Prágai Magyar Hirlap, 1927. szeptember (6. évfolyam, 199-223 / 1533-1557. szám)

1927-09-23 / 218. (1552.) szám

Mai számunk 10 oldal Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ke ; külföldre: évente 400, félévre 200, negyedévre 100, havonta 34 Ke. Egyes szám ára 1*20 Ke A szlovenszkói es ruszinszkói ellenzéki pártok Főszerkesztő: politikai nCLpílopiCL Felelős szerkesztő: DZURANYI LÁSZLÓ FORGACH GÉZA Szerkesztőség: Prága 11., Panská ulice 12, II. emelet Telefon: 30311 — Kiadó- hivatal: Prága II., Panská ul 12/III. —Te­lefon: 30311..—Sürgönyeim: Hírlap, Praha vai nagykövetnek küldött instrukció szövegét. A közvélemény csiaík emmelk a diplomáciai ok­iratnak myilvánió®ságrahoza.Mla után alkothat tiszta képet a helyzetiről.. A francia közvéleményt az orosz-framei.a kontroverzia két hozzávetőlegesen egyenlő Oirős táborra osztotta. A kallóidat és a közép­pártok egyik része határozottan az orosz ba­rátság és Ralkovsikij meliMt foglalnak állást, inig a jobboldal és a hadsereg annál heve­sebben agitál Moszkva ellen. Beavatott körök szerint a francia kama­ra legközelebbi ülésszakát döntő módon ez a most dúló harc fogja determinálni és a jövő tavasszal megejtendő választó­Telles erővel indult meg mindenütt a választási agitáciő A b@!Iigyminisz!éi>ium megtett© már intézkedéseit az október 16.-1 választások kiírására — A magyar választási egység a csehszlovák közvélemény érdeklődésének homlokterében Prága, szeptember 22. SvehlLa miniszter- elnök átvette hJvattaijának vezetéséit, tapot- osányi utazá.sát néhány napra elhakísztptta és itt, Prágában megkezdte tárgynálásait a koalíciós pártvezérekkel. Ezzel tehát a par­lament i munka előkészület el már megkez­dődtek. Általános az a vélemény, hogy a képviselőházat októbeT 18-ikára hivák egybe, a koalíció nyolcas bizottsága azonban már szeptember 27-én, jövő hét keddijén ülésezik. Egészen biztosnak tekinthető a községi választások október 16-iki terminusa is. A belíügyminisztérium a mai napon már el­küldte az illetékes közigazgatási hatóságok­nak azon községek névjegyzékeit, amelyek­ben a képviselő testületek megbízatási ideje októberben lejár és értesítette a hiatóiságo- fealt, hogy ezekben a községakben a választá­sokat október 16-án ejtik meg. A belügyminisztérium e körrendeiLetét még mindig titkolják a koalíciós pártok, sőt sajtójuk még ma is az október 23-iki dátu­mot forszírozza, azonban ez már nem vezet­heti félre az ellenzéket, mert hiszen október 18-án már parlamenti ülés lesz és . Svehla miniszterelnök kimondottan ragaszkodott ah­hoz, hogy a parlament csokis a választások lezajlása után ülhet össze. Tehát október 18-án már a választások után leszünk! Egyes koalíciós pártok ugyan szíveseb­ben vennék azt, ha a parlamentet még a köz­ségi választások megejtése előtt hívnák ösz- sze, hogy napirendre tüzelhessék a szociális biztosítás kérdését, amii hathatós választási agitációs eszköz lehetne a szocialisták ellen. A szociális biztosit ás reformjának a kérdése különben a koalíció kebelén belül még egy­általán nincsen tisztázva. Srámek népjóléti miniszter a cseh néppárt munkásszárayának nyomására nem akar az agráriusok sürgeté­sének eleget tenni. A koalíció nyolcas bizott­ságának mindenekelőtt az agráriusok, a nemzeti demokraták, a cseh iparospárt és a kormány javaslatait kiéli összeegyeztetnie, sok vezérelve szintén az oroszbarátság vagy az ooroszollenesség jelszava lesz. A baloldali lapok azt állítják, hogy a francia kormány Anglia befolyása alá került és a Foreiign Office parancsára keresett min­denütt okokat, hogy kikezdhessen Moszkvá­val. Ezzel szemben a jobboldal katasztrófától félti a francia államrendszert, ha a féktelen orosz agitáció Parisban és környékén meg nem szűnik. Ma már a közvélemény nem is annyira Oroszországgal foglalkozik — igv például tudomást sem szerez Litvinov legújabb ajánlatáról, melyben a külügyi népbiztos helyettese a háboruelötti orosz adóssá­gok törlesztésére tesz néhány elfogad­ható propoziciót —. hanem inkább nagy belpolitikai harccá élezi ki az orosz pro­blémát és annak következményeit. A Huimanité maii vezércikke szerint a Rakov- stoij elten folytatott kampány „erősen petro- leumszngu". A Royail Dutcih inszoenirozza az ügyet és a „romlott polgári sajtó" megadás­sal asszisztál. A Malin ma százezer frank kártérítési pert indított a Huimanité ellen, mórt a „romlott polgári sajtó" alatt a kom­munista orgánum elsősorban a Mattot ér­tette. ami nem lesz körűn jói dolog és aimii a községi választások előtt- már elintézni nem is lobéit. Valószinü, hogy a koalíció nyolcas bizottsá­ga csak nagy vonásokban fogja a szociális biztosítás reformjának javaslattervezetét ösz- szeálldtlani, hogy legalább egy ilyen keret- jiavaslat álljon a koalíciós pártok választási agitáci ójának rendelk ezé sér e. Minthogy a községi választások kiírása már hol­nap, de legkésőbb szombaton várható, az összes pártok teljes vehemenciával foly­tatják a választási agitációt. Szlovenszkón a szlovák pártok közül, mint ismeretes, a szlo­vák néppárt bejelentette, hogy7 egyetlen párttal sem kapcsolja jelölőlistáit, hanem mindenütt önállóan vesz részt a választáso­kon. Ez némi elégedetlenséget szült a nem­zeti demokraták szlovenszkói csoportja köré­ben, miután a két párt barátságos viszonyát Ivámkáéfc saját pozíciójuk megerősítésére szerették volna felhasználni. A szlovák nép­párt pozsonyi körzete szeptember 25-én a Szarvas-szállóban taggyűlést tart. A magyar egység hatása a csehszlovák pártokra A magyar nemzeti párt és az országos keriesztényszocialiista párt választási egyez­ményét Szliovienszkó magyarsága mindenütt általános megelégedéssel és örömmel fogadta). Az ellenlábas pártok viszont félnek et ^ tői az egységes magyar fellépéstől és a román államnak a müveit államokban ural­kodó jogi felfogás és a békeszerződések ér­telmében joga volt-e úgyszólván minden kár­talanítás nélkül, kommunista módra és a ma­gántulajdonjog elvének megsértésével elko­bozni a magyar birtokosok földjét, vagy sem. Ez a kérdés csupán bírói ítélettel oldható meg mindenkit kielégítő módon. Ha ez az Ítélet kedvezőtlen lenne a birtokosokra nézve, úgy természetesen Magyarországnak is fejet kell hajtania előtte. Mindaddig azonban, amig egy nemzetközi bíróság ilyen ítéletet nem hozott, a magyar kormánynak nemcsak joga, hanem kötelessége is, hogy állampolgárainak érde­keit éppen ugv megvédelmezze, mint ahogy az angol és a francia kormány nem nyugodott meg mindaddig, míg a besszarábiai angol és j francia birtokosok megfelelő kártérítést nem j kaptak a bukaresti kormánytól. Chamberlain szemére vetette a -magyar kormánynak, hogy makacs és intranzigens, mivel ebben a kér­désben nem volt hajlandó kompromisszumot kötni, de az angol külügyek intézője úgy látszik megfeledkezhetett arról, hogy a magyar kormány nem is köthetett egyezséget, mert hiszen ezt a pert nem ő, hanem polgárai, te­hát egyes magánjogi alanyok indították meg. Ma — ismételjük — korai dolog volna végleges döntésről beszélni és örülni, vagy bánkódni miatta. A nagy pör még nincsen be­fejezve és az utolsó szót eddigelé semmiféle fórum nem mondotta ki. Ma is bízunk benne, hegy az igazság győzni fog és hogy a nemzet­közi döntőbíráskodás eszméje erősebbnek fog bizonyulni, mint a politikai opportuuitás. A genfi határozat (fi.) Prága, szeptember 22. Amidőn a népszövetségi tanácsnak a 'magyar-román birtokperben hozott hEtárcp zata ismeretessé vált, Bukarest és Prága va­lóságos örömmámorban úszott. A román fő­városban már kivilágításra készültek, az ara­nyos Prágában pedig úgy kommentálták a genfi határozatot, mint a román álláspontnak és a csehszlovák külügyminiszter emlékiratá­nak fényes győzelmét, sőt a cseh sajtóiroda még azt is tudni vélte, hogy Chamberlain ma­gatartása a magyar politika és a Rothermere- akció határozott elitélését jelenti. Amikor e sorokat Írjuk, az izgalom első órái már elmúltak és azok is higgadtabban és tárgyilagosabban Ítélik meg a népszövetségi tanács állásfoglalását, akik tegnap és tegnap­előtt még a túlságos optimizmus rózsaszínű, vagy a túlságos pesszimizmus fekete pápasze­mével olvasták a határozat szövegét. Mert bármennyire is kedvezőnek lássék az első pillanatban a román, vagy csehszlovák szem­pontból a genfi állásfoglalás és bármennyi­re is tévesnek kell ítélnünk magyar szem­pontból a jogi bizottság jelentését, annyi mindenesetre kétségtelen, hogy a magyar ál­lampolgársággal biró erdélyi földbirtokosok ügyében végleges döuí.íU eddigelé még sem­miféle fórum nem hozott. Mindössze annyi történt idáig, hogy a népszövetségi tanács a kompromisszum érde­kében újabb kísérletet tett és azt ajánlotta a két kormánynak, hogy a jogi bizottság jelen­tésében foglalt alapelveket fogadják el, egyébként azonban a régi genfi szokás szerint a végleges határozathozatalt a decemberi ülésszakra napolta el. Miután a román kor­mány nevében Titulescu már is bejelentette, hogy a jogi bizottság három tételét — azt is, amely kimondja, hogy a magyar állapolgáro- kat nem szabad rosszabb bánásmódban ré­szesíteni, mint a román alattvalókat — elfo­gadja, most már a magyar kormánynak keli •nyilatkoznia a tekintetben, vájjon a bizottság ajánlásának megfelelően kiván-e eljárni, vagy sem. Ha a magyar kormány válasza, mint a jelek szerint valószínűnek látszik, nemleges lesz, a népszövetségi tanácsnak de­cemberben ismét napirendre kell kitűznie a vitás ügyet és döntenie arról, hogy Apponyi- nak az olasz Scialoja, a holland Loudon és a német Stresemann által is támogatott javas­latához képest a hágai állandó nemzetközi bí­róság, vagyis a nemzetközi igazságszolgáltatás legfelsőbb fóruma újból fölül vizsgálja-e a népszövetség jogászainak jelentését, amely — bármilyen kiváló juristák is legyenek a szerzői — végeredményében mégis csak ma­gánvélemény, nem pedig egy független bíró­ság Ítélete. Apponyi Albert gróf, aki három évtized­del ezelőtt ott állt az első hágai döntőbíróság bölcsőjénél, a népszövetségi tanács legutóbbi ülésein a bibliai pátriárkák korában, de tö­retlen erővel, egy ifjút megszégyenitő frisses­séggel és csodálatos szónoki művészetének minden ékesszólásával védelmezte a döntő­bíráskodás eszméjét, mely az államok és a nemzetek egymáshoz való viszonyában is a jogot és az igazságot kívánja a nyers erőszak és a háború helyébe tenni. Ragyogó elmeéllel fejtette ki, hogy a miként az egyes ál­lamokban a hatalmak megoszlásának elve uralkodik és a törvényhozás, a végrehaj­tás és a biráskodás szigorúan el van választ­va egymástól, úgy a nemzetközi jog is csak ak­kor fog általános tekintélyre emelkedni, ha éi vényt tud szerezni a döntőbíráskodás esz­méjének és a független bíróságok ítélkezésé­nek. A népszövetség tanácsa egy politikai tes­tület, amelyben az egyes államok kiküldött | diplomatái nem a jog és az igazság keresésé­re vannak hivatva, hanem arra, hogy poli­tikai szempontból vizsgálják meg az elibük kerülő kérdéseket. A jog és az igazság esz­méjét kutatni és annak érvényt szerezni a nemzetközi bíróságok: a hágai állandó bíróság és a vegyes döntőbíróságok vannak hivatva, amelyek azonban feladatúkat csak akkor tud­ják becsületesen betölteni, ha a független bi­ráskodás biztosítékaival bástyázzák körül mű­ködésüket és ha sem valamely kormány, sem pedig más politikai fórum, mint amilyen a népszövetségi tanács is, nem avatkozik bele ítélkezésükbe. A román-magyar birtokper, he­lyesebben a magyar állampolgársággal biró erdélyi birtokosoknak a román állam előtt folyamatba tett pőre nem politikai, hanem tisztán jogi kérdés. Arról van szó, vájjon a Paris, szeptember 22. A Rakovskij orosz nagykövet (körül támadt politikai háborúság mtodedidig nem osdlllapodiott le. Tegnap a Maliim alapján mii is jetein tett ük, hogy a fran­cija kormány d'amiairsot intézett Csfcseirim kül­ügyi népbiztoshoz, melyben erélyesem köve­teli Rakovskij visszahívását. A francia küi- ügymiimsztérhum most megcáfolja a nagy in­formációs lap jelentését s azt állítja, hogy H érhette moszkvai francia nagykövet még semmiféle pozitív utasítást sem kapott. Ezzel szemben a Malim ma teljes nyomatokkal fen- tartja tegnapi áMitását A diemars úgy tör­tént, ahogy7 a lap tegnapi száma közölte. Ha a Quai d‘0rsay kitart cáfolata mellett, akkor bizonyításképpen közölje a moszk­Az orosz-francia kérdés lesz a francia választások létszaka Rakovskij ellen, vagy Rakovskij mellett — Litvinov elfogadható ajánlatot tett a háborueSőfti adósságok rendezésére — A Hatin pere a Numanité ellen

Next

/
Thumbnails
Contents