Prágai Magyar Hirlap, 1927. szeptember (6. évfolyam, 199-223 / 1533-1557. szám)

1927-09-18 / 214. (1548.) szám

3

1927 szeptember 18, vasárnap.

^■rranara mmm

VrtSÁRNAPi JEGYZciti-v

Írtar Schöpfliu Aladár.

önöknek, hölgyeim és uraim, nem hint Je! áz az ellentmondás, ami ott kísért a nép- szövetség' mostani ülésszakának minden elhangzott szava mögött. Egvíitt ülnek ott a világ jóformán minden nagy nemzetének meghatalmazott képviselői, tehát az összes kormányok és gyönyörű szónoklatokat mondanak a békéről és arról, hogy miképpen lehet a békét krónikussá, sőt örökké tartóvá tenni. Valamennyiükről, fel kell tételezni, hogy jóhiszemű és csakugyan akarja a békét. 'És mégis — nincs béke, még kevésbé van örök béke, akárhogy akarják azok, akiknek hatalmában van háborúról és békéről dönteni. Bármely pillanatban kigyulladhat egy szikra, amely kilobbanthatja a háborút. Hogy lehet az, hogy valami, amit mindenki őszintén kíván, nem valósulhat meg, ellenben bármely pillanatban megvalósulhat az, amit senki- sem akar, sőt amitől mindenki retteg. A népek kívánnák a háborút? Erről beszélni sem lehet, a népek mindent inkább akarnak, mint a háborút. De hát ki akarja, aki hatalmasabb a kormányoknál és a népeknél? Senki sem akarja. És mégis itt van.

Azt kell hinni, hogy van valami, ami felette áll uralkodóknak, kormányoknak, népeknek, valami rejtelmes hatalom, amit nem ismerünk, nem is tudunk a nevén nevezni, amelyet nem lehet ellenőrizni. Azt kell hinni, hogy ez a rejtelmes hatalom kormányozza a népeket, a kormányok csak azt tudják tenni, amit ez a hatalom megenged nekik s legfeljebb részletkérdésekben tehetnek maguktól valamit. Ami a fővonalakban történik, az az összes látható tényezők ellenére történik. De azt a láthatatlan tényezőt nem lehet megfogni, sem ellenőrizni, sem kapaci- tálni, dolgozik vakon, makacsul, értelmetlenül a maga irányában. Ez pedig annyit jelent, hogy az emberiség sorsát nem valami értelmes akarat, az emberek túlnyomó részének közvéleménye vezeti, hanem valami öntudatlan erő, amely független az értelemtől, mert arrafelé is tud vezetni, amerre senki sem akar menni. Ez pedig annyit jelent, hogy az emberiség sorsának intézésében is érvényesül a legújabb lélektani tudománynak az a megismerése, hogy az ember cselekvésének meghatározására az öntudat alatt szunnyadó belső erők vannak" döntő hatással, nem pedig az öntudatos, tehát az értelemtől ellenőrzött lelki motívumok. Az ember értelme eszerint a teória szerint ketrecben tartja a mindenkiben szunnyadó vadállatot, de ez a vadállat ott van a tudatlan mélyben, időnként felordit és kitör ketrecéből. Agyonverni nem lehet ezt a vadállatot, csak ketrecben tartani, csititgatni, hogy mennél ritkábban és mennél kevesebb veszedelemmel törjön ki. A kormányok s a nemzeteket alkotó egyes emberek konszenzusa az emberiség politikai életében ezt a csititgató értelmet jelenti. A történelem azonban fővonalaiban mégsem ennek az értelemnek a sodrában halad, hanem a vadállat akaratának sodrában. Pontos természetrajzi meghatározását ennek a vadállatnak még eddig nem tudta senki megadni, nem lehetetlen, hogy amint megadná valaki; az történne, ami Oedipus király szfinkszével történt: a vadállat leugrana a szakadékba és összetörné magát, amint megoldották a rejtvényét.

