Prágai Magyar Hirlap, 1927. szeptember (6. évfolyam, 199-223 / 1533-1557. szám)

1927-09-28 / 222. (1556.) szám

Mai számunk 10 oldal Mai számunk 10 oldal VI. évf. 222. (1556) szám » SsOCda * 1927 szeptember 28 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ke ; külföldre: évente 400, félévre 200, negyedévre 100, havonta 34 Ke. Egyes* nxám ára 1*20 Ke A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok Főszerkesztő: politikoX nCLpilcLpjCL Felelős szerkesztő: DZURANY1 LÁSZLÓ F0RGACH GÉZA Szerkesztőség: Prága II., Panská ulice 12, II. emelet Telefon: 30311 — Kiadó­hivatal: Prága 11., Panská ul 12/III. —Te­lefon: 30311. — Sürgönyeim: Hírlap, Praha A köpenyegforgatás megbosszulja magát (fi.) Prága, szeptember 27. Ha a községi választások küszöbén szem­lét tartunk ama pártok fölött, amelyekkel ok­tóber 16.-án meg fogunk mérkőzni, úgy min­denekelőtt a szlovák néppárttal kell foglalkoz­nunk, amely egy-két évvel ezelőtt, amikor még az autonómia zászlajával a kezében dön­gette Prága kapuit, magyar és magyarbarát; körökben is tagadhatatlan rokonszenvnek ör­vendett. Azóta Hlinka András pártja sutba dobta az autonómiát és egyik oszlopává lett annak a kormányzati rendszernek, amelynek működése a legszögesebb ellentétben áll a szlovenszkói és ruszinszkói őslakosság élet ér­dekeivel. A rokouszenv érzését azóta sok he­lyütt. a kimondott ellenszenv váltotta föl, a mely ma már egyre szélesebb körökben aknáz­za alá a ludákűk hajdani tekintélyét, népsze­rűségét és pozícióját. Hlinkáék a legutóbbi választások alkal­mával elért nagy sikereiket nagy részben an­nak köszönhették, hogy programjuk közép­pontjába az autonómiát állították, amelynek megvalósítása érdekében valóságos keresz- teslxadjárstof. hirdettek a prágai kormány el­len. Választási beszédeiben maga a párt ve­zére is a leghevesebben izgatott a csehek el­len és ugyanakkor tüzesen udvarolt a magya­roknak, hogy megnyerje, pártjának a magyar és magyarbarát körök bizalmát. Még közvet­lenül a választások után, az emlékezetes nagyszombati határozatokban is azt hangoztat­ta a szlovák néppárt, hogy a pittsburgi szer­ződés becikkelyezésének biztosítása nélkül szó sem lehet a kormányba való belépésről. Prágának azonban eszeágában sem volt becikkélyezni a pittsburgi szerződést és Hiin- káék megfeledkezve ünnepélyes Ígéreteikről minden föltétel nélkül beléptek a kormány­ba. A miniszteri bársonyszékek kedvéért le­mondtak követeléseik megvalósításáról és szemrebbenés nélkül megszavazták az úgyne­vezett közigazgatási reformot, amely az auto­nómia gyönyörű eszméjének megcsúfolásával Szloveuszkónak még annyi jogot sem ád, mint amennyivel az eddigi nagymegyék bírtak. Megelégedetten sütkéreznek a hatalom nap­fényében és kin ve tik azokat, a naiv választó­kat. akik 1925-ben készpénznek vették nagy ­hangú ígéreteiket és szavazataikkal hozzájá­rultak ahhoz, hogy a néppárt eddigi mandá­tumainak számát megduplázhassa. Ma már a magyarság rokonszenvére nem tartanak igényt, sőt mivel ennek a látszata is kompromittál­hatná őket prágai barátaik szemében, elér­kezettnek látják az időt, hogy egészen leves­sék az álarcot és leplezetlen nyíltsággal for­dulnak a magyarok és azok ellen, akik a ma­gyarokkal