Prágai Magyar Hirlap, 1927. szeptember (6. évfolyam, 199-223 / 1533-1557. szám)

1927-09-17 / 213. (1547.) szám

Mai nánaHk W oldal 213. (1547) szám * SxOlflbat • 1927 szeptember 17 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ke; külföldre: évente 400, félévre 200, negyedévre 100, havonta 34 Ké. Egyes szám ára 1*20 Ke A szlovenszkói es ruszinszkói ellenzéki pártok Főszerkesztő: politikai nCLpilcipjci Felelős szerkesztő: DZURANYI LÁSZLÓ FORGÁOH GÉZA Szerkesztőség: Prága II., Panská ulice 12, II. emelet Telefon: 30311 — Kiadó- hivatal: Prágait, Panská ul 12/III. —Te­lefon: 30311.—Sürgönyeim: Hírlap, Praha Genfi mérleg A tegnapi tanácsválasztások után a nép- szövetség nyolcadik ülésszakát befejezettnek tekinthetjük, mert ami esetleg még jönni fog — kivéve a magyar-román birtokper ügyében hozandó döntést — olyannyira jelentéktelen és meddő, hogy csupán a közvélemény bosz- szantására, nem pedig megnyugvására vagy épülésére szolgálhat A mérleget bizvást föl­állíthatjuk. Az összbenyomás: ez az ülésszak könnyűnek találtatik. Ha történtek is rajta ér­dekes dolgok, — hogy úgy mondjuk „szenzá­ciók" — semmiesetre sem könyvelhetünk el lényeges lendítéseket és fuvaímakat, melyek egy kis ozont fröcskendeztek volna a tikkadt európai atmoszférába. Az európai közvéle­mény nem is várt sokat a genfi összejövetel­től. Fanyar mosollyal olvasta a miniszterek nagy nekidurálását, széles jókedvű megérkezé­sét, sima munkába állását, örült Kelen rajzai­nak, tetszettek Sauerweiu vezércikkei, Briand megtartotta esedékes filippikáját, Stresemann szivara szemtelenül füstölgőit, Chamberlain monoklija egyaránt csillogott, — csupa külső­ség, ragyogás és tempós úri szórakozás, de lé­lek, eredmény — sehol. ' Pedig ez alkalommal vakmerőén és hivat-! lanul előállt a „harmadik"; Lengyelország és ajánlatot tett a keleti Locarno megkötésére. A nagyhatalmak leszerelték, mert Varsó kobzán a dal nagyon is „magára vallott", önző volt és elfogadhatatlan. Lengyelország azonban vá­ratlanul segítséget kapott és a nagyhatalmak nem kis konsternációjára egyes kishatalmak Hollandia vezetésével fölhorKaniak, magukévá tették és általánosították a lengyel javaslatot s minden előkészületet megtettek, hogy az álta­lános európai garanciaszerződés puccsszerű megkötésével lerázzák a nagyhatalmak fölé­nyét. Ez volt az ülésszak szenzációja. Tudjuk: nem sikerült. A nagyhatalmak négyes blokja — Anglia, Franciaország, Németország, Olasz­ország — egyesült erővel plátói nyilatkozattá szelídítette a nagy garral kezdeményezett ak­ciót. Miután a palotaion----- le volt verve, Le ngyelország elhallgattatva és a nagyhatal­mak kizárólagos urnák bizonyultak, a népszö­vetség hozzákezdhetett renues — és unalmas — munkájához. A nagy probléma ez alkalom­mal a leszerelés volt. Sok szépet hallottunk róla, legtöbbnzire azt, hogy nem lehet megcsi­nálni és hogy Európa elégedetlen a kér­dés eddigi elhaladásával, mást azonban nem. Anglia semmit sem volt hajlandó ga­rantálni s igy az egyetlen lehetőség a konti­nentális lefegyverzési paktum megkötése ma­radt. Ez a terv annyiban hasonlít Napóleon kontinentális blokjához, vagy Coudenhove-Ka- lergi páneurópájához, hogy épp oly álom ma­rad, mint amazok. Miután a leszerelésről kel­lőképen kibeszélgették magukat a hatalmak, elérkezett a tanácsválasztások ideje. Tudjuk, a választás váratlanul Belgium ujramegválaszt- hatósági kérvényének elutasításával végződött. Ez a tegnapi esemény volt az utolsó