Prágai Magyar Hirlap, 1927. szeptember (6. évfolyam, 199-223 / 1533-1557. szám)
1927-09-23 / 218. (1552.) szám
1927 szeptember 23, pénteki. Apponyi Albertét magyar ügyvédi kamara disztagjává választja Eridig csak két disztagja volt a kamarának: Kossuth Lajos és Jókai Mór Budapest, szeptember 22. A budapesti jgyvédli kamara választmánya a nyári szünet u iáin tegnap délután tartotta meg első teljes ülését. Az eüniölkd előterjesztések során Papp József dir. udvari tanácsos, íeJsőiházi tag meigaml'ókieaetrt azokról a rendlki'vüM érdie- aneikről, amelyeket Appbnyi Albert gróf a magyar-román döntőbírósági ügyben a népszövetségnek mostani genfi ülésezése során ragyogó ékesszólásával, nagy államjogi tudásával és fényes jogászi érvelésével szerzett, indítványozta, hogy a kamara választmánya rendkívüli közgyűlés tartását határozza el, amelynek egyet/liem tárgya a nagy állam férfi1 úrnak az ügyvédi kamara disztagjává való megválasztása legyen. A kamara választmánya az elnök eiLöterjesz- b' . ét nagy lielkeisedésseíl egyhangúlag eflifo- guidba és a rendkívüli közgyűlés határnapjának ,m egállá palását az elnökségre bizrtia. A budapesti ügyvédi kamarának eddig két disztagja volt: Kossuth Lajos és Jókai Mór. Keresztényszocialista törvényhozók beszámolói Gregorovits képviselő Tardoskedden, Fran- ciscy ílr. szenátor Nagycétényben Pozsony, szeptember 22. Az elmúlt napokban az országos keresztényszocialista párt sok népgyülést tartott, melyek mind a legszebb siker jegyében folytak le. Tardoskedd községben Gregorovits Lipót nemzetgyűlési képviselő tartott beszámolót páratlan érdeklődés mellett. Mar az állomáson küldöttség várta a képviselőt, akit Czibulka István pártvezetőségi tag üdvözölt magyarruhás lányok élén. A népgyülés színhelyén mintegy 2000 főnyi tömeg gyülekezett össze. Gregorovits képviselő a magyarsághoz és a valláshoz való ragaszkodás szózatát intézte a jelenlevőkhöz. Próbára tevő idők következtek ránk, — úgymond — de aki erősen magyar és erősen kersztény, annak erényei még szebben fognak ragyogni, mert az embert is, miként az acélt, a szenvedések tisztitó tüze edzi keményre. A keresztényszocia- lista elv nem ismer nemzeti különbséget, nem ismer kétféle mértéket, egyformán segít munkáson, gazdán, iparoson, mert fegyveré a jog és az igazság. Az általános helyesléssel fogadott, nagy hatású beszéd után Varga Ferenc a munkásság sok égő sebére terelte a figyelmet. Nagycétény községben Franciscy Lajos dr. szenátor tartott beszámolót. vAz autonómia mellett foglalt állást ,melyet a szlovák néppárt néhány miniszteri székért cserbenhagyott. Az erők szétforgácsolása helyett az összefogására kell törekednünk. Az egységhez, a joghoz való ragaszkodás, amely csak egyféle mértéket ismer, jellemzi a keresztényszocialista pártot, amelynek hűsége nem változik és kitartása nem csökken. A mi győzelmünk az igazság győzelme lesz, amelyet el kell érnünk. Ennek a diadalnak reményében fejezte be mélyenszántó szavait, melyek viharos tetszést váltottak ki. A földreform számos visszásságára és a nyelv- használat terén elkövetett igzaságtalanságok- ra Énekes László párttitkár mutatott rá meggyőző szavakban. Nagykálna községben tartott népgyülésen az egész környék résztvett. Itt Vízi Károly, Poór Ferenc és Varga István foglalkoztak beszédeikben a párt programjával és a kormánypolitika sok-sok igazságtalanságára mutattak rá. Pozsonypiispökin Reicliel István helyi elnök megnyitó szavai után Balogh Péter a magyar munkásságnak, a kormányzat mostoha gyermekének kétségbeejtő sorsát ecsetelte. Csaposs Géza alsópéli plébános éles logikával kritizálta az itteni demokráciát, mely mindent jelent, csak a szabadság, egyenlőség, testvériség elvének megvalósulását nem. Majd foglalkozni akart azzal a sérelemmel, mely a szinmagyar Püspökit érte azáltal, hogy ott két szlovák tanuló kedvéért szlovák iskolát állítottak föl, de a hatósági kiküldött ebben megakadályozta azzal a megokolással, hogy az „iskolaiig#" nem szerepeli a gyűlés tárgy- sorozatán. Ugyanezek a szónokok vettek részt a fék i.