Prágai Magyar Hirlap, 1927. szeptember (6. évfolyam, 199-223 / 1533-1557. szám)

1927-09-16 / 212. (1546.) szám

1927 szeptember 16, péntek.

RWMMMORM^BMr8BMBBRBCP!KWlHITTS?BBBIggEXaiBMWIB8IMMy83gWrgBMBEMM^ *"'IMI-aMBOfl—|

Ni mindent látott egy angol publicista

Ruszinszkó&an!

Egy előkelő angol újságíró két napig Korláth Endre képviselő' vendége volt s közvetlen közeire! tanulmányozta Ruszinszkó magyarságának helyzetét — "Megismerkedett Csehszlovákia „demokratikus" kisebbségi politikájának látható eredményeivel

obvr*» írjrv\-b j.zzsaamamm

€mf ífassa&e

úPrt&tfktM EJ. IPdieí&wsfóé n. /olajt <ó évi sxepí.

véggé!* ve&geí

0 ÓK&t&t O é>vétiéi

c£»ésx m<mp jHtyiíva

reáőetf

O é&t&k

Ungvár, szeptember 15.

(Ruszinszkói szerkesztőségünktől.) Kor- láth Endre dr. nemzetgyűlési képviselőt több ruszinszkói magyar lap szerkesztője azzal a kéréssel kereste fel, hogy a Ruszinszkó-szerte nagy felháborodást keltő és felette gyanús tartalmú Rothermere-ellenes röpiratra vonatkozólag a nagy nyilvánosság előtt nyilatkozzék, amennyiben a röpirat őt is, mint a lordok és mágnások barátját név szerint aposztrofálja.

Korláth Endre dr. a röpirat átolvasása után kereken kijelentette, hogy nincs oka, hogy egy névtelennel — aiki annyira bujkál, hogy röpiratára még a nyomda címét sem engedte rányomatni — vitába bocsátkozzék.

— Hogy azonban a magyar közönség közelebbről ismerje meg az említett angol akciót — folytatta tovább a képviselő — és a magyarság igazságát kutató angol társadalomnak a felfogását, továbbá ezzel kapcsolatosan az én meggyőződésemet, elmondom tájékoztatásul a következőket:

—- Engemet is ért az a szerencse, hogy

egy kiváló angol publicista nemrégiben felkeresett lakásomon és a csehszlovák magyarság sorsa, politikai felfogása, céljai és hajlandóságai iránt érdeklődött.

— Érdeklődésének során kitért mindazokra a nemzeti, kulturális és gazdasági sérelmekre, amelyeket én annakidején több- ízben előbb a prágai kormányzathoz, majd a 250-es deputáció élén a köztársasági elnök ur elé és annak eredménytelensége után az ösz- szes európai államok Prágában székelő diplomáciai képviselői elé terjesztettem. Az angolokról közmondásos, hogy rendkívül alaposak s ezért természetesnek vettem, hogy angol vendégem mindenről saját szemével és fülével kivánt a helyszínének és a magyar népnek megismerésével tájékozódni.

Amst magyarok építettek

— Másnap tehát kocsira ültünk és elvittem egy körútra. Ez utazásnál módja volt tapasztalni, hogy

kétnapi autózás során csak magyar népet, magyar falvakat, városokat, magyarok által épített kultúrintézményeket, elsőrendű, gyümölcsfával szegélyezett utakat látott

és a szivek mélyéről előtörő, legtöbbször azonban elfojtott sóhajokat hallott. Megnézte például Ungvárott a 350 évvel ezelőtt magyar adományból emelt és azóta állandóan a magyarok által fentartott gimnáziumot, ahol ma a 48 tanerős tanintézetben egyetlen szobácska sincs a magyar gyermekek magyar kultúrában való nevelésnek céljaira, ellenben a magyar gyermekek százait kényszerítik a nekik idegen szláv kultúrának megemésztésére. Magyar alapítványi vagyonból emelt s erőhatalommal elrekvirált gyönyörű kétemeletes épületben vígan folyik a magyar gyermekek elnemzetlenitése. Látta a volt főreáliskolát, amelyben csupán négy osztályt hagytak meg a magyar polgári iskola céljaira, úgy azonban, hogy az sem ad képesítést a legegyszerűbb altiszti állásra sem, mert nincs engedélyezve a befejező tanfolyama.

