Prágai Magyar Hirlap, 1927. szeptember (6. évfolyam, 199-223 / 1533-1557. szám)
1927-09-21 / 216. (1550.) szám
Mai számunk 10 oldal ^ évf. 216. (1550) szám ■ Szorda 9 szeptember Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Kő; külföldre: évente 400, félévre 200, negyedévre 100, havonta 34 Kő. Egyes szám ára 1*20 Ke A szlovenszkói es ruszinszkói ellenzéki pártok Főszerkesztő: politikoX napilapja Felelős szerkesztő: DZVRANYI LÁSZLÓ FORGACH GÉZA Szerkesztőség: Prága II., Panská ulice 12, II. emelet. Telefon: 30311 — Kiadó- hivatal: Prágáik, Panskául 12/III.—Telefon: 30311. — Sürgönyeim: Hírlap, Praha Megvalósult a magyarság egységes választási frontja A magyar nemzeti párt és az országos keresztényszo- ciaSista párt közös listákkal vesz részt a választásokon Losonc, szeptember 20. A magyar nemzeti párt és az országos keresztényszocialista párt által a községi választások kérdésében kiküldött pártközi bizottság szeptember 2ö-án ülést tartott Losoncon* A bizottság teljes megegyezésre jistott és ezen megegyezés értelmében a két párt közös listával megy — az egyezségekben megállapított kivételekkel — a községi választásokba. A kivételek esetében a külön listák kapcsolása kötelező. A választások veze-* tásére és az Összes felmerülhető vitás kérdések végleges hatályú eldöntésére egy, a válasz- tást intéző országos bizottság alakítása haiároziattatott el. A választási eljárás tekintetében is minden kérdésben teljes megegyezés jött létre. I franciák rosszalják a magyar-román pfir nápszivetsési eldöntését A magyar-román és a francia-orosz viszony párhuzamossága — Itt a magyarok, ott a franciák vesztettek a népszövetségi döntés értelmében A tegnapi drámai tanácsülés eredménye: decemberig tárté kompromisszum Közös magyar fronton (fi.) Prága, szeptember 20. Meg vagyunk győződve róla, hogy a szlo- venszkói és ruszinszkói magyarság legszélesebb rétegei a legnagyobb örömmel és lelkesedéssel fogják fogadni azt a birt, hogy a magyar nemzeti párt és az országos keresztényszocialista párt kiküldöttei mai losonci értekezletükön teljes megá’.lapodásra jutottak a községi választások alkalmával követendő eljárásra nézve és elvileg kimondották, hogy a két párt helyi szervezetei a küszöbön álló községi választások alkalmával közös lobogó alatt és közös listával veszik fü1 a küzdelmet a magyarság léte ellen törő maidén más párt ellen. Örömmel és lelkesedéssel lv**l fogadnunk ezt. a híradást, nemcsak azért, mert ilyen mórion biztosítottnak látszik a magyarság sikere a községi választások alkalmával, hanem azért is, mert a két párt delegáltjai között létrejött egyezség hatalmas lépést jelent előre azon az utón, amelynek célja magyar kisebbségünk két politikai pártjának minél szorosabb együttműködése és összefogása. Az októberi községi választások eredménye nem közömbös a csehszlovákiai magyarság szempontjából. Politikai téren újból meg kell mutatnunk az erőnket és bebizonyítani, hogy a legutolsó választások óta nemcsak, hogy nem gyengültünk meg, de ellenkezőleg, szervezeteink megerősödtek és megszilárdultak. De nem közömbös reánk nézve az sem, hogy azokat a pozíciókat, amelyeket városainkban és községeinkben négy esztendővel ezelőtt megszereztünk magunknak, meg tudjuk-e tartani, sőt a lehetőséghez képest megtudjuk-e erősíteni. Minden magyar város és község egy-egy bástyája a mi nemzetünknek. Védelmezője kulturális életünknek és megőrzője gazdasági javainknak. Ha bizalmi embereink száma a községi képviselőtestületben megfogy, úgy ennek az lesz a