Annyit tudunk, hogy ez a vadállat az oka, hogy az ember magánéletében és a politikában is kétféle erkölcs van: az egyik,

melyet nyilvánosan vallanak, a másik, melyet titokban gyakorolnak. A vadállat az oka, hogy folyton lefegyverzésről beszélnek és közben folyton a fegyverkezés uj módjain törik a fejüket, hogy gyönyörű, magasztos elvek köpönyege alatt igen kevéssé magasztos gazdasági és hatalmi érdekeket akarnak elérni, hogy a kormányférfiak béketalálkozásai alkalmával sohasem lehet tudni, — akárcsak barátnők találkozásakor — megcsókolják-e egymást, vagy megharapják, hogy minden kormányféríiui szó és cselekedet mögött ott van az a félelem, hogy valami hibát találnak elkövetni, valami titkolandó! elárulni, aminek a másik hasznát veheti. A békét csak egymáshoz való bizalom teremtheti meg, a vadállat azonban bizalmatlan és bizalmatlanságot súgott. Tessék elolvasni a népszövetségi beszédeket, még a legtemperamentumo- sabbakat is, milyen óvatosan vannak fogalmazva, mennyire meglátszik rajtuk, hogy el- mondóik egyre arra vigyáztak, hogy valahogy ne mondjanak többet, mint amennyi érdeküknek megfelel és főképp mennyire óvakodnak egyetlen olyan szó kimondásától, melynél fogva meg lehetne őket csipni s amellyel bármiféle felelősséget vállalnának magukra. Valami különös feszesség uralkodik ebben a ragyogó gyülekezetben, mintegy olyan társaságban, melynek minden tagja fél a többitől s beszéde hangját eszerint igazítja be. Mindegyik szép szónoki formákban fejezi ki a bókevágyat, csak az őszintesége gyanús ennek a békevágynak. Ha valaki felállón ott és egyszerű emberi hangon elmondaná, hogy a népek milliói mennyire félnek a háborútól, mennyire utálják és mennyire vágyódnak a béke után, bizonyos, hogy a legnagyobb konsternáció lenne belőle.

A békegondolat ma még fiatal arra, hogy cselekvő valóság lehessen belőle. Egyelőre csak vallás, melyben az emberek túlnyomó többsége hisz, de nincs elég- erkölcsi ereje követni is parancsait. Étinek a vallásnak is

Paris, szeptember 17. A mai rambonilleti minisztertanács meghozta a döntést Rakov- skij párisi orosz nagykövet ügyében. Briand intervenciójának az utolsó pillanatban sikerült lebeszélni a minisztereket az orosz— francia diplomáciai viszony megszakításáról, de Rakovskij személyét már nem menthette meg. Ámbár a hivatalos kommüniké nem hoz jelentést a tárgyalások e részéről, beavatott körök szerint valószínű, hogy a moszkvai francia nagykövet már az eljövendő napokban kérni fogja Csicserin külügyi népbiztostól Rakovskij visszahívását. Hogy ki lesz Rakovskij utóda, egyelőre nem tudni. A kiadott kommüniké így hangzik:

A minisztertanács elhatározta, hogy nem válaszol arra a paktumtervezetre, melyet a be nem avatkozás kölcsönös biztosítására a moszkvai kormány az elmúlt napokban juttatott Parisba. E tekintetben az 1924 október 29-én tett kölcsönös ígéretek nem zárják ki a francia kormány ellenőrzési jogát s ezzel az ellenőrzési joggal él ma is Franciaország. A minisztertanács szerint a francia—orosz diplomáciai viszony megszakítására nincs semmi ok. A minisztertanács megbízza Briand küliigyminisz- tart, hogy az Oroszországgal kötendő non- agressziv paktum tárgyalásait előkészítse.

A minisztertanács határozataival ellentétPrága, szeptember 17. A Rothiermeme- imozgaliom ellenakciója Szlovenszkőn miég egyre tart és miniden vasárnapra fölvonultatják vasúti jegy kedvezményekkel és különböző napin!jakkal a szlovák falu emíbeirefit a városokba. A tüntetések vasárnapi programja Szlovemiszfcóm a következő:

Zólyomban csak helyi szónokok fognak beszélni, Ipolyságon Osusky dr. tanár és Horayánszky Aladár dr. szerkesztő lesz a vezérszónok, Tiszoleon Fauliny Vilmos bankigazgató beszél, Vágsellyén Grana- tier, a szlovák nemzeti tanács titkára és Osomor István, a csehszlovák agrárpárt diszmagyaxja. Dérét Iván dr. Nagy- surányban tart beszédet, azonkívül még Rozsnyón is lesz tüntető népgyülés.

Az ellenakcióban a főszerepet a szlovák politikai vezérek játsszák, akik érvelés helyett uszító beszédeket mondanak az itt élő magyarság elleni. Az uszítás most már Prágávaimak fanatikus hivöi és hi(terjesztői, vannak farizeusai és publikánusai, pieUsLui és cinikusai, ateistái és naiv jámborai — csak éppen olyan nincs, aki pontosan szerinte éljen. A népszövetség egyik főembere, Ville- gas chilei miniszter egy magyar újságíró kérdésére. hogy nézete szerint miért nem tudott a népszövetség eddig hathatósabban cselekedni a béke érdekében, ezt felelte, tagadhatatlanul szellemesen:

A kereszténységnek háromszáz cv kellett, amíg meghódította a világot. És a nép- szövetség még csak hétéves.

