Prágai Magyar Hirlap, 1927. szeptember (6. évfolyam, 199-223 / 1533-1557. szám)
1927-09-24 / 219. (1553.) szám
4 ^p^s®*/viz^^*Hlíai2sa 1927 szeptember 24, szombat. nmc-vzssnrxizxsf,-. Au^tasatismuMn^^vv i’www Beszélgetés Dumbar Burgess Kinggel, a világ legegzótikusabb uralkodójával Libéria köztársasági elnöke Berlinben — Az európai és amerikai műveltségű négerek — A fekete faj mmtaállama Berlin, szeptember 23. (A P. M. H. berlini tudósítójától.) „Libéria, néger köztársaság Afrika nyugati partvidékén. 1822-ben amerikaiak alapították és 1847- ben függetlenítette magát, 'kerülete 60.000 négyzetkilométer, lakosainak száma másfél millió. Kávé, kaucsuk, pálma, kamut, elefánt- csont. Kereskedelme főleg Anglia és Amerika felé irányul. Fővárosa és kikötője Monrovia mintegy 15.000 lakossal." — Ezt olvastam ki egy kis kézilexikonból, amelynek segítségével fel kariam frissíteni immár feledésbe merült, hiányos középiskolai földrajzi tanul hiányaimat, mikor elhatároztam, hogy meglátogatom Libéria itt tartózkodó köztársasági elnökét. Az Eden-szálloda tetőzetén nagy csillagos lobogó leng, amely igen hasonlít az Északamerikai Egyesült Államok zászlajához. Piros és fehér csikók és az egyik sarokban egy kék mező. Ez a kék mező azonban nem tartalmazza az Északamerikai Egyesült Államok négy tucat csillagát, hanem csak egy csillag van rajta: Libériáé. Az afrikai néger köztársaság elnöke: Charles Dumbar Burgess King az Eden-szállo- dában vett lakást-* *, és lakosztályának ajtaja előtt két libériái liszt áll őrt hasonló egyenruhákban, mint amilyent az amerikai katonák hordanak King elnök igen rokonszenves néger gentlemann, angol nyelven adott válaszai olykor úgy hangzanak, mint egy diplomata nyilatkozatai, máskor mint egy amerikai profesz- szor fejtegetései . . . = Mi a benyomása Elnök Urnák Európa- j ról? — hangzott első kérdésem. — Igen kellemesen meglepett az európai ■< nemzetek nagy munkakészsége és főként ; itt Németországban a lakosság példa nél- j kiil álló szorgalma. 1 Libéria a háború előtt igen szoros gazdasági viszonyban állt Németországgal, amely kereskedelmünk 90%-át bonyolította le. A háború i alatt és után Amerika és Anglia foglalták el £ Németország kereskedelmi pozícióját, az utol- * só években azonban a németek számos elvesz- £ tett összeköttetésüket újból megszerezték és 1 ma már ismét kereskedelmünk 50%-a van né- * met kezekben. Ez az arányszám igen rövid r időn belül valószínűleg még emelkedni fog. \ Pénzügyi helyzetünk nem kedvezőtlen, hábo- l rus adósságainkat egészen kifizettük és orszá- s gunk igen jó piac különböző európai export- í cikkek számára. v = Milyen a hajóösszeköttetés Európa és s Libéria között? — Igen kedvező. A hajózás jelenlegi viszonyai közepette azonban csupán azokat a nyers terményeket szállíthatjuk Európába, amelyek a parttól számított 50 kilométernyi területen belül teremnek. £ Az autö-utakat azonban most építjük ki z az ország belsejében is é és igy nemsokára módunkban lesz sokkal na- £ gy-obb mennyiségben exportálni nyerstermé- £ nyeinket. Ekkor természetesen élénkebb hajó- r forgalomra is szükségünk lesz. Most folynak a kikötők kiépitési munkálatai és azután megkezdhetjük a vasúthálózat kiépítését. = Szíveskedjék Elnök Ur valamit Libé- | riáról mesélni. — Az ország lakosainak száma körülbelül , másfél millió. Mindannyian négerek és közű- € lök mintegy 150.000 európai értelemben is ci- r vilizált. Fővárosunknak, Monroviának 15.000 1 lakosa van, számos hatalmas, európai jellegű j épülete. i A város villanyvilágítással, autóbuszokkal, < szállodákkal, mozikkal és színi előadásokra alkalmas termekkel rendelkezik. A mozi igen nagy népszerűségnek örvend, a < fiuk a kalandos filmeket favorizáljk, a fiatal j leányok és férfiak pedig a romantikus szerel- i mi regényeket. Saját színészeink is vannak, akik olykor európai darabokat is játszanak. Így többek között nagy sikere volt az oberam- mergaui passzió-játékoknak, amelyet szintén saját néger színészeink mutattak be röviddel ezelőtt. Igen kedveltek a bibliai tárgyú színmüvek, igy például az idei évad legnagyobb sikere egy „Eszter királynő" cimü dráma. —A társas élet egyébként is igen ki van fejlődve nálunk, sokat táncolnak, elsősorban foxtrottot, black-bottom-t, eake-walkot, two stepet, azonban európai nemzeti táncokat is, mint például keringőt és polkát. Általában népünk igen barátságos, békés természetű és vendégszerető. Av európai nyelvek közül az angol dominál, azonban a többi világnyelvek is terjednek. Állandóan azon vagyunk, hogy az oktatásügyi viszonyokat emeljük és ma már ott tartunk, hogy lakosságunk, mintegy 60 százaléka írni és olvasni tud. Középiskoláink európai értelemben is szép eredményeket produkálnak és legközelebb megkezdődnek a libériái nemzeti tudomány- egyetem építkezésének munkálatai. Az egyetlen civilizált néger állam feje nyilatkozatát a következő igen érdekes közléssel fejezte be: —- A mi célunk az, hogy libériából Afrika földjén olyan államot csináljunk, amely példaként álljon az egész, megbonthatatlan afrikai faj előtt. Igen szeretjük fajunkat, azonban elsősorban mégis hazánkért akarunk munkálkodni; először a haza és azután a faj. Nemzeti himnuszunk plasztikusan kifejezi célunkat a következő szavakban: „Éljen a boldog Libéria, a dicsőséges szabadság hazája amelyet Isten rendelete adott nekünk . . .“ Á mormonok centennáriuma 1927 szeptember 22-én ünnepelték a mormonok szektájuk fennállásának százéves évfordulóját A dolog úgy kezdődött, hogy egy elcsapott anglikánus pap, Salomon Spaulding, jobb foglalkozás hijján regényíráshoz fogott. Regényben leirta, hogy a jeruzsálemi zsidó királyok idején egy Lehi nevű izraelita átvitorlázott Amerikába. Itt két fia született: az egyik, Lámán, a vörösbőrüek ősatyjává lett, a másiktól, Nefitől származtak az amerikai fehérbőrüek, akikhez maga a feltámadt Krisztus hozta el a keresztény vallást. Utóbb ezek a nefiták elzüllöttek s ekkor Mormon, akinek a neve annyit jelentsem, mint „több, mint jó", állott az élükre s újra dicsőséges kor elé vitte őket. Egy elveszett regénykézirat sorsa Eddig a regény, a papírra Írott; mert az gazi regény csak ezután vette kezdetét, spaulding ugyanis nyomdába adta a kézira- át, amely azonban ott szőrin-szálán eltűnt. A szedőnek tudniillik, akinek a kezéhez adták i regényt, nagyon megtetszett ez a história is Sidney Rigdon — ez volt a szedő neve — elolvasta azt egy másképpen analfabéta ba- átjának, Joe Smithnek. Smithnek is felet- ébb megtetszett a mese s ötletes üzletember étére nyomban elhatározta, hogy. ezt a regényt — már a maga módja szerint — érté- [esiteni fogja. Ennek első feltétele pedig az mit, hogy a kéziratot — végképp megsemmi- itették. Azután egy szép napon, most száz ive, 1827 szeptember 22-ikén Smith, miként egykor Mózes, kivonult a Palmyra melletti Cumora-dombhoz s onnan állítólag két „aranytáblát" ásott ki, melyeken a „Mormon vallásának" fent válóit regényes múltja s egyúttal jövendője is illott légyen. A titkos Írást azonban csupán íz (analfabéta) Smith bírta állítólag elolvasni, íz is csak úgy, ha egy üvegtelen szemügve- fet, az „Úrim és Thummim" csuda-okuláré- át tette fel. * Modern népvándorlás Most már csak hívek után kellett néznie ; mivel tudvalevőleg nincs olyan botorság a ölden, amelynek ne akadna hívője, 1830 július 30-án Fayette városában (Newyork