fölhorka- nás, az utolsó érdekesség, — s ezzel vége is szakadt az ülésszaknak. Ez történt. A mérleg? Először: nem tör­tént semmi lényeges s a világ összevissza há­rom-négy rétori remekművel gazdagodott. Má­sodszor: ami mégis történt, az a kulisszák mö­gött folyt le, azaz a népszövetségről fölállíthat­juk azt a paradoxont, hogy értékes és szüksé­ges, de csak az értékes és szükséges benne, ami nem népszövetség benne, vagyis ami! kívüle történik Genfben. Ezt a különben régi, tényt, — a titkos diplomácia diadalát, — a J nyolcadik ülésszak ismét igazolta. — Harmad- \ szór: a lefegyverzés egyetlen lépéssel sem kö-[ zeledett, a Mars elleni roham továbbra is szál-1 macséplés maradt. Negyedszer: az európai nagyhatalmak uralma megingathatatlan konti-j nensünkön s a kishatalmak soraiból jött tárna- j Pasül Boncour saranciasseriődés tervesete a népssttvefiséu ©leit Mégis a genfi jegyzőkönyvet újítják föl — Franciaország genfi háttórbeszorulása és Anglia előnyomulása — Stresemann és Chamberlain ma ismét találkozott Géni, szeptember 16. Jelentettük, hogy Paul Boncour, a népszövetségi lefegyverzési bizottság francia delegátusa tervezetet dol­gozott ki a lefegyverzés és a biztonság prob­lémájának közös megoldásáról. Ezt a terve­zetet a francia delegáció ma délben terjesz­tette a népszövetség lefegyverzési bizottsága elé. Beavatott körök szerint ez a pontosan kidolgozott terv fogja ezentúl a népszövet­ségi lefegyverzési bizottság és a plénum tár­gyalásainak anyagát alkotni. Paul Boncour határozati javaslatának szövege a következő: „A népszövetség tudomásul veszi az előkészítő lefegyverzési bizottság technikai tekintetben elért eredményeit, melyek el­sősorban a tanács sürgős összehívására és gyors döntőképességére vonatkoznak. A népszövetség feladata ezekután, hogy meg­teremtse a J* gyverzési munka sikerét egyedül biztositó politikai előfeltételeket, mert meg van győződve arról, hogy ered­ményt a lefegyverzés terén csak úgy lehet elérni, ha az államok biztosra vehetik, hogy határaik garanciája érdekében nemcsak a saját fegyverkezésükre, hanem a népszö­vetség közös erővel megszervezett segítsé­gére számíthatnak. A népszövetség tudja, hogy a biztonságérzetet elősegítő akciójá­nak célja csak az lehet, hogy megtiltson minden háborúra irányuló lépést, elejét ve­gye a háborús bonyodalmaknak és minden olyan esetben, amikor egy államot indoko­latlanul megtámadtak, a megtámadott álla­mot hathatósan megvédelmezze. Arról is meg van győződve, hogy azok a terhek, amelyek a népszövetségi közös védelem el­rendeléséből az egyes államokra hárulnak, az államok részéről sokkal könnyebben el­viselhetek, — először, ha ezek a terhek sok állam között oszlanak meg, másodszor, ha az egyes államok feladatait tisztán körülha­tárolják és meghatározzák. 1. A népszövetség tehát ajánlja a dön­tőbírósági szerződések megkötését, mert ezek minden incidenst békésen szabályoz­hatnak és az államok között megteremthe­tik a föltétlenül szükséges bizalmi atmosz­férát, azaz hathatósan elősegíthetik az előkészítő lefegyverzési bizottság megkez­dett munkájának eredményes folytatását. 