Prágai Magyar Hirlap, 1927. szeptember (6. évfolyam, 199-223 / 1533-1557. szám)
1927-09-22 / 217. (1551.) szám
|b Mai számunk t© aScSai 217. (1551) szám ■ Csiitlfrl^^ Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ké; külföldre: évente 400, félévre 200, negyedévre 100, havonta 34 Ke. Egye* szám áira 1*20 Ke A szlovenszkói es ruszinszkói ellenzéki pártok Főszerkesztő: polltlkcLl nCipilopjO. Felelős szerkesztő: DZURANYI LÁSZLÓ FORGACU GÉZA Szerkesztőség: Prága II., Panská ulica 12, II. emelet. Telefon : 30311 — Kiadóhivatal: Prága Jí., Panská ul 12/111. —Telefon: 30311.— Sürgönyeim: Hírlap, Praba A magyar ifjúság hivatása és kötelessége A rimaszombati diákkongresszuson elmondotta: Törköly József dr. szenátor. Hát elbuktunk... Végiggázolt rajtunk a sors ... De mégsem pusztultunk el, csali a szabadságunk lett kevesebb ... a szivünk lett nehezebb egy megemészthetetlen fájdalommal ... csak az arcunk lett ráncosabb a gondtól ... a hulló könnytől... Tilalomfákat állítottak ... ugv rendeltetett, hogy messze kéklő szép hegyek, virágos bércek, délibábos rónák lettek csak azok, arait valaha úgy tanítottak nekünk, hogy a „haza". És jártunk busán ... szótlanul. Volt, aki elment ... itthagyta ezt a drága földet, mert nem bírta még az ajka sem azt mondani, hogy mindazonáltal ne úgy legyen, ahogy én akarom, hanem ahogy Te! De voltak és vannak, akik itt maradtak a nagy égés után is s megtalálták a haldokló üszkök között a legfőbb kincset,«ami nem égett és nem éghet el: a hitet! És annak erejével megtalálták az egyetlen örök igazságot, azt, hogy van Isten! Van Isten, aki a szenvedéstől roskadozó nemzetünknek adott. Uj Simeonokat és igazi magyar ifjúságot! Van Isten, aki meghallgatja, ha nem is beszélnek hozzá fenhangon! Meghallja, ha semmit se mondanak is azok, akik éreznek! Annak az ifjúságnak, akit a nagy égés lélekben és testben megrázott, igaz, hogy egy része nagy beteg lett! Elveszett a lelkűkből a „lesz" sző fogalma s csak azt látták mindig — és mindig, ami „volt". És erőtvesztetten, reménytelen lélekkel sorvadtak, mint a nemzet élőhalottai, vagy tébolyodott tűzzel dobták magukat, mint a nemzet reménytelenjei az ezer dob és sip veszett hangjai mellett az ürület vad táncába és az orgiákba, hogy ne lássák a szenvedést és ne hallják a jajkiáltást! De volt a magyar ifjúságnak olyan része is, aki rájött arra, hogy az elüszkösödött •omokból, a félig égett gerendákból is lehet a tönny és a hit malterjával a nemzetnek egy nenhelyet épiteni, amelybe beleférnek az gazi nemzeti értékek, amelybe beleférnek nellettük azok az ifjak is, akiket már a szenvedések korszakában a nemzeti fájdalomtól negszentelt magyar anyák lelke nevelt törhe- etlen magyarrá s akik megtanulták büszkén ürni a szenvedést és a törvények parancsát >etartva, de a lelkűk olthatatlan tüzétől hajtva, hallgatagon, de megingathatatlan hittel pitik a boldog jövőt! Oh, ezt a magyar ifjúságot szeretem lel- :em egész erejével s ha reájuk nézek, hálát dók a jó Istennek, hogy magyarnak teremett! Oh, milyen megváltása a kínnak, a németi szenvedésnek az a pillanat, amikor en- ek a magyar ifjúságnak az ajkán csendül fel z ének: „E nemzet nem vész el, ne féljetek, oha, legyen bár sorsa sokszor mostoha!" És ti mindnyájan, akik itt vagytok, ne éljetek velem örülni annak, hogy a sötét éj- zakában a magyar ifjúság lelke mint egyet- ;n világitó fáklya ég és mutatja az örökigaz- ágot, hogy van Isten! Hiszen ennek örülni nem lehet tilos! A szemünk világát nem veheti el senki zért, mert meglátjuk a szomorú és a vigasz- üó igazságot egyaránt! A szivünk dobogását em "lehet megszüntetni azért, mert az ma- yarul ver! A lelkünket nem lehet megállita- i útjában, mikor hálát mondó és megváltást i önyörgő ima alakjában felszáll a jóságos Is-! mhez! Hiszen ennyi jogunk nekünk is ma- j ült az önrendelkezési jogból! Egy nagy olasz államférfi nemrég azt londta, hogy ahhoz, hogy a nemzetek életké- esek legyenek, szükséges, hogy a nemzeti rzés és gondolat oly társadalmi szervezeteit teremjen, amelyek nemcsak akarnak, de idnak is cselekedni ? amelyek az ifjúságtól ezdve az öreg korig beállítják az egyént a emzet szolgálatába. Ebben a mondásban megvan határozva a ti ifjúságunknak a hivatása. A mi magyar ifjúságunk hivatása a nemiünk feltétlen szolgálata! 