A földreform

— Elvittem angol vendégemet a nagy- kaposi határban levő légionista telep megtekintésére. Saját szemeivel látta azt a különbséget, ami a légionisták részére emelt gazdasági épületek, házak nagyszerű téglafalai és kitűnő Eternit-fedele, másrészről egy pár szegény magyar részére adott házhelyen épült vályogházacskák között van. Vendégem megkérdezte a légionistákat, hogy mibe került a részükre épített telep nekik s ők őszintén elmondották, hogy az építési költségek egy- harmad részét tartoznának csak megfizetni, kétharmad részét az állam fedezte, de elismerték azt is, hogy az egyharmad részből még csak egy részletet kértek tőlük, a többit meg nem is kérik. Ugyancsak megkérdezte a vályogházikókban lakó szegény magyarokat, akik szintén elmondották, hogy nekik bizony saját szegénységükből kellett felépíteni házikóikat, azért azok olyan szegényesek.

így győződött meg angol vendégem a mi különös „demokráciánkról4* s így látta saját szemeivel az elsőosztályu állampolgárokat és a harmadosztályú magyarokat.

A mgyarság nyelvi jogai

— Majd e telepről a csapi állomáson keresztül el vittem Bátyúba. Szinmagyar vidéken mentünk át és saját szemeivel tapasztalhatta, hogy ...........* ' ~ ' i.

a szinmagyar községben, egy nagy szinmagyar vidéknek a központján, a csapi állomáson egyetlen feliratot nem látott magyarul,

kivéve a magyar határrendőrség és vámniva- tal felírásait. Bátyú községbe érve, szóba elegyedett a falu népével és őket alaposan kikérdezte. Hány lakosa van a községnek? Válasz: Kétezer. Mennyi földje van a község lakosságának? Válasz: Ezernégyszáz katasztrá- lis hold. Hány telepes család van a Lónyai- családtól elvett birtokon? Válasz: Hatvanhat. Milyen nemzetiséghez tartoznak ezek a telepesek? Válasz: Mindannyian csehek vagy morvák. Mennyi földet kapott a hatvanhat család? Válasz: Négyezernyolcszáz katasztrá- lis holdat.

Ismét a földreform

— Ezekután kimentünk a gyönyörű légionista telepet megnézni. Itt tapasztalta vendégem, hogy a bátyúi magyar gazdák földje között vezető ut hepehupás, mintha krumplisorok volnának rajta. Ellenben a légionista telepen elvezető kétkilométeres úttest gyönyörű makadám, hiszen hétszázuyolc- vanezer koronába került az államnak. Vagyis

látta, hogy a szociális földreform elvette a magyar földet, hogy cseh légionistáknak adja

és pedig olyan mértékben, hogy egy cseh léleknek harminckétszer akkora jusson, mint egy bátyúi magyarnak, ki évszázadokon át munkálta e földet. Az uradalomból addig élt 60 család, mint gazdasági cseléd, most ezek kenyerét is elvették, szélnek eresztették Őket is.

— Vendégem aznapra megelégedett a látottakkal és bizonyára a telepítésekkel is épp úgy, mint a mi „demokráciánkkal41, mert másnap nem kivánt több telepítést látni.

Az adóprés

— Másnap elmentünk ismét a nép közé. Elénk állított egy magyar gazda, aki engemet ismert, de vendégemet természetszerűen nem. Hétfői nap volt. Elmondotta, hogy csütörtökre két ökrére ki van tűzve az árverés adóba. Kikérdeztem, hány hold földje van? Válasz: Hat. Hány gyermeke van? Válasz: Tíz. Mikor fizetett utoljára adót és mennyit? Válasz: Ezelőtt két évvel ezerkétszáz koronát. Megmondtam a panaszos gazdának, hogy legfeljebb halasztást lehet kieszközölni és egyúttal bemutattam egymásnak őt és angol vendégemet. Megmondtam magyaromnak, hogy ez az angol, ki panaszaink folytán, melyek külföldre is eljutottak, eljött a mi sorsunkat megvizsgálni. A magyar sírva fakadt és amikor angol vendégem vállára tette a kezét és kérdezte, hogy miért sir, elmondottam a gazda adópanaszát. A gazda pedig magyarázatul kiegészítette:

„örömömben sírok, mert látom, hogy mégis csak van a magyarnak barátja44.

