Prágai Magyar Hirlap, 1927. szeptember (6. évfolyam, 199-223 / 1533-1557. szám)
1927-09-23 / 218. (1552.) szám
v i'l X k<JUt/4*í csehszlovák pártolt most egymást okolják amiatt, hogy nem sikerül megteremteniük az egységes csehszlovák blokkot. (A. szociúldem oikrata Robotnácké Noivámy a losonci megegyezéshez a következő kommentárt fűzi: ■ Tsszé miniszter öccse Is u| földesur lett A garar^dasnásds primási bőrtokból egy tagban esináfiSak maradék- birtokot — Ni a valóság a földreform szociális tartalmából ? birtok Tiszó József dr. egészségügyi miniszter becsének személyében. Hiába, akinek Mohamed a barátja, annak csak jól megy a sora, a szegény zsellérek pedig csak sirassák öt éve dédelgetett és most porba hullott reményeiket! „A sz/tovenszkói magyar pártok döntése a helyzet tisztázódását, egyszerűsítését jelenti. •A magyar pártok végül egy politikai egységben tömörültek a kimondottan irredenta (?) politika állapján." A lap rámutat arra, hogy „Dórer képviselő annak idején óvta intette Éodzsa minisztert Szeut-Ivány aktivista politikájától, mert hiszen nem volt másról szó, mint hogy egyes birtokokat megvédjen a puroeíMzástóL “ (?) A szlovák polgári lapok is Milöniböző kombinációkat fűznek a miagyarság vállasztá- sá fölkészüléséhez. A Slovensky Dennik a pozsonyi választási előkészületekkel kapcsolatosan megállapítj)a, hogy a magyarság pártjai Pozsonyban rendkívül nagy súlyt helyeznek a választásokra lés azt kérdezi, hogy miképpen viselkednek a csehszlovák pártok a pozsonyi magyarok s németek előkészületeivel szemben. A csehszlovák pár tolinak együttes fellépésének kísérletié eddig semmiféle eredményre nem vezetett. „A magyarok hasonlóan erős választási kampányt indítanak meg Kassán is — folytatja a Slovensky Dennik —, mint a legmagyarabb városban, amelynek magyar jellegét még jobban meg kell erősíteni.“ Kassán sem ismeretes még a csehszlovák pártok fellépésének módja. ' A cseh iparospárt letagadja i sziovenszkói áSmagyar szervezeteit A cseh iparoapárt, amely miaudén választáson igyekezett szavazatait magyar és ; nőmet vöksokkal szaporítani, most ás óriási ■ apparátussal dolgozik Szlovenszkón és Ru- < szinsizkéhan, hogy az őslakos magyar és német kereskedőket céljainak megnyerje. A < cseh iparospárt taktikája Szlovenszkón már 1 közismert. ; E párt a történelmi országokban sovinizmusával szinte túlszárnyalja Kramár nemzeti demokrata pártját, lent Szlo- J venszkón viszont félrevezetés céljából „elitéli*4 a nemzetiségi gyülöletszitást. Emellett Szlovenszkón tervszerűen letagadja ! cseh jellegét és következetesen azt állítja, j hogy Szlovenszkón és Ruszimiszkóban „telje- 1 Oroszka, szeptember 22. (A P. M. H. munkatársától.) Koczor Gyula nemzetgyűlési képviselőnek és társainak interpellációja a földbirtokreform végrehajtása ügyében szinte történelmi erejű és értékű dokumentum, mert a megcáfolhatatlan tények tömegével és erejével dokumentálja ország-világ előtt azt az általunk állandóan hangoztatott igazságot, hogy a földreformnak Szlovenszkón és Ruszinszlcóban nem szociális célja és tartalma van, hanem elsősorban az erőszakos elnemzetlenités szolgálatában áll. A földbirtokreform szociális szempontból nem állja ki a kritikát, ezt most már nemcsak mi, hanem az egész elfogulatlan belföldi és külföldi sajtó egyformán hangoztatja. Emlékezetes még a Prager Tagblattnak az a vezércikke, amely éles kritikai bonckés alá veszi a földhivatal tevékenységét, amely minden ellenőrzés felett állva végzi munkáját, amely a régi birtokososztályt tönkreteszi, de azoknak a földigénylőknek, akik