Én erre azt mondanám:

— A kereszténység 1927 éves. de csakugyan meghódította’ már a világot?

ben a közvélemény, főleg a jobboldali lapok, tovább folytatják szovjetellenes agitációjukat. Litvinov orosz külügyi népbiztos tegnapi nyilatkozata, melyben nagyon leikéit; a franciaországi jobboldal ellen, olaj volt a tűzre és még ' agresszívebb hangra késztette a párisi lapokat. Az oroszellenes kampány élén a kétségtelenül angol befolyás alatt, álló Matin halad. A baloldali lapok igyekeznek a jobboldali sajtó manőverének élét letompitani és szembehelyezkednek a diplomáciai viszony megszakításának gondolatával.

London, szeptember 17. A Westminster Gazette diplomáciai tudósitója szerint angol és orosz részről, hetek óta folyik annak a konferenciának előkészítése, amely hivatott lesz az angol—orosz viszonyt újra rendezni. Mint ismeretes, Chamberlain néhány hét előtt kijelentette az alsőházban, hogy az angol- orosz közeledés minden pillanatban esedékessé válhat. A Westminster Gazette szerint az uj angol—orosz közeledés programja a következő sorrendben fog lebonyolódni: Oroszország mindenekelőtt szerződést köt Angliával, melyben kötelezi magát az angol polgárokat ért károk megtérítésére. Ezután az orosz kereskedelemben érdekelt City hitelt folyósít Oroszországnak, végül pedig megkezdődnek a diplomáciai viszony ujrafelvételéről szóló tárgyalások.

bán is megkezdődött, ahol Hiinka, Kámus, Zoch, Rékáik és Szlávok György dr. kassai zsupán a nemzeti demokraták által rendezett tüntető népgyülésen és az azt kővető banketten szónokoltak. A népgyül ősről lapunk tegnapi számában számoltunk be s most a Nártodmi. Listy alapján a nemzeti demokrata párt bankettjén elmondott szlovák beszédeket ismertetjük.

Szlavik György dr. volt földmiveHésügyii miniszter, kassai zsupán óriási jelentőségűnek tartja a csehek és szlovákok együttes mainiftesztációdt a magyarok ellen, akiit szerinte először bent az országban akarták a köztársaságot felforgatná (?) s amikor ez nem sikerült nekik, most hamis információkkal a külföldről próbálják ugyanezt. Ez azonban az utolsó ütőkártya és kísérletük ismét sikertelen lesz, mert a csehek és szlovákok egységesek. A külföldi magyar propaganda ellen intenziven kell fellépni, meg kell oáA Ss©resiiésstrsi®€i@!isfa párt

©iitö&er ffiss§§i párt®

weiefüsési ülést fait

Pozsony, szeptember 17. Az országos keresztényszocialista párt törvényhozói e hó 16-án Pozsonyban klubülést tartottak, amelyen a folyó ügyekét tárgyalták lé és az őszi munkaprogramot állapították meg. A községi választások előkészítő bizottságába kiküldöttek Fedor Miklós nemzetgyűlési képviselőt és Polák Gyula dr. végrehajtóbizottsági tagot. Megállapították a legközelebbi országos pártvezetőségi ülés helyét és idejét. A pártvezetőségi ülést október 4-én Öíátrafüreden tartják meg.

Franciaórsiáa Hsa szakit a ssewlettel

A reíai msmlszteítasiács'ei’edinAnyei — A &á$arfi

álláspontja síaeSSsSt — Anglia k&zeledik Moszkvához!

Zochpüspök támadása a Prágai Magyar Hírlap e lán

A szabad vitát hirdető Luther késel tanítványa cenzúrát követei ellenünk — A Pothermere-Qlienes akciö vasárnapi programja SzBovensskón

wamBmammsam

Véd

;egy

5 O fi n S E m TU DT FEL* mÉG onntK

hogy mekkora ie^enlöséggel bir a bútorok töké- H leiessége és olcsósága, ha azok elkészítéséhez | elsőrangú müuészek, szakauatatt kézmüuesek és | tökéletes gyártási berendezés fognak össze? Rz jA U- müveknél fennáll ez az eset.

