vize tud. meghajtani a szél alatt, mint egy olvadékony anyag ... Az egyik térde ki volt a paplan alól s a lába . . . Kicsit vastag . . . S a kezei kicsit még mindig vastagok s 'erősek, csuklóban erős, a sok kapálás ímegedaetbe, eHaposjtotta, megvastagította. Csak ezen látszott a múlt. Hogy egy szegény parasztember lánya, hogy nyolc gyerek volt a fészekben, ahonnan kirepült, ahonnan eljött a tanyára summás lánynak, havi fizetésié harminc kilő liiszt, két kiló szalonna, két kiló só, két kiló bab, és három forint ... S ott volt a többi summás közt, ott aludt a pajtában s kapálta a cukorrépát és gyűjtötte a szénát, alhovia ép kiküldte a botos ispán . . . Nagyot, mélyet sóhajtott a a szive körül nehéz és roppant kin volt . . . Lehajtotta a fejét s beteejtette a tenyerébe s a tenyerét a térdére támasztó I lla . » , 150053 Éreimeszesedés-neurasthénia csont, bőr. mirigfybajoknál, golyvánál, hüdé- sekncl, izzadmányoknál. vérszegény, görvcly és angolkóros gyermekeknél a fisisi Jö^BrömGyösiyvia ésJiddffiSr- dősö Oitíaosai 8v£ és ffiirdőfeuráJa kiváló gyógyhatású. Részletes és ingyen felvilágosítást nyújt a Fürdőigaznratóság Csizfürdő- Cizkupele. Kapható gyógytárakban, drogériákban, ásványvizkereskedésekben. bw—innwri — ii ion ■■oiTovwMii.HiiiogiiaoBWMwrimo r—aomarJK.iSdnirgrTrfgm rrjamiTmw Így üílt sokáig s neun gondolt semmi ií, nem érzett tisztán semmit, csak valami kint Aztán eszébe villant a vendégnek meséje, az iaz esete, amit elmondott. Az őrnagyról, aki rokkantam magáihoz vesz egy paraszt- lányt s azt felneveli magának s az betegséget kap a részeg és sánta bérestől, mert bele- csiömörílött az mraiságba . . . Ahogy nézte a lányt: nem, ez nem fog beleosömörletnd az uiraiságba ... Ez úgy fekszik itt a tiszta selyemifinom kar nélkül ingben, mint bármelyik ur,i kisasszony, ez olyan elernyedten, boldogan fekszik a finom fehér ágyon, ennek az egész lényében valami olyan urdasstág, belészütetettség van . . . Ezt kitépni innen? . . . s kidobni megint a pajtáiba, ahol messze! van fertőtlenítve a padló, és negyvenen fekszenek sorban a szalmán, a pokrócokon, fejük felett, mint a kaszárnyákban, mindenkinek egy kis polc, a polcon a bádogedénye, bádogkamállai, s amikor a mezőiéi hazajönnek a kapával s fáradtan köiriil- ülik a nagy trágyadombot, amiit ők maguk választottak főzőhelynek, mert ott készen van az izék, a csutka, amivel tüzet lelhet rakni a un aguk 3<iis ittüzhelye alá, aimit agyagból maguk csináltak magúknak s megfőzik a leb- bemaset, -vagy a paprikás levii Imimplilevest egy kis szalonnával s nóta nélkül és mese nélkül mennek a pajtába, küllőn a legények s külön az asszonyok . . . — Jiajh, — nyögött fél s az esze tovább fűzte a gondoltaitokat. Tavaly még ott hevert . . . Nem, már (tavaly nemi, harmadéve ősszel vette ki, mikor készen voltak a cukor répa tiszt itassál!. Miikor a körmük odafagyott a répára s ralk- tiálk ja nagy szekereket, amelyek vitték az ál- lipimásra az egy forma fehér répatömegiekert... (Folyt aljuk,) Az év legkiválóbb regénye VI^JBAláNOS tragikus szerelmeinek GINA ROSAÜUNDU regénye Irta: Pásztor Árpid Ara 52.— korona, diszkötésben 71,50 korona ^ lcö6MéRSKATOV^RNAgJ. ^•RUM-ALlKSRVuc-SPot eÖMÖRI'BUM-eSUKOSGyiR.Rt ■AÓZNAVAMandarin • Cacao - DSó-Créme - Cherry Trípie-Sec — Curácao — Karisbocii keserű „Késmárki kiállításon arsny éremmel kitöntetva’* ,.A Nemzetközi Dunokiál'itáson arany éremmel kitünte Megnyili az újonnan épüli mmm ldivshote Stadtpark, Wílsen pályaudvarral szexiben