évtizedek verejtékes munkájának jogán elsősorban igényelhetik a felosztásra kerülő földeket, csak morzsákat juttat. Koczor Gyula interpellációja a napnál világosabban dokumentálja, hogy a földreform szociális értéke egyenlő a nullával, mert nem azért veszik el a földet régi tula jdonosaiktól, hogy a jogos földigénylőket elégítsék ki, hanem hogy a régiek helyébe uj nemeseket, uj birtokososztályt teremtsenek, amelyekre a kormányzat mindenkor tárna szkod hátik. Politikai érdekek játszanak döntő szerepet a földreform végrehajtásában és a protekció olyan szédületes mértékben nyilvánul meg, amely már régen beleütközött a közéleti morál parancsaiba. Földhöz juthat minsen önálló kereskedő- és iparoispá/rtrőT* vám szó. Kmiiatt támadásban is részesült a párt a cseh nemzeti demokrata Národinii Liisíy és a Tribün® részéről, amely támadásokra isimét osaík azt ia naiv választ adja, hogy az úgynevezett iparos- és kereskedőpárti alakultaitok, amelyek például mo-stainában Ruszinszkóban alakultak, önállóak és függetlenek a cseh iiparospárttól. Az iparospáríi Reforménak ezen állítását azonban a legjobban megcáfolja a párt kassai titkára, aki a Kassai Újságban megjelent nyílttéri nyilatkozatában azt jelentette ki, hogy a kereskedőknek és iparosoknak kormánypolitikát kell folytatniok és hogy „velünk együtt vandenki, akinek' a földhivatal uraihoz jó ajánlólevele, megfelelő összeköttetése van. Maradékbirtokosok lesznek gazdag ügyvédek, volt miniszterek, mint Srobár, zsupánok fiai, mint Bella, volt közigazgatási tisztviselők, mint Simkó liptói jegyző, aki most Léván maradékbirtokos, aktív miniszterek rokonai, levi- tézlett politikai párttitkárok. Ez volna tehát a szociális tartalom, amellyel olyan fennen kérkednek? A szlovák néppárt addig, mig nem ült a husosfazék mellett, irtó hadjáratot viselt a földreform végrehajtási módja ellen és hasábos cikkekben támadta a földhivatalt. A támadások hátterével tisztában voltunk, tudtuk azt, hogy főleg azért hangzanak el, mert a maradékbirtokokat elsősorban és csaknem kizárólag az agrárius párt exponensei kapták. A husosfazék — ugylátszik — a szlovák néppártnak ebben a kérdésben is uj. orientációt jelent és most már a néppárti befolyásos politikusok is igyekeznek azokat a módszereket felhasználni, amelyeket azelőtt tüzzel-vassal támadtak, mint a politikai erkölcstelenség kiáltó eseteit. Ennek pozitív bizonyítékául ismertetjük azt a felháborító esetet, amely _ a garamda- másdi parcellázás körül történt, öt esztendeje hitegetik a falu lakosságát a földosztás Ígéretével, most azután megtörtént a döntés. A damásdpusztai LíÖO holdas primási birtokból egy talpalatnyi földet, még egy sírhelynek valót sem juttattak a íöldigény- lőknek. A damásdpusztai birtokot is, amelyet felosztásra ígértek, maradékbirtokká alakították át. Eddig a primási birtok közcélok szolgálatában állott, iskolák j feníartására, templomok épségben tartására szolgált a hozama. A jövőben nem igy lesz, uj földesurat kapott a primási nak a kormányban a német iparos- pártiak is‘*. Ebből is Látható, hogy az úgynevezett „magyar ipairospártiok" nem mások, minit a cseh iparospárt szloveinszikói expoziturái. A kassai titkár nyilatkozatában természetesem megfeledkezett iámnak megállapításáról, hogy a német ipairospárt teljesen önálló, osiakis mémeit pártokkal kooperáló német párt, amelyet kisebbségi politikai szempontokból éltes ellent élek választanak el a cseh iiparospárt- től. A sízlovemiszkói és ruszinszkói őslakos magyar • és némtet kereslted ők és iparosok tisztáiban lehetnek tehát azzal, hogy