következménye, hogy a magyar kultúra rendelkezésére álló erőforrások megcsappannak és városainkban és községeinkben felhalmozott anyagi értékeinket is újabb veszély fenyegeti. Mindnyájan visszaemlékszünk még arra, hogy a csehszlovák köztársaság első esztendőiben a választott képviselőtestületek úgy a magyar kultúra, mint városaink és községeink pénzügyei szempontjából milyen gazdálkodást folytattak. A választott képviselőtestületek megkezdték a rendcsinálás munkáját, amely azonban hirtelen megszakadna, ha a mi bizalmunk letéteményeseinek helyét most. idegenek vennék át. Néhány hét választ el esa/k bennünket a választásoktól. Itt a tizenkettedik óra, hogy a magyarság minél erőteljesebbem megkezdje az előkészítés munkáját. A kormánypártok részéről már miindem megtörtént, hogy a választások mentő! nagyobb eredmény ekeit hozzanak számukra. Nekünk sem szabad tovább késlekednünk és most, hogy két pártiunk között létrejött a várvia-várt megegyezés, télijéé erővel bele kell feküdnünk a -választási küzdelembe. Ne engedjük magunkat megtéveszteni az ármánytól. Magyar ember, ha szereti nemzetét, csak ama, két párt listájára adhatja szavazatát, amely kilenc esztendő óta féie- •lem és megalkuvás nélkül tartott ki a mi szent ügyünk melleit. Ne higyjümk a bárány- bőrbe bujtatott farkasoknak. Ne higyjünk ne-! Paris, szeptember 20. A népszövetségi tanács tegnapi döntése a magyar-román birtokpörben nem keltette a párisi sajtóban azt az osztatlan megelégedést, amelyet várni lehetett volna. Sauerwein, a M«- tin hétfői számában, tehát még a tanács végérvényes döntése előtt, kimerítően analizálja a magyar ég a román álláspontot s körülbelül a következő eredményre jut: Apponyi Albert gróf két nagy érvvel vonult föl. Az első érv, melyet később Stresemann dr. német külügyminiszter is magáévá tett, a döntőbíráskodás általános érvényére vonatkozik. A tanács nem engedi a magyar-román birtokpört a döntőbíróság elé vinni, de vájjon miként vélekedjenek Európa nemzetei a népszövetség által propagált döntőbírósági eszméről, ha a népszövetségnek egy felmerült fontos nemzetközi incidensben egyetlen törekvése csak arra irányul, hogy a döntőbirósá- gokat szabotálja? Európa népei a fegyverek helyett nem fogják sorsukat a döntö- hiróságokra bízni, amelyeknek munkáját a népszövetség minduntalan megakadályozza. A másik súlyos magyar érv elsősorban a francia közvéleményt érdekli. Paul Bon- cour, Franciaország szocialista népszövetségi delegátusa kijelentette, hogy a tanács döntése általános érvényű, azaz minden esetben alkalmazható. Ez annyit jelent, hogy a határozat értelmében az egyes államok szuverén joggal bánhatnak a saját területükön lévő külföldi vagyonokkal. így cselekedhet a. kényszerhelyzetbe jutott Románia a magyar vagyonnal, de ugyanígy járhat el az ugyancsak kényszerhelyzetben lévő .Szovjet is az orosz területen lévő francia vagyonnal! Sauerwein szerint ennek az elvnek szankcionálása most, mikor az orosz-francia tárgyalások középpontjában éppen az oroszországi francia vagyon elismerése és visszafizetése áll, rendkívül kellemetlen. A szovjetdelegáció valószínűleg hivatkozni fog a népszövetségi tanács döntésére s ezzel megnehezíti a párisi tárgyalásokat. Sauerwein Románia érveit a magyar | érvekkel szemben abban látja, hogy Titu- | leiscu ügyesen a, népek humanizmusához | folyamodott és kijelentette, hogy a román i államot a tönk szélére taszítaná és a kommunizmus prédájává tenné a magyar igények elismerése. „Néhány gazdag magyar földbirtokos kielégítése érdekében