*ép- gyülésen, meJy aznap délután folyt le. vérivé mesSaazdék rv A Právo Lidii leleplezése szerint a cseh agrár párt községenkint fegyveres alakulatokat szervez a vagyonbiztonság védelmére Prága, szeptember 22. A Právo Lidu fel- tünéstkeltő leleplezést közöl az agrárpárt állítólagos fegyverkezéséről. A lap egy körlevelet idéz, amelyet az egyik agrárpárti titkár küldött szét az összes vidéki párttitkárságoknak. E körlevél arra utal, hogy az utóbbi időkben egyre gyakoriabbak a lopások, a rablótámadások, amelyekkel főleg a párt vidéki híveit károsítják meg. „Ezeknek a bűntényeknek — úgymond — nem tudnak réget vetni a hivatalos intézkedések, sőt még a csendőrség vidéki állományainak a fölemelése sem“. „A legjobb védőeszköz a tolvajok és rablók ellen az önvédekezés, az önvédelmi szervezkedés jó vezetés mellett“. A titkár fölkéri tehát a vidéki titkárságokat, hogy saját községeikben községenként legalább J3, lehetőleg kiszolgált katonákból álló védőszervezetet állítsanak fel. A tizenhárom ember közül egyik a csapat parancsnoka legyen. E községi szervezetekből meg fogják alakítani azután a nemzeti lövészegyesületet. „A szervezetekbe — a titkár felhívása szerint — csakis jeliemes, megbízható, elszánt embereket szabad fölvenni, akiket kurzusokban ki is fognak oktatni. Erre a szervezetre szükség van, hogy a községekben és falvakban biztosítsák a rendet és a nyugalmat s megvédjék a magánvagyon!". Végül felhívja a titkárságokat, hogy ezeket az önvédelmi szervezeteket azonnal alakítsák meg, a tagok névjegyzékét, küldjék be a központi. titkárságnak és írják össze a párt katonaviselt és légionárus tagjait. A körlevél a következő szavakkal fejeződik be: „Fegyverbe a rend és nyugalom megbon- tói ellen! Fegyverbe mezőgazdák, készüljünk fel jól a nyugalom és a rend védelmére!" A szociáldemokrata Právo Lidu a legnagyobb felháborodással ir erről az agrárius akcióról s azt állapítja meg, hogy itt nincs másról szó, mint egy társadalmi osztály katonai szervezéséről. Ez az akció a rendtörvénybe ütközik és kigunyolja az állam jogi és alkotmányos rendjét. Rámutat arra a lap, hogy éppen az a párt szervez ilyen „katonai" alakulatot, amely négy miniszterrel van a kormányban képviselve és amely párt nemcsak a nemzetvédelmi miniszterrel az élén gyakorol befolyást a kormányra, hanem befolyása van a belügyminisztériumban is. Genf, Hobza dr., a magyar-csehszlovák döntőbíróság csehszlovák tagja a cseh sajtóiroda genfi tudósítójának adott nyilatkozatában a rnagyar-román konfliktusról a következőket mondotta: A népszövetségi tanács döntésének a csehszlovák földreformra nézve döntő jelentősége van tekintet nélkül arra, hogy Magyar- ország a fölajánlott megoldást elfogadja-e, vagy sem. A megoldás csak ideiglenes, ami azonban a tanácsot illeti, úgy a döntés véglegesnek tekinthető. A tanács a következő alapelveket fogadta el: A földreform belső ügy és nem esik a nemzetközi döntőbíróságok felülvizsgál ási hatásköre alá. A magyaroknak nincsen igényük kisajátított birtokaikért nagyobb kártérítést követelni, mint amennyit az állam saját állampolgárainak megad. A földreformnak, mint ilyennek semmi közössége sincsen a békeszerződésekben említett likvidálással, amely a háború alatti, vagy a háború előtti ellenséges tulajdon konfiskálá- sára vonatkozott. Miután a csehszlovák földreform ilyen leplezett elkobzásokat a magyarok ellen nem foganatosított, ebből következik az, hogy a csehszlovák-magyar döntőbiróság is a földreformügyekben illetéktelen. Hobza dr. továbbá utal arra, hogy Románia a tanács jogi álláspontját elfogadta, Magyarország viszont elutasította azt. Ez év decemberéig a két fél köteles végleges döntéséről a népszövetségi tanácsot értesíteni, hogy a tanács az úgynevezett szankciókról dönthessen. Ha Magyarország