ezek a mostanában gomlhamódina szaporodó „iparospár- íok“ kizárólag a történelmi országok cseh- ----------0 % I,) ||Ji | mHAMUIM— ■■ Ma yerék ügyét már októberben tárgyalja a választási bíróság Prága, szeptember 22. A félhivatalos Prager Presse azt a hirt közli, hogy a Bund dór Lamdwirte a kizárt Mayer és Hamreách képviselők miandáturnainak megsemmisítése iránti petícióját már benyújtotta a választási bírósághoz. A választási bíróság — írja a Prager Presse — már a legközelebbi jövőben tárgyalni is fogija az ügyet, sőt a bíróság döntése már október hónapra várható. A népszövetség kompromisszumokat köt . . . Paris, szeptember 22. A népszövetség lefegyverzési bizottsága egyhangúan elfogadta a lefegyverzésről és a biztonságról szóló német- francia-lengyel kompromisszumos ajánlatot. Ez a hir Párisban nagy örömet keltett. A lapok büszkén állapítják meg, hogy e döntés egyedül Franciaországnak köszönhető. A három nagy eszme: a döntőbíróság, a biztonság s a lefegyverzés, ezentúl megingathatatlanul uralkodni fog a népszövetség gondolatvilágában. _ A budapesti klinikák élslmezéséttck rendesébe. Budapesti szerkesztőségiünk jeleníti telefonon: A budapesti klinikák élelmezési panamájának fölfedezése után most az élelmezés ügyének rendezését határozták el. A klinikai élelmezés vezetésével Horváth Barna kormánybiztost bízták meg, a központi, konyha ellenőrzésével pedig Tóth Aladár egyetemi tanárt. ip arosainak: érdjeikéit szolgáló sovinhsizJta cseh iparoispártnak a mézes madzagjai. Az aknasziatmai bányamunkások az egységes magyar listáért Az aknaszlaiinai őslakos és általában ellenzéki érzelmű bányamunkások szeptember 20-án megtartott választási előéitetoedLeiíükön elhatározták, hogy a ruszinszkói magyar pártok szövetségiével közös listát állítanak. A jelöléseket a maguk részéiről a következő sorrendben állapították meg: Sttnömpe! Lajos nyug. bányamü vezető, Kovács György só- munkás, Krempel Antal gépész, Kubán Ferenc kőműves, Boródíi László, Miklós Károly, Paíyinák István és Zadrámszfcy József. EgdcENY- IRTA •• AYŐRI SStéMQND (16) — De most már aztán danotjatok valami szép cigánynótát, — dirigáta őket Zoltán s í fel is krugatott egy síró, zötyögő, cigánydal s i furcsa volt az asszonyraj, ahogy ott giuggoltak a tűz körül s nyúzták a messze keletről hozott éneiket. S remek volt a kép, ahogy a vigyorgó füstös arcok csivogtak, csurogtak, még meg ás szépülitek az éjszaka villámló fényében. Vigyorgó, vijjogó küllönös nép, ősifaj, mintha a keleti puszták születtek volna újra s az urak úgy el tudták nézni őket és trágár tréfáikkal avatkoztak bele a képbe. Maga az ezredes érdeklődött legjobban irántuk. Közéjük állott g. táncolni kezdett velük. Ez is inkább valami mutatványnak látszott, mint mulatságnak. A rajkék cigány- kereket hánytak meztelen testtel s az asz- szonyok a pálinkától megszédülve küllönös buja keleti módra táncoltak combjukat verve, szoknyát emelve és hasukat röttyesztve. Az ezredes úgy kommandirozba őket, mint egiy karmester s úgy rázatta őket, mint a tyúkot, ha megriasztják. — M'aigia mért nem táncol, Fancsali szomszéd? — Jaj megvert engem isten, — nyögött a szomszéd., — bár haza mentem volna a kapával az este. Nagyon oda vagyok tekintetes uram. Agyonverem azt ,a betyár asszonyt, ha hazamegyek. Tessék mán adni miég egy kis pájinkát, mert egyeb meg nem gyógyít. Az urak habotáztiak, jobbra balra kezdtek dőlni. — A fene a paraszt istenit magának, — mondta Csiulli, — mind megissza a kis pálinkámat, de nem sajnálom, mert jó szomszéd, felkeres. Az ezredes tapsolva jött vissza a cigányok közül s mint kadét korában szokta, úgy ült le az asztalnál a székbe, hogy eliébb a jobb lábát átvetette a karján, mint egy akrobata. Úgy szakadt bele a gyékényfemekü székbe, ö volt az egyetlen, aki nem tudott semmit ■ a pálinka titkáról. —• Igaza van, Fancsali szomszéd, .