— Még sokat utaztunk, még sok helyet láttunk, de ezredrészét sem annak, amit szerettem volna megmutatni, mert hiszen egy látogatással nem lehet mindent elintézni, nem lehet minden sérelmet megoldani.

— Nem mutathattam meg, de elmondtam neki a viskiek hídjának, a téesőiek határának, a tekeháziak töltésének ügyét és a többit, amire csak három nap alatt időnk volt.

Nem baj, mert hiszen az igazság megtalálása ezzel az első angolnak első utjával csak megindult, de nem fejeződött be. Biztosan jönnek a többiek. Egy ugyanis bizonyos, hogy

a magyar igazság többé nem takarható el a világ szemei elöl.

— Sokat beszélgettem e jóakaratu angol vendégemmel és meggyőződtem arról, hogy világos fej, becsületes lélek és meleg szív vezetik az igazságos békét kereső politikájában. Érdeklődött politikai programunk iránt is. A legőszintébben megmondottam, hogy a ruszinszkói magyarság politikai szervezetének első és legfontosabb programpontja az igazságos és valóban demokratikus földreform és követelése annak, hogy a magyaroklakta területeken lefoglalt nagybirtokokat a magyar földmives nép között osszák szét.

— Nagy munkabírású ember, éjfélig tárgyaltunk s reggel félhatkor már íróasztalnál ült. Nem mágnás, nem bankember, de igazi békebarát, kinek van hatalmas emberszere- tete és nagy akarása, aki szereti a népet, megismeri az igazságát és teljes odaadással harcol békés utón az igazságtalanság ellen.

— Ezeknek a biztos tudatában nyugodtan megyek el a névtelen rágalmazóknak, sötétben bujkáló patkányoknak denunciálása, nemzetárulása mellett, amint meg vagyok győződve, hogy az elcsatolt magyarság is hasonlóképpen fogja vita nélkül a fenti címen megjelent röpiratot és várható társait elbírálni. Csak csináljanak a megfizetett magyarok mennél több hasonló röpiratot, annál köny- nyebben és biztosabban megismerik őket is és minket is a magyar társadalom széles réI tegei.

Oiam^erlale és §f nss@llnl uira találkoznak

Megismétlik a llvornó! találkozót — Közös erővel a genfi Jegyzőkönyv ellen — London és Róma viszonya a legkedvezőbb

London, ss&e-ptember 15. A Daily Tele- graph diplomáciai tudósitója biztos forrásból közli, hogy Chamberlain szokásos földközi- tengeri cirkálóutja alkalmával a livornói találkozóhoz hasonlóan ismét találkozni fog Mussolinivel. Ezt a híradást hivatalosan meg nem erősítették, de meg sem cáfolták, úgy hogy valószínűnek látszik. Az angol külügyminiszter ez alkalommal a külügyi hivatal szakértői és állampapírok nélkül utazik, úgy hogy komoly szerződésre vagy bizonyos megállapodások aláírására nem kerülhet sor s a találkozón kizárólag baráti alapon fogják

Prága, szeptember 15. A kormány németnyelvű félhivatalos lapja, a Fragier Presse, a készülő községi választásokkal kapcsolatban a beiügy minisztérium hivatalos kimutatása aliapján megállapítja, hogy a történelmi országok községeinek csak hetven százalékában fogják a választásokat megejteni,

ha azokat október második felére írják ki. Ha a választások időpontját későbbre halasztják, úgy a községeknek már nagyobb százaléka választ. A választások tehát a történőim! országokban nem lesznek általános jellegűek.