kitart ellenállása mellett, úgy a tanácsnak feladata egy pót- biró kinevezéséről gondoskodni. Ha ezt is elutasítják, úgy a román-magyar konfliktust véglegesen elintézettnek lehet tekinteni. Hobza dr. Magyarország eljárását nem helyesli. A magyaroknak ugyan kitűnő propagandájukkal sikerült a tudományos világ nagy részét megnyerniük, azonban az az érvelés, mintha a trianoni békeszerződés a magyaroknak a szomszéd államokban privilegizált ■ helyzetet teremtett volna, teljesen megdőltnek tekinthető. Mindamellett csodálja Apponyi Albert gróf jogi felkészültségét és szónoki képességét. Csodálatát fejezi ki továbbá a magyar sajtóval szemben, amely népének ügyéért olyan odaadóan tud dolgozni. m blrtokperrSl „Cfoam&erislnt félFövszs^ék86 — SEapQmds’ísk Magyarország barátai Budapest, szeptember 22. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: Rothermere lord az Az Est munkatársának nyilatkozott a népszövetségnek a román—magyar birtokpör- ben hozott határozatáról. Kijelenti, hogy a döntés nem érintheti Magyarországot tragikusan. Reá nézve kellemetlen ugyan a dolog, mert egy olyan bizottság hozta meg, amelyben Nagybritannia képviselője jelentős szerepet töltött be. Ez a rövidlátó és minden jogi felfogást kizáró eljárás azonban nem szabad, hogy akadályozza Magyarországot messzi célkitűzéseiben. A jóvátételben való hitet nem szabad akkor sem elveszteni, ha a népszövetség ítéletével szankcionálja is a románok bolsevista birtokreíormpoliíikáját. A népszövetség döntésének egyebekben Magyarország számára sok előnye van. Mert ha Románia és a tanács olyan okos lett volna, hogy némileg engedett volna a magyarok kívánságainak, akkor hosszú időre leköthette volna Magyarország kezét. Ha Romániát nem vezette volna a dühtől való elvakultság, akkor felhasználta volna a jó alkalmat egy csekély összeg megtérítésével, amit minden rendes állam meg tehet s amivel sok időre megszabadult volna számos kellemetlenségtől. Ha a tanács csak részben engedett volna a magyaroknak, akkor azok beláthatatlan időn belül nem folyamodhattak volna más kéréssel a népszövetséghez. Most azonban már uj lehetőségek is adódnak Magyarország számára. A genfi döntés azt bizonyítja, hogy Magyarország egyre több barátot szerez igaz ügyének. A hármas bizottság döntését éppen azért nem lehetett határozatra emelni, mert a világ népei most már lassanként belátják a békeszerződések hibás voltát. Hiszi, hogy Chamberlaint a legjobb akarat vezette a magyarokkal szemben, csupán félrevezették arra nézve, hogy a legszentebb célt: Európa békéjét itt fenyegeti veszedelem. London, szeptember 22. A Daily Mail mai vezércikkében újból foglalkozik a magyar- román konfliktussal és azt írja, hogy a nép- szövetség nemtörődömsége Európa békéjét veszélyezteti. Románia azzal, hogy vonakodott az ügyet a döntőbiróság elé hozni, megszegte a békeszerződéseket s Magyarország kénytelen volt a népszövetséghez fordulni. Ez azonban szemet hunyt a dolog lényege fölött és megelégedett azzal, .hogy a két felet három hónapi határidővel megegyezésre szólítsa föl. így nem lehet a békét biztosítani. Hangoztatja a Dail Mail, hogy Magyarország nem marad magára. Olaszország a megkötött barátságos szerződéssel Magyarország mellé állott, Németország is támogatja Magyarországot és az angol közvélemény is rokonszenvezik ezzel az országgal. „Chamberlain elárulta az angol állampolgfárdkat*4 London, szeptember 22. A Daily Mail a magyar—román pörrel foglalkozva szemére veti Chamberlainnek, hogy az angol miniszter olyan alapelvét ismert el, amely megengedi, hogy egyes államok az idegen állam- j | Arany- és ezüstáruk | bő választéka Weinstabl Móricz ékszerész! Pozsony, Hafószkapu utca 2. szám. | ——wmmmmmmmmmmmMBBmmmmmammBBummmmamBm polgárok vagyonát jóformán kárpótlás nélkül lefoglalják. Amennyiben Chamberlain ezt az elvet Romániára vonatkozólag elfogadta, elárulta azokat az angol állampolgárokat, akik