— s mondta, — nekem is csak ez az egy az orvos- , ságom. Barátom, félesztendő alatt tizenhat . kilót adtam le. t — Fontot Ábel bátyám, — mondta 1 Zoltán, aki szintén kezdett nagyon kinyílni. Mit modernizáljuk ezt a világot, beszéljünk 1 csak a magiunk nyelvén. Még a mii korunkba úgy hijták azt hogy ,yfomt" ... Minek ez az- átkos újítás, ez rontja el jaz vetágot... Suklk, a meg marok... igy tanultuk ezt Mánia- Terézia ideiiiibe! Az ezredes csendéin mosolygott, Zoltán volt az egyetlen a világon, akinek ilyen tréfát megengedett, die ahogy az idő előrehaladt s a kis rózsás óra a szobában a falon egyre szorgalmasabb kitartással ütötte az órákat, Zoltán élt is evvel a szabadságával. — Azt mondják, hogy sok a gyomorsa- vam, — mondta az ezredes. — No, mondom feleségemnek, Rhédey Zsuzsinak, a nem lehet, mert ve i ágéle bem be a savanyút szerettem. Ha minek szerettem véna, ha úgyis lett véna bennem elég savanyóság. — Logika, — mondta rá Zoltán, s pengette a hegedűjét, — lúlogika kedves Ábel bátyám, — mer a lú is aszongya: nem eszek kaserülaput, mert úgyis élig leesem az Heteim. Jaj mer igaza is van, mer mindig van iáiul, ©szítán a huszár van féltül, kedves Ábelem. De az ezredes úgy szerette ezeket a jó tréfákat, hogy a világért ki nem lehetett hozná a sodróiból ilyen zoltáni szavakkal. Hogy is lehetett volna, mikor halálig imádta, ha dólolni kezdett az öccse, ha rágyújtott a nótára, hogy aszongya: Kik a eziemie... göndör haija ... De gyönyörű kis jány maga... Miért, nagyon kedves is volt Zoltán, ha igy kigyült a kedve. Mert úgy muzsikált, mintha a hegedlü a szive hangja volna. És úgy dalolt, mintha a madár megszólal az erdőben. Nem dűlőit ő szélesen és lobogósan, csak úgy beszélgetett a hegedűvel.. Inkább csak pengette, zengette ia hangokat, kísér- gette a saját édes barna tüzes meleg baritonját, szikrák villogtak benne, mint a megpiszkált pásztortüzben s úgy lobogott ki 1 benne az érzés, ahogy a tűz magasra csavarodó füstjétől a pusztai sellők repültek fel. — Meine Herren und Damen, — folytatta Zoltán szónokolva, rezgetett hanggal s kiköpött szívvel, bátyját csufolgatva, ezt az őiskatonát, a magyar „közös-huszár“ tipust, — Májne Herren und Dámen!---- Legna gyobb uralkodónk ötödik Feirdimánd egészségére !... összekoecintetliák a poharakat s ittak. Muzsikádnak, muzsikálnak, Ablakába egy kis jánynak ... És Zoltán osóvásan lobogtatta, sóhajtotta, kurjantotta, zokogta bele az éjszakába: Kik a szeme... göndör haja ... De gyönyörű kis jány . maga ... > És senki se mondta neki, hogy: tudjuk, neve Boriska ... Nem bizony, mert abbéi rettenetes veszedelem lett volna. Mert ennek a szegény embernek egy iszonyú titka van az életében: az a kis summáslány, akit mái’ másfél esztendő óta őriz a tanyáján s aki miatt oly veszettül boldogtalan, hogy azonnal kész volna emberhalálra, ha valaki merészelné csak említeni ás. Mert ez szent titok és ezt csak igy lehet meggyőuni a világinak, csak igy, hangon keresztül, nótán keresztül, a nyirettyű bujám jajgató hangján keresztül. — Szökik a cigány! — kiáltotta Borbáró. — Utána, — mondta az ezredes, — ne hagyjátok. De már Zoltánnak nem kellettek a cigányok, már ő benne volt a veszedelmes hangulatban s hogy elterelje az egész világot, újra emelte poharát. Foiyltiatjuík, % f