Hépes füzeteink rendelkezésre állnak Kérjék azt!

1 $

EGYESÜLT %(§ mau. R. T. Ü

BRNO- PR AH A - B RA jf fi 5 L A V A j|

Iosefská16 Luocrna Stefánikovf

folni a magjyiair hazugságokat, intrikákat, a felforgató belföldi magyar akcióval scaemiben padiig egységet és erőt kell szembeállítani. A magyaroknak megadjuk azt — •mondta Szlav ik —, amit neki k a törvények biztos italnak, de az állaim ellenségeinek nem szabad többet adnunk.

Zoch evangélikus püspök, agrárpárti képviselő, rámutatóIt arra a szükségességre, hogy milyen erélyesen kell a magyarok ellen fellépni, akik újból az állam belső békéjét veszélyeztetik és a köztársaságot föl akarják forgatni. Figyelmeztette a bankett részi- vevőit, hogy

a csali-szlovák egység, valamint a* köztársaság ellen a legvadabb támadásokat a. Prágabah megjelenő magyar nacionalista és kommunista (?) lapok indítják, amelyek Prágába szöktek a szigorú szlo- venszkói cenzúra elöl.

E zeket a lám a dásokat azut án a különböző szloveuszkói és külföldi magyar lapok átveszik. Felszólítja a prágai köröket, hogy e lapok ellen a l egerél yesebbeo lépjenek. föl.

Rázus Márton megelégedését férjezte ki afölött, hogy a nemzeti demokrata pártnak sikerült a különböző cseh és szlovák pártok és irányok kép viselőit egy hatalmas tüntetésre összehozná. Hogy azonban ez a<z egység továbbra is megmaradhasson, szükséges Szlovenszkón az elégedetlenség okait is eltüntetni,

A beszédeket a Národmi Listy alapján, tehát már megfelelő átsimitás és lelőni palás után ismerjük. Elképzelhető, hogy a zöld asztalnál a keresztényi szeretet és evangélium fölkant hirdetőjének, Zooh püspöknek szavai eredeti hangzásukban mennyivel gyii- lölködőíbben csengtek föl a csehszlovákiai magyarság prágai központi sajtóorgánuma, a Prágai Magyar Hírlap ellen.

Zoch püspök nincs megelégedve a prágai cenzúrával.

mert az csak egy Ízben kobozta el lapunkat s azt is akkor, amikor a kisantamt egyik fő- protektor-aként ismeretes párisi lap cikkét idéztük. Nagyon jellemző az itteni nemzetiségi viszonyokra, hogy a szábadságszerető és szabadon vitázó Luther egyik kései tanítványa, a „lelki- ismereti szabadság vallásának44 első szlo- venszkói prédikátora éppen a cenzúra elnémító hatalma szarát tartja a leghatékonyabb vitaérvnek a hatalom ellenében igazságát védő kisebbségi saiíó érveivel és igazságával szemben.

A magyar evangélikusok tízezrei bizonyára nagy csodálkozással veszik tudomásul püspöküknek ezen nem éppen lutherinek mondható fölfogását. A Prágai Magyar Hírlap a Rothermere-akció kapcsán nem csinál mást, mint objektíve tájékoztatta és fogja tájékoztatni Csehszlovák*a magyarságát arról, hogy a belföld és külföld miképpen vélekedik az itteni magyar kisebbség kalváriás sorsáról és a prágai kormány kisebbségi politikájáról. Ezt megtenni legszentebb magyar lelki- ismereti kötelességünk s a lelki ismeret szavát a püspök ur cenzúrája sem némitliatja el.

SCHMIDTHAUER- fíTrtTffl HÜicBserüviz 8H3£F*®“

■'nmwrwMWfmiMmn ujiiiPi ■ ■ wmm ■■■■ww——g—a—

......■ — <wiilhjib h — in.......—.......... .......

megtisztítja a szervezetet a belekben képződő rothadásos anyagoktól, élénkíti a mirigyek működését, felfrissíti a vérkeringést, megelőzi az

érelmeszesedés és az öregségi elváltozások kifejlődését.

Kapható kis- és nagyfivsgbon. SzétuaidésI heJy: Jgmásitíí heserüvta tUrrásvállalat Komárom. Árjegyzék isiMÖtciadóknak klv saatra pérmcut c.---------------------------I-----------------------1---------------TTTH——i —unni—nrn m................................................................................................................................m ■mrrrrrr~r - mm— ■—mrmnrimronnf ■ ■■ ■ i ■ mm ............... ■■ , , ,, — N