2. A népszövetség arra kéri a tanácsot, hogy hatalmazza föl az előkészítő lefegy­verzési bizottságot azoknak a rendszabá­lyoknak a tanulmányozására, amelyek — a fegyverkezés korlátozásáról és leszál­lításáról szóló konvenció tervezetének ki­dolgozásával egyidejűleg _ alkalmasak volnának az egyes államok biztonságát ga­rantálni, hogy igy az államok egy nemzet­közi lefegyverzési szerződés segítségével a lehető legkisebb mértékre szállíthassák le fegyverkezésük nívóját. A népszövetség azon a véleményen van, hogy e célokat vagy egy olyan akcióval lehet csak elérni, amely a különböző biztonsági paktumok általánosítására és egységesítésére törek­szik, vagy csak a népszövetségi paktum kü­lönböző cikkelyeinek rendszeres keresztül­vitelével, vagy pedig az 1924-es genfi jegy­zőkönyv határozatainak rugalmasabb meg- formulázásával, amely utóbbinak segítségé­vel az egyes államok abban a helyzetben lennének, hogy a népszövetségi paktum ál­talános kötelezettségeitől függetlenül egyéb kötelezettségeiket aszerint a kisebb-na- gyobb szolidaritás szerint alakíthatnák, amelyet a különböző országok egymáshoz való földrajzi viszonya határoz meg". A francia ajánlat Genfben magától érte­tődően óriási feltűnést keltett. Az általános vélemény szerint az 1924-es genfi jegyző­könyv praktikusabb és célszerűbb felújításá­ról van szó, amelyet esetleg még az angolok' is elfogadhatnak, bár erre beavatott körök szerint nincs sok remény. Stresemann és Chamberlain tanácskozása Genf, szeptember 16. Ma délelőtt 11 órakor Stresemann német külügyminiszter a Metropol-szállóban fogadta Chamberlain külügyi államtitkárt. A két államférfin ta­nácskozásának, amely körülbelül egy óra- hosszat tartott, általában nagy politikai je­lentőséget tulajdonítanak. A megbeszélés tartalmából semmi sem szivárgott ki, de beavatott körök tudni vélik, hogy Paul Bon­cour uj szerződéstervezetéről volt szó. A két hatalom megegyezett a követendő közös el­járás princípiumairól. A tanácstagválasztás Genf, szeptember 16. A népszövetség plénuma tegnap délután hat órakor válasz­totta meg a lelépő tanácstagok helyébe ke­rülő három uj tanácstagot. Belgium ujrameg- választhatósági kérvényének elutasítása után komplikációtól nem kellett többé tartani. Feltűnést egyedül az keltett, hogy a görög Politist nem választották meg tanácstagnak. Guani elnök Stresemannt és Chamberlaint bízta meg a szavatok összeolvasásával, majd öt perc leforgása alatt megtörtént a válasz­tás. A leadott szavazatok száma 49 volt, a szükséges abszolút többség tehát 25 szavazat. Kuba 43 szavazatot kapott, Finnország 38-at, Kanada pedig 26-ot. Ezenkívül Portugália 16, Görögország pedig 23 szavazatot ért el. Nagyon sok szavazat szétforgácsolódott. Guani elnök tehát a lelé­pő Csehszlovákia, Belgium és San Salvador helyébe Finnországot, Kanadát és Kubát megválasztottnak jelentette ki. A szavazás után szólásra emelkedett Perzsia népszövetségi megbízottja, aki kije­lentette, hogy ez alkalommal nem akarta be­folyásolni a tanácstagválasztásokat, de a leg­közelebbi választások alkalmával követelni fogja, hogy az európai és amerikai világ megbízottai mellett az ázsiai mohamedán vi­lág megbízottját is válasszák be a tanácsba Jellemző, hogy Kanada csupán egy szó­többséggel került a tanácsba, ami méltó­képpen igazolja az angolok aggodalmát, akik Belgium ujramegválaszhatósógának kimondása esetén semmiesetre sem ér­hették volna el, hogy jelöltjük, Kanada a tanácsba kerüljön. Tegnapi számunkban közöltük már, hogiy Viamdierveíldie mily rokonszenves és ön- zertlietn módon vette tudomásul leszavaztiatá- •sát. Nem ily harmonikus módon reagált ai veszteségre Belgium és Franciaország sajtó­ja. A 'brüsszeli lapok sértő háttérbeszotritás- naik nevezik azt, hogy míg a háború vesztes Németország állandó tanácstagsággal