4 negyjet^k élet3z éyysé Iist2 tá A magyar nemzeti párt áthatva a most közelgő községi választásoknak a magyarságra vonatkozó nagy jelentőségétől, mindenképp meg akarta teremteni a községi választásoknál a magyarság egységes frontját! E célból felkérte az országos keresttényszodali sta pártot, hogy a magyar nemzeti párttal egyetemben egy pártközi bizottságot alakítsanak, amely bizottság megalkotja azt a megállapodást, amelynek alapján ”a két párt a magyarság érdekében együttesen vesz részt a most következő községi választásokon. A pártközi bizottság tényleg létrejött és Losoncon 1927 szeptember 20-án tartott ülésén teljes megegyezésre jutott A megegyezés lényegére vonatkozólag a pártközi bizottság hivatalos kommünikét adott ki. A megegyezés bizonnyal el fogja érni a kiránt eredményt s az egységes front révén elérhető lesz az a cél, hogy ezen nehéz és sorsdöntő időkben a magyarságnak a helyi községi önkormányzati testületekben való kellő részvétele és ezáltal nemzeti fejlődése és jóléte biztosittasék. Minden becsületes magyar embernek örülnie kell afölött, hogy a kívánt megegyezés a két párt között létrejött és igyekeznie is kell minden erejével arra, hogy ennek a megegyezésnek meglegyen a kívánt eredménye. A magyar nemzeti párt fel is hiv minden magyar embert arra, hogy tartózkodjék minden más cimü lista felállításától, annak aláírásától, ily listákon a jelöltség elvállalásától, az arra való szavazástól, mert akik ezen felhívás ellen cselekszenek, azokat a nemzeti kötelesség megtagadóinak kell tekinteni s a magyarságnak velük szemben mint ilyenekkel kell viselkedni. A megegyezés teljes szövegét a helyi pártszervezetekkel az illetékes párttitkárságok fogják kellő időben közölni. A magyar nemzeti párt országos elnöksége. bán ezzel a kérdéssel s egy-kél hivatalos nyilatkozat már a megegyezés eredményét is ismerni akarta. Itt az utolsó alkalom arra, hogy az orosz kormány bebizonyítsa jóakaratát és a megegyezést elősegítse. — A Maiin további értesülése szerint Ilerbette francia nagykövet már jelentést is tett Parisban demarsánalc eredményéről. Ha Csicserin nem hajlandó eleget tenni a francia kívánságnak, akkor a demarsot sokkal precízebb és sürgetőbb formában megismétlik. Carol exirénörökös uj nagy román panamát leplez ié Bukarest, szeptember 21. A Mónit,cur, Románia hivatalos lapja közli, hogy Carol extrónövökös megtámadta az elhunyt király végrendeletét. Azt követeli, hogy vizsgálják felül a királyi háztartás könyvelését, mert bizonyos, hogy az utolsó két évben a királyi vagyon kezelői óriási arányú csalásokat követtek el. Csak igy magyarázható meg, hogy a király vagyona, amely Károly otthontartózkodása alatt még háromszor annyi volt, mint amennyiről a végrendelet szól, annyira összezsugorodott. Romániában ennek a hivatalosan bejelentett óriási és botrányos panamának a hire mindenfelé kellemetlen feltűnést keltett. Bizonyos, hogy Károly herceg leleplezése nem éppen alkalmas Románia külföldi jó hírnevének emelésére. A francia lapok máris szenzációs keretek között foglalkoznak a Moni- teurben közzétett bejelentéssel. Franciaország három feltételhez köti oroszfearátságát Rakovskij visszahívása, a lse nem avatkozás elmének megtartása és a há&ornelőtfs adósságok visszafizetése — Herbette demarsa CsOsse- rinnéi — Az orosz-francia támadást kizáró szerződés előmunkálatai Az amerikai csapatok nikaraguai karcai Newyork, szeptember 21. Nikaraguában az amerikai csapatok ismét harcba keveredtek a felkelőkkel. Az összeütközés alkalmával egy amerikai tengerészkatona és húsz forradalmár elesett. Az ütközet öt óra hosszat tartott. Nagy amerikai erősítések útban vannak a front felé. Paris, szeptember 21. Mint ismeretes, az elmúlt pénteken megtartott francia minisztertanács elhatározta, hogy a szovjetkormánytól Rakovskij párisi nagykövet visszahívását fogja kérni, mert az orosz diplomata a francia belügyekbe és a kommunista propagandába való beavatkozása folytán elvesztette a diplomáciai immunitáshoz való jogát. Ugyanekkor azonban a francia kormány azt is elhatározta, hogy Rakovskij visszahívása után hajlandó Oroszországgal a támadást kizáró paktum megkötésére irányuló tárgyalásokat megkezdeni. A Matin mai