álamban) csakugyan összeverődött harminc imber, akikkel együtt Smith megalapította a normon szektát, vagy mint ahogy ők magú- tat nevezni szeretik: „az ítéletnapja szentéinek" felekezetit. Az uj vallás embereit íem szívesen látták s valósággal kiüldözték )ket. Évtizedekig tartó hosszas vándorlásba fogtak most Smith követői ; ez a vándorlás maga is külön rémregénynek illik be. Alig telepedtek le valahol, máris a nyomukban a hatóságok, a többi féltékeny I felekezet, az indiánusok, a vadállatok. Utta- lan sivatagokon, kimondhatatlan éhség és szomjúság közepette, százszámra hullanak el a hívők és számuk mégis egyre dagad. Ma várost alapítanak valahol, holnap már tómban hever: az üldözőik felgyújtják, lerombolják. Mint egy ókori, hősi epopeia, olyan ennek az útnak a története, amíg végül eljutnak olyan vidékre, ahová — úgy hitték — nem jön utánuk senki. A Nagy-Sós-Tó környéke volt ez, valami biblikusán elátkozott föld, ahol sok-sok napi járóföldre nem terem meg egy fűszál sem a kénes, sós, szikes buckák között. Aki magános ember ide verődik ebbe a pokoli sivatagba, az menthetetlenül elpusztul, vagy a szomjúságtól, vagy az éjszaka éhező, véres vadjaitól. Kommunizmus — ötven százalékra Ennek a sivó pusztaságnak kellős közepén fekszik a Nagy-Sős-Tő, amelynek partjairól majdan, a Végítélet Napján — igy hirdette Smith — Gábor arkangyal fogja a harsonáját megfujni. Jólelkü indiánusok megtanították itt a mormonokat a kútfúrás, a kanalizá- lás, meg a sószáritás tudományára; a mormonok pedig amazokat a házépítés, a kereskedelem és a — pálinkaivás titkaira. „A szilahegy szentjei" — ez igy volt az egyik nevek — itt Salt-Lake-City-ben kommunista alapon szervezkedtek meg, de épp úgy, mint az orosz bolsevisták, ötven százalékra kiegyezkedtek a köztulajdon fogalmával: a kisembernek meghagyták a házát meg a belsőséget magántulajdonul; „kösd mee a boriut a házad ereszéhez s akkor a teoldást talált, mint az orosz bolsevisták a Nep- intézménnyel; egyszerűen az államkapitalizmust teremtette meg; az állam területén belül mindenki szabadon kereskedhetik, de a külíorgalmat csakis az állam bonyolíthatja le, — a külkereskedelmet állami monopóliummá tette. Ott is tanult Young az elődje példájából, hogy nem szabad magát és testi épségét tisztán a hívei jóindulatára bíznia. Ezért a szószoros értelmében vett csekáí szervezett megbízható embereiből, akiknek danita vagy irtóangyal volt a hivatalos cimük. Ezek aztán éjnek idején megjelentek a bűnösök vagy a Yo-ungnak egyébként nemtetsző egyéneknek a házánál, s reggelre — megfojtva feküdt az illető az ágyában. így bántak el főként a nőkkel is, akiket a mormon apostolok messzi vidékekről, még Angliából is átcsalogattak mindenféle földi boldogság ígéretével s akik aztán ideérkezve, nem akartak kötélnek állani és — háremhölgyekké lenni. Mert Young természetesen elődjének ezt a rendelkezését is ujrt bevezette, mihelyt a cseka által biztosítottnak érezte magát. Sikerült is nem kevesebb, mint tizenkilenc feleséget magához „pecsételnie", ahogy a hivatalos kifejezés szólott s amikor meghalt Young, nem kevesebb, mint negyvenhat gyefmek és hétmillió dollár vagyon maradt utána. Mi lett az egykori kommunistákból? Ocsmányságairól Annié Lyse rántotta le a leplet, aki Wife number nincteen („Tizenkilencedik számú feleség") cimen 1875-ben egy pamfletét adott ki volt férje ellen, akinek karmaiból — a cseka és a szent várost környező irtózatos sivatagok rémületei ellenére is — sikerült megszöknie. Lyse könyve roppant felháborodást váltott ki világszerte. De azért az utahi mormon-város szépen továbbfejlődött. Magas fallal övezett, gomba- szerű irdatlan kupolával fedett, hatalmas méretű