nem szabad Európa keleti csücskét lángra lobbantam" —. írja Sauerwein. Miután a franciák egyik legismertebb publicistája még a genfi döntés előtt kétségtelenül hangulatot csinált a magyar álláspont mellett ég rámutatott arra a párhuzamosságra, amely a magyar és bizonyos francia igények között van. érthető, hogy a ma reggeli lapok várakozás ellenére vegyes érzésekkel fogadták a népszövetségi tanács határozatát. A lapok nem azonosit- ; jak magukat a román állásponttal és főleg | azt kifogásolják, amit Paul Boncour az ál- ! lamok szuverenitásáról és a lefoglalható külföldi vagyonukról mondott. A legtöbb lap Sauerwein nézetét vallja és fölemlíti, hogy a genfi elv nagymértékben meg fogja nehezíteni a francia-orosz tárgyalásokat, A Petit Párisién az egyetlen francia lap, amely határozottan a népszövetség döntése mellett foglal állást és ünnepli „a román kormány nagy győzelmét". Akár elfogadja Magyarország a döntést, akár nem, a román földreform egyszer s mindenkorra szankcionálva van, amennyiben nem terjeszthetik a hágai döntőbiróság vagy más vegyes bíróság fóruma elé. A népszövetség rendkívül komoly üggyé tette a románmagyar birtokpört, amit többek közt Chamberlain magaviseleté is bizonyít, aki a vita hevében le akart mondani előadói tisztéről. A Malin mai számában utal arra a „magyar irredenta manőverre", amelyet néhány angol nagybank segítségével Ro- thermere lord a közelmúltban kezdeményezett s amelynek egyik fázisát alkotta volna Magyarország genfi győzelme is. A | budapesti kormány azért ragaszkodott oly kitartóan eredeti álláspontjához, mert a i magyar-román birtokpör kérdését már régóta beillesztette nagyarányú ég kezdet- I ben sok sikerrel járó „irredenta kam pó - | nyába". — Az Excelsior szerint a népszó- I vetségi tanács határozatát és annak keresztülvitelét szkeptikusan kell fogadni. Nem valószínű, hogy a decemberig terjedő időszakban az érdekelt felek kiegyeznek, úgy hogy a tanács a legközelebbi iiléskik, ha ők, akik eddig mindem teltükkel csak mngyargy ülői ©tűket bizonyították be>, most a választások előtt körülöttünk ólálkodnak és különböző gazdaságii érdekekre való hivatkozással! vőkssaiiükat szeretnék megkaparitami. Ne higyijünk a Szíoveroszk óiban és Ruszin szikéban szervezkedlö cseh pártoknak, jöjjenek akár- agrárius-, akár iparosmeabem közifbénk. ; mert mlame.nnyiöknek csak az a célja, hogy |,a magyar szavazatokat m gyár ellenes célokra ; használják föl. Hosszú esztendők óta most látjuk a haj- ' mai első pirikadását megjelenni a sötét magyar ászaikéiban. Ha nem csüggedtünk el eddig. ki fogunk tartani ezentúl ils. Soha többé helyre nemi hozható hibát követnénk el önmagunkkal). szemben. ha a választások a'lkal- I alfával tanúsított (magatartásunkká! a küllőiidilli dlöm értékesíthető érveket adnánk a kormánypártok kezébe. Ha a magyar szavazatok egyrésze a kormány javára esnék, úgy ezt a prágai propaganda azzal a kommentárral kásáimé, hogy íme a magyarság egysége megbomlott és a magyarság egy része nem követi vezéreit azon az utón, amelyet kijelöltek számára. Ennek különösem a mostani viszonyok között, nem szabad ki tennünk magunkat és ezért mindem magyar ember két■szeres kötelessége, hogy híven kitartson a zászló meüteft. A losonci értekezlet örvendetes eredménye újabb bizonysága annak, hogy a magyar nemzet minden tagjában ma nagyobb az ösz- : szetartoziandtóság érzete, mint valaha és ezért | nem kételkedünk benne, hogy a községi vá- | lasztások alkalmával mindem igaz magyar j ember tudni fogja a kötelességét:.