Ennek oka a választási törvényben rejlik. A törvény ugyanis nem írja elő, hogy a választásoknak általános jeLlegüeknek kell lenniük. A négyéves periódus attól az időponttól számit, amikor a községi tanácsnak, nem pedig a képviselő testületnek megválasztását igazolták. Minthogy a történelmi országokban végrehajtott első községi választások alkalmával, 1919-ben, számos község megfellebbezte a válás ztástj az 1923-ban

megtárgyalni a két nagyhatalom kölcsönös helyzetét. Anglia ég Olaszország között pillanatnyilag egyetlen elintézetlen probléma sincs s London meg Róma viszonya a legkedvezőbb. A találkozón valószínűleg a napokban lezajlott genfi események is szóba kerülnek s Olaszország meg Anglia közösen állást foglalnak a lengyel javaslathoz, mig egyértelműen elvetik a genfi jegyzőkönyv fölujitására irányuló törekvéseket. Valószínűleg a tengeri kérdés is szóba kerül ég a régóta tervezett négyhatalmi konferencia összehívásának esélyeit is letárgyalják.

megtartott választások már nem lehettek általános jellegűek, ment azokban a községekben, amelyekben fellebbezés történt, a négyéves periódus még nem járt le. Éppen ezért természetes, hogy a mostani választások sem lehetnek általánosok. Különösen érdekes, hogy a történelmi országokban az önálló hatáskörrel felruházott városok legtöbbje nem válását ez évnek őszén. Kivételt csak a főváros képez.

Szlovenszkón és Ruszinszkón az első községi választásokat 1928 október 16-án ejtették meg és ezek általános jellegűek voltak. Mivel tehát az 1927-es választásokat itt nem két községi választás, hanem csak egy előzte meg, azért nem fog mutatkozni olyan nagy eltérés az általános jellegtől, mint a történelmi országokban. Egyes községek, ahol felebbezés következett be, itt sem választanak, ez a helyzet például Érsekujvá- rott. A szlovenszkói és ruszinszkói községeknek tehát legalább kilencven százaléka fog most választani.

Nagyon érdekes és felette jellemző a

kormány szándékaira a Prager Pressének az a szenzációs bejelentése, hogy sem Kassa, sem Pozsony nem választanak ez alkalommal. A kormánylap ezt azzal indokolja, hogy Kassa és Pozsony esetében megismétlődik az a körülmény, ami miatt a történelmi országok önálló hatáskörű városai sem választanak. Vagyis az indokolás azon alapul, hogy, mint a történelmi országok városai, úgy Kassa és Pozsony is felebbezéssel élt volna az 1923. évi választás ellen. Ez azonban nem felel meg a tényeknek és a kormánylap értesülését vagy tévedésnek kell minősítenünk, vagy pedig emögött az intézkedés mögött újból olyan praktikát kell megállapítanunk, amellyel a kormány a két nagy szlovenszkói város jogát ki akarja játszani.

Ungvári illetőleg a félhivatalos lap szerint még nem történt döntés. A város ügyeit jelenleg kormánybiztos intézi és valószínűnek tartjuk, hogy a döntés azéTt maradt el, mert a kormány meg akarja hosszabbítani a kormánybiztosi rezsimet.

A választási terminus kitűzését különböző adminisztratív körülményiek is befolyásolják, amelyek különösen ebben az esztendőiben gyülemlettek fel. A törvény érteiméiben ugyanis a községiek kötelesek költség- vetésüket november 15-ig beterjeszteni Arra a hírre, hogy a választások októberben lesznek, ennek a kötelezettségnek alapján már sok község kifogást emelt a tulkorai terminus elten, nehogy annak következtében a községi gazdálkodás menetében zavar keletkezzen.

A katonáik választójogának megszüntetése következtében

a mostani községi választások lesznek az első választójogi aktus, amelyen aktív katonák és csendőrök nem vesznek részt.

Mivel a községi választások tervezett terminusa alig két héttel következik be az újoncok bevonulására, ezeknek névsorát törölni kelíl a választási névjegyzékből, azonban a törvény szerint a választás terminusa előtt osupán nyolc nappal lehet változtatásokat eszközölni a névjegyzéken, így a választási bizottságokra tetemes munka hárul.

Október 9-én lesznek a községi választások?

Prágán szeptember 15. A. Vcssisehe Zeitung prágai tudósítója azt a megtepő hírt közti, hogy Csehszlovákiában a községi választásokat végllegte- sen október 9-re Írják ki. E szériáit tehát nem ok-, tóber vegén Iennének a választások. A hár tepmé- «zéltesén megerősítésre sz-ornl.

A kormány német félhivatalosa szerint Kassa és Pozsony nem választ?

Szlovenszkó és Ruszinszkó községeinek kilencven százaléka Járul az urnákhoz — A választások adminisztratív előkészületei