éreznek. Hlinka András itt is példát akar mutatni táborkarának, ő, aki még két évvel ezelőtt a választási népgyüléseken mézes-mázos sza­vakkal kereste a magyarok kegyét, most a! Rothermere-ellenes akció során tajtékozó düh- j liel ront neki a magyaroknak és az ugyneve-! zett magyarónoknak. Néhány elvakult tanács-' adójának véleményére, nem pedig a tömegek! érzésére hallgatva, szakadékot igyekszik ásni a szlovák és a magyar nép között. Miként né- ■ hány évvel ezelőtt a horvát Radics, úgy ő is ! egyik végletből a másikba csapott át és ma pont az ellenkezőjét hirdeti és cselekszi an­nak, amit az ellenzéki harc öt éve alatt mon­dott és tett. Aki a pillanat hatása alatt változ­tatja meg véleményét és máról-holnapra köpe­nyeget forgat, az ne számítson arra, hogy ál­lamférfi unak, nagy politikusnak tekintsék. Hlinka Andrásnak nemrég még módjában ál­lott volna, hogy az egész őslakosság élére áll­jon és e hatalmas tábor segítségével Prágában J$vő szeptemberben,, lesznek a Járási és országos választások Prága, szeptember 27. A közigazgatási reform életbeléptetésével kapcsolatosan tel­jesen jól informált helyről azt az értesítést kaptuk, hogy a járási és országos képviselő­testületek megválasztásának terminusára nézve is döntés történt. Az országos és járási képviselőtestületekbe a választásokat az egész köztársaság területén a jövő év szeptem­berére fogják kiírni. Szent'-Svány József válássá a német aktivistáknak & pártvezér levele rávilágít a német és magyar aktivlzmus különbségére - „Én aktivista vagyok, aktivista mara- dók is, <4e nem takartam el soha magyar szivemet1* Beje, szeptembert" 27, Igen tisztelt főszerkesztő ur! A D.eutsdhe Landípost —- a öimd dér Landvrairfce hivatalos lapja --- egy közlemé­ny ében, válaszul, lévai beszédemre, oly állí­tásokat -kockáztat meg, melyek a közTvéte- rn-étny alapos félrevezetésére alkalmasak; ez okból kérőim arra. hogy Imelemneik becses kspjSbár. j ..fiüyeit adjon. A Landpost szerint a mérnetek konmány- ibailópésémek feltételiéit ismertem s a feltéte­lek elérése céljából követett utat (dem ein- gesehliageniein Moduis) helyeseltem és ahhoz hozzájárultam. Tény, hogy a M'állitott felté­telieket ismertem, hiszem ezt semmikor sem tagadtam, kidolgozásiikban magam is réstzt- vettem, die igaz, hogy ezeknek a íeltöéteOíek- nek a konmányibalépós előtti tárgyalása pri­vát jelleggel bírt s a konmánybaléipés nagy­jelentőségű tényét nem előzte meg az a for­ma, amelyet a közös klub -előirt. Az azonban már valótlanság, hogy a taktikát, vagy a kor- mánybalópést helyeseltem. Kérem a Land- post informátorát, olvassa el az 1926 október 16-án, a kor­mányprogram vitájánál mondott beszé­demet, melyben nyíltan ellene foglaltam állást ennek a taktikának, valamint a k ormány b alépé snek. Nézze meg a közös klub jegyzőkönyvét és meg fogja találni annak bejelentését, hogy a Bund dér Landwirtét nem követjük a kozmán y bal é-pésbe n, követeléseink tel­jesítése, vagy szankciója tekintetében pedig a közös klub által vallott eredeti álláspontot tartjuk fenn. Az az állítás sem fedi ilyenfonméfn a valósá­got, hogy csak most, tehát jó későn állapí­tom meg ezeket. A Lamdipost említett cikkének Írója Lord R-otbeirmere akciójával is