templomot építettek rövidesen, amely 76 méter hosszú és 45 méter széles és körülbelül 12.000 embert bir befogadni. Egyetemet is alapítottak, a Desert-Universityt, ame-' lyen a mormon „tudományt" hirdetik. Napilapjaik vannak, amelyek közül a Desert-News a legrégibb és legtekintélyesebb. Boltjaik, üzleteik címei meglehetősen idegenül hangzanak: „Az Ur szentségéhez címzett vegyeskereskedés", vagy „A Sión szentjeihez címzett ruhának1 ár" stb. Újabban pedig hatalmas méretű mór fürdőépületet s vele egybefüggően 3000 négyzetméter területű óriási tánc- pavillont is építettek. Az egykori kommunista mormonok mai utódai már mind tisztes és tekintélyes bányatulajdonosok és . nagytőkések, akik üzleteiket és vallásos propagandájukat — a kettőt együtt — ügynökök utján bonyolittatják le. 1879 óta már a többnejüség kötelező törvényeiről is lemondtak, sőt ma már az állami külkereskedelmi monopólium is természetesen megszűnt, amióta Ut ah-állam elveszítette önállóságát. Ami még a régi vallásos közösségre emlékeztet, az a templomon kívül a mindennapos „kritizáló gyülekezet", ahol egymás fejét megmossák és keserű igazságokat vagdosnak egymás fejéhez. Ehhez azonban elvégre nem kell éppen mormonnak lenni... — Oroszlán-utas a liollywooA _.newyorfki első Ic száTklanjélkiili repülésem. Newvonklból Írják: Mindenki ismeri a Metró Goldwyalvállalat filim- .Tédjegyék Egy karika rajzolódik ki a vászon közepén és megjelenik benne az eleven oroszMnfej, umely bunyorgat és ásít a közönség felé. Ez a •eMáimoroszlán, amelyet. Leónak hívnak, Hollywoodiba® él és nagy becsülete van a filmsztárok söréiben. Leó most nagy kirándulást tett meg. Repülőgépen elvitték Hollywoodból Newyorkba. A epiilőgóp, amelyen szállították, Lindbergh gépétek a mása. Külön fűthető ketrecet rendezlek be gépben áz oroszlán számára. Minden zavaró in- idens nélkül folyt le a repülés. Ez volt az első elállás nélküli légi túra Kalifornia és Newyork :özött és ez volt az első eset a világ történetiében, ogy oroszlán repülőgépen utazott. ’ hén nem téved majd el; ahol egy ember va- 1 gyonkája van, oda húzza őt feltétlenül a szi- ' ve is", — ilyen álbibliai mondással igazolták a köztulajdon elvétől való ezt az eltérésüket. Ellenben pátriárkájuk, Smith, egy más téren annál inkább gyakorolta a köztulajdon fogal- 1 mát és pedig a Nő körül. Először saját ma- i gának s azután bizalmasainak, akik mind a mormon hierarchia magas fokát töltötték be ■ ■— volt itt Melchizedek-osztály, meg alacso• nyabb Áron-kaszt, volt pátriárka, volt elnök, : voltak apostolok, voltak tanácsosok, voltak vének, volt egyetemes gyűlés, volt 12 főpap■ ból álló főtanács stb. stb. —, Smith előbb megengedte a többnejiiséget, utóbb meg egyenesen kötelezővé tette azt. Ezt aztán már nem tűrték a hívek, Smi- thet is, meg az öccsét, Hiramot is rövid ufón meglincselték. Ebben ugyan valószinüleg a Salt-Lake-City szomszédságában felépített Fort Douglas amerikai katonaságnak is volt valamelyes része, amelyet a mormon-telep állandó megfigyelésére küldött ki az Egyesült Államok kormánya. A cseka és a 19 feleség A vallásalapitó helyébe most, mint annak utódja s mint „a mormonok elnöke, látnoka és kijelentéstevője" — ahogy a hivatalos titulusa szólott — Brigham Young került, aki már eddig is egyik legügyesebb agitátora volt a íelekezetnek. Young kiegyezett a világi hatóságokkal, amennyiben városát és az akörül fekvő óriási földié niletoket, mint Utáh-államot, beszer- veztetíe az Egyesült Államokba, ahol 1910-ig meg is tartotta az önállóságát. A kommunizmus kérdésében olyanfajta megML Ií„ I3r, Foair isSorvos Praha II,, Jungmansová 4, Telelőn: 30902. — Rendel d. u. 4-6-ig. — Tokion: 30902, %