Szovjeíoroszországban lefoglalt vagyonuknak visszafizetését kérik. Elvégre Oroszországról sem mondható az, hogy csupán angol vagyont foglalt le s az orosz földosztást szintén könnyű „belső szükségszerűséggel megmagyarázni". A Daily Mail azt követeli, hogy Chamberlain decemberig revideálja Magyarországra vonatkozó nézetét. A bátorság és a nyíltság mindennél fontosabb és a népszövetségi tanács a magyar—román birtokper tárgyalásakor nem éppen bátran viselkedett. Gondoljon arra az angol külügyi hivatal, hogy a világháborút valószínűleg elkerülhette volna Európa, ha Sir Edward Grevnek 1914-ben elegendő bátorsága lett volna bevallani, hogy Anglia Belgium semlegességét minden körülmények között meg fogja védeni. Leégett Svedlér község Ig-lő. szeptember 22. (Tudósitőnk távirati je- 1 ©ütése.) Tegnap délután négy óraikor pusztító tűzvész tört ki a göhaicYÖlgyi Svéd lér köze égik én, amely pillanatok alatt elharapózott, ötvennyolc ház, az összes mellékhelyiségekkel együtt, rorrá- égett. A kár tíz millió korona. Kibéküléssel végződött a Hodzsa-Stránsky-pör Briinn, szeptember 22. (Saját tudó rí: ónktól.) Tegnapi számunkban jeli öntettük, hogy a brümini sajtóhír óság megkezdi te Hodza Milán dr. iisfkoliaügyi miniszternek Strámsky Jaroslav dr., a Lidővé Noviny kiadója etilen indított sajtóperének főtárgyaMsát. A sajtóperre a Liidóvé Novi.nymak az. EMeir-afférral [kapcsolatosan közétett cikksorozata szolgáltatott okot, m-eüynek egyes vonatkozásait Hodza miniszter magára nézve sértőnek találta. A mai tárgyaláson Stránsky dir. kijelentette, hogy nem érzi magát bűnösnek, mert cikkeit jóhiszeműen és közérdekből irta, anélkül, hogy szándékában állott -volna Hodza dr.-t megsérteni, akinek korrektségében és becsületességében sohasem kételkedett. Információit szavahihetőnek vélt forrásokból merítette- és az affér hátterének kivizsgálásával nem lépte tnl a jóindulatú kritika határait. Azonban a kevéssé jól 'értesült közvélemény cikksorozatában Hodza elleni támadást látott s ezért ő maga a főtárgyalást várta meg, hogy cikkeit megfelelően kommentálja és a hozzájuk fűzött helytelen nézeteket eloszlassa. Hodza dr. viszont válaszában annak a véleményének adott kifejezést, hogy az ellene indított kampányt a csehszlovák ifjú generáció szocdálpatológikus jelenségének tekinti. „Én, aki a régi Magyarországon voltam újságíró" — mondta Hodza —, „ahol az ember minden szaváért felelt s ahol negyvennyolc sajtóperben szerepeltem, hangsúlyozom, hogy minden kampány csak erős alapokon és világos fogalmazással vezethető, amely nem adhat okot más magyarázatra." Azután felhozta a Csehszlovákiában dávó erkölcstelen szokást, hogy az emberek egymás fülébe sugdossák a valótlanságokat, ahelyett, hogy az i Illetékes miniszterhez fordulnának felvilágosításért. Végül kijelentette, hogy Stránsky nyilatkozatát elégtételnek tekinti és a port tárgytalannak jelenti ki. Erre- védője a keresetet visszavonta, mire Hodzrának a csehek és szlovákok egyesülését szorgalmazó felszólalása után a bíróság formálisan bezárta a tárgyalást és Stránsky dr.-t fölmentettnek nyilvánította. PilswdszM diktatúrája Varsó, szeptember 22. A lengyel kama- ra és szenátus hirtelen elnapolásával az államügyek gyors és zavartalan, lebonyolítása lehetetlenné vált. így például a parlament nem szavazhatja meg végérvényesen azt a hitelt, amelyet a kelotgaliciai árvízkárosultak fölsegélyezésére akartak kiutalni. Az egyes lengyel parlamenti frakciók most sorban határozatokat közölnek, melyben körülbelül egyforma eréllyel visszautasítják az alkdmá- nyosság és a parlamentarizmus megsértését. Lengyelországban pillanatnyilag a legteljesebb diktatúra uralkodik s a kamara, meg a szenátus bizonytalan időre való elnapolásával Pilsudski az egyetlen, aki rendeleieket és döntéseket hozhat. 3 Hobza, a cseh döntőbíró csodálja a magyar sajtó munkáját Hivatásos esetiszlovák vélemény a esesífa magyar-romáit döntésről