foglalkozik. Az ak­ció és az aktív izmus vagy passzmzmus kö­zött keresi az összefüggést. Megállapításai, melyek szerint a Daily Mail cikkei okozzák a magyar politika változásait, vagy ezek teszik lehetetlenné az aktivizmust, kétség/beesettai gyengék. A magyarság érzelmeiből neon veszhet ki a békeszerződéseik revíziójának gondolata. Talán a némtet aktivisták a szi­vüknek azt a részét, amelyik ezt az érzel­met rejtegeti, kioperálták? Ezt v n hi-saem el róluk! És igy, amikor ettől függetlenül folytatnak politikát, velem teljesen azonosain cselekszenek és gondolkoznak. Az érzelme­két és a politikát ők is elválasztják egymás­tól s ha van ellent ét az -érzelmek és az akti- vizmus között, úgy a n érmet kormánypárti aktivisták ©setében ez az ellentét a képzel­hető legnagyobb. Én aktivista vagyok, aktivista maradok is. Ennek sok bizonyítékát adtam az utóbbi idő­ben, amikor éppen a kormánytámogató né­metek iránti lojalitásból követeiléseiink&t a legégetőbb kérdésiekre korlátoztam és a leg­nagyobb tür-eteimmel vártam azok teljesítésé­re közel egy esztendőt, ezzel is méltányolva néhány kormánypárti politikus jóakaratát. De nem takartam el soha magyar szivemet, ezt meg se tudnám tenni, és attól eltekintve, hogy ez nem is volna becsületes- dolog, azt hiszem politikai ellenfeleimben sem támasz­tott volna ránk magyarokra nézve kedvezőbb hangulatot. A magyar aktív-izmus kifejlődé­se érdekében én mindent megtettem és kár a felelősséget oly könnyen lerázni, mint a Landpost teszi, annál is inkább, mert a ma­gyar aktívizmus, akár kormánypárti, akár ellenzéki, a német kormánypártoknak hasz­nos, az ellenkezője káros is lehet. A nagy közönség pedig ugyi-s látni fogja a helyzetet. Fogadja főszerkesztő ur őszinte köszön­tésemet, mellyel vagyok tisztelő híve Szent-Irány József nemzetgy. képv. Egy jugoszláv miniszternek vonaton eliopták a ruháját Beűgrád, szeptember 27. Ketleaneitten kaland­ja akadt tegnap Angetiino'Vtiqs jugoszláv miífi-M- cáÓB mmiisst emiek. Éjnelk idején Dalmáciáiból cata~ lomlkocsm. utazott Belgrádivá. Mikor reggel feli alkart öltözködni. meglepetve vette észre, hogy. összeg niM.it éls értéktárgyait az éj íoflyaimán is­mer eitílen tettes elemeit©. A miniszter a további utat ágyban vol-t kénytelen töl-beni és es>aík Rel- gnádban cltözíkiödlli'etett teli, ahol miár távirati- ért-e- öi-tésne uj ruMvail vártáik. Október 6-án tárgyalja a bíróság a százavai affért Prága, szeptember 27. A százavai fascis- ta-puccs öt vádlottja, akik Vorel miniszteri tanácsost a lakásán támadták meg és a Gaj­dára vonatkozó iratokat akarták ellopni, ok­tóber 6-án kerülnek a bíróság elé, A tárgya­lást, Sousek Ede fogja vezetni, a vádat pedig Ghrava dr. ügyész képviseli. Macedón bomba szerb tiszti étkezdében Bolgmd, szeptember 27. A jugoszláv tűni áron fekvő Ooane község Suumltráa nevű vendéglőjében* tegnap bombát helyeztek el. A vendéglőben vau a határőrség tiszti étkezőié je és a bonniba úgy volt ibeá'KM-tva, hogy épp eibédkö^ben robb'anií volna fel. Szerencsére hamarább vették észire és igy ai katasztrófát megakadályozták. Valósainiiinek tart­ják, hogy a bombát a macedóniai bizottság he­lyezte el az épületben. A csehszlovák lapokat ismét beengedik Magyarországra