rendel­kezik, adldig a győző, de a legtöbbéit szenve­dett és nehéz helyzetben lévő Belgium az egyszerű népszövetségi megbízottak színvo­nalára eüiyed, A párisi lapok a tegnapi genfi eredményben a francia érdekek visszaszorí­tását látják. Belgium és Franciaország tanácstagsága, eddig egy gondolatot, de két szavazatot jelentett a tanácsban, mig most Anglia és Kanada tanács tagsága jelent egy gondolatot és két szavazatot. Az angol érdekek tehát újra diadalmaskod­tak. A francia lapok nyíltan kimondják, hogy Belgium újra való megválásztíhatóságát Németország gáncsolta el s a felháborodás éppen ezért rendkívüli. A Petit Párisién szerint különösen helytelenítendő, hogy a) tanácsiból éppen a locarnói szerződés egyik aláírója vált ki. Anglia minden körülmé­nyek között elutasítja a genfi jegyzőkönyvet London, szeptember 16. A Daily Teüe- gxaph megállapítja, hogy Anglia és a domí­nium oík Genfben a jövőben is minden erejük­kel tiltakozni fognak a genfi jegyzőkönyv fölujitása vagy átalakítása ellen. Anglia még attól sem riad vissza, hogy egyetlen szavaza­tával gáncsolja el a jegyzőkönyv törvény­erőre emelkedését, de erre aligjha fog sor kerülni, mert Olaszország és 'Németország szintén a jegyzőkönyv fölujitása ellen fog­lalnak állást. Olaszország nem ir alá semmi általános biztonsági szerződést, Németország pedig nem fogadhatja el azt a megállapodást, amely a kelleti határok revízióját egyszer s mindienkonna lehetetlenné teszi. nyolcadik ülésszakkal Franciaország és mind­azok, akik vele vannak, ismét egy lépést vesz­tettek Európában, mig Anglia és mindazok, akik vele vannak, egy lépést nyertek. — Má>- sodszor: Benes kiesett a tanácsból. Jellemző hogy mig a belga tanácstag távozását európa- szerte bőven kommentálják és dúl a pro-k és a kontrá-k nagy vitája, addig Benes távozásán a sajtó és a közvélemény arcizomrándulás nél­kül napirendre tért. Sic transit glória mundi. — Harmadszor: Jugoszlávia számottevő köze­ledést mutatott Gépiben Anglia, Olaszország s Bratianu Berlinbe megy, Stresemann Bukarestbe Bukarest, szeptember 16. A Politica genfi tudósítója szerint a Stresemann és Bratianu pénzügyminiszter között folytatott tárgyalások eredményeképpen egy német delegáció utazik majd Bukarestbe s felülvizsgálja az összes vi­tás kérdéseket. Bratianu pénzügyminiszter ha­zatérte után valószínűleg Berlinbe utazik és Stresemann októberben visszaadja Bukarest­nek a látogatást igy Magyarország felé is. Marinkovics külügy­miniszter közbelépésével meggátolt egy olyan akciót, amelynek éle Magyarország ellen irá­nyult, — a mi szempontunkból ez is örvende­tes eredmény. Ilyen körülmények között a népszövetség általános sikertelenségében, a magyar érde­keknek meg van már eddig is az az elégtéte­lük. hogy a genfi ülésszak számukra bizonyos részleges sikerrel járt. Reméljük, hogy ez a siker a magyar-román birtokper magyar szem­pontból kedvező eiintózósóvel növekedni fog. dás kudarcot vallott. A negatívumok fölsorakoztatását folytat­hatnék még, de inkább a pozitívumokról illik beszélni. Először bebizonyosodott Anglia fö­lénye. A belga tanácstag kibuktatása és Kana­da beválasztása nagy csapást jelent Franciaor­szágnak, amint azt a párisi sajtó kommentár­jaiból ki is olvashatjuk már. Az angol érde­kek diadalmaskodtak, kétségtelenül a legyő­zött európai államok előnyére, mert az angol politika sokkal rugalmasabb és bölcsebb, mint az agresszív és önző párisi vetélyiársa. A

Next

/
Thumbnails
Contents