értesülése szerint a moszkvai francia nagykövet már át is adta Oicserinnek a francia kormány de marsát. Herbette nagykövet még az elmúlt szombaton értesítette az orosz külügyi népbiztost a párisi kormány határozatáról. Ma pedig a következőképpen körvonalozta Franciaország kívánságait. Franciaország hajlandó a támadást kizáró paktum megkötésére vonatkozó orósz ajánlatot elfogadni. A tárgyalások azonban egyelőre nem kezdődhetnek meg, mert Oroszország feladata az, hogy az útból előbb eltávoliison minden akadályt. Rakovskijval a francia kormány semmiesetre sem tárgyalhat, mert a francia közvélemény nagy része előtt az orosz nagykövet diszkreditálva van. Rakovskijnak mennie kell, de a párisi kormány Oroszországra bízza, hogy a visszahívást bármily neki tetsző formában megtegye. A második feladat, amit Oroszországnak teljesítenie kell, az úgynevezett „be nem avatkozási" paktumra vonatkozik. Az orosz kormány maga volt az, amely ezt á kérdést a közelmúltban felelevenítette s ezzel inplicite elismerte, hogy eddig a diplomáciai jogszokásban magától értetődő be nem avatkozási kötelezettségének tett eleget. Pedig ezt a kérdést az 1924 október 29-én kötött francia—orosz megállapodás már elintézte és Oroszország akkor ünnepélyesen megígérte, hogy nem avatkozik be a francia belügyekbe. Oroszországnak tehát nincs egyéb kötelessége, mint az akkor tett ígéreteket betartani s igy Franciaország szempontjából nem is kerülhet számításba ennek az orosz rendszerű „be nem avatkozási paktumnak" megkötése, amely diplomáciailag amugyis non senst jelent. Franciaország a legnagyobb eréllvel követeli, hogy Oroszország a jövőben eleget tegyen a be nem avatkozás törvényeinek. Harmadszor: az orosz— francia jóviszony csak a háború előtti orosz] adósságok rendezése után képzelhető el.. Több orosz jelentés foglalkozott a közelmúlt- ] A Daily Mail a genfi magyar-román döntés ellen London, szeptember 21. A Daily Mail mai száma vezércikkben foglalkozik a román—magyar birtokpörben hozott határozattal és élesen elitéli a népszövetség eljárását, mely az európai békét veszélyezteti. A nagynémst nemzeti párt königsbergi kongresszusa Kömgsberg, szeptember 21. A német nemzeti párt ezidén Königsbergben tartja meg több napos pártkongresszusát, amelynek különös jelentősége! ad a párt kormánytevékenységéeroi szóló beszámoló. A pártkongresszuson a párt valamennyi minisztere és Westa gróf pártelnök is részt-vesz. Ez utóbbi ma nyilatkozatot adott ki, amelyben vázolja a párt politikájának eddigi irányelveit. A nyifatköbat legjelentősebb megéllapi- tása az, hogy a német nemzetiek kor- mdnybalépésük óta belátták, hofjy a jelenlegi körülmények között agyadul Slre- semann dr. külpolitikáját lehet követni. Ugyanekkor a párt elismerte a német birodalom jelenlegi államformáját is. A nyilatkozat szerint ezek az engedmények valószínűleg nem elégítik ki a párt valamennyi támogatóját ,s ezért a kongresszuson kétségtelenül számos beves összecsapásra fog sor kerülni. képességének biztosítása! Hivatása az, hogy a nemzeti érzésnek minden ifjú lelkében egy örök lánggal égő oltárt emeljen s a nemzeti gondolatot valóra váltsa. Hivatása, hogy a nemzeti szolidaritást a magyar ifjúság között lerombolhatatlaoul felépítse s a nemzeti gondolat diadalát az emberi gondolat előbb re vitelére is előkészítse. Ennek a hivatásnak a betöltésére a magyar ifjak egy közös szervezetben kell hogy egyesüljenek, amely szervezet nemcsak akar, de tud is cselekedni! A kötelesség meghatározásánál pedig azt hiszem, nem tévedek, ha az első és fő kötelességét minden magyar ifjúnak abban találom, hogy a magyar ifjúság hivatásának betöltésére mindent meg kell, hogy tegyen! Ez a kötelesség mindent megelőz s az isíenféle- lem, a nemzetszeretet és.a felebaráti szeretet utjain haladva, a lelkesedés, az önfeláldozás és a munka eszközével dolgozva a diadal el nem maradhat Szeretni kell a nemzetünket soha nem nruló nemes szeretettel. Tanulni és dolgozni kell hittel a jobb jövő iránt! Ha a nemzeti gondolat a tettek rugója, ha a magyar ifjú belátja annak igazságát hogy sub pondere ereseit palma. ha a nemzeti érzés uralma alatt megtanulja a johb jövő érdekében hangtalanul elviselni a szenvedést, ha megtanul mindent, ami előbbre viszi, ami í . \