Prága, szeptember 27. A cseh távirati iroda jelenti: A magyar kereskedelemügyi miniszter az alábbi lapoknak 1922-ben meg­vont postai szállítási jogot Magyarország te­rületére ismét engedélyezte. Eszerint Ma­gyarországon .kolportázsjogot nyertek: Cir­kevné Listy (Liptószentmiklós), Central European Press Service (Prága), Hlas Ludu (Besztercebánya), Karpatska Pravda (Ung- vár), Národnie Noviny (Turócszentmánton), Csehszlovákiai Népszava (Prága), Národny Dennik (Pozsony), Prager Presse (Prága), Pravda (M ah rí sch-Os t rau), Právo Lidu (Zsol­na), Robotnické Noviny (Pozsony), Rudé Právo (Prága), Rusin (Ungvár), Slovenská Politika (Pozsony), Slovensko (Nagyszom­bat), Slovensky Dennik (Pozsony), Sloveu- sky Tyzdennik (Turócszentmárton) és Slo­vensky Vychod (Kassa) s ezeken kívül a Beregi Újság (Beregszász). — E lapok közül 1922 óta a Hlas Ludu és a zsolnai Právo Li­du meg is szűnt. kdkényszeritse a három szlovenszkói nemzet jogos követeléseinek megvalósítását, ő azon­ban nem akarta elvállalni ezt a valóban nagy, történelmi szerepet, amelyet félreérthetetlen formában ismételten fölkínáltak neki, hanem ehelyett rózsahegyi perspektívából szemlélte az események alakulását és nem az összlakos­ság, sőt még csak nem is népe összességének érdekeit tartotta szem előtt, hanem kicsinyes pártérdekek pillanatnyi kielégítésében látta legfőbb föladatát. Bárhová nézünk és bármerre járunk, mindenütt azt látjuk, hogy Hlinka lába alól pálfordulása következtében kicsúszik a talaj. Hiába lovai ja bele magát a m agya rgyül ölet érzelmeibe, a szlovák nép zöme ma sem gyű­löli a magyart. Alkalmunk volt különböző le­veleket olvasni, amelyekben a szlovák nép egyszerű fiai állást foglaltak Hlinka András magyarellenes magatartása ellen. A szlovák nép is megtudja ítélni az adottságokat és jól tudja, hogy Szlovenszkó lakosságának egy har­mad része magyarokból és németekből áll, akiknek támogatása nélkül ezt a földet vi­rágzóvá és annak lakosságát megelégedetté tenni nem lehet. A szlovák városokban és fal­vakban egyre többen ábrándulnak ki a szlo­vák néppártból és más elhelyezkedést keres­nek. A községi választások eredménye meg fogja mutatni, hogy a Indáitoknak ma már nincs meg az a. nagy politikai befolyásuk, mint amellyel a legutóbbi parlamenti választások alkalmával, terjeszkedésük zenitjén rendel­keztek. Ha a szJo' áh néppárt a"küszöbön álló vá­lasztások alkalmával eddigi híveinek egy nem jelentéktelen részét — amint valószínűnek látszik — el fogja veszíteni, úgy ez a mi párt­jainknak csak előnyére szolgálhat, mert ez­zel részben az ő szavazataik száma fog meg­szaporodni. A történtek után. ellenben ki van zárva, hogy a Hlinka-párt a xni pártjainktól hódítson el szavazatokat. Ma már mindenki tisztában van azzal, hogy Hlinkáék számára az autonómia eszméje csak üres jelszó volt és hegy a magyarsággal is csak azért kacérkod­tak, mert ilymódon akarták a maguk számá­ra biztosítani ama szlovákok szavazatait, akik lelkűk mélyén ma is a magyarsággal éreznek együtt. Most, hogy az autonómia eszméjét el­árulták és nyíltan a magyarság ellen fordul­tak, mindenki tisztában van velük és senkit sem fognak többé megtéveszteni kétszínű ma­gatartásukkal